Rabszolgatörvény: a német cégek ezt nem kérték

Publikálás dátuma
2018.12.06 13:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Ebben a formában biztosan nem kérték a német cégek a túlóráztatásra vonatkozó szabályok módosítását, nem is érdekük, hogy rabszolgákként tartsák a dolgozókat – közölte a Népszavával a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara.
A munkaidőt illetően a magyar munkaerőpiacon már így is sokkal nagyobb a rugalmasság, mint Németországban, ehhez képest drámai módosítást nem várnak el a német cégek. A munkáltatók számára egy nagyobb rugalmasság nyilván előny, de ebben a formában, mint ami a mostani javaslatban szerepel, egészen biztosan nem kérték a német cégek  – jelentette ki a Népszava kérdésére Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője. Szerinte, ha egy cég maximálisan kihasználná a törvényjavaslatban szereplő lehetőségeket, akkor a munkavállalók a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben nem biztos, hogy ottmaradnának. „Nem érdeke a vállalatoknak, hogy rabszolgákként tartsák a munkavállalókat, mert azok könnyen elmennek egy másik céghez. Nagyon nagy óvatossággal kell ezzel bánni, még akkor is, ha esetleg megszavazzák ezt a törvényt” - fogalmazott, megjegyezve, hogy ez utóbbiban egyáltalán nem biztos. Dirk Wölfer arra is rámutatott: a túlóra sokkal drágább, mint a rendes munkaóra, nem érdeke tehát a cégeknek, hogy erre helyezzék a hangsúlyt, hiszen az megdrágítja a munkaköltségeket. A kormány által is támogatott törvényjavaslat azonban a szakszervezetek szerint nem csupán a túlóráztatás növelésére adna lehetőséget, hanem végeredményben a túlórapénzek kifizetésének csökkentésére is. Mint arról beszámoltunk: Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők két hete egyéni képviselői módosító indítvány útján, az egyeztetéseket megkerülve nyújtották be a Munka törvénykönyvére irányuló javaslatukat, amelyről jövő kedden már szavaznak is. A dolgozók és a szakszervezetek körében óriási felháborodást kiváltó tervezet értelmében januártól a jelenlegi 250 óra helyett évi 400 órányi túlórát lehetne elrendelni, és ehhez elég lenne csupán – a munkáltatók érdekeit szem előtt tartani köteles, érdekvédelmi funkcióval nem bíró – üzemi tanácsok vagy üzemi megbízottak jóváhagyása is. (A jelenlegi szabályozás szerint a 250 órát csak a munkavállalói érdekképviseletekkel kötött kollektív szerződésben lehet emelni, és úgy is csupán évi 300 órára). A tervezett változtatások másik fontos pontja, hogy 3 évre emelnék a munkaidő-keretet. Ez azért kedvezőtlen a munkavállalóknak, mert ezáltal munkarendjüket a cégek úgy igazíthatják majd a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki, valamint késhet és csökkenhet is a túlórák kifizetése. Míg most ugyanis állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít, addig a javaslat alapján ez nem számít majd túlórának, ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, így ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni. Jelenleg alapesetben 6 hónapos időszakokban kell elszámolni a munkaidőt, ezt kollektív szerződésben 1 évre lehet emelni. Az Audi élt is ezzel a lehetőséggel 2012-ben, azóta pedig a helyi szakszervezet beszámolója szerint – éppen a fent jelzett problémák miatt – jelentősen lecsökkent a túlórakifizetések összege.   A törvényjavaslat mindemellett azt is kimondja, hogy amennyiben a dolgozó hozzájárul írásban, hogy munkarendjét módosítsák, akkor az ezen megállapodás alapján végzett munka nem rendkívüli munkavégzések, hanem rendes munkaidőnek számít. Vagyis a túlmunka nem számít majd túlórának, így nem is jár érte pótlék, de még a 400 órás keretbe sem számít bele.    A szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett fideszes javaslat kapcsán hamar elő is került, hogy a kormány valójában a német beruházóknak tesz szívességet a túlórakeretek fellazításával. Nyilatkozataik alapján ugyanis nem az országos munkaadói szervezetek kérték a változtatásokat, amelyek őket is meglepték, a dolgozók számára pedig egyértelműen hátrányosak a változtatások (bár a Fidesz és kormány épp az ő érdekeikre hivatkozik, mondván, csak lebontják a korlátokat az elől, ha valaki többet szeretne dolgozni).  A multi cégek viszont az elmúlt években összességében 2097 milliárd forint értékben jelentettek be  nagyberuházásokat jellemzően az ipar területén (amelyet a javaslat kiemelten érint, hiszen jellemzően itt dolgoznak ilyen munkaidő-keretben a dolgozók). Ezek munkaerő-szükséglete a jegybank számításai szerint mintegy 15 ezer fő, miközben az országban már összesen több mint 83 ezer munkahelyre nem találnak embert a cégek. A túlórakeretek megemelésével viszont a cégek dolgozónként plusz 150 óra többletmunkát nyerhetnek, ami 12 munkavállaló munkájával éves szinten plusz egy munkavállaló munkáját jelenti, hiszen egy dolgozó így 14 havi munkát is végezhet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten Düsseldorfban ki is jelentette: a Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik a szükséges munkaerőt, és most örülnek a kormány erre irányuló javaslatainak.  Anette Kramme, a német kormány szociális- és munkaügyi államtitkára viszont kizártnak tartja, hogy német cégek kérték volna a magyar kormánytól a munka törvénykönyvének ilyen jellegű módosítását – erről már Tóth Bertalan, az MSZP pártelnöke beszélt keddi sajtótájékoztatóján. Azt mondta: Kramme tájékoztatja majd arról, valóban német autóipari cégek kérték-e mindezt a magyar kormánytól, de „élnünk kell a gyanúperrel, hogy nem erről van szó, előzetes szívességet tesz a kormány különböző cégeknek.”    
2018.12.06 13:37

Az államosítás diszkrét bája: másfélszeresére hízik az áramszámla

Publikálás dátuma
2018.12.15 08:35
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Igaz, a drágulás a lakosságot közvetlenül sújtja, mivel a vállalkozások rezsije nő, ami persze előbb utóbb megjelenik a termékek árában.
Több mint felével hízik vállalkozások áramszámlája, pedig korábban rezsicsökkentést ígért a kormány a cégeknek is: a vállalkozók azon dühöngenek, hogy nemrégen éppen a kormány ígérte, hogy az „államosítással” megnyílik annak a lehetősége, hogy a vállalkozói szférában is csökkenjen a rezsi, legalább 10 százalékkal alacsonyabb összegű számlákról beszéltek. Ehelyett kapják a nyakukba a 60 százalékkal magasabb áramdíjat, írja a hvg.hu.  Emlékeztetőül: korábban Németh Szilárd rezsibiztos azzal támasztotta alá áramár-csökkentési ígéretét, hogy az állami szolgáltató kisebb apparátussal, kisebb vízfejjel működik, a keletkezett hasznot pedig visszaforgatja a szolgáltatás minőségének, olcsóbbá tételének a megteremtésébe. De ezt a mondást a Nemzeti Közművek Áramszolgáltató (NKM) elfelejtette. Ugyanis pont az állami szolgáltató, amelynek létrejöttével ígérték be a rezsicsökkentést a vállalkozói szférának, drágább, mint a többi magánszolgáltató - ez egyértelműen kiderül a  cégek, önkormányzatok közbeszerzéseit látva.
2018.12.15 08:35

Hiába a magasabb bérek, égető a munkaerőhiány a hazai építőiparban

Publikálás dátuma
2018.12.15 07:45

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A hatékonyság is jóval az európai átlag alatt van.
Idén az elemzők becslése szerint 22 százalékkal haladhatja meg az építőipar növekedése a múlt évit. Az ágazat teljesítménye év végéig elkérheti a 3000 milliárd forintot, az átlagos 2500 milliárd helyett. Ám ez a kiemelkedő szám sem feledtetheti, hogy 2017-ben még 30 százalékkal bővült az építőipar 2016 -hoz képest. Jövőre pedig az Euroconstruct előrejelzése szerint már alig 6-7 százalékos növekedésre lehet számítani. Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László 12 százalékos növekedéssel számolt a szervezet pénteki évzáró közgyűlésén. A GKI Gazdaságkutató Zrt. még ezt nagyon optimista prognózisnak tartja, s legföljebb 5 százalékos bővülést tart valószínűnek – mondta a Népszavának Petz Raymund, a társaság ügyvezető igazgatója.  A KSH adatai alapján az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 40,3 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit.  Ezzel azonban csínján kell bánni Petz Raymund szerint, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a szerződéseknek többnyire csak a negyede valósul meg. Óvatosságra int az is, hogy a kormányzati és sok elemző várakozásával szemben kétséges, hogy az ez évre várt 20-25 ezer újlakás átadása megtörténhet-e. Az év első tíz hónapjában ugyanis valamivel több, mint 10 ezer új otthonba költözhettek be a lakók. A két utolsó hónap során ugyan még átadhatnak néhány ezer lakást, de a végső szám legföljebb alulról súrolhatja a 20 ezret. Varga Mihály pénzügyminiszter az évzáró közgyűlésen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) további kiterjesztését is megemlítette, különös hangsúlyt helyezve a vidéki, főleg az 5 ezer lakos alatti települések újlakás építésének támogatását. Szakemberek szerint ez utóbbi sikerét leginkább nem a támogatás emelése, hanem a munkahelyteremtés és az infrastruktúra fejlesztés ösztönözhetné. A pénzügyminiszter összességében biztató jövőképet rajzolt fel a szektor szereplői elé. Közölte, 2018-2023 között csak az állami megrendelések elérik majd a 14 ezer milliárd forintot, amibe természetesen az uniós források is beleértendők. Egyebek mellett folytatódik a 2015-ben meghirdetett Modern Városok program is, amely többek között a megyeszékhelyeket lenne hivatva bekapcsolni gyorsútakkal az országos autópályahálózatba. Az eddigi eredményeket látva, bőven van hová fejlődni – jegyezte meg egy építési vállalkozó. A miniszter szerint további 8 ezer milliárd forint értékben magánberuházók is megjelennek az építőipari piacon, mint például a BMW debreceni gyára. Igaz, tehetjük hozzá, abban 12 milliárd forint magyar adófizetői pénz is lesz. A gondok között az ÉVOSZ elnöke és a miniszter is megemlítette az egyre égetőbb munkaerőhiányt, a nem kielégítő hatékonyságot - a termelékenység például fele a nyugat-európai átlagnak -, de a cégek ezekből fakadó alacsony versenyképességével sem elégedettek. Varga reményét fejezte ki, hogy tovább emelkednek a bérek, hiszen az építőiparban még csak bruttó 230 ezer forint az átlagbér, miközben az autóiparban ez már 300 ezer forint. A 2013-as mélyponthoz, a 270 ezres létszámhoz képest most 330 ezren dolgoznak a szektorban, ám, mint Koji László többször is nyilatkozta, az újonnan felvettek többsége segédmunkás, akiket még a betanított munkákra is oktatni kell. A kormány a technikai, technológiai fejlesztések, a hatékonyság növeléséért idén összesen 16, jövőre 6 milliárd forint támogatást nyújt a kis és közepes vállalkozások (kkv) számára. A megfelelő szakember, illetve utánpótlás kinevelése, illetve a technikai, technológiai fejlesztésekre, korszerűsítésre fordított összegektől érdemi hatást legföljebb középtávon lehet majd remélni– állította Petz Raymund. A közgyűlésen ugyan kerülték, hogy a rabszolgatörvény várható hatásáról kérdezzenek, vagy elemezzék azt, a szakember úgy vélte: az évi 400 órára emelt túlórakeret az építőipart nem igazán érinti, hiszen, ha van megbízás, akkor most is általános a napi 12-14 órás, többnyire hat napos munkavégzés.

Még tart a lendület

Októberben az építőipari termelés 18,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésének volumene 15,7, az egyéb építményeké 21,9 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz mérve az építőipar termelése 0,5 százalékkal emelkedett - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az épületeknél ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést - fűzték hozzá. A megkötött új szerződések értéke 11,4 százalékkal haladta meg a tavaly októberieket, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 32,7 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 4,5 százalékkal kisebb volt. Októberben ipari és egészségügyi épületekre, illetve út- és vasútépítésekre kötöttek nagy értékű szerződéseket. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 1,7, az egyéb építményeké 53 százalékkal nagyobb volt, mint a múlt év októberében volt. Az év első tíz hónapjában építőipari termelés 22,2 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az épületek építése 15,9 százalékkal, az egyéb építmények építése 31,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építésének volumene 26,3, az egyéb építményeké 43,4 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakot.     

2018.12.15 07:45
Frissítve: 2018.12.15 07:45