Megszűnik a cafeteria az Országos Széchényi Könyvtárban

Publikálás dátuma
2018.12.06 20:54
Illusztráció
Fotó: Népszava/
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete szerint jövőre más intézmények következhetnek.
Január elsejétől megszűnik a cafeteria az Országos Széchényi Könyvtárban: eddig évente bruttó 200 ezer forintot kaptak a dolgozók, de néhány napja a vezetés bejelentette, hogy a nemzeti közgyűjtemény jövőre egyáltalán nem ad cafeteriat – hangzott el az RTL Klub híradójában. A csatorna szerint az Országos Széchényi Könyvtárban körülbelül 400-an dolgoznak, a diplomás, nyelveket beszélő speciális szaktudású munkatársak több mint fele legfeljebb 166 ezer forintot visz haza havonta. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete úgy véli, jövőre a Széchényi Könyvtárhoz hasonlóan sok helyen megszűnik a cafeteria. „Azoknál az intézményeknél, ahol az önkormányzat a fenntartó, még kisebb a mozgástér, mint egy olyan kulturális zászlóshajó esetében, mint az Országos Széchényi Könyvtár” – mondta Csóti Csaba, a szakszervezet elnöke.      A pénzügyminiszter korábban azt közölte, hogy a cafeteriától eleső dolgozók a bérek emelkedésében bízhatnak. A szakszervezet szerint a közgyűjteményi és közművelődési ágazatban dolgozók 2008 óta nem kaptak béremelést. A Széchényi Könyvtárat fenntartó minisztérium a híradónak azt írta: „a törvénynek megfelelően a közszférában, ahogy eddig, 2019-ben is bruttó 200 ezer forint a cafeteria kerete”.
2018.12.06 20:54
Frissítve: 2018.12.06 20:54

A Sándor-palotához vonulnak a jobbikosok

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:42

Fotó: Facebook/ Jobbik Magyarországért Mozgalom/
Átvonultak a Lánchídon, majd a Sándorpalotához sétálnak a Jobbik rabszolgatörvény ellen tüntető szimpatizánsai.
Közel száz Jobbik-szimpatizáns és képviselő indult el a Kossuth térről a Lánchíd irányába, hogy hídfoglalással tiltakozzanak a – valószínűleg szabálytalanul elfogadott – rabszolgatörvény ellen.
A magyar zászlókat és transzparenseket lengető tömeg,átvonult a Lánchídon, miközben azt skandálták, hogy „Tolvaj Fidesz, hazaárulók, Orbán takarodj!”  A demonstálók magukkal viszik a Parlamentben bemutatott molinójukat is, és terveik szerint a Sándor-palotához mennek, hogy Áder Jánostól követeljék: ne írja alá az évi 400 túlórát is megengedő, a multik kedvéért bevezetett rabszolgatörvényat.
2018.12.12 14:42
Frissítve: 2018.12.12 14:43

A közigazgatási bíróságoknak is zöld utat adtak

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:38

Fotó: / Molnár Ádám
A kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták.
Simán megszavazta szerdán az Országgyűlés – az LMP-s Ungár Péter, valamint Széll Bernadett szirénázása és komoly sípolás közepette – a közigazgatási bíróságok felállítását. Az MTI összefoglalója szerint a kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el a parlament. A hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal. A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel. Mint megírtuk, ennek értelmében a kormány „házi bíróságaiként” is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelik át az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági vagy választási ügyektől egészen az adatkérési-, vagy sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakad, hogy az új bírósági szervezet bíráinak egy része a közigazgatásból érkezik, bár saját kérésükre – elvben – az összes mai közigazgatási bírót átveszik majd. A bírói pályázatoknál 80:20 arányban veszik majd figyelembe a közigazgatási, illetve a bírói tapasztalatot, így sokan az államigazgatásból kerülnek majd át. A „házi bíróság” jelleget erősíti, hogy a csak 2020. január 1-től működő új bírósági rendszer igazgatási feladatait az igazságügyi miniszter látja el, jelen esetben Trócsányi László, aki a törvénytervezet is jegyzi. Ő dönt a bírói pályázatoktól kezdve a költségvetési ügyekig minden érdemi ügyben. A közigazgatási bírósági rendszer kétfokú, a közigazgatási törvényszékek mellett létrehozzák a Közigazgatási Felsőbíróságot, amely – ahogy a Kúria a rendes bíróságok esetében – az ítélkezés mellett jogegységi feladatokat is ellát. Ennek elnöki posztjára Patyi Andrást választhatják majd meg.
2018.12.12 14:38