Magyarország megvenné a horvát gázterminált

Az Orbán-kabinet többségi részesedés fejében hajlandó életet lehelni a húsz éve halódó horvát gázlefejtő-tervbe, bár az INA-ügy miatt a szerepre visszafogott a hazai érdeklődés.

A magyar kormány előrehaladott tárgyalásokat folytat a horvát féllel a Krk-szigeten tervezett gázlefejtő megvásárlásáról – értesült a Népszava több forrásból. Vonatkozó felvetésünket Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője se cáfolta: szavai szerint számos szinten zajlanak a kétoldalú tárgyalások a horvát terminálról.

Az ilyen egységek az lng-nek (liquefied natural gas) nevezett, cseppfolyós formában behajózott fűtőanyag visszagázosítását végzik, ami aztán csöveken szállítható tovább a szárazföldre. A krki egység terve több mint húsz éves, ám eddig rendre elvérzett. Az előrelátható költséget még három éve is körülbelül egymilliárd euróra tették, tavaly év végén pedig közel 400 millió euróról szóltak a hírek. Bár ma már alig több mint 200 millió eurós összköltségről hallani, horvát forrásaink továbbra is körülbelül félmilliárddal számolnak.

A beruházást eredetileg tervező nemzetközi cégek mára levonultak, így a tulajdonos jelenleg a horvát állam. Jelentős költségvágást sikerült elérni azzal is, hogy épület helyett ma már egy, közel 200 millió eurós visszagázosító hajót állítanának a kikötőbe. Igaz, a tervezett kapacitás is évi 2,6 milliárd köbméterre szűkült mára. Jelentős lökést adott az elképzelésnek, hogy tavaly az Európai Unió közel százmillió eurós pénzügyi támogatást szavazott meg. Ám ez se bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a gázkereskedők érdemi érdeklődést mutassanak az egységben lefejtett gáz iránt: többedszerre is sikertelenül zárult le ugyanis az erre vonatkozó horvát pályázat. A magyarázat egyszerű: túl drága. Ráadásul nem maga az lng, amely ára immár felveszi a versenyt a vezetéken érkező orosszal. Inkább az ideszállításért kérnek túl sokat a horvátok. Értesülésünk szerint így Magyarországra az orosznál 10-20 százalékkal drágábban érkezne a gáz Horvátországból.

Barbara Doric, az LNG Croatia ügyvezető igazgatója kedden a Budapest Energy Summit nevű rendezvényen ismét hitet tett arról, hogy jövőre megindul az építkezés és így a terminál az évtized végén üzembe állhat. De továbbra is nyitottak az érdeklődőkre.

Számos forrásunk szerint a kérdés mára leegyszerűsödött: ha a magyarok nem adnak tőkét a fejlesztéshez, az nem valósul meg. Tavaly ugyanis a horvátok tíz éves gázszállítási szerződést kötöttek azzal az orosz Gazprommal, amelyik piaci helyzetét igencsak veszélyeztetné egy alternatív horvát gázforrás. Bár az Orbán-kabinet nyilvánosan drágállja a horvát ajánlatot, ismereteink szerint a részesedésvásárlási felvetést nem utasította el élből - csakhogy többségi részesedést kér. Ezt viszont egyelőre a horvátok vetik el.

A magyar kormányálláspont mögötti hátország szintén nem mentes a törésvonalaktól. Értelemszerű vevőjelölt az állami MVM, amely reménybeli gázszállításokra folyamatosan foglalja le Magyarország határmenti vezetékes összeköttetéseit. Ám értesülésünk szerint az állami holding nem vállalja a krki többség megszerzéséhez szükséges mintegy félszázmilliárd forint befektetési kockázatát. Az Orbán-kabinet megkereste a kormányfőhöz közel álló MET-et is. A társaságot ma már a magyarországi gázszállítások és vezetéklefoglalások kapcsán legalábbis az MVM-mel azonos súlycsoportúként emlegetik. (A svájci központú, korábban a kormányfőközeli Garancsi István résztulajdonában álló MET, amely ma már többek között a Tigázt és a Dunamenti Erőművet is magáénak tudhatja, jelenleg különböző offshore-szerű áttételeken keresztül az exmolos Lakatos Benjaminé.) Bár a cég kérdésünket nem kommentálta, elképzelhető, a színfalak mögött talán ők is udvariasan visszautasították az ajánlatot. Egyelőre tehát nincs olyan hazai gazdálkodó, amely pénze legjobb befektetési lehetőségeként - önként - a sokat szenvedett krki terminált tartaná.

Abban a nem várt esetben, ha mostantól minden simán menne, legkorábban 2021 elején érkezhetne Horvátország felől évente közel kétmilliárd köbméter gáz a mintegy 10 milliárd köbméteres fogyasztású magyar piacra. Árnyalja a képet, hogy 2020 január 1-vel lejár az európai államok gázának szállítására az évek óta háborúközeli kapcsolatban álló Oroszország és Ukrajna közötti szerződés. Habár tehát a jövőben akár nagy szükségünk is támadhat a horvát gázra, Fidesz-közeli forrásaink az elképzelés megvalósulási esélyeit 50 százalékra tették, ami ezen a szinten meglehetős borúlátásként értelmezhető.

Ezt erősíti, hogy Horvátország válogatott eszközökkel igyekszik minél olcsóbban kiszekálni az INA nevű energiatársaságuk irányító posztjáról az azt közel tíz éve megszerző Molt. Orbán Viktor e hét eleji, zágrábi, hivatalos látogatása során se ebben, se az együttműködési területeken nem ért el érdemi előrehaladást. Nem csoda, ha a magyar cégek ilyen előzmények után húzódoznak egy újabb horvát nagyvállalat akár többségi részesedésétől is. Egy forrásunk szerint a két ügy valószínűleg egyszerre oldódhat meg.