Pénzmegvonással zsarolja az Akadémiát a kormány

Publikálás dátuma
2018.12.06. 15:12

Fotó: Mohai Balázs / MTI
A kutatóhálózatok finanszírozásának visszatartásával próbál nyomást gyakorolni a kormány a függetlenségét féltő MTA-ra. Ez az egész világon példa nélküli.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ügyének rendezéséig, azaz jövő márciusig visszatartja a kormány az akadémiai kutatóhálózatok dologi kiadásainak finanszírozását, csak a kutatók fizetését hajlandóak kifizetni. Egyebek mellett erről tartott ma rendkívüli sajtótájékoztatót Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László MTA-elnök – két különböző időpontban és helyszínen. Az eredeti tervek szerint Palkovics is részt vett volna az MTA csütörtöki közgyűlésén, ám végül nem ment el, szerinte olyan napirendi pontok is előkerültek, amelyek nem igényelték a kormány jelenlétét. Az akadémiai kutatóhálózatok finanszírozásának megfelezését Palkovics úgy tálalta, hogy azt az MTA vezetése is elfogadta. A miniszter szerint az Akadémia minden gond nélkül, saját zsebből is ki tudja fizetni a dologi kiadások költségeit. Lovász László néhány órával később tartott sajtótájékoztatóján azonban kiderült: az MTA nem fogadta el a finanszírozás egy részének visszatartását, sőt próbálták lebeszélni erről a minisztert. – Még mindig abban bízunk, sikerül meggyőzni a kormányzatot, hogy ne ilyen módszerekkel gyakoroljon nyomást ránk – fogalmazott az elnök. Az Akadémia közgyűlése egy határozatot is kiadott, amelyben arra kérik a Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi finanszírozását maradéktalanul bocsássa az MTA rendelkezésére. A határozatot elsöprő többséggel, 90 százalék körüli szavazati aránnyal fogadták el. – Az, amit az innovációs tárca tervez, az egész világon példa nélküli – nyilatkozta lapunknak Freund Tamás, az MTA alelnöke. Mint elmondta, az MTA kutatóhálózat bázisköltségvetése a jövő évre 17 milliárd forint, a működési költségek ennek körülbelül a felét teszik ki. Tehát az első negyedévben mintegy kétmilliárd forint kifizetését függesztené fel a minisztérium. Az MTA kutatóintézet-hálózata 10 kutatóközpontból – ezeken belül 39 kutatóintézetből – és 5 önálló kutatóintézetből áll. Freund Tamás hangsúlyozta: a bázisköltségvetésben egy fillér kutatási pénz nincs, az csak arra elég, hogy „kinyisson az üzlet”, vagyis hogy legyen az intézetekben fűtés, villany, portás, kutatói törzsállomány. – Ahhoz, hogy kutatás is legyen, pályázni kell. Ha most azt is pályáztatás útján kellene megoldanunk, hogy legyen fűtés, az az intézethálózat kivégzése – fogalmazott. Az MTA alelnöke szerint nem igaz, hogy „saját zsebből” ki tudják fizetni a működési költségeket; az Akadémia költségvetésében erre az a pénz volt betervezve, amit januártól március végéig az ITM vissza akar tartani. Az Akadémia vezetése most azt vizsgálja: van-e egyáltalán törvényes útja annak, hogy máshonnan csoportosítsanak át összegeket a működési kiadások fedezésére. Freund szerint ez méltatlan helyzet, amit a kutatók egy része nem biztos, hogy tolerálni fog. – Fennáll a veszélye annak, hogy a legjobbakat elveszítjük – mondta. Az MTA és az ITM közötti viszony azután kezdett egyre feszültebbé válni, miután a kormány nyáron úgy döntött, az MTA költségvetésének jelentős részével az ITM rendelkezik a jövőben. Palkovics szerint az akadémiai kutatóhálózatokat is át kell alakítani, mert nem elég eredményes a működésük. Lovász László szerint ez nem igaz, tényekkel lehet bizonyítani, hogy a magyar akadémiai kutatóhálózatok Európa leghatékonyabb hálózatai közé tartoznak. A helyzet tisztázására ősz elején létrejött egy kormányzati tagokból és tudósokból álló bizottság, ami jövő márciusig átvilágítja a kutatóhálózat működését.
Lovász László
Fotó: Vajda József

A döntés méltatlan a kormányhoz is

– Sajnálom, hogy a miniszter úr nem jött el, nem tartja méltónak az Akadémia közgyűlését arra, hogy ott megossza az elképzeléseit – mondta Lovász László Palkovics csütörtöki távolmaradására reagálva. Hozzátette: nem tudja elfogadni, hogy a miniszter szerint a közgyűlés egyes témái „nem relevánsak”, szerinte nagyon is fontos témákról volt szó, például a kutatóhálózatok finanszírozása, így fontos lett volna, hogy Palkovics is kifejtse álláspontját, reagáljon az ellenérvekre. Az MTA elnöke hangsúlyozta: a finanszírozás visszatartása veszélyezteti a működést, erősítheti a kutatók elvándorlását, kárt okoz az egész magyar tudománynak, éppen ezért „méltatlan az Akadémiához és a kormányhoz is”. – Egy stabilitást biztosító alapellátásnak léteznie kell. Az úgy nem működik, hogy egy villanyszámla kifizetése is pályázati úton történjen – mondta. A kutatóhálózatok átalakításával kapcsolatban Lovász úgy nyilatkozott: azt csak akkor tudják elfogadni, ha tudományos vizsgálatok bizonyítják az átalakítás szükségességét.
Szerző
Frissítve: 2018.12.06. 20:39

Orbán reagált: HVG és Magyar Narancs címlapot küldött a Zsidó Világkongresszus elnökének

Publikálás dátuma
2018.12.06. 14:44

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
„Magam is bizonytalan vagyok, hogy levelét politikai iratnak vagy a magyarországi zsidóság melletti kiállásként értelmezzem” – fogalmazott a miniszterelnök.
Levelet írt Orbán Viktor miniszterelnök a Zsidó Világkongresszus elnökének, miután Ronald S. Lauder néhány napja arra szólította fel a magyar kormányfőt, hogy nyilvánosan ítélje el a Figyelő címlapján megjelent, szerinte antiszemita képet. A kormányfő válaszlevelét Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke juttatta el az MTI-nek. Ebben Orbán közölte: „Magyarország kormánya a zéró tolerancia politikáját követi az antiszemitizmus kérdésében. Kormányom fellépése, döntései nem hagynak kétséget afelől, hogy a magyar kormány a zsidó származású állampolgáraiért teljes felelősséget érez, és gondoskodik biztonságukról. Ön és szervezete erre az egyértelmű magyar kormányzati politikára a jövőben is számíthat.
A miniszterelnök hozzátette:
„Meglepetéssel olvasom, hogy Ön a szólás- és a sajtószabadság korlátozását kéri tőlem. Az Ön iránt érzett minden tiszteletem ellenére sem áll módomban az efféle kéréseket teljesíteni. Ezt a levelet is csak a személyes ismeretségünk és az Ön iránt érzett tisztelet indokolta.”

Csodálkozásomat fejezem ki azért is, mert mintha az Ön tolla csak akkor találna papírt, ha zsidó származású baloldali közéleti szereplő kerül egy vita középpontjába. Ám még sosem kaptam Öntől levelet, amikor a kormányzattal együttműködő vagy jobboldali érzelmű zsidó származású állampolgár került hasonló helyzetbe. Ennek beszédes példáit mellékelten küldöm” – írta Orbán Viktor, aki a HVG hetilap és a Magyar Narancs egy-egy korábbi számának címlapját mellékelte leveléhez.
A két csatolt címlap
„Innen, Budapestről nehéz megérteni az Ön magyar közéletben mutatott egyértelmű baloldali-liberális elfogultságát. Magam is bizonytalan vagyok, hogy levelét politikai iratnak vagy a magyarországi zsidóság melletti kiállásként értelmezzem. Ha utóbbiról van szó, akkor köszönet érte. Még ha okafogyott is”

– zárta levelét Orbán Viktor.

Mint megírtuk, a korábban Schmidt Mária tulajdonában álló Figyelő meglehetősen ízléstelen címlappal adta el az Együttélés házáról szóló cikküket. A borítón Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) elnöke látható, szállongó húszezresekkel övezve, alatta pedig egy felirat: Együttélés Háza: A Heisler-projekt, elszámolási nehézségek. A címlapot látva Izrael nagykövete is felhívta Heislert a MAZSIHISZ elnökét, hogy kifejezze személyes aggodalmát és megdöbbenését. A nagykövet szerint a Figyelő üzenete burkolt és szégyenletes célzás – mármint a zsidóság pénzéhességéről szóló negatív, sértő sztereotípiákra.
Szerző
Frissítve: 2018.12.06. 15:10

Orbán lépése törvénytelen - Alkotmánybírósághoz fordul a MÚOSZ a fideszes médiagólem miatt

Publikálás dátuma
2018.12.06. 14:13

Fotó: Tóth Gergő
A törvények betartása mellett sem a GVH, sem az NMHH nem engedhetné a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány létrejöttét.
Az Alkotmánybíróságtól kéri a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) annak kimondását, hogy a gigantikus fideszes pártmédia-holding létrehozása nem közérdek, és nem írhatja felül a szabad tájékozódás illetve tájékoztatás alkotmányos garanciáit - derül ki a szervezet csütörtöki közleményéből.
Szerdán derült ki, hogy a versenytörvény egy passzusát kihasználva megkerülte a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) Orbán Viktor, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványban egyesülhessen a Fidesz médiabirodalma: a miniszterelnök egy kormányrendelettel közérdekből "kiemelt nemzetstratégiai összefonódásnak” minősítette az egész Európában példátlan méretű és piaci befolyású pártmédia-holdingot. A MÚOSZ meggyőződése, hogy
Orbán lépése törvénytelen, súlyosan sérti a pártatlan és sokszínű tájékozódás biztosításának alkotmányos követelményét, valamint a média- és a versenytörvény tételes előírásait.

A trükk nyílt beismerése annak, hogy a - minimum a megyei lapok és az országos rádiók terén - monopolhelyzetű médiamamut a törvények betartása mellett nem mehetne át a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szűrőjén, írja a közlemény.
A MÚOSZ álláspontja szerint a szabad és független tájékoztatás az ország összes állampolgárának érdeke, ellenben a mindent maga alá gyűrő pártsajtó-cég megteremtése nem közügy, sőt ellentétes a közérdekkel. Ezzel nyilvánvalóan a kormánypárt is tisztában van, hiszen a hatósági vizsgálat megúszását szolgáló kormányrendeletben semmilyen indoklás nem szerepel. Ami magyarázatot utólag mégis hozzáfűztek - a nyomtatott médiakultúra és a megyei lapok megőrzése - az komolyan vehetetlen. A MÚOSZ arra emlékeztet, hogy egyrészt tévécsatornákat, rádiókat és online platformokat is tömörít a fideszes médiagólem, másrészt drasztikusan csökken minden egyes Mészáros Lőrinchez került lap példányszáma.
Szerző
Frissítve: 2018.12.06. 14:21