Szénhidrátok hatástalaníthatják a fertőző baktériumokat

Publikálás dátuma
2018.12.08. 12:12
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Olyan vegyületeket állítottak elő a Debreceni Egyetem szénhidrátkémiai kutatócsoportja, amelyek megakadályozhatják a kórokozók által okozott fertőzés kialakulását. A felfedezés a baktériumok elleni védekezésben jelenthet előrelépést.
A szénhidrátok jelentősége sokkal összetettebb, mint ahogyan azt a tudósok korábban gondolták: a szénhidrátok felelősek a sejtek közötti, valamint a baktériumok és az emberi szervezet közötti kommunikációért, így kulcsszerepük lehet a kórokozók okozta betegségek elleni küzdelemben - olvasható az egyetem közleményében.
Laboratóriumi körülmények között olyan szénhidrát-alapú vegyületeket, úgynevezett ligandumokat állítottak elő, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a baktérium fehérjéivel kölcsönhatásba lépjenek, és megakadályozzák azt, hogy a baktérium az emberi szervezetben megtapadjon - számolt be a kutatási eredményekről Csávás Magdolna adjunktus. 
"Végeredményben a baktériumok fertőzőképességét tudják meggátolni"

Több különböző ligandumot is előállítottak, majd az alaposabb kölcsönhatás-vizsgálatok során találtak egy olyan vegyületet, amelyik nem csak speciálisan egy, hanem több baktérium ellen is egyfajta univerzális "védekező szerként" bevethető - tájékoztatott a kutatócsoport vezetője. Csávás Magdolna kiemelte: a szénhidrátkémiai kutatások napjainkban nélkülözhetetlenek, mivel a kórokozókkal szembeni küzdelem egyre nagyobb kihívást jelent. Például az antibiotikum-rezisztencia olyan mértékű, hogy egy-egy baktérium törzs ellen már nehezen tud védekezni az orvostudomány.
A vizsgált speciális fehérjék a baktériumok és vírusok felületén is megtalálhatók, így a kutatási eredmények akár terápiás módszerekhez, diagnosztikai eljárások fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak. Az adjunktus szerint eredményeik azért is meghatározóak, mert hazánk évtizedekkel ezelőtt a szénhidrátkémia egyik európai bázisa volt, napjainkban viszont már szinte csak a Debreceni Egyetemen foglalkoznak ezzel a világviszonylatban is jelentős szakterülettel.
A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészi Kémiai Tanszék tudósai a 2015-ben indult alapkutatás során a szénhidrátok szintézisét valósították meg, és fehérjékkel való kölcsönhatását vizsgálták. A kutatások a Természettudományi és Technológiai Kar szakembereivel közösen, valamint egy cseh biológus csoport együttműködésével zajlottak. 
A debreceni kutatócsoport Lipták András akadémikus öröksége. A Széchenyi-díjas szerves kémikus, a szénhidrát és az immunkémia neves kutatója, az egykori Kossuth Lajos Tudományegyetem volt rektora, valamint utódai teremtették meg a most zajló kutatások alapjait. A Debreceni Egyetem szakemberei tudományos eredményükről szóló közleményüket a Chemistry - A European Journal című rangos szaklapban publikálták.

Újra működik a megjavított Hubble

Publikálás dátuma
2018.12.08. 10:10
Illusztráció
Fotó: ESA/Hubble & NASA
Megjavították a Hubble űrteleszkóp elromlott harmadik giroszkópját, így az űrteleszkóp ismét a leghatékonyabb módon működik.
Miután az egyik iránytartó giroszkópja elromlott, a HST október elején biztonsági üzemmódba kapcsolt. Az űrteleszkóp csapata ezt nagyjából három hét alatt megjavította, és nem sokkal később a Hubble rá is állt egy tőlünk körülbelül 11 milliárd fényévre, a Pegazus csillagképben található, számos olyan galaxist felölelő területre, amelyekben csillagkeletkezés zajlik. Ám az újbóli üzembe helyezés sem volt egyszerű feladat - írja a Csillagászat.hu
Az irányítócsoportnak először ugyanis nem sikerült “újraéleszteni” a giroszkópot, így egy tartalékot aktiváltak. Ez azonban hamar elképesztően nagy, óránként forgási sebességet jelzett. A HST-nek összesen hat giroszkópja van, de általában egyszerre csak hármat használ. Mivel a hat közül kettő már korábban elromlott, ez volt az utolsó tartalék giroszkóp. A NASA egy másik szakértőkből álló csoportot is bevont, hogy együtt találják ki, hogyan javítsák meg a pörgettyűt. Többhetes kreatív töprengés, tesztelések és apróbb visszalépések sorozata után arra jutottak, valamilyen “dugulás” lehetett a hiba oka. A javítás után a tartalék giroszkóp már normálisabb forgási ráta értékeket kezdett mutatni.
A NASA más kutatócsoportjai közben kidolgozták az egygiroszkópos működés forgatókönyvét is. Bár most erre nem volt szükség, a kutatók szerint előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz. 
“A giroszkóp megjavítása nemcsak az űrteleszkóp várható élettartama szempontjából volt létfontosságú, hanem azért is, mert a Hubble három giroszkópos működési módban a leghatékonyabb"

– mondta Pat Crouse, a Hubble projekt-menedzsere.

Szerző

Mesterséges rádiójeleket is keresnek a különös űrobjektumon

Publikálás dátuma
2018.12.06. 13:50
Illusztráció
Fotó: MARK GARLICK / AFP
Mesterséges rádiójelek után is kutattak a tudósok, amikor az Oumuamuát, a Naprendszer egy éve felbukkant első "csillagközi bevándorlóját" vizsgálták.
Az Oumuamua nevű űrobjektum 2017-es felfedezése óta próbálják a tudósok megmagyarázni különleges alakját és jellemzőit, és meghatározni az eredetét. A kaliforniai Mountain View-ban működő, a Földön kívüli intelligens élet keresésére specializálódott SETI intézet tudósai az Allen Teleszkópsor (ATA) segítségével figyelték meg, amikor mintegy 278 millió kilométerre volt a Földtől. Céljuk az volt, hogy mesterséges rádiójeleket találjanak, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak arra, hogy az objektum
"nem a saját csillagrendszerében bekövetkezett véletlen gravitációs csúzli-hatás által az űrbe kilökődött egyszerű kőzet".

"Olyan jelek után kutattunk, amelyek bizonyítják, hogy az objektum valamilyen technológiát foglal magában, tehát mesterséges eredetű"

- mondta Gerry Harp, a kutatásról készített tanulmány vezetője.

A csillagászok eredményeiket az Acta Astronautica című szaklap 2019 februárjában megjelenő számában fogják bemutatni. 
A tudósok ugyanakkor nem találtak rádiójel-kibocsátást. 
"Megfigyeléseink nem zárják ki egyértelműen, hogy az Oumuamua mesterséges eredetű, de fontos adatokkal szolgálhatnak a felépítéséről"

- tette hozzá Harp.

Ezek az ismeretek eszköztárul szolgálhatnak a jövőben felfedezett csillagközi objektumok természetének, vagy a Naprendszer más, kisebb objektumainak megismeréséhez. Régóta létező nézet, hogy ez utóbbiak is lehetnek csillagközi szondák: a rádiójelek megfigyelése új módot jelent ennek a fantáziadús, de nem lehetetlen elméletnek az ellenőrzésére - írta honlapján a SETI. 
A tudósok többsége szerint a hosszúkás, szivar alakú űrobjektum egy másik naprendszerből érkezett, pályája alapján nem származhat a miénkből. Kezdetben úgy vélték, üstökösről van szó, ám kiderült, hogy egyetlen tulajdonsága sem vall erre, porból és vízjégből álló csóvája sincsen. Az Oumuamuáról feltételezték, hogy aszteroida, noha alakja rendkívül szokatlan, szivarhoz vagy uborkához hasonlítják, hossza 200 méternél is több.
A mesterséges eredetet tekintve a kutatók szerint az is egy lehetőség, hogy az Oumuamua egy úgynevezett napvitorlás, egy fejlett technológiájú műszerből származó törmelékként úszik a csillagközi térben. Az elmélet képviselői, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászai szerint az objektumot a Nap sugárzása hajtja. Úgy vélik, nagy sebessége és szokatlan pályagörbéje annak következménye, hogy már nem működik. 
A Hawaii Egyetem csillagászai 2017. október 19-én észlelték a Naprendszeren nagyon nagy sebességgel áthaladó objektumot. A kutatók Oumuamuának, hawaii nyelven "elsőként érkező távoli üzenetnek" nevezték el az égitestet. Felfedezése után mintegy két és fél hónapon át volt látható nagy teljesítményű, földi bázisú teleszkópok segítségével. A kutatók folytathatták a munkát az összegyűjtött információk alapján, de a szivar alakú égitestet nem láthatják többé. A szakértők eddigi kutatásai szerint a 2015 BZ509 jelű égitest rögtön a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezése után csatlakozhatott bolygórendszerünkhöz egy másik csillagrendszerből. Júniusban hivatalosan üstökösnek nyilvánították az Oumuamuát.
Frissítve: 2018.12.06. 14:17