Ismerősökön keresztül köttetik a legtöbb üzlet

Publikálás dátuma
2018.12.06 18:18
Illusztráció
Fotó: Pexels/
A magyarok jelentős része közös ismerősön keresztül találja meg potenciális üzleti partnereit - derült ki az első magyar online üzleti közösség, a Brillit.com közvélemény-kutatásából.
A magyar vállalkozásoknak általában a legnagyobb kihívást a folyamatos üzletszerzés és a minőségi partnerkapcsolatok kiépítése jelenti. A kutatás szerint a megkérdezettek többsége üzleti ügyei intézése során főként keresőprogramokat, e-mailt és weboldalakat használ rendszeresen. Kiderült az is, hogy az emberek legszívesebben hirdetésben vagy online keresés útján kérnek ajánlatokat. Az, hogy valaki elfogad-e egy ajánlatot ténylegesen, jellemzően a korábbi együttműködések minőségétől, illetve a referenciáktól függ, kevésbé számít az ár.
A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezettek 57 százaléka az ismerősein keresztül találja meg üzleti partnereit. Ez nem meglepő, hiszen a rohanó világban leginkább a rokonokban, haverokban, barátokban bízunk meg. Ennek ellenére vagy éppen ezért fontos a kapcsolatépítés: a megkérdezettek átlagosan hetente 2,6 órát töltenek új kapcsolatok építésével - derült ki a felmérés eredményeit összegző közleményből.
2018.12.06 18:18
Frissítve: 2018.12.06 18:18

A magyarok már így is 2,7 órával többet dolgoznak, mint az EU-átlag

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: / Molnár Ádám
Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.
Az Európai Unió átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Tíz év alatt tehát 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.  A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között 18 perccel: 40,1 óráról 39,8 órára. A csökkenés azonban csak 2011-ig volt folyamatos - ekkor 39,4 óra volt az átlagosan ledolgozott heti munkaóraszám -, majd 2012 és 2014 között kissé nőtt - 39,8 órára, azóta lényegében stagnál. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány 2012-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amellyel az addigi évi 200 órás túlóraszámot 250-re emelte: ez nőne januártól 400 órára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállaló már 2017-ben is 2,7 órával többet dolgozott, mint egy átlagos uniós munkavállaló.  Igaz, a magyarok a cseh és lengyel társaiknál még jobb helyzetben vannak: előbbieknél hetente 24, utóbbiaknál 48 perccel kell kevesebbet teljesíteniük. A németországi átlagos heti munkaidő ugyanakkor 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton. A rabszolgatörvény elfogadását követően azonban - a túlóráknak köszönhetően -  a magyar munkavállalók dolgozhatnak majd a legtöbbet a visegrádi térségben. 
Szerző
2018.12.12 13:57
Frissítve: 2018.12.12 14:09

Megugrott tavaly az üzemi balesetek miatti táppénz

Publikálás dátuma
2018.12.12 11:52

Fotó: Népszava/
Ebben a túlterheltségnek is szerepe lehet, a rabszolgatörvény elfogadásával viszont mindenki sokkal többet dolgozhat majd a mostaninál.
Az üzemi balesetek miatt a dolgozók tavaly harmadával több napot töltöttek táppénzen – számolta ki az Azénpénzem.hu a KSH külön megvehető kiadványában talált adatok alapján. Mint írják, ugyanebben az időszakban az üzemi balesetek miatti táppénzkiadás 77 százalékkal emelkedett,  ez pedig arra utal, hogy egyre súlyosabb esetek fordulhatnak elő. Ebben szerepet játszhat a túlterheltség miatti fáradtság is. A rabszolgatörvényként emlegetett új javaslat – melynek elfogadásáról ma szavaz a parlament – értelmében pedig mindenki sokkal többet dolgozhat majd a mostaninál, hiszen ennek értelmében a mostani 250 – kollektív szerződéssel további 50-nel növelhető – túlóra lehetőségét 400-re emelik, az elszámolási ciklus pedig 36 hónapra nő a mostani 12 hónapról.
2018.12.12 11:52