Eldől Nagy Imre szobrának sorsa

Publikálás dátuma
2018.12.07. 06:45

Fotó: Vajda József / Népszava
Felháborító és elképesztő. Valamilyen formában mindenképpen tiltakozni fogunk Nagy Imre emlékművének eltávolítása ellen – nyilatkozta lapunknak Mécs Imre 56-os halálraítélt, volt liberális és baloldali parlamenti képviselő. A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) mai, pénteki ülésén dönt arról, hogy eltávolítják-e Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről. Túl sok izgalom nem várható. A KNEB elnöke, Kövér László házelnök, valamint a testület két tagja, Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója és Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője már közölte: támogatja a mártír miniszterelnök emlékművének áthelyezését. Rajtuk kívül még a fideszes Halász János, valamint Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója tagja a KNEB-nek. Okunk van feltételezni, hogy a tervvel szemben részükről sem várható elemi erejű ellenállás. Papírforma szerint tehát az a döntés születik, hogy Nagy Imre szobrát elvitetik a Parlament elől, és a Jászai Mari téren állítják fel újra. A rendszerváltás előtt ezen a téren Marx és Engels szobra állt. A Vértanúk terén a „vörösterror” áldozatainak 1934-ben felavatott, majd a háború után lerombolt emlékművét akarják rekonstruálni. „Nagy Imre szobrának áthelyezése esetén visszavonom adományunkat” – ezt Demján Sándor nagyvállalkozó 2012-ben írta Tarlós István főpolgármesternek címzett nyílt levelében. Kövér László egy interjújában ugyanis már akkor megpendítette, hogy elvitetné a Vértanúk teréről az 1996-ban átadott emlékművet. Demján felidézte, hogy Nagy Imre szobrának teljes költségét üzlettársaival, Sarlós Andrással és Fejér Bélával állták: „A költségek 74 százalékát magam finanszíroztam”. Demján Sándor idén tavasszal meghalt. A jogi helyzet nem egyértelmű. A lapunk által megkérdezett, név nélkül nyilatkozó szakértő szerint tudni kellene, hogy pontosan mi szerepel az adományozási szerződésben: ennek függvényében lehet válaszolni arra, hogy milyen mozgástere van az adományozónak, illetve örökösének. Az adományozási szerződés tartalmáról azonban semmilyen ismeretünk nincs. A szakértői szerint könnyen előfordulhat, hogy azért nem, mert nincs is ilyen szerződés. Életszerű a feltételezés. A kilencvenes években, amikor Nagy Imre szobrát felállították a Vértanúk terén, senki nem gondolt rá, hogy eljön még az idő, amikor valaki megpróbálja elvitetni onnan az emlékművet. Kerestük Demján Sándor özvegyét. Demján Sándorné csak annyit mondott lapunknak, hogy az örökösök ebben az ügyben nem szeretnének nyilatkozni. A minap megkérdeztük Kövér Lászlót, tervezi-e, hogy egyeztet Demján özvegyével, de a házelnök erre a kérdésünkre nem reagált.
Szerző

Égetik a pénzt a Tiborcz-lámpák

Publikálás dátuma
2018.12.07. 06:00
Hódmezovásárhelyi alkony
Fotó: KELEMEN ZOLTÁN GERGELY / MTI
Hódmezővásárhelyen nem csökkent úgy a közterületi lámpák villanyszámlája, ahogyan azt a kormányfő vejéhez köthető cég ígérte. Siófokon sem értek el nagy megtakarítást.
Jelentős megtakarítást vártak a közvilágítási fejlesztésektől azokon a településeken, ahol újakra cserélték az utcák, terek lámpáit. Csakhogy nem mindenütt csökkent úgy a villanyszámla, ahogyan azt remélték. Így történt ez Siófokon és Hódmezővásárhelyen is, ahol az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődött Elios Innovatív Zrt. – illetve jogelődje, az ES-Holding – cserélte a lámpákat. Hódmezővásárhely esete azért is érdekes, mert ez volt a kiindulópontja, afféle mintaprojektje – az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint súlyos szabálytalanságok közepette lebonyolított – Elios-os pályázatoknak. Siófokon a város 6900 lámpája közül 4600-at újítottak fel 2012 és 2015 között több lépésben. A város 2012-ben – amikor még december végéig a régi lámpák világítottak – 101,8 millió forintot költött a közterületi fényforrások villanyszámlájára. 2017-ben pedig 66,1 milliót. Ez 35 százalékos csökkenés, csakhogy ugyanebben az időszakban az áram ára 38 százalékkal esett vissza. Mindezek alapján az siófoki önkormányzat érdeklődésünkre úgy vont mérleget az energiatakarékossági tapasztalatokról: „Egzakt módon teljesítménycsökkenés nem határozható meg.” 2009-ben – az akkor még Lázár János vezette – Hódmezővásárhely és az akkor még ES-Holding névre hallgató cég közötti szerződésben a vállalkozás azt ígérte: az új lámpák átadását követő öt évig az úgynevezett A2-es egyetemes szolgáltatói árral kalkulálva 25 százalékos megtakarítást ér el. Az önkormányzat még ennél is bizakodóbb volt: azt prognosztizálta, hogy a 6800 lámpa részleges felújítása, cseréje után 35 százalékkal csökkennek a közvilágítás költségei. Úgy számoltak, évi 44 milliót spórolhat a város, ami abszurd, hiszen a felújítások előtt, 2011-ben 48 milliót költöttek közvilágításra. Az új hódmezővásárhelyi lámpákat végül 2012 elején adták át. A LED-lámpák révén valóban lényegesen, több mint 20 százalékkal kisebb lett az áramfogyasztás, ám a várt nagy spórolás így is elmaradt. A város 2012-ben 55 milliót, 2013-ban pedig 50 millió forintot fizetett a közvilágítás után. (Arra, hogy az áramfogyasztás-csökkenés ellenére miért lett mégis nagyobb a számla, magyarázat lehet az: abban az időszakban nőtt az energia ára.) Akkor sem lett volna sikertörténet a fejlesztés, ha az áram nem drágul: a 20 százalékos energiafogyasztás-csökkenés bizonyosan nem hozta volna az ígért 25 százalékos rezsimegtakarítást.
Az elmaradt spórolás még inkább tetten érhető a karbantartási díjaknál. A még Lázár vezette önkormányzat a karbantartási díjak jelentős csökkenését harangozta be. Azt ígérték, hogy a 2011-ben 21 millió forintos karbantartási díj 12 millióval csökken majd. Ehhez képest az erre fordított összeg hosszú éveken át nem változott. 2015-ben és 2016-ban aztán váratlanul 2-4 millióra esett az üzemeltetési költség, de 2017-ben már újra 19 millió volt a karbantartási díj. Nem csak Siófokon és Hódmezővásárhelyen maradt el a remélt rezsicsökkenés a lámpacsere után. Korábban a Direkt36 írta meg, hogy Keszthelyen sem jöttek be a cég által ígért megtakarítások. A keszthelyi világítás felújításhoz az uniós források elnyeréséhez szükséges energetikai tanulmányban az szerepelt, hogy az új lámpákkal közel felére apad a város villanyszámlája, és nagyjából ugyanennyivel csökkennek a karbantartási költségek, de ezt nem tudták teljesíteni. Mint arról korábban többször írtunk, tavaly ősszel derült ki, hogy az OLAF 35 Elios-közvilágítási tendernél talált szabálytalanságokat, 17 esetben pedig komoly összefonódásokra bukkant a kiíró önkormányzatok, a tendert lebonyolító tanácsadó cégek és a nyertes ajánlattevő között. Bár az ügyészi felügyelet alatt eljáró rendőrség végül bűncselekmény megállapítása nélkül zárta le a nyomozást nemrégiben, az OLAF javaslatára jelenleg az Európai Bizottság dönt arról, visszakéri-e Magyarországtól az érintett közvilágítási felújításokra adott összesen 13,5 milliárd forintot.
Frissítve: 2018.12.07. 06:33

Megszűnik a cafeteria az Országos Széchényi Könyvtárban

Publikálás dátuma
2018.12.06. 20:54
Illusztráció
Fotó: Népszava
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete szerint jövőre más intézmények következhetnek.
Január elsejétől megszűnik a cafeteria az Országos Széchényi Könyvtárban: eddig évente bruttó 200 ezer forintot kaptak a dolgozók, de néhány napja a vezetés bejelentette, hogy a nemzeti közgyűjtemény jövőre egyáltalán nem ad cafeteriat – hangzott el az RTL Klub híradójában. A csatorna szerint az Országos Széchényi Könyvtárban körülbelül 400-an dolgoznak, a diplomás, nyelveket beszélő speciális szaktudású munkatársak több mint fele legfeljebb 166 ezer forintot visz haza havonta. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete úgy véli, jövőre a Széchényi Könyvtárhoz hasonlóan sok helyen megszűnik a cafeteria. „Azoknál az intézményeknél, ahol az önkormányzat a fenntartó, még kisebb a mozgástér, mint egy olyan kulturális zászlóshajó esetében, mint az Országos Széchényi Könyvtár” – mondta Csóti Csaba, a szakszervezet elnöke.      A pénzügyminiszter korábban azt közölte, hogy a cafeteriától eleső dolgozók a bérek emelkedésében bízhatnak. A szakszervezet szerint a közgyűjteményi és közművelődési ágazatban dolgozók 2008 óta nem kaptak béremelést. A Széchényi Könyvtárat fenntartó minisztérium a híradónak azt írta: „a törvénynek megfelelően a közszférában, ahogy eddig, 2019-ben is bruttó 200 ezer forint a cafeteria kerete”.
Szerző
Témák
cafeteria OSZK