Ismerősökön keresztül köttetik a legtöbb üzlet

Publikálás dátuma
2018.12.06. 18:18
Illusztráció
Fotó: Pexels
A magyarok jelentős része közös ismerősön keresztül találja meg potenciális üzleti partnereit - derült ki az első magyar online üzleti közösség, a Brillit.com közvélemény-kutatásából.
A magyar vállalkozásoknak általában a legnagyobb kihívást a folyamatos üzletszerzés és a minőségi partnerkapcsolatok kiépítése jelenti. A kutatás szerint a megkérdezettek többsége üzleti ügyei intézése során főként keresőprogramokat, e-mailt és weboldalakat használ rendszeresen. Kiderült az is, hogy az emberek legszívesebben hirdetésben vagy online keresés útján kérnek ajánlatokat. Az, hogy valaki elfogad-e egy ajánlatot ténylegesen, jellemzően a korábbi együttműködések minőségétől, illetve a referenciáktól függ, kevésbé számít az ár.
A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezettek 57 százaléka az ismerősein keresztül találja meg üzleti partnereit. Ez nem meglepő, hiszen a rohanó világban leginkább a rokonokban, haverokban, barátokban bízunk meg. Ennek ellenére vagy éppen ezért fontos a kapcsolatépítés: a megkérdezettek átlagosan hetente 2,6 órát töltenek új kapcsolatok építésével - derült ki a felmérés eredményeit összegző közleményből.
Szerző

A GVH már közölte is, hogy nem vizsgálja a fideszes médiaholdingot

Publikálás dátuma
2018.12.06. 16:13

Fotó: Vajda József
A nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített összefonódások nem tartoznak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról törvény hatálya alá – hangsúlyozta a versenyhivatal.
Nem indít versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány összefonódás bejelentése alapján, miután a Kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a tranzakciót – közölte a GVH. A közleményben felidézik, hogy szerdán a kormány közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak az Opus Press Zrt., az Echo Hungária TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zrt., a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Kft. és a Magyar Idők Kiadó Kft. feletti irányításszerzésével megvalósuló összefonódást.

„A nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített összefonódások nem tartoznak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény hatálya alá. Az eljárás megindítására okot adó körülmény hiányában a GVH hatósági bizonyítvány kiállításával zárta le a bejelentés vizsgálatát”

– írta a GVH.

November 28-án jelentették be azt, hogy a nyáron alapított Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány tulajdonába kerül tíz kiadóvállalat, a cégek önkéntes felajánlással léptek be a nonprofit szervezetbe. A médiavállalkozás irányítója Liszkay Gábor lett. A cégek több tízmilliárdnyi vagyont toltak be a szervezetbe. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdán közleményében azt írta: „a kormány mai határozatának kiemelt indoka, hogy közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához. Ezt a célt tűzte ki Alapító Okiratában az Alapítvány és külön támogatandó, hogy ezt nem profitszerzési célzattal, hanem nonprofit alapon kívánja megvalósítani.
Szerző
Frissítve: 2018.12.06. 16:14

Jövő héten dönthet a kormány a minimálbéremelésről

Publikálás dátuma
2018.12.06. 15:13
Képünk Illusztráció
Fotó: Népszava
A kormány dönthet a jövő évi minimálbér-emelés mértékéről, a munkaadói és a munkavállalói szervezeteknek az utolsó egyeztetésen sem sikerült megállapodniuk erről. Igaz, a kormány nem is segítette őket ebben.
Nem született megállapodás a jövő évi minimálbér-emelés mértékéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának idei utolsó, csütörtöki egyeztetésén: a munkavállalókat képviselő szakszervezetek továbbra is ragaszkodtak a minimálbér 13, a garantált bérminimum 15 százalékos emeléséhez, a munkaadók viszont csak 5 százalékos bérfejlesztést tartottak elfogadhatónak. A patthelyzet feloldását a kormány sem segítette elő: saját álláspontot a tárgyalások alatt egyszer sem közölt, és nem jelezte azt sem, hogy esetleg előrébb hozná a szociális hozzájárulási adó (szocho)  csökkentését – mondta el a Népszavának az egyeztetések után Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A jelenleg 19,5 százalékos szocho csak jövő júliustól csökken 17,5 százalékra, mégpedig azért, mert a két éve kötött 6 éves bérmegállapodás értelmében a 2 százalékpontos csökkentés feltétele, hogy 2018 egészére nézve megvalósuljon a 6 százalékos reálbérnövekedés. A reálkeresetek növekedésének mértékéhez viszont a béradatokon túl tudni kell többek között az inflációs adatokat is, ezek pedig 2019 első negyedéve előtt nem lesznek meg. A kormány azonban megelőlegezhetné ezeket az adatokat, és volt is olyan várakozás, hogy a tárgyalások vége felé egyfajta aduászként elő is rántja majd ezt a kártyát, ám eddig ilyen bejelentés nem történt. Az adócsökkentés előrébb hozása ugyanakkor elősegíthette volna a munkaadói és a munkavállalói álláspontok közeledését, hiszen a munkaadók részben ebből fedezték volna a béremelések költségét. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke ezzel kapcsolatban a tárgyalások november közepi kezdetekor úgy nyilatkozott lapunknak: a munkaadói oldal azzal a forgatókönyvvel számolva fogalmazta meg az 5 százalékos béremelési elképzeléseit, hogy csak 2019 júliusától csökken a szocho. Ha azonban a kormány előrébb hozná a járulékcsökkentést, felfelé mozdulhatna ez a szám. A kormány egyébként gyakran hivatkozik is arra, hogy a szocho-csökkentésből rendelkezésre áll majd a fedezet a minimálbér-emeléshez, a csökkentés időpontját azonban úgy tűnik, mégsem kívánják előrébb hozni. A megállapodást nehezítette a cafeteria ügye is, ezen juttatások egy jelentős részének kedvezményes adózását ugyanis megszünteti jövőre a kormány, így ha a munkaadók továbbra is adni szeretnék, akkor az a béremelésektől veszi el a forrásokat. Ha viszont megszüntetik, azonnal jelentős összegeket húznak ki a munkavállalók zsebéből, ami a fokozódó munkaerőhiány idején volna nem túl szerencsés lépés. A helyi bértárgyalások alapján most az látszik, hogy a munkaadók többsége ugyanazt a bruttó összeget tervezi adni jövőre is a dolgozóknak, így a munkavállalók nettó jövedelme az adóterhek miatt csökkenni fog. A szakszervezetek ezért sem engedtek az országos bértárgyalásokon a 13-15 százalékos bérköveteléseikből. Megállapodás hiányában viszont - mint azt Varga Mihály múlt héten ki is jelentette – a kormány dönt majd arról, hogy milyen mértékben emelkedik jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum. Úgy tudjuk, erre a döntésre a jövő szerdai kormányülésen kerül majd sor. Hogy várhatóan nagyobb léptékű béremelésről születhet kormánydöntés, azt a kormánnyal jó viszonyt ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének nyár végi nyilatkozata is előrevetíti. Parragh László akkor azt mondta: 2019-ben - az elmúlt évekhez hasonlóan - jelentősebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jöhet. A cégeknek ugyanis most a munkaerő toborzása és megtartása a legfontosabb és legnehezebb feladata, ezt pedig magasabb bérekkel lehet elérni.  Mint  korábban megírtuk: információink szerint a Pénzügyminisztériumban 9, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emeléssel számolnak. Orbán Viktor ugyanis Kötcsén 150 ezer forintos minimálbérről és 202 ezer forintos garantált bérminimumról beszélt. Ezek az összegek épp a szakszervezetek és a munkaadók elképzelései közé esnek, hiszen a jelenleg 138 ezer forintos minimálbér 10 százalék alatti, a 180 500 forintos garantált bérminimum 10 százalék fölötti emelését jelentenék.    
Szerző