Rabszolgatörvény: a német cégek ezt nem kérték

Publikálás dátuma
2018.12.06 13:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Ebben a formában biztosan nem kérték a német cégek a túlóráztatásra vonatkozó szabályok módosítását, nem is érdekük, hogy rabszolgákként tartsák a dolgozókat – közölte a Népszavával a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara.
A munkaidőt illetően a magyar munkaerőpiacon már így is sokkal nagyobb a rugalmasság, mint Németországban, ehhez képest drámai módosítást nem várnak el a német cégek. A munkáltatók számára egy nagyobb rugalmasság nyilván előny, de ebben a formában, mint ami a mostani javaslatban szerepel, egészen biztosan nem kérték a német cégek  – jelentette ki a Népszava kérdésére Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője. Szerinte, ha egy cég maximálisan kihasználná a törvényjavaslatban szereplő lehetőségeket, akkor a munkavállalók a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben nem biztos, hogy ottmaradnának. „Nem érdeke a vállalatoknak, hogy rabszolgákként tartsák a munkavállalókat, mert azok könnyen elmennek egy másik céghez. Nagyon nagy óvatossággal kell ezzel bánni, még akkor is, ha esetleg megszavazzák ezt a törvényt” - fogalmazott, megjegyezve, hogy ez utóbbiban egyáltalán nem biztos. Dirk Wölfer arra is rámutatott: a túlóra sokkal drágább, mint a rendes munkaóra, nem érdeke tehát a cégeknek, hogy erre helyezzék a hangsúlyt, hiszen az megdrágítja a munkaköltségeket. A kormány által is támogatott törvényjavaslat azonban a szakszervezetek szerint nem csupán a túlóráztatás növelésére adna lehetőséget, hanem végeredményben a túlórapénzek kifizetésének csökkentésére is. Mint arról beszámoltunk: Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők két hete egyéni képviselői módosító indítvány útján, az egyeztetéseket megkerülve nyújtották be a Munka törvénykönyvére irányuló javaslatukat, amelyről jövő kedden már szavaznak is. A dolgozók és a szakszervezetek körében óriási felháborodást kiváltó tervezet értelmében januártól a jelenlegi 250 óra helyett évi 400 órányi túlórát lehetne elrendelni, és ehhez elég lenne csupán – a munkáltatók érdekeit szem előtt tartani köteles, érdekvédelmi funkcióval nem bíró – üzemi tanácsok vagy üzemi megbízottak jóváhagyása is. (A jelenlegi szabályozás szerint a 250 órát csak a munkavállalói érdekképviseletekkel kötött kollektív szerződésben lehet emelni, és úgy is csupán évi 300 órára). A tervezett változtatások másik fontos pontja, hogy 3 évre emelnék a munkaidő-keretet. Ez azért kedvezőtlen a munkavállalóknak, mert ezáltal munkarendjüket a cégek úgy igazíthatják majd a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki, valamint késhet és csökkenhet is a túlórák kifizetése. Míg most ugyanis állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít, addig a javaslat alapján ez nem számít majd túlórának, ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, így ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni. Jelenleg alapesetben 6 hónapos időszakokban kell elszámolni a munkaidőt, ezt kollektív szerződésben 1 évre lehet emelni. Az Audi élt is ezzel a lehetőséggel 2012-ben, azóta pedig a helyi szakszervezet beszámolója szerint – éppen a fent jelzett problémák miatt – jelentősen lecsökkent a túlórakifizetések összege.   A törvényjavaslat mindemellett azt is kimondja, hogy amennyiben a dolgozó hozzájárul írásban, hogy munkarendjét módosítsák, akkor az ezen megállapodás alapján végzett munka nem rendkívüli munkavégzések, hanem rendes munkaidőnek számít. Vagyis a túlmunka nem számít majd túlórának, így nem is jár érte pótlék, de még a 400 órás keretbe sem számít bele.    A szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett fideszes javaslat kapcsán hamar elő is került, hogy a kormány valójában a német beruházóknak tesz szívességet a túlórakeretek fellazításával. Nyilatkozataik alapján ugyanis nem az országos munkaadói szervezetek kérték a változtatásokat, amelyek őket is meglepték, a dolgozók számára pedig egyértelműen hátrányosak a változtatások (bár a Fidesz és kormány épp az ő érdekeikre hivatkozik, mondván, csak lebontják a korlátokat az elől, ha valaki többet szeretne dolgozni).  A multi cégek viszont az elmúlt években összességében 2097 milliárd forint értékben jelentettek be  nagyberuházásokat jellemzően az ipar területén (amelyet a javaslat kiemelten érint, hiszen jellemzően itt dolgoznak ilyen munkaidő-keretben a dolgozók). Ezek munkaerő-szükséglete a jegybank számításai szerint mintegy 15 ezer fő, miközben az országban már összesen több mint 83 ezer munkahelyre nem találnak embert a cégek. A túlórakeretek megemelésével viszont a cégek dolgozónként plusz 150 óra többletmunkát nyerhetnek, ami 12 munkavállaló munkájával éves szinten plusz egy munkavállaló munkáját jelenti, hiszen egy dolgozó így 14 havi munkát is végezhet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten Düsseldorfban ki is jelentette: a Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik a szükséges munkaerőt, és most örülnek a kormány erre irányuló javaslatainak.  Anette Kramme, a német kormány szociális- és munkaügyi államtitkára viszont kizártnak tartja, hogy német cégek kérték volna a magyar kormánytól a munka törvénykönyvének ilyen jellegű módosítását – erről már Tóth Bertalan, az MSZP pártelnöke beszélt keddi sajtótájékoztatóján. Azt mondta: Kramme tájékoztatja majd arról, valóban német autóipari cégek kérték-e mindezt a magyar kormánytól, de „élnünk kell a gyanúperrel, hogy nem erről van szó, előzetes szívességet tesz a kormány különböző cégeknek.”    
2018.12.06 13:37

322,32 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.18 20:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 322,32 forintra csökkent este negyed nyolc körül a reggel nyolc óra előtt jegyzett 323,49 forintról. Az euró kedden 322,28 forint és 323,62 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 287,11 forintról 285,78 forintra, a dolláré pedig 285,23 forintról 283,90 forintra csökkent. A forint erősödést mutatott a főbb devizákkal szemben a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntését követő közlemény közzététele után. Az euró a reggeli 1,1339 dollár után este 1,1354 dolláron állt.
Szerző
2018.12.18 20:20
Frissítve: 2018.12.18 20:20

Jobban tanulnak, magasabb a végzettségük, mégis rosszabbul keresnek a nők

Publikálás dátuma
2018.12.18 16:17

Fotó: Shutterstock/
A gyerekszüléskor beszakad a nők eleve körülbelül 10 százalékkal alacsonyabb bére, és a nyugdíjig sem érik utol a férfiakat.
"Egy átlagos nő 34 évesen keres életében a legtöbbet, bruttó 245 268 forintot. Egy férfi 29 évesen keres ennyit" – ilyen számokkal és tényekkel van tele a most megjelent, a nők munkaerőpiaci helyzetét vizsgáló Munkaerőpiaci Tükör 2017, illetve a hozzá tartozó Zsebtükör - szúrta ki a Qubit. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete (KRTK KTI) által kiadott, a pénzügyminisztérium által is támogatott kötet szerzői olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint az üvegplafon és a nemek közti bérszakadék.
A közgazdaságtan mai állása szerint a nők karrierje és a gyermekvállalás nem állnak ellentétben - mondta el a kötet bemutatóján Szabó-Morvai Ágnes, az egyik szerző. Sőt - tette hozzá -, ott születik több gyerek, ahol a nőknek a gyermekvállalás nem jelenti a szakmai céljaik feladását. A magyar állam rengeteget költ a születésszám növelésére, de ezt gyakran nem hatékonyan teszi. Bár vannak előrelépések, például a GYED melletti munkavállalás lehetősége.
A gyermekszüléskor beszakad a nők bére, és a nyugdíjig sem érik utol a férfiakat - derül ki  kutatásból. Ennek oka részben a 3 év alatti gyermekek elhelyezésének megoldatlansága. Korán kell menni a gyerekekért az óvodába és az iskolába, és ez a teher - a házimunkáéval együtt - leggyakrabban a nőkre hárul. A kutatók meg is neveztek néhány eszközt, amivel segíteni lehetne a nők munkaerőpiaci visszatérését, ezzel együtt pedig a gyerekvállalást is ösztönözni. Szerintük amire szükség lenne, az
  • a bölcsődei férőhely-ellátottság 50 százalékra növelése;
  • a családi napközik állami ellátóhelyekkel egyenrangú támogatása, adminisztratív terheik csökkentése;
  • a családi adókedvezmény rendszerének eltolása az egyénileg igénybe vehető kedvezmények irányába;
  • az apák szülés utáni távollétének meghosszabbítása, ösztönzése;
  • népszerűsíteni az anyák munkavállalását és az apák részvételét a gyereknevelésben;
  • az újonnan bevezetett szakpolitikai elemek hatásának vizsgálata a család és munka összeegyeztethetőségére.
A rendszerváltozás után a nők keresete jobban felzárkózott a férfiakéhoz, a férfiak átlagos keresetének 75 százalékáról 90 százalékára növekedett. Mindez meglepő annak fényében, hogy a nők jellemzően jobban teljesítenek az iskolában, kisebb arányban morzsolódnak le, és nagyobb arányban kerülnek be egyetemre. Mégis, kifejezetten a magas végzettségűek között keresnek sokkal jobban - ez pedig az üvegplafon eredménye.

A házimunka is munka

Korlátozza a nők munkaerőpiaci lehetőségeit, hogy hagyományosan rájuk hárul az összes háztartási munka - azaz a családjuk munkaerőpiaci részvételéhez szükséges körülmények megteremtése. Ez nem csak Magyarországon, de az egész régióban, a kelet- és dél-európai országok mindegyikében jellemző. Azonban a "láthatatlan", otthon végzett munkának is van értéke, még ha fizetés nem, illetve sokszor elismerés sem jár érte. Ezt segít kiszámolni például a szamoldki.hu kalkulátora: ez alapján egy nem túl jó, 1000 forintos órabérrel számolva is, heti 6 óra takarítás, 5 óra mosás és vasalás, 11 óra konyhai munka, 7 óra bevásárlás és 14 óra gyerekgondozás havi 172 ezer forintot ér. Ezek a példában együtt 43 órát tesznek ki, de ha a teljes háztartásról kell valakinek gondoskodnia, az jóval több időt jelent egy héten.

2018.12.18 16:17