Jövő héten dönthet a kormány a minimálbéremelésről

Publikálás dátuma
2018.12.06 15:13
Képünk Illusztráció
Fotó: Népszava
A kormány dönthet a jövő évi minimálbér-emelés mértékéről, a munkaadói és a munkavállalói szervezeteknek az utolsó egyeztetésen sem sikerült megállapodniuk erről. Igaz, a kormány nem is segítette őket ebben.
Nem született megállapodás a jövő évi minimálbér-emelés mértékéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának idei utolsó, csütörtöki egyeztetésén: a munkavállalókat képviselő szakszervezetek továbbra is ragaszkodtak a minimálbér 13, a garantált bérminimum 15 százalékos emeléséhez, a munkaadók viszont csak 5 százalékos bérfejlesztést tartottak elfogadhatónak. A patthelyzet feloldását a kormány sem segítette elő: saját álláspontot a tárgyalások alatt egyszer sem közölt, és nem jelezte azt sem, hogy esetleg előrébb hozná a szociális hozzájárulási adó (szocho)  csökkentését – mondta el a Népszavának az egyeztetések után Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A jelenleg 19,5 százalékos szocho csak jövő júliustól csökken 17,5 százalékra, mégpedig azért, mert a két éve kötött 6 éves bérmegállapodás értelmében a 2 százalékpontos csökkentés feltétele, hogy 2018 egészére nézve megvalósuljon a 6 százalékos reálbérnövekedés. A reálkeresetek növekedésének mértékéhez viszont a béradatokon túl tudni kell többek között az inflációs adatokat is, ezek pedig 2019 első negyedéve előtt nem lesznek meg. A kormány azonban megelőlegezhetné ezeket az adatokat, és volt is olyan várakozás, hogy a tárgyalások vége felé egyfajta aduászként elő is rántja majd ezt a kártyát, ám eddig ilyen bejelentés nem történt. Az adócsökkentés előrébb hozása ugyanakkor elősegíthette volna a munkaadói és a munkavállalói álláspontok közeledését, hiszen a munkaadók részben ebből fedezték volna a béremelések költségét. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke ezzel kapcsolatban a tárgyalások november közepi kezdetekor úgy nyilatkozott lapunknak: a munkaadói oldal azzal a forgatókönyvvel számolva fogalmazta meg az 5 százalékos béremelési elképzeléseit, hogy csak 2019 júliusától csökken a szocho. Ha azonban a kormány előrébb hozná a járulékcsökkentést, felfelé mozdulhatna ez a szám. A kormány egyébként gyakran hivatkozik is arra, hogy a szocho-csökkentésből rendelkezésre áll majd a fedezet a minimálbér-emeléshez, a csökkentés időpontját azonban úgy tűnik, mégsem kívánják előrébb hozni. A megállapodást nehezítette a cafeteria ügye is, ezen juttatások egy jelentős részének kedvezményes adózását ugyanis megszünteti jövőre a kormány, így ha a munkaadók továbbra is adni szeretnék, akkor az a béremelésektől veszi el a forrásokat. Ha viszont megszüntetik, azonnal jelentős összegeket húznak ki a munkavállalók zsebéből, ami a fokozódó munkaerőhiány idején volna nem túl szerencsés lépés. A helyi bértárgyalások alapján most az látszik, hogy a munkaadók többsége ugyanazt a bruttó összeget tervezi adni jövőre is a dolgozóknak, így a munkavállalók nettó jövedelme az adóterhek miatt csökkenni fog. A szakszervezetek ezért sem engedtek az országos bértárgyalásokon a 13-15 százalékos bérköveteléseikből. Megállapodás hiányában viszont - mint azt Varga Mihály múlt héten ki is jelentette – a kormány dönt majd arról, hogy milyen mértékben emelkedik jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum. Úgy tudjuk, erre a döntésre a jövő szerdai kormányülésen kerül majd sor. Hogy várhatóan nagyobb léptékű béremelésről születhet kormánydöntés, azt a kormánnyal jó viszonyt ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének nyár végi nyilatkozata is előrevetíti. Parragh László akkor azt mondta: 2019-ben - az elmúlt évekhez hasonlóan - jelentősebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jöhet. A cégeknek ugyanis most a munkaerő toborzása és megtartása a legfontosabb és legnehezebb feladata, ezt pedig magasabb bérekkel lehet elérni.  Mint  korábban megírtuk: információink szerint a Pénzügyminisztériumban 9, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emeléssel számolnak. Orbán Viktor ugyanis Kötcsén 150 ezer forintos minimálbérről és 202 ezer forintos garantált bérminimumról beszélt. Ezek az összegek épp a szakszervezetek és a munkaadók elképzelései közé esnek, hiszen a jelenleg 138 ezer forintos minimálbér 10 százalék alatti, a 180 500 forintos garantált bérminimum 10 százalék fölötti emelését jelentenék.    

A bérekről is megállapodott a Suzuki a dolgozókkal - 18%-os emelés jön

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:41
Ellenzéki demonstráció az esztergomi Suzukinál
Fotó: Vajda József
A felek a pénteki tárgyalások eredményeként az Üzemi Tanács által javasolt minden pontban – 2019-es bérek, éves bónusz, béren kívüli juttatások – végleges megállapodásra jutottak.
Minden pontban megegyezett egymással a vállalat és az Üzemi Tanács - olvasható a Magyar Suzuki Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Mint írják, a december óta tartó tárgyalások alapját az Üzemi Tanács által benyújtott javaslat képezte, amely a bérfejlesztésre és a dolgozók általános elégedettségéhez hozzájáruló béren kívüli juttatásokra vonatkozott.

"Az Üzemi Tanáccsal folytatott eredményes egyeztetéseknek köszönhetően, a 2019. évi bérfejlesztésről szóló végleges megállapodás szerint
az alapbéremelés mértéke átlagosan 18 százalék a direkt dolgozók esetében. A múlt évben a direkt dolgozók átlagos alapbéremelése 12,5 százalék volt.
Így tehát a vállalat 2018-ban és 2019-ben együttesen több mint 30%-os bérfejlesztést hajtott végre a fizikai dolgozók körében" - áll a közleményben. A cég bejelentése alapján az újonnan megszületett megállapodáson felül a Magyar Suzuki további juttatásokat biztosít dolgozói számára, mint például a jelenléti pótlék, fix műszakpótlék, üzemi meleg étkezés, ingyenes buszjárat, temetési és házasságkötési támogatás, gyermekszületési támogatás és törzsgárda jutalom.

Tartja a szintet a Mol

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:49

Fotó: Népszava
Tartja rekordközeli nyereségét Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja, a Mol.
A 2017-eshez képest hajszálnyi csökkenést mutató, 301 milliárdos, nemzetközi számviteli elvek szerint számolt nettó nyereséggel zárta a tavalyi évet a Mol – derül ki Magyarország legnagyobb társaságcsoportja tegnap közzétett előzetes adataiból. Ez még így is a harmadik legmagasabb eredmény az olajcég szűk harminc éves történelmében. Az árbevétel negyednyi emelkedést mutatva - öt éve először - ismét 5 ezermilliárd forint fölé került. A tőzsde és a társaság által is kiemelten kezelt, „újbeszerzési árakkal becsült, tiszta”, különböző leírások előtti, úgynevezett EBITDA-eredmény 728 milliárd forintra jött ki, ami 8 százalékos ugrás tavalyhoz képest. Ez az érték adataink szerint rekord, bár dollárban számítva álltak ennél magasabban is. Eme, átszámítva 2,69 milliárd dolláros nyereség jelentősen meghaladja az év során felfelé módosított, 2,4 milliárdos célt és az elemzői várakozásokat. (Tavalyelőtt az év közben szintén felfelé húzott, 2,3 milliárd dolláros célhoz képest tevékenységük 2,45 milliárdos hasznot hajtott.) Idén viszont ezen a soron ismét kevesebb, 2,3 milliárd nyereséggel terveznek – derült ki Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjából. A nyereségadat az utolsó tavalyi negyedévben az azt megelőző év hasonló időszakához képest még ennél is nagyobb mértékben emelkedett, az üzleti eredmény ugyanakkor közel harmadával visszaesett. Az elemzők mindazonáltal idén a tavaly majdnem kétszeresére emelt, közel százmilliárdos osztaléknál is többre számítanak. A számokat leginkább továbbra is a kutatás-termelés hozta, közel 50 százalékkal 1,27 milliárdra emelkedő nyereségével. A kitermelés némi emelkedést mutatva napi 111 ezer hordó kőolajnak felelt meg, kiemelve az Északi-tenger brit területén lévő Catcher-mező teljesítményét. Míg a finomítás-kereskedelem egymilliárdos nyeresége 16 százalékos csökkenést, addig a „fogyasztói szolgáltatások” 423 millió dolláros nyeresége 18 százalékos bővülést mutat. A központi gázvezeték-üzemeltetés 2017-nél szintén szerényebb, 200 millió dollár alatti nyereséget hozott. A tőzsdei befektetők a piac átlagos emelkedéséhez képest a számokat kedvezőtlenül fogadták, így a részvényérték közel 1 százalékot esett.

A Corvinus-alapítványé lesz az állami osztalék

Az utóbbi napok kapcsolódó eseményei, hogy a csoport legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam 25 százalékos hányadából 10 százalékot hamarosan átad a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésére alakuló Macenas Universitatis Corvini Alapítánynak, amely részére a teljes, rá eső osztalékról is lemond. A csoport legfontosabb döntéseit a megszűnő ügyvezető testület helyett mostantól a Hernádi Zsoltból, Molnár József vezérigazgatóból és Világi Oszkár ügyvezetőből álló vezető tisztségviselők bizottsága hozza. A horvát kormány az EU-szabályoknak való megfelelés érdekében törölte a sokat vitatott, Mol-irányította INA nevű energiatárságuk alapszabályának az ottani állam kivételezett helyzetét biztosító pontjait. Ugyanakkor a jelentős részvényadásvételek továbbra is Zágráb engedélyéhez kötöttek. Bár Hernádi Zsoltot az őt korrupcióval vádoló horvát ügyészség kérésére az Interpol úgymond már negyed éve visszahelyezte nemzetközi körözési listájára, a Mol első emberének arcképe máig sem tűnt fel a nyilvános adatbázisban.