Pénzmegvonással zsarolja az Akadémiát a kormány

A kutatóhálózatok finanszírozásának visszatartásával próbál nyomást gyakorolni a kormány a függetlenségét féltő MTA-ra. Ez az egész világon példa nélküli.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ügyének rendezéséig, azaz jövő márciusig visszatartja a kormány az akadémiai kutatóhálózatok dologi kiadásainak finanszírozását, csak a kutatók fizetését hajlandóak kifizetni. Egyebek mellett erről tartott ma rendkívüli sajtótájékoztatót Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László MTA-elnök – két különböző időpontban és helyszínen. Az eredeti tervek szerint Palkovics is részt vett volna az MTA csütörtöki közgyűlésén, ám végül nem ment el, szerinte olyan napirendi pontok is előkerültek, amelyek nem igényelték a kormány jelenlétét.

Az akadémiai kutatóhálózatok finanszírozásának megfelezését Palkovics úgy tálalta, hogy azt az MTA vezetése is elfogadta. A miniszter szerint az Akadémia minden gond nélkül, saját zsebből is ki tudja fizetni a dologi kiadások költségeit. Lovász László néhány órával később tartott sajtótájékoztatóján azonban kiderült: az MTA nem fogadta el a finanszírozás egy részének visszatartását, sőt próbálták lebeszélni erről a minisztert. – Még mindig abban bízunk, sikerül meggyőzni a kormányzatot, hogy ne ilyen módszerekkel gyakoroljon nyomást ránk – fogalmazott az elnök.

Az Akadémia közgyűlése egy határozatot is kiadott, amelyben arra kérik a Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi finanszírozását maradéktalanul bocsássa az MTA rendelkezésére. A határozatot elsöprő többséggel, 90 százalék körüli szavazati aránnyal fogadták el.

– Az, amit az innovációs tárca tervez, az egész világon példa nélküli – nyilatkozta lapunknak Freund Tamás, az MTA alelnöke. Mint elmondta, az MTA kutatóhálózat bázisköltségvetése a jövő évre 17 milliárd forint, a működési költségek ennek körülbelül a felét teszik ki. Tehát az első negyedévben mintegy kétmilliárd forint kifizetését függesztené fel a minisztérium. Az MTA kutatóintézet-hálózata 10 kutatóközpontból – ezeken belül 39 kutatóintézetből – és 5 önálló kutatóintézetből áll.

Freund Tamás hangsúlyozta: a bázisköltségvetésben egy fillér kutatási pénz nincs, az csak arra elég, hogy „kinyisson az üzlet”, vagyis hogy legyen az intézetekben fűtés, villany, portás, kutatói törzsállomány. – Ahhoz, hogy kutatás is legyen, pályázni kell. Ha most azt is pályáztatás útján kellene megoldanunk, hogy legyen fűtés, az az intézethálózat kivégzése – fogalmazott.

Az MTA alelnöke szerint nem igaz, hogy „saját zsebből” ki tudják fizetni a működési költségeket; az Akadémia költségvetésében erre az a pénz volt betervezve, amit januártól március végéig az ITM vissza akar tartani. Az Akadémia vezetése most azt vizsgálja: van-e egyáltalán törvényes útja annak, hogy máshonnan csoportosítsanak át összegeket a működési kiadások fedezésére. Freund szerint ez méltatlan helyzet, amit a kutatók egy része nem biztos, hogy tolerálni fog. – Fennáll a veszélye annak, hogy a legjobbakat elveszítjük – mondta.

Az MTA és az ITM közötti viszony azután kezdett egyre feszültebbé válni, miután a kormány nyáron úgy döntött, az MTA költségvetésének jelentős részével az ITM rendelkezik a jövőben. Palkovics szerint az akadémiai kutatóhálózatokat is át kell alakítani, mert nem elég eredményes a működésük. Lovász László szerint ez nem igaz, tényekkel lehet bizonyítani, hogy a magyar akadémiai kutatóhálózatok Európa leghatékonyabb hálózatai közé tartoznak. A helyzet tisztázására ősz elején létrejött egy kormányzati tagokból és tudósokból álló bizottság, ami jövő márciusig átvilágítja a kutatóhálózat működését.

A döntés méltatlan a kormányhoz is

– Sajnálom, hogy a miniszter úr nem jött el, nem tartja méltónak az Akadémia közgyűlését arra, hogy ott megossza az elképzeléseit – mondta Lovász László Palkovics csütörtöki távolmaradására reagálva. Hozzátette: nem tudja elfogadni, hogy a miniszter szerint a közgyűlés egyes témái „nem relevánsak”, szerinte nagyon is fontos témákról volt szó, például a kutatóhálózatok finanszírozása, így fontos lett volna, hogy Palkovics is kifejtse álláspontját, reagáljon az ellenérvekre.

Az MTA elnöke hangsúlyozta: a finanszírozás visszatartása veszélyezteti a működést, erősítheti a kutatók elvándorlását, kárt okoz az egész magyar tudománynak, éppen ezért „méltatlan az Akadémiához és a kormányhoz is”. – Egy stabilitást biztosító alapellátásnak léteznie kell. Az úgy nem működik, hogy egy villanyszámla kifizetése is pályázati úton történjen – mondta.

A kutatóhálózatok átalakításával kapcsolatban Lovász úgy nyilatkozott: azt csak akkor tudják elfogadni, ha tudományos vizsgálatok bizonyítják az átalakítás szükségességét.