Magyarország megvenné a horvát gázterminált

Publikálás dátuma
2018.12.06 07:30

Fotó: Shutterstock/
Az Orbán-kabinet többségi részesedés fejében hajlandó életet lehelni a húsz éve halódó horvát gázlefejtő-tervbe, bár az INA-ügy miatt a szerepre visszafogott a hazai érdeklődés.
A magyar kormány előrehaladott tárgyalásokat folytat a horvát féllel a Krk-szigeten tervezett gázlefejtő megvásárlásáról – értesült a Népszava több forrásból. Vonatkozó felvetésünket Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője se cáfolta: szavai szerint számos szinten zajlanak a kétoldalú tárgyalások a horvát terminálról. Az ilyen egységek az lng-nek (liquefied natural gas) nevezett, cseppfolyós formában behajózott fűtőanyag visszagázosítását végzik, ami aztán csöveken szállítható tovább a szárazföldre. A krki egység terve több mint húsz éves, ám eddig rendre elvérzett. Az előrelátható költséget még három éve is körülbelül egymilliárd euróra tették, tavaly év végén pedig közel 400 millió euróról szóltak a hírek. Bár ma már alig több mint 200 millió eurós összköltségről hallani, horvát forrásaink továbbra is körülbelül félmilliárddal számolnak. A beruházást eredetileg tervező nemzetközi cégek mára levonultak, így a tulajdonos jelenleg a horvát állam. Jelentős költségvágást sikerült elérni azzal is, hogy épület helyett ma már egy, közel 200 millió eurós visszagázosító hajót állítanának a kikötőbe. Igaz, a tervezett kapacitás is évi 2,6 milliárd köbméterre szűkült mára. Jelentős lökést adott az elképzelésnek, hogy tavaly az Európai Unió közel százmillió eurós pénzügyi támogatást szavazott meg. Ám ez se bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a gázkereskedők érdemi érdeklődést mutassanak az egységben lefejtett gáz iránt: többedszerre is sikertelenül zárult le ugyanis az erre vonatkozó horvát pályázat. A magyarázat egyszerű: túl drága. Ráadásul nem maga az lng, amely ára immár felveszi a versenyt a vezetéken érkező orosszal. Inkább az ideszállításért kérnek túl sokat a horvátok. Értesülésünk szerint így Magyarországra az orosznál 10-20 százalékkal drágábban érkezne a gáz Horvátországból. Barbara Doric, az LNG Croatia ügyvezető igazgatója kedden a Budapest Energy Summit nevű rendezvényen ismét hitet tett arról, hogy jövőre megindul az építkezés és így a terminál az évtized végén üzembe állhat. De továbbra is nyitottak az érdeklődőkre. Számos forrásunk szerint a kérdés mára leegyszerűsödött: ha a magyarok nem adnak tőkét a fejlesztéshez, az nem valósul meg. Tavaly ugyanis a horvátok tíz éves gázszállítási szerződést kötöttek azzal az orosz Gazprommal, amelyik piaci helyzetét igencsak veszélyeztetné egy alternatív horvát gázforrás. Bár az Orbán-kabinet nyilvánosan drágállja a horvát ajánlatot, ismereteink szerint a részesedésvásárlási felvetést nem utasította el élből - csakhogy többségi részesedést kér. Ezt viszont egyelőre a horvátok vetik el. A magyar kormányálláspont mögötti hátország szintén nem mentes a törésvonalaktól. Értelemszerű vevőjelölt az állami MVM, amely reménybeli gázszállításokra folyamatosan foglalja le Magyarország határmenti vezetékes összeköttetéseit. Ám értesülésünk szerint az állami holding nem vállalja a krki többség megszerzéséhez szükséges mintegy félszázmilliárd forint befektetési kockázatát. Az Orbán-kabinet megkereste a kormányfőhöz közel álló MET-et is. A társaságot ma már a magyarországi gázszállítások és vezetéklefoglalások kapcsán legalábbis az MVM-mel azonos súlycsoportúként emlegetik. (A svájci központú, korábban a kormányfőközeli Garancsi István résztulajdonában álló MET, amely ma már többek között a Tigázt és a Dunamenti Erőművet is magáénak tudhatja, jelenleg különböző offshore-szerű áttételeken keresztül az exmolos Lakatos Benjaminé.) Bár a cég kérdésünket nem kommentálta, elképzelhető, a színfalak mögött talán ők is udvariasan visszautasították az ajánlatot. Egyelőre tehát nincs olyan hazai gazdálkodó, amely pénze legjobb befektetési lehetőségeként - önként - a sokat szenvedett krki terminált tartaná. Abban a nem várt esetben, ha mostantól minden simán menne, legkorábban 2021 elején érkezhetne Horvátország felől évente közel kétmilliárd köbméter gáz a mintegy 10 milliárd köbméteres fogyasztású magyar piacra. Árnyalja a képet, hogy 2020 január 1-vel lejár az európai államok gázának szállítására az évek óta háborúközeli kapcsolatban álló Oroszország és Ukrajna közötti szerződés. Habár tehát a jövőben akár nagy szükségünk is támadhat a horvát gázra, Fidesz-közeli forrásaink az elképzelés megvalósulási esélyeit 50 százalékra tették, ami ezen a szinten meglehetős borúlátásként értelmezhető. Ezt erősíti, hogy Horvátország válogatott eszközökkel igyekszik minél olcsóbban kiszekálni az INA nevű energiatársaságuk irányító posztjáról az azt közel tíz éve megszerző Molt. Orbán Viktor e hét eleji, zágrábi, hivatalos látogatása során se ebben, se az együttműködési területeken nem ért el érdemi előrehaladást. Nem csoda, ha a magyar cégek ilyen előzmények után húzódoznak egy újabb horvát nagyvállalat akár többségi részesedésétől is. Egy forrásunk szerint a két ügy valószínűleg egyszerre oldódhat meg.

A román gáz lenne a legolcsóbb

Magyarország a legolcsóbban Oroszországtól kap gázt vezetéken keresztül, a második legolcsóbb a román, amit hamarosan kitermelnek amerikaiak, a harmadik a Szlovákia felől érkező, a horvát pedig csak a negyedik – közölte Orbán Viktor hétfőn horvátországi hivatalos látogatása során. Szavai jelentős pontosítást kívánnak. Miután a kormányfő a gazdaságossági figyelmeztetések ellenére az állammal megépíttette a magyar-szlovák vezetéket, az mindeddig valóban nem bizonyult versenyképesnek. A második legnagyobb mennyiség inkább Ausztriából érkezik, amit a kormányfő nem említett. Igaz, az innen származó gáz ára szakértők szerint ma már nagyjából megegyezik az Ukrajna felől érkező orosz fűtőanyagéval. A Fekete-tenger román szakaszán – valójában - az osztrák OMV és az amerikai ExxonMobil által talált gáz kitermeléséről jövő év elején hozhatnak végső döntést. Habár a román állam vérszemet kapott és adó-, illetve szabályozási ötleteivel már-már eltántorította a befektetőket a kitermeléstől, a szakértők többsége most derűlátó. Ha az innen származó gáz pályázatán az érintett magyarok – így az MVM és a MET - nyernének, a beszerzés még az orosznál is alacsonyabb tarifával kecsegtet. Igaz, az EU által is kiemelten támogatott fejlesztés mögött jelentős osztrák érdek is megjelenik. Így, bár egyre csökkenő eséllyel, de továbbra se kizárt, hogy a román gáz egy része végül a sógorok baumgarteni gázelosztójában köt ki. Innen a kezdeti időkben közel 2 milliárd, 2022-től pedig 4,4 milliárd gáz érkezhet évente.

Átalakuló energiaszektor

Az energiaüzletben egyre inkább felértékelődik az adatok, a digitalizáció a megosztás szerepe - vélekedett a négy napos Budapest Energy Summit tegnapi rendezvényén Dacil Borges, a Tatum Innova 28 éves vezetője. Ebben a magyar állam részéről aktív szerepvállalást ígért Szigeti Ádám, az innovációs és technológiai tárca innovációért felelős helyettes államtitkára. Az igényekre érzéketlen, hullámzó megújulóenergia-alapú áramtermelés, illetve az e-autózás térnyerése miatt egyre inkább felértékelődik az akkumulátoros energiatárolás jelentősége is - hangzott el. Fernando Eleit, az ehhez szükség lítium egyik legnagyobb kitermelője, az argentin Cuper Lithium Mining S.A. elnöke biztosított afelől, hogy a nyersanyagkészletek a felfutó igényeket is képesek lesznek még vagy száz évig kielégíteni.

2018.12.06 07:30
Frissítve: 2018.12.06 07:30

Az államosítás diszkrét bája: másfélszeresére hízik az áramszámla

Publikálás dátuma
2018.12.15 08:35
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Igaz, a drágulás a lakosságot közvetlenül sújtja, mivel a vállalkozások rezsije nő, ami persze előbb utóbb megjelenik a termékek árában.
Több mint felével hízik vállalkozások áramszámlája, pedig korábban rezsicsökkentést ígért a kormány a cégeknek is: a vállalkozók azon dühöngenek, hogy nemrégen éppen a kormány ígérte, hogy az „államosítással” megnyílik annak a lehetősége, hogy a vállalkozói szférában is csökkenjen a rezsi, legalább 10 százalékkal alacsonyabb összegű számlákról beszéltek. Ehelyett kapják a nyakukba a 60 százalékkal magasabb áramdíjat, írja a hvg.hu.  Emlékeztetőül: korábban Németh Szilárd rezsibiztos azzal támasztotta alá áramár-csökkentési ígéretét, hogy az állami szolgáltató kisebb apparátussal, kisebb vízfejjel működik, a keletkezett hasznot pedig visszaforgatja a szolgáltatás minőségének, olcsóbbá tételének a megteremtésébe. De ezt a mondást a Nemzeti Közművek Áramszolgáltató (NKM) elfelejtette. Ugyanis pont az állami szolgáltató, amelynek létrejöttével ígérték be a rezsicsökkentést a vállalkozói szférának, drágább, mint a többi magánszolgáltató - ez egyértelműen kiderül a  cégek, önkormányzatok közbeszerzéseit látva.
2018.12.15 08:35

Hiába a magasabb bérek, égető a munkaerőhiány a hazai építőiparban

Publikálás dátuma
2018.12.15 07:45

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A hatékonyság is jóval az európai átlag alatt van.
Idén az elemzők becslése szerint 22 százalékkal haladhatja meg az építőipar növekedése a múlt évit. Az ágazat teljesítménye év végéig elkérheti a 3000 milliárd forintot, az átlagos 2500 milliárd helyett. Ám ez a kiemelkedő szám sem feledtetheti, hogy 2017-ben még 30 százalékkal bővült az építőipar 2016 -hoz képest. Jövőre pedig az Euroconstruct előrejelzése szerint már alig 6-7 százalékos növekedésre lehet számítani. Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László 12 százalékos növekedéssel számolt a szervezet pénteki évzáró közgyűlésén. A GKI Gazdaságkutató Zrt. még ezt nagyon optimista prognózisnak tartja, s legföljebb 5 százalékos bővülést tart valószínűnek – mondta a Népszavának Petz Raymund, a társaság ügyvezető igazgatója.  A KSH adatai alapján az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 40,3 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit.  Ezzel azonban csínján kell bánni Petz Raymund szerint, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a szerződéseknek többnyire csak a negyede valósul meg. Óvatosságra int az is, hogy a kormányzati és sok elemző várakozásával szemben kétséges, hogy az ez évre várt 20-25 ezer újlakás átadása megtörténhet-e. Az év első tíz hónapjában ugyanis valamivel több, mint 10 ezer új otthonba költözhettek be a lakók. A két utolsó hónap során ugyan még átadhatnak néhány ezer lakást, de a végső szám legföljebb alulról súrolhatja a 20 ezret. Varga Mihály pénzügyminiszter az évzáró közgyűlésen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) további kiterjesztését is megemlítette, különös hangsúlyt helyezve a vidéki, főleg az 5 ezer lakos alatti települések újlakás építésének támogatását. Szakemberek szerint ez utóbbi sikerét leginkább nem a támogatás emelése, hanem a munkahelyteremtés és az infrastruktúra fejlesztés ösztönözhetné. A pénzügyminiszter összességében biztató jövőképet rajzolt fel a szektor szereplői elé. Közölte, 2018-2023 között csak az állami megrendelések elérik majd a 14 ezer milliárd forintot, amibe természetesen az uniós források is beleértendők. Egyebek mellett folytatódik a 2015-ben meghirdetett Modern Városok program is, amely többek között a megyeszékhelyeket lenne hivatva bekapcsolni gyorsútakkal az országos autópályahálózatba. Az eddigi eredményeket látva, bőven van hová fejlődni – jegyezte meg egy építési vállalkozó. A miniszter szerint további 8 ezer milliárd forint értékben magánberuházók is megjelennek az építőipari piacon, mint például a BMW debreceni gyára. Igaz, tehetjük hozzá, abban 12 milliárd forint magyar adófizetői pénz is lesz. A gondok között az ÉVOSZ elnöke és a miniszter is megemlítette az egyre égetőbb munkaerőhiányt, a nem kielégítő hatékonyságot - a termelékenység például fele a nyugat-európai átlagnak -, de a cégek ezekből fakadó alacsony versenyképességével sem elégedettek. Varga reményét fejezte ki, hogy tovább emelkednek a bérek, hiszen az építőiparban még csak bruttó 230 ezer forint az átlagbér, miközben az autóiparban ez már 300 ezer forint. A 2013-as mélyponthoz, a 270 ezres létszámhoz képest most 330 ezren dolgoznak a szektorban, ám, mint Koji László többször is nyilatkozta, az újonnan felvettek többsége segédmunkás, akiket még a betanított munkákra is oktatni kell. A kormány a technikai, technológiai fejlesztések, a hatékonyság növeléséért idén összesen 16, jövőre 6 milliárd forint támogatást nyújt a kis és közepes vállalkozások (kkv) számára. A megfelelő szakember, illetve utánpótlás kinevelése, illetve a technikai, technológiai fejlesztésekre, korszerűsítésre fordított összegektől érdemi hatást legföljebb középtávon lehet majd remélni– állította Petz Raymund. A közgyűlésen ugyan kerülték, hogy a rabszolgatörvény várható hatásáról kérdezzenek, vagy elemezzék azt, a szakember úgy vélte: az évi 400 órára emelt túlórakeret az építőipart nem igazán érinti, hiszen, ha van megbízás, akkor most is általános a napi 12-14 órás, többnyire hat napos munkavégzés.

Még tart a lendület

Októberben az építőipari termelés 18,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésének volumene 15,7, az egyéb építményeké 21,9 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz mérve az építőipar termelése 0,5 százalékkal emelkedett - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az épületeknél ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést - fűzték hozzá. A megkötött új szerződések értéke 11,4 százalékkal haladta meg a tavaly októberieket, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 32,7 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 4,5 százalékkal kisebb volt. Októberben ipari és egészségügyi épületekre, illetve út- és vasútépítésekre kötöttek nagy értékű szerződéseket. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 1,7, az egyéb építményeké 53 százalékkal nagyobb volt, mint a múlt év októberében volt. Az év első tíz hónapjában építőipari termelés 22,2 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az épületek építése 15,9 százalékkal, az egyéb építmények építése 31,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építésének volumene 26,3, az egyéb építményeké 43,4 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakot.     

2018.12.15 07:45
Frissítve: 2018.12.15 07:45