Pénzmegvonással zsarolja az Akadémiát a kormány

Publikálás dátuma
2018.12.06 15:12

Fotó: MTI/ Mohai Balázs
A kutatóhálózatok finanszírozásának visszatartásával próbál nyomást gyakorolni a kormány a függetlenségét féltő MTA-ra. Ez az egész világon példa nélküli.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ügyének rendezéséig, azaz jövő márciusig visszatartja a kormány az akadémiai kutatóhálózatok dologi kiadásainak finanszírozását, csak a kutatók fizetését hajlandóak kifizetni. Egyebek mellett erről tartott ma rendkívüli sajtótájékoztatót Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László MTA-elnök – két különböző időpontban és helyszínen. Az eredeti tervek szerint Palkovics is részt vett volna az MTA csütörtöki közgyűlésén, ám végül nem ment el, szerinte olyan napirendi pontok is előkerültek, amelyek nem igényelték a kormány jelenlétét. Az akadémiai kutatóhálózatok finanszírozásának megfelezését Palkovics úgy tálalta, hogy azt az MTA vezetése is elfogadta. A miniszter szerint az Akadémia minden gond nélkül, saját zsebből is ki tudja fizetni a dologi kiadások költségeit. Lovász László néhány órával később tartott sajtótájékoztatóján azonban kiderült: az MTA nem fogadta el a finanszírozás egy részének visszatartását, sőt próbálták lebeszélni erről a minisztert. – Még mindig abban bízunk, sikerül meggyőzni a kormányzatot, hogy ne ilyen módszerekkel gyakoroljon nyomást ránk – fogalmazott az elnök. Az Akadémia közgyűlése egy határozatot is kiadott, amelyben arra kérik a Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi finanszírozását maradéktalanul bocsássa az MTA rendelkezésére. A határozatot elsöprő többséggel, 90 százalék körüli szavazati aránnyal fogadták el. – Az, amit az innovációs tárca tervez, az egész világon példa nélküli – nyilatkozta lapunknak Freund Tamás, az MTA alelnöke. Mint elmondta, az MTA kutatóhálózat bázisköltségvetése a jövő évre 17 milliárd forint, a működési költségek ennek körülbelül a felét teszik ki. Tehát az első negyedévben mintegy kétmilliárd forint kifizetését függesztené fel a minisztérium. Az MTA kutatóintézet-hálózata 10 kutatóközpontból – ezeken belül 39 kutatóintézetből – és 5 önálló kutatóintézetből áll. Freund Tamás hangsúlyozta: a bázisköltségvetésben egy fillér kutatási pénz nincs, az csak arra elég, hogy „kinyisson az üzlet”, vagyis hogy legyen az intézetekben fűtés, villany, portás, kutatói törzsállomány. – Ahhoz, hogy kutatás is legyen, pályázni kell. Ha most azt is pályáztatás útján kellene megoldanunk, hogy legyen fűtés, az az intézethálózat kivégzése – fogalmazott. Az MTA alelnöke szerint nem igaz, hogy „saját zsebből” ki tudják fizetni a működési költségeket; az Akadémia költségvetésében erre az a pénz volt betervezve, amit januártól március végéig az ITM vissza akar tartani. Az Akadémia vezetése most azt vizsgálja: van-e egyáltalán törvényes útja annak, hogy máshonnan csoportosítsanak át összegeket a működési kiadások fedezésére. Freund szerint ez méltatlan helyzet, amit a kutatók egy része nem biztos, hogy tolerálni fog. – Fennáll a veszélye annak, hogy a legjobbakat elveszítjük – mondta. Az MTA és az ITM közötti viszony azután kezdett egyre feszültebbé válni, miután a kormány nyáron úgy döntött, az MTA költségvetésének jelentős részével az ITM rendelkezik a jövőben. Palkovics szerint az akadémiai kutatóhálózatokat is át kell alakítani, mert nem elég eredményes a működésük. Lovász László szerint ez nem igaz, tényekkel lehet bizonyítani, hogy a magyar akadémiai kutatóhálózatok Európa leghatékonyabb hálózatai közé tartoznak. A helyzet tisztázására ősz elején létrejött egy kormányzati tagokból és tudósokból álló bizottság, ami jövő márciusig átvilágítja a kutatóhálózat működését.

A döntés méltatlan a kormányhoz is

– Sajnálom, hogy a miniszter úr nem jött el, nem tartja méltónak az Akadémia közgyűlését arra, hogy ott megossza az elképzeléseit – mondta Lovász László Palkovics csütörtöki távolmaradására reagálva. Hozzátette: nem tudja elfogadni, hogy a miniszter szerint a közgyűlés egyes témái „nem relevánsak”, szerinte nagyon is fontos témákról volt szó, például a kutatóhálózatok finanszírozása, így fontos lett volna, hogy Palkovics is kifejtse álláspontját, reagáljon az ellenérvekre. Az MTA elnöke hangsúlyozta: a finanszírozás visszatartása veszélyezteti a működést, erősítheti a kutatók elvándorlását, kárt okoz az egész magyar tudománynak, éppen ezért „méltatlan az Akadémiához és a kormányhoz is”. – Egy stabilitást biztosító alapellátásnak léteznie kell. Az úgy nem működik, hogy egy villanyszámla kifizetése is pályázati úton történjen – mondta. A kutatóhálózatok átalakításával kapcsolatban Lovász úgy nyilatkozott: azt csak akkor tudják elfogadni, ha tudományos vizsgálatok bizonyítják az átalakítás szükségességét.
Frissítve: 2018.12.06 20:39

A bíróság szerint is jogellenesen rúgtak ki egy jegyvizsgálót a MÁV-tól

Publikálás dátuma
2019.02.21 16:09
illusztráció
Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc
Ennek az ügynek is köze lehet ahhoz, hogy a MÁV-Start vezérigazgatóját a napokban menesztették.
Jogellenesen szüntette meg egy jegyvizsgáló munkaviszonyát a MÁV-Start - mondta ki jogerős ítéletében a bíróság. A két és fél éve húzódó üggyel kapcsolatban a VDSzSz Szolidaritás szakszervezet juttatott el közleményt szerkesztőségünkhöz, amelyben azt írják, Németh Zsolt egyedüli "bűne" az volt, hogy betartotta a szerződésében foglaltakat.

A történet még 2016 nyarán kezdődött, amikor Németh egyedüli jegyvizsgálóként nem volt hajlandó továbbítani a vonatot - lévén, hogy a MÁV-Start Zrt. Kollektív Szerződése világos leírja, kétfős személyzetnek kell a vonaton szolgálatot teljesíteni. A dolgozót ezután, ahogy a szakszervezet közleménye fogalmaz,
"a MÁV-Start Zrt. akkori vezérigazgatójának hathatós közreműködésével" azonnal menesztette a cég.
A VDSzSz Szolidaritás ugyan megpróbálta elérni Csépke Andrásnál, hogy változtasson a döntésen, és ne tegye földönfutóvá kétgyermekes tagtársukat, de ő hajthatatlan volt. Szerintük a vezérigazgató célja a vasutasok megfélemlítése, a jogaiért kiálló munkavállaló tettének megtorlása volt.

Csépkét egyébként, ahogy azt mi is megírtuk, éppen a minap mentették föl pozíciójából, a szakszervezet szerint pedig az időzítés nem is véletlen. "A MÁV-csoportra nézve vállalhatatlan ügy kétségkívül hozzájárult Csépke András napokban történt menesztéséhez" - zárul a közlemény.

"Állam az államban" - nem az orosz bank kedvezményei érdekesek, hanem a szándékai

Publikálás dátuma
2019.02.21 15:52

Fotó: AFP/ Alexei Druzhinin
Semmi szokatlan nincs abban, hogy Putyin bankja minden elképzelhető mentességet megkap a magyar államtól. A kérdés az, tényleg csupán egy bankról van-e szó.
Nem is olyan rég megjelent egy nemzetközi pénzintézet Magyarországon, ami - mint egy bizonyos alkotmányjogász jellemezte - állam az államban. A szakértő hosszan sorolta a szervezetnek "az ország szuverenitását alapvetően érintő" jellemzőit:
"Korlátlanul köthet Magyarország területén szerződéseket, és szerezhet ingó és ingatlan vagyont, amellyel szabadon rendelkezhet", továbbá "mentességet élveznek mindenfajta hatósági és bírósági eljárás alól hazánk illetékességi területén, viszont lényegében joguk van bárki ellen pert indítani. A fenti jogcselemének mindegyike természetesen mentes a magyarországi közterhek, így adó, vám és illetékfizetés alól". És - mint fogalmazott - ahogy ezt mondani szokás, ha ez sem lenne elég, "minden vagyona és követelése mentes bármilyen nemű korlátozástól, az Alap vagyona és követelései – bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól". De még ez is semmi: "irattárai teljes mértékben sérthetetlenek, így semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető".
A fentieket ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász rótta fel a Nemzetközi Valutaalapnak 2012-ben, az idézett szöveg a Helyi Témában jelent meg (az internet nem felejt). Mindez tehát nem az orosz Nemzetközi Beruházási Bankra (NBB) vonatkozik, ami pontosan ugyanezeket a kedvezményeket kapta meg az Orbán-kormánytól.
Nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat - nyilatkozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Népszavának. Elméletileg jogi probléma nincs ezzel, ha a felek valóban mind részesei a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos Bécsi egyezménynek. (Lattman azt is megjegyezte, a Valutaalapot szintén ugyanezen az alapon illették meg mentességei.)
Ami jelen helyzetben inkább érdekes, hogy ténylegesen miért telepszik Magyarországra az orosz bank, és hogy nem pusztán egy fedőszerve lesz-e annak az Oroszországnak, melynek tavaly tavasszal száznál több kémkedéssel gyanúsított diplomatáját utasították ki világszerte, többek közt Magyarországról is. Ez még vezethet politikai problémákhoz - vélekedett a nemzetközi jogász.