Magyarország megvenné a horvát gázterminált

Publikálás dátuma
2018.12.06 07:30

Fotó: Shutterstock
Az Orbán-kabinet többségi részesedés fejében hajlandó életet lehelni a húsz éve halódó horvát gázlefejtő-tervbe, bár az INA-ügy miatt a szerepre visszafogott a hazai érdeklődés.
A magyar kormány előrehaladott tárgyalásokat folytat a horvát féllel a Krk-szigeten tervezett gázlefejtő megvásárlásáról – értesült a Népszava több forrásból. Vonatkozó felvetésünket Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője se cáfolta: szavai szerint számos szinten zajlanak a kétoldalú tárgyalások a horvát terminálról. Az ilyen egységek az lng-nek (liquefied natural gas) nevezett, cseppfolyós formában behajózott fűtőanyag visszagázosítását végzik, ami aztán csöveken szállítható tovább a szárazföldre. A krki egység terve több mint húsz éves, ám eddig rendre elvérzett. Az előrelátható költséget még három éve is körülbelül egymilliárd euróra tették, tavaly év végén pedig közel 400 millió euróról szóltak a hírek. Bár ma már alig több mint 200 millió eurós összköltségről hallani, horvát forrásaink továbbra is körülbelül félmilliárddal számolnak. A beruházást eredetileg tervező nemzetközi cégek mára levonultak, így a tulajdonos jelenleg a horvát állam. Jelentős költségvágást sikerült elérni azzal is, hogy épület helyett ma már egy, közel 200 millió eurós visszagázosító hajót állítanának a kikötőbe. Igaz, a tervezett kapacitás is évi 2,6 milliárd köbméterre szűkült mára. Jelentős lökést adott az elképzelésnek, hogy tavaly az Európai Unió közel százmillió eurós pénzügyi támogatást szavazott meg. Ám ez se bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a gázkereskedők érdemi érdeklődést mutassanak az egységben lefejtett gáz iránt: többedszerre is sikertelenül zárult le ugyanis az erre vonatkozó horvát pályázat. A magyarázat egyszerű: túl drága. Ráadásul nem maga az lng, amely ára immár felveszi a versenyt a vezetéken érkező orosszal. Inkább az ideszállításért kérnek túl sokat a horvátok. Értesülésünk szerint így Magyarországra az orosznál 10-20 százalékkal drágábban érkezne a gáz Horvátországból. Barbara Doric, az LNG Croatia ügyvezető igazgatója kedden a Budapest Energy Summit nevű rendezvényen ismét hitet tett arról, hogy jövőre megindul az építkezés és így a terminál az évtized végén üzembe állhat. De továbbra is nyitottak az érdeklődőkre. Számos forrásunk szerint a kérdés mára leegyszerűsödött: ha a magyarok nem adnak tőkét a fejlesztéshez, az nem valósul meg. Tavaly ugyanis a horvátok tíz éves gázszállítási szerződést kötöttek azzal az orosz Gazprommal, amelyik piaci helyzetét igencsak veszélyeztetné egy alternatív horvát gázforrás. Bár az Orbán-kabinet nyilvánosan drágállja a horvát ajánlatot, ismereteink szerint a részesedésvásárlási felvetést nem utasította el élből - csakhogy többségi részesedést kér. Ezt viszont egyelőre a horvátok vetik el. A magyar kormányálláspont mögötti hátország szintén nem mentes a törésvonalaktól. Értelemszerű vevőjelölt az állami MVM, amely reménybeli gázszállításokra folyamatosan foglalja le Magyarország határmenti vezetékes összeköttetéseit. Ám értesülésünk szerint az állami holding nem vállalja a krki többség megszerzéséhez szükséges mintegy félszázmilliárd forint befektetési kockázatát. Az Orbán-kabinet megkereste a kormányfőhöz közel álló MET-et is. A társaságot ma már a magyarországi gázszállítások és vezetéklefoglalások kapcsán legalábbis az MVM-mel azonos súlycsoportúként emlegetik. (A svájci központú, korábban a kormányfőközeli Garancsi István résztulajdonában álló MET, amely ma már többek között a Tigázt és a Dunamenti Erőművet is magáénak tudhatja, jelenleg különböző offshore-szerű áttételeken keresztül az exmolos Lakatos Benjaminé.) Bár a cég kérdésünket nem kommentálta, elképzelhető, a színfalak mögött talán ők is udvariasan visszautasították az ajánlatot. Egyelőre tehát nincs olyan hazai gazdálkodó, amely pénze legjobb befektetési lehetőségeként - önként - a sokat szenvedett krki terminált tartaná. Abban a nem várt esetben, ha mostantól minden simán menne, legkorábban 2021 elején érkezhetne Horvátország felől évente közel kétmilliárd köbméter gáz a mintegy 10 milliárd köbméteres fogyasztású magyar piacra. Árnyalja a képet, hogy 2020 január 1-vel lejár az európai államok gázának szállítására az évek óta háborúközeli kapcsolatban álló Oroszország és Ukrajna közötti szerződés. Habár tehát a jövőben akár nagy szükségünk is támadhat a horvát gázra, Fidesz-közeli forrásaink az elképzelés megvalósulási esélyeit 50 százalékra tették, ami ezen a szinten meglehetős borúlátásként értelmezhető. Ezt erősíti, hogy Horvátország válogatott eszközökkel igyekszik minél olcsóbban kiszekálni az INA nevű energiatársaságuk irányító posztjáról az azt közel tíz éve megszerző Molt. Orbán Viktor e hét eleji, zágrábi, hivatalos látogatása során se ebben, se az együttműködési területeken nem ért el érdemi előrehaladást. Nem csoda, ha a magyar cégek ilyen előzmények után húzódoznak egy újabb horvát nagyvállalat akár többségi részesedésétől is. Egy forrásunk szerint a két ügy valószínűleg egyszerre oldódhat meg.

A román gáz lenne a legolcsóbb

Magyarország a legolcsóbban Oroszországtól kap gázt vezetéken keresztül, a második legolcsóbb a román, amit hamarosan kitermelnek amerikaiak, a harmadik a Szlovákia felől érkező, a horvát pedig csak a negyedik – közölte Orbán Viktor hétfőn horvátországi hivatalos látogatása során. Szavai jelentős pontosítást kívánnak. Miután a kormányfő a gazdaságossági figyelmeztetések ellenére az állammal megépíttette a magyar-szlovák vezetéket, az mindeddig valóban nem bizonyult versenyképesnek. A második legnagyobb mennyiség inkább Ausztriából érkezik, amit a kormányfő nem említett. Igaz, az innen származó gáz ára szakértők szerint ma már nagyjából megegyezik az Ukrajna felől érkező orosz fűtőanyagéval. A Fekete-tenger román szakaszán – valójában - az osztrák OMV és az amerikai ExxonMobil által talált gáz kitermeléséről jövő év elején hozhatnak végső döntést. Habár a román állam vérszemet kapott és adó-, illetve szabályozási ötleteivel már-már eltántorította a befektetőket a kitermeléstől, a szakértők többsége most derűlátó. Ha az innen származó gáz pályázatán az érintett magyarok – így az MVM és a MET - nyernének, a beszerzés még az orosznál is alacsonyabb tarifával kecsegtet. Igaz, az EU által is kiemelten támogatott fejlesztés mögött jelentős osztrák érdek is megjelenik. Így, bár egyre csökkenő eséllyel, de továbbra se kizárt, hogy a román gáz egy része végül a sógorok baumgarteni gázelosztójában köt ki. Innen a kezdeti időkben közel 2 milliárd, 2022-től pedig 4,4 milliárd gáz érkezhet évente.

Átalakuló energiaszektor

Az energiaüzletben egyre inkább felértékelődik az adatok, a digitalizáció a megosztás szerepe - vélekedett a négy napos Budapest Energy Summit tegnapi rendezvényén Dacil Borges, a Tatum Innova 28 éves vezetője. Ebben a magyar állam részéről aktív szerepvállalást ígért Szigeti Ádám, az innovációs és technológiai tárca innovációért felelős helyettes államtitkára. Az igényekre érzéketlen, hullámzó megújulóenergia-alapú áramtermelés, illetve az e-autózás térnyerése miatt egyre inkább felértékelődik az akkumulátoros energiatárolás jelentősége is - hangzott el. Fernando Eleit, az ehhez szükség lítium egyik legnagyobb kitermelője, az argentin Cuper Lithium Mining S.A. elnöke biztosított afelől, hogy a nyersanyagkészletek a felfutó igényeket is képesek lesznek még vagy száz évig kielégíteni.

Frissítve: 2018.12.06 07:30

Technikai problémák miatt egyre gyakrabban akadozik a bankolás

Publikálás dátuma
2019.04.26 09:20

Fotó: Dobó Krisztián
Három napja akadozik a CIB Bank elektronikus rendszere, az ügyfelek nem tudnak utalni. A pénzforgalmi üzemzavarok száma két év alatt megduplázódott.
A bank lapunknak is elküldött tájékoztatása szerint a költözés miatti, előre bejelentett szolgáltatáskiesés szombaton este 20 óráig tartott, és ezt követően a bank szolgáltatásai kedd délelőttig megfelelően működtek. Kedd délelőtt azonban „technikai problémák léptek fel”, amelyek miatt „az ügyfélkiszolgálási idő jelentősen lelassult” az elektronikus csatornákon és a fiókokban. A bankkártyás szolgáltatásokban csak rövid ideig volt fennakadás, ám az elektronikus szolgáltatásait – például a netbankot – érintő hibákat még csütörtökre sem tudta maradéktalanul kijavítani a bank. Mert bár kedd este, majd szerda este is azt közölték, hogy sikerült megoldani a problémát, és újra működik a rendszer, másnap délelőttre rendre kiderült, hogy mégsem. A CIB Bank a honlapján csütörtök délután már azt közölte: éjjel javításokat végeznek, ami miatt péntek hajnalban több szolgáltatásuk – internetbank, mobilbank, kártyás vásárlás, készpénzfelvétel, ATM-ek - nem vagy csak korlátozottan lesz elérhető. Szerettük volna megtudni a CIB Banktól, pontosan mi okozza az üzemzavart, hány ügyfelet érint a probléma, és mivel kártalanítják őket amiatt, ha nem tudtak átutalásokat indítani, vásárolni, készpénzt felvenni? Ezen kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ, mint ahogyan a bank közösségi oldalán efelől érdeklődő ügyfelek sem. Őket az oldal kezelője sűrű elnézéskérések közepette a CIB Bank panaszkezelési oldalára irányította. Egy ügyfél hozzászólása szerint azonban a hét elején az a felület sem működött…
A CIB Banknál rövid időn belül már másodszor fordul elő hasonló probléma: februárban egy hardwer eszköz leállása miatt váltak időszakosan elérhetetlenné a pénzintézet elektronikus csatornái. De nem csupán ennél a banknál történik ilyesmi, április közepén az MKB Bank netbankjának leállása borzolta a kedélyeket, márciusban a K&H Banknál voltak átmeneti kimaradások az e-bank és mobilbank szolgáltatásokban, hogy csak a legközelebbieket említsük. A hasonló hírek szinte egymást érik: időről időre ügyfelek tízezreinek okoz minimum bosszúságot egy-egy hazai nagybank elektronikus szolgáltatásinak leállása vagy akadozása.

Sűrűsödő üzemzavarok

Nem csoda, hiszen a pénzforgalmi üzemzavarok száma évek óta emelkedik: a jegybank 2017-ben összesen 29 hitelintézet 467 incidenséről kapott adatszolgáltatást – derül ki az MNB 2018-as Fizetési Rendszer Jelentéséből. Ez pedig azt jelenti, hogy 2015-höz képest csaknem megduplázódott az ilyen problémák száma. A jegybank szerint ugyanakkor ez az esetszám a szolgáltatók számához, illetve a pénzügyi infrastruktúra összetettségéhez viszonyítva továbbra is alacsony.
A jelentés alapján az üzemzavarokat ugyanakkor egyre hosszabb ideig tart elhárítani: 2017-ben legalábbis ennek átlagos ideje 11 óra 3 perc volt, azaz csaknem másfél órával hosszabb, mint 2016-ban. Igaz, a növekedést döntően egyetlen bank három, kiemelkedően hosszú időtartamú meghibásodásai okozták. Az üzemzavarok főként az internetbanki és mobilbanki rendszereket érintik: 2017-ben 196 eset az internetbanki, 144 a mobilbanki szolgáltatásokhoz kapcsolódott, 71 pedig internetes vásárláshoz. Ezek a meghibásodások – amelyek többek között az átutalások elindításában és a számlaforgalmuk lekérdezésében korlátozzák az ügyfeleket - a tíz legnagyobb banknál jóval gyakrabban fordulnak elő, mint a kisebbeknél. Utóbbiaknál a központi – például számlavezető - rendszerekkel és a telefonos ügyfélszolgálattal kapcsolatos üzemzavarok a jellemzőek. A rendszerek elérhetetlenségét jelentős részben a túlzott terhelés - az átlagost jelentősen meghaladó feldolgozandó adat vagy szándékos külső túlterhelés - okozta. Gyakori volt az alkalmazások hibás működése, váratlan lefagyása vagy a memóriaszivárgás is. Hardver hiba esetén pedig nem minden esetben sikerült automatikusan átállni a tartalékrendszerre. A jelentés szerint 2017-ben tovább emelkedett a bankkártyákhoz és ATM-készülékekhez kapcsolódó problémák száma is, amelyek jelentős részét hálózati hibák - szakadozó kapcsolatok, hibás beállítások, külső szolgáltatónál levő hibák – okozták. 

Elavult rendszerek?

Nagy Márton, a jegybank alelnöke nemrégiben egy konferencián a hazai bankrendszer egyik nagy kihívásának nevezte a digitalizációt. Arról beszélt: még a nagybankok rendszereinek 46 százaléka is elavult komponenseket tartalmaz, ami megnehezíti majd az új fintech megoldások hozzájuk kapcsolását is. A jegybank most azt közölte lapunkkal: a magyarországi bankok informatikai rendszere megbízható, biztonságos szolgáltatási színvonalat képvisel. A pénzintézetek folyamatosan fejlesztik IT-rendszereiket, amelyek ugyanakkor összetett struktúrát jelentenek. Egyes esetekben éppen a fejlesztések, egy új – az ügyfeleknek is kényelmesebb, gyorsabb szolgáltatást nyújtó –, modernizált rendszerre való átállás során keletkezhetnek időleges problémák.
Frissítve: 2019.04.26 09:20

Megint drágább lett a gázolaj

Publikálás dátuma
2019.04.26 08:21
Illusztráció: Shutterstock
Bruttó 2 forinttal emelte a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol, a benziné nem változott.
Az emeléssel a gázolaj literenkénti átlagára 407 forintra nőtt, a benziné 400 forint maradt.
Az üzemanyagok ára legutóbb a múlt héten szerdán változott: a 95-ös benzin ára bruttó 5 forinttal 400 forintra, a gázolajé bruttó 4 forinttal 405 forintra emelkedett.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző