Ismét világháborús gránátokat találtak Enyingnél

Publikálás dátuma
2018.12.06 17:29
A Magyar Honvédség tűzszerészei. Illusztráció: Népszava
Fotó: /
Kilenc lőport tartalmazó lőszerhüvely is előkerült a körforgalom közelében.
Második világháborús tüzérségi gránátokat és az azokhoz tartozó lőszerhüvelyeket találtak a tűzszerészek az enyingi körforgalom közelében csütörtökön – tájékoztatta a Magyar Honvédség tűzszerész alakulatának kommunikációs tisztje az MTI-t. Markovics Zita elmondta, hogy tizenegy 122 milliméteres átmérőjű szovjet tüzérségi gránát és kilenc, ezekhez tartozó, lőport tartalmazó lőszerhüvely került elő a 7-es és a 7116-os út közös körforgalma közelében, ahol már hétfőn is találtak robbanótesteket ott dolgozó munkások. A 7116-os út lezárását feloldották csütörtök délután. A tűzszerészek elszállították a gránátokat és lőszerhüvelyeket, amelyeket később, a honvédség központi gyűjtőhelyén megsemmisítenek. A Balatonvilágos szélén vezető 7116-os út a 7-es utat és az M7-es autópályát köti össze.
Szerző
2018.12.06 17:29

Puzsér feltételekkel beszáll az előválasztásba

Publikálás dátuma
2018.12.11 07:30

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Karácsony Gergely közölte, már egyeztet a független jelölttel, és bizakodik, hogy lesz megállapodás.
A tervek szerint alig több mint két hét múlva indulna a regisztráció a fővárosi előválasztásra, amelyen kiválasztanák a kormánypárti főpolgármester-jelölt, Tarlós István ellenzéki kihívóját. Az biztos, hogy a voksolást szervező MSZP Horváth Csabát indítja, a Párbeszédből pedig Karácsony Gergely áll rajthoz. Az LMP eddig mereven elutasította az ötletet, viszont miután hivatalosan is bejelentették, hogy támogatják Puzsér Róbertet, a helyzet megváltozhat.
– Nincs kifogásom az ellen, hogy Karácsony Gergely vagy akár Horváth Csaba legyőzzön egy tisztességes és korrekt előválasztáson – jelentette ki a Népszavának a független főpolgármester-jelölt, Puzsér Róbert, ám leszögezte, több feltétele is van. – Regisztráljanak legalább 50 ezren. Tegyék lehetővé az online regisztrációt és szavazást is – sorolta a publicista. Puzsér – mint fogalmazott – elfogadja a XX. század nemzedékének jogát, hogy pecsétes papíron voksolna szívesen, de szeretné, ha a XXI. századi nemzedék igényeit is figyelembe vennék. Puzsér szeretné továbbá, hogy ne az MSZP és a DK irodáiban kelljen szavazni, a szervezést pedig egy független szervezetre bízná.
Karácsony Gergely, Zugló polgármestere lapunknak azt mondta, egyeztetnek ebben a kérdésben a publicistával. „Bizakodom, hogy sikerül megállapodnunk a közös feltételekről” – mondta a Népszavának. A független főpolgármester-jelölt szintén optimista, hiszen szerinte Karácsony nyitottságot mutat, már csak az MSZP-nek kellene elfogadnia a feltételeket. – Ezek után én büszkén veszítenék Karácsony Gergellyel vagy Horváth Csabával szemben, mert azt érezném, sikerült egy demokratikus intézményt meghonosítani Magyarországon – fogalmazott Puzsér. – Nem teljesíthetetlenek Puzsér Róbert feltételei – mondta a Népszavának Molnár Zsolt. Az MSZP budapesti elnöke azonban leszögezte: az elfogadhatatlan kockázat, ha a folyamat során nem lenne legalább egy személyes találkozó a választópolgár és a szavazatszámláló bizottság között. – A többi dologban viszont megvan a nyitottság, közel vagyunk ahhoz, hogy Puzsér Róbertnek is megfeleljenek a feltételek – fogalmazott az ellenzéki politikus. A névjegyzékbe – mint megtudtuk – a két ünnep között decemberben és januárban lehet majd jelentkezni. Magát az előválasztást pedig január 28. és február 3. között bonyolítanák le. Az ígéretek szerint nem az MSZP tagjai fogják számolni a szavazatokat, erre a résztvevő pártok és civil mozgalmak aktivistáit kérik meg, valamint független kutató-intézeteket, szakértőket. Úgy tudjuk, hogy a jövő héten keresik meg hivatalosan is például a Political Capitalt, a Méltányosság politikaelemző központot, a Republikon Intézetet és a Publicust. Rajtuk kívül választási szakértőket is, többek között Majtényi Lászlót, vagy Tóth Zoltánt.

Jobbik talán, Momentum nem

 – Két célja volt annak, hogy beálltunk Puzsér Róbert mögé. A programja beleillik az LMP elképzeléseibe, valamint nem titkolt célunk – ahogy neki is –, hogy megerősítsük a politikai centrumot – világította meg Kanász-Nagy Máté, az LMP titkára, a párt hétvégi kongresszusának döntését. Kanász-Nagy szerint ugyanakkor a lépésük csak akkor lesz igazán ütőképes, ha a Jobbik és a Momentum is támogatja majd a publicistát. Az ellenzéki párt titkárának reményeit maximum a Jobbik válthatja be, hiszen a HVG úgy tudja: ők januárban követik az LMP példáját. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke viszont a múlt hónapban lapunknak azt nyilatkozta: „Nem vagyunk hülyék, nem támogathatunk egy olyan jelöltet, aki Tarlós Istvánnak még több szavazót hozna.” Mostani megkeresésünkre Fekete-Győr leszögezte: nem változott az álláspontjuk. – Türelmesen várunk az általunk megkeresett, győzelemre esélyes személy döntésére – fogalmazott a Népszavának a Momentum elnöke.

2018.12.11 07:30
Frissítve: 2018.12.11 07:30

Kórház-konszolidáció a beígért pénz feléből, és még a vezetők bére is bánhatja

Publikálás dátuma
2018.12.11 06:00
Kórházi vezetők szerint ekkora káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül
Fotó: Népszava/ Vajda József
Nem számíthatnak a kórházak teljes adósságrendezésre, az eladósodott intézmények vezetőit viszont akár bércsökkentéssel is sújthatják – értesült a Népszava kormányzati forrásokból.
Idén nem siette el a kormány a kórházak tartozásainak a rendezését, csak alig másfél hete jelentette be Kásler Miklós humán miniszter, hogy egy kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják a kórházakat. Ám hiába sóhajtottak fel a hitelezők, mert még most sem tudják maradéktalanul kiegyenlíteni a számláikat az intézmények. A kormány által jóváhagyott jogszabály-javaslat szerint a beígért 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét szánja a kormányzat a tartozások kifizetésére. (Az 55 milliárd fedezte volna az összes tartozást.) Így a 30, 60, 90 napon túli számláknak csak bizonyos részét utalhatják hitelezőiknek. Az összeg további részét, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztanák szét, akik tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. (Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs valódi minőségmérés a hazai egészségügyben, a kórházi fertőzésekről, és az ellátás egyéb paramétereiről sincs valid adat.) A kórházi vezetők közvetlen fenyegetettsége is bekerült a javaslatba. Miközben az előterjesztés elismeri, hogy főként az elmaradt egészségpolitikai intézkedések okozzák a kórházak eladósodást, a tervezet fölhatalmazza a minisztert arra, építsen „ösztönzőket” a kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében a kórházi vezetők bérébe. Ezt a megfogalmazást a kórházi vezetők – a Népszavának – egyértelmű bércsökkentésnek fordították. Lapunk kormányközeli forrásokból úgy értesült: rosszul járhatnak azok az intézmények is, amelyeknél valami hibát talált a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a korábbi konszolidációs pénzek elköltésében. A KEHI október végén adta át az erről szóló 60 oldalas jelentését az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Aszerint a 2016-os adósságrendezéssel kapcsolatban mintegy 36 kórháznál tettek észrevételt, a „hibalista” összesen 40 millió forint értékű volt. Az érintett intézményeket senki nem értesítette, hogy a számláik rendezésében hibát találtak, így magyarázattal sem szolgálhattak a KEHI által kifogásolt tételekkel kapcsolatban. Ellenben a tárca vezetése úgy határozott az érintett 36 intézmény maradjon ki a konszolidációból. Úgy tudjuk, a diszkvalifikáltak között több nagy adós is van. A lapunk által megkérdezett intézményvezetők szerint a pellengérre állítottak között volt olyan is, akit azért marasztaltak el, mert miután kérésére ellenére sem kapott számlaszámot a maradványpénz visszautalására, azt a kórház számláján „parkoltatta.” Úgy tudjuk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) napok óta a források újraelosztásával foglalkozik. Van olyan kórház, amelyiket már többször töröltek, majd újra meg újra ráírták a listára. Egyes kórházi vezetők szerint ekkora bizonytalanság, káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül. A hitelezők cserben hagyásának minősítette Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a kormányzati konszolidációs terveket. Szerinte nem a piacot, a beszállítókat kellene büntetni azért, mert a kormánynak évek óta nem sikerül rendbe raknia a kórházak gazdálkodását. Évek óta hallják, hogy amint a gazdaság állapota engedi, bővítik az intézmények működtetésére fordítható forrásokat. Ez eddig nem következett be. Ellenben, ha a meglévő hatvan milliárdos tartozásból most csak harmincat fizetnek ki, akkor már januárban 30 milliárdos adóssággal indul az egészségügy.

Kétségek között gyógyítanak

Miközben egy évvel ezelőtt már november közepén volt kormánydöntés az adósságok rendezéséről, idén az intézményvezetők és a hitelezők december 10-én sem kaptak hivatalos információt arról, mikor juthatnak a pénzükhöz. Sok kórházban szeptember óta kincstári szakemberekből válogatott költségvetési felügyelők dolgoznak. A legköltségesebb ellátást a sürgősségi-, intenzív osztályokat működtető kórházak végzik. A legfrissebb adósságlistát is az ilyen komplex, nagyon súlyos beteg ellátására szakosodott intézmények vezetik.

Szerző
2018.12.11 06:00
Frissítve: 2018.12.11 06:00