Magyarország megvenné a horvát gázterminált

Publikálás dátuma
2018.12.06. 07:30

Fotó: Shutterstock
Az Orbán-kabinet többségi részesedés fejében hajlandó életet lehelni a húsz éve halódó horvát gázlefejtő-tervbe, bár az INA-ügy miatt a szerepre visszafogott a hazai érdeklődés.
A magyar kormány előrehaladott tárgyalásokat folytat a horvát féllel a Krk-szigeten tervezett gázlefejtő megvásárlásáról – értesült a Népszava több forrásból. Vonatkozó felvetésünket Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője se cáfolta: szavai szerint számos szinten zajlanak a kétoldalú tárgyalások a horvát terminálról. Az ilyen egységek az lng-nek (liquefied natural gas) nevezett, cseppfolyós formában behajózott fűtőanyag visszagázosítását végzik, ami aztán csöveken szállítható tovább a szárazföldre. A krki egység terve több mint húsz éves, ám eddig rendre elvérzett. Az előrelátható költséget még három éve is körülbelül egymilliárd euróra tették, tavaly év végén pedig közel 400 millió euróról szóltak a hírek. Bár ma már alig több mint 200 millió eurós összköltségről hallani, horvát forrásaink továbbra is körülbelül félmilliárddal számolnak. A beruházást eredetileg tervező nemzetközi cégek mára levonultak, így a tulajdonos jelenleg a horvát állam. Jelentős költségvágást sikerült elérni azzal is, hogy épület helyett ma már egy, közel 200 millió eurós visszagázosító hajót állítanának a kikötőbe. Igaz, a tervezett kapacitás is évi 2,6 milliárd köbméterre szűkült mára. Jelentős lökést adott az elképzelésnek, hogy tavaly az Európai Unió közel százmillió eurós pénzügyi támogatást szavazott meg. Ám ez se bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a gázkereskedők érdemi érdeklődést mutassanak az egységben lefejtett gáz iránt: többedszerre is sikertelenül zárult le ugyanis az erre vonatkozó horvát pályázat. A magyarázat egyszerű: túl drága. Ráadásul nem maga az lng, amely ára immár felveszi a versenyt a vezetéken érkező orosszal. Inkább az ideszállításért kérnek túl sokat a horvátok. Értesülésünk szerint így Magyarországra az orosznál 10-20 százalékkal drágábban érkezne a gáz Horvátországból. Barbara Doric, az LNG Croatia ügyvezető igazgatója kedden a Budapest Energy Summit nevű rendezvényen ismét hitet tett arról, hogy jövőre megindul az építkezés és így a terminál az évtized végén üzembe állhat. De továbbra is nyitottak az érdeklődőkre. Számos forrásunk szerint a kérdés mára leegyszerűsödött: ha a magyarok nem adnak tőkét a fejlesztéshez, az nem valósul meg. Tavaly ugyanis a horvátok tíz éves gázszállítási szerződést kötöttek azzal az orosz Gazprommal, amelyik piaci helyzetét igencsak veszélyeztetné egy alternatív horvát gázforrás. Bár az Orbán-kabinet nyilvánosan drágállja a horvát ajánlatot, ismereteink szerint a részesedésvásárlási felvetést nem utasította el élből - csakhogy többségi részesedést kér. Ezt viszont egyelőre a horvátok vetik el. A magyar kormányálláspont mögötti hátország szintén nem mentes a törésvonalaktól. Értelemszerű vevőjelölt az állami MVM, amely reménybeli gázszállításokra folyamatosan foglalja le Magyarország határmenti vezetékes összeköttetéseit. Ám értesülésünk szerint az állami holding nem vállalja a krki többség megszerzéséhez szükséges mintegy félszázmilliárd forint befektetési kockázatát. Az Orbán-kabinet megkereste a kormányfőhöz közel álló MET-et is. A társaságot ma már a magyarországi gázszállítások és vezetéklefoglalások kapcsán legalábbis az MVM-mel azonos súlycsoportúként emlegetik. (A svájci központú, korábban a kormányfőközeli Garancsi István résztulajdonában álló MET, amely ma már többek között a Tigázt és a Dunamenti Erőművet is magáénak tudhatja, jelenleg különböző offshore-szerű áttételeken keresztül az exmolos Lakatos Benjaminé.) Bár a cég kérdésünket nem kommentálta, elképzelhető, a színfalak mögött talán ők is udvariasan visszautasították az ajánlatot. Egyelőre tehát nincs olyan hazai gazdálkodó, amely pénze legjobb befektetési lehetőségeként - önként - a sokat szenvedett krki terminált tartaná. Abban a nem várt esetben, ha mostantól minden simán menne, legkorábban 2021 elején érkezhetne Horvátország felől évente közel kétmilliárd köbméter gáz a mintegy 10 milliárd köbméteres fogyasztású magyar piacra. Árnyalja a képet, hogy 2020 január 1-vel lejár az európai államok gázának szállítására az évek óta háborúközeli kapcsolatban álló Oroszország és Ukrajna közötti szerződés. Habár tehát a jövőben akár nagy szükségünk is támadhat a horvát gázra, Fidesz-közeli forrásaink az elképzelés megvalósulási esélyeit 50 százalékra tették, ami ezen a szinten meglehetős borúlátásként értelmezhető. Ezt erősíti, hogy Horvátország válogatott eszközökkel igyekszik minél olcsóbban kiszekálni az INA nevű energiatársaságuk irányító posztjáról az azt közel tíz éve megszerző Molt. Orbán Viktor e hét eleji, zágrábi, hivatalos látogatása során se ebben, se az együttműködési területeken nem ért el érdemi előrehaladást. Nem csoda, ha a magyar cégek ilyen előzmények után húzódoznak egy újabb horvát nagyvállalat akár többségi részesedésétől is. Egy forrásunk szerint a két ügy valószínűleg egyszerre oldódhat meg.

A román gáz lenne a legolcsóbb

Magyarország a legolcsóbban Oroszországtól kap gázt vezetéken keresztül, a második legolcsóbb a román, amit hamarosan kitermelnek amerikaiak, a harmadik a Szlovákia felől érkező, a horvát pedig csak a negyedik – közölte Orbán Viktor hétfőn horvátországi hivatalos látogatása során. Szavai jelentős pontosítást kívánnak. Miután a kormányfő a gazdaságossági figyelmeztetések ellenére az állammal megépíttette a magyar-szlovák vezetéket, az mindeddig valóban nem bizonyult versenyképesnek. A második legnagyobb mennyiség inkább Ausztriából érkezik, amit a kormányfő nem említett. Igaz, az innen származó gáz ára szakértők szerint ma már nagyjából megegyezik az Ukrajna felől érkező orosz fűtőanyagéval. A Fekete-tenger román szakaszán – valójában - az osztrák OMV és az amerikai ExxonMobil által talált gáz kitermeléséről jövő év elején hozhatnak végső döntést. Habár a román állam vérszemet kapott és adó-, illetve szabályozási ötleteivel már-már eltántorította a befektetőket a kitermeléstől, a szakértők többsége most derűlátó. Ha az innen származó gáz pályázatán az érintett magyarok – így az MVM és a MET - nyernének, a beszerzés még az orosznál is alacsonyabb tarifával kecsegtet. Igaz, az EU által is kiemelten támogatott fejlesztés mögött jelentős osztrák érdek is megjelenik. Így, bár egyre csökkenő eséllyel, de továbbra se kizárt, hogy a román gáz egy része végül a sógorok baumgarteni gázelosztójában köt ki. Innen a kezdeti időkben közel 2 milliárd, 2022-től pedig 4,4 milliárd gáz érkezhet évente.

Átalakuló energiaszektor

Az energiaüzletben egyre inkább felértékelődik az adatok, a digitalizáció a megosztás szerepe - vélekedett a négy napos Budapest Energy Summit tegnapi rendezvényén Dacil Borges, a Tatum Innova 28 éves vezetője. Ebben a magyar állam részéről aktív szerepvállalást ígért Szigeti Ádám, az innovációs és technológiai tárca innovációért felelős helyettes államtitkára. Az igényekre érzéketlen, hullámzó megújulóenergia-alapú áramtermelés, illetve az e-autózás térnyerése miatt egyre inkább felértékelődik az akkumulátoros energiatárolás jelentősége is - hangzott el. Fernando Eleit, az ehhez szükség lítium egyik legnagyobb kitermelője, az argentin Cuper Lithium Mining S.A. elnöke biztosított afelől, hogy a nyersanyagkészletek a felfutó igényeket is képesek lesznek még vagy száz évig kielégíteni.

Szerző

323,44 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.05. 19:33
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon szerdán.
Este hét órakor az eurót 323,44 forinton, a dollárt 284,99 forinton, a svájci frankot 285,60 forinton, a japán jent pedig 2,5187 forinton jegyezték. Az előző napi záráshoz képest az euró 0,07 százalékkal, a dollár 0,13 százalékkal, a frank 0,17 százalékkal, a jen pedig 0,45 százalékkal gyengült. Az euró 1,1350 dolláron forgott este, napi szinten 0,06 százalékkal drágult. Napi legalacsonyabb jegyzése 1,1311, a legmagasabb 1,1361 dollár volt. A svájci frankhoz képest 0,06 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1324 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9974 frankot kértek, 0,01 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest viszont 0,33 százalékkal erősödött a dollár, 113,15 jenen jegyezték szerda este.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Becsülettel költenek a magyarok, szépen hizlalják a GDP-t

Publikálás dátuma
2018.12.05. 14:30

Fotó: Shutterstock
Úgy tűnik, 23 éves rekordot döntött a gazdaság.
Az 1995 óta rendelkezésre álló  adatok tanúsága szerint még soha nem nőtt olyan nagy mértékben a magyar gazdaság az esztendő harmadik negyedévében, mint idén. A KSH szerdán közzétett adatai szerint éves összehasonlításban 5,2 százalékos volt a bővülés mértéke, ami az uniós átlag két és félszerese. Az idei esztendő első három negyedévének 4,9 százalékos teljesítménye is kimagaslónak tekinthető, ezzel hazánk a második helyen áll a ma ismert uniós bővülési rangsorban. Az elmúlt esztendőkhöz képest egyértelműen trendváltás ment végbe, az autóipar helyét átvette a szolgáltatói szektor, a szálloda- és a vendéglátóipar kiválóan ki tudja kihasználni a konjunktúrát, és a reáljövedelmek növekedését. Az ipar teljesítménye is felülmúlta az előzetes várakozásokat, ennek köszönhetően a az első becsléseknél 0,2 százalékponttal magasabb lett a gazdasági növekedés. Ugyanakkor ezt a teljesítményt a külső kereslet – főleg az export bővülésének jelentős visszaesése miatt – közel 1,7 százalékponttal mérsékelte - hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A belső keresleten belül a háztartások végső fogyasztása a korábbinál alacsonyabb mértékben bővült, ezt viszont ellensúlyozta a beruházások növekedése és a jóval kisebb mértékű készletcsökkenés. Összességében tehát nagy meglepetést nem látunk, de a fogyasztási dinamika mérséklődése is azt jelzi, hogy a gazdaság lassan alacsonyabb sebességi fokozatba kapcsolhat. Valamint az is egyértelmű, hogy a jelenlegi rendkívüli mértékben kiegyensúlyozatlan növekedési struktúra miatt a jelenlegi gazdasági teljesítmény hosszú távon ne asi szerkezet tartósan nem fenntartható és egyensúlytalanságokhoz vezet. A külső környezet alakulása és a belső kapacitáskorlátok együttesen az idei év egészére várt 4,8 százalékos GDP-növekedést 3,8 százalékra mérséklik 2019-ben - mondta az elemző. Az infláció növekedési ütemének növekedésétől tart ugyanakkor Varju László (DK). Az Országgyűlés költségvetési bizottságúnak elnöke erről a Népszavának azt mondta, hogy akár már most korrigálhatnák a 2019. évi költségvetés számait, amelyre nagy szükség is lenne. Példaként említette meg, hogy a büdzsében 2,7 százalékos pénzromlási ütem várható, s ehhez alkalmazkodik majd a januártól a nyugdíjemelés mértéke. Így a novemberi korrekcióig a nyugdíjasok mintegy hiteleznek majd a költségvetésnek - mondta az ellenzéki politikus.
Szerző
Frissítve: 2018.12.05. 14:40