Ha síelni készül, ezt tudnia kell!

Publikálás dátuma
2018.12.06 14:25
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Nem lenne szabad "durrbele"-jelleggel síelni – figyelmeztet a szakértő. A téli sportokra minél előbb, lehetőleg már ősszel el kell kezdeni felkészülni.
Ha évekkel ezelőtt síeltünk utoljára, ráadásul nem is sportolunk rendszeresen, lehet, hogy a síelés első napjaiban úgy tűnik, minden rendben van: a test igyekszik alkalmazkodni, de aztán akár szalagszakadás vagy fáradásos törés is lehet a végeredmény. Ennek elkerülése érdekében fontos, hogy időben, lehetőleg már ősztől készüljünk a síszezonra - mondta Bicskei Izabella edző a Népszavának.
„A legrosszabb, ha durrbele-jelleggel vetjük bele magunkat! Nálunk már szeptembertől combgyilkos gyakorlatok mennek, így aztán úgy is térnek vissza a vendégek, hogy nem is éreztek égő érzést a lábukban az egész napos csúszkálás után, sőt a szemmel néha követhetetlen tempóban síelő gyerekekkel is sikerült lépést tartaniuk.”

A hüttézés is fontos

A felkészülés lehet hegyre futás, erősítés, ezek kombinációja, de érdemes szakemberrel, tudatosan és célirányosan végezni. Ha ez esetleg mégis hirtelen találnánk magunkat a sípályán, a lesiklások között pihenjünk sokat, ne „vagánykodjunk” egész nap, mert túlterhelhetjük a szervezetünket. 
„Időnként tartsunk szünetet és térjünk be egy hüttébe, a sípálya melletti vendéglátóhelyre!”
A síelésre elmondottak igazak a jégkorcsolyázásra is. Az esések mellett a szokatlan vagy túlzott terhelés is komoly sérülésforrás lehet – mondta Bicskei Izabella. 
Frissítve: 2018.12.06 14:25

Életveszélyes is lehet a sok ülés

Publikálás dátuma
2019.04.19 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Évente 70 ezren halnak meg Nagy-Britanniában olyan betegségekben, amelyeket a napi hat óránál hosszabb ülés okoz – erre a következtetésre jutottak a Queen’s University és az ulsteri egyetem kutatói.
A hosszú ideig tartó ülés jelentősen emeli az 2-es típusú cukorbetegség (88%), a vastagbélrák (30%), a méhrák (28%) tüdőrák (27%), valamint a szívbetegségek (14%) kialakulásának kockázatát. A korai halál fenyegetése 25 százalékkal nagyobb, mint azoknál, akik kevesebbet ülnek – ezt, a már két évvel korábbi amerikai kutatási eredményt erősítette meg a Journal of Epidemiology and Community-ben megjelent tanulmány. Ez ráadásul csak a munkahelyen való ülést vette figyelmébe, az otthoniakat nem, pedig az is súlyosbító körülmény – írta korábban a Daily Mail alapján a Szeretlek Magyarország.
Nehezíti a helyzetet, hogy egyes gyakori tevékenységek, amelyek régebben mozgást igényeltek – el kellett menni vásárolni, moziba, színházba, könyvtárba – ma mind elvégezhetők a számítógép segítségével.
Az emberi szervezet nem mozdulatlanságra van kitalálva, az ülőéletmód túlsúllyal is járhat, de hatással van a hormonokra, az anyagcserére, a koleszterinszintre és az inzulinra, amely a vérben a zsírok és a cukrok szintjét szabályozzák, sőt az agysejtek is lassabban újulnak meg. Több ezer eset tanulmányozása során kiderítették, hogy az ülés által okozott bajokra a munka utáni félórás sportolás megoldás lehet, és a hétvégi aktív pihenés: futás és kerékpározás is ajánlott. Az is kiderült, hogy azok, akik gyerekkorukban sokat ülnek, ezt a szokásukat viszik tovább felnőttkorukban is.
A káros hatások ellensúlyozására óránként fel kellene állni, kicsit járkálni vagy akár bizonyos feladatokat állva is lehetne végezni – ajánlják a kutatók.
Egy korábbi cikkünkben megírtuk, mire érdemes figyelni, ha egész napos ülésre kényszerülünk. Egy másik, gyógytornásszal készített interjúból pedig azt lehet megtudni, az is lényeges, hogy megfelelő fekhelyen aludjunk.  A sok ülés mellett a rengeteg kütyüzés is megviseli a gerincoszlopot, ami eleinte „csak” mozgásszervi problémákat; fájdalmat, majd sérvet okozhat, de idővel számos, látszólag más jellegű betegséget is előidézhet - mondta korábban lapunknak Bicskei Izabella edző. 
Témák
ülés
Frissítve: 2019.04.19 14:14

Így válasszunk egészséges(ebb) sonkát

Publikálás dátuma
2019.04.18 16:16

Fotó: Shutterstock
Érdemes egészséges(ebb) húsvéti sonkát választani, a nitrites pácsót pedig elkerülni, mert nagy mennyiségben fogyasztva növeli a rák kialakulásának kockázatát.
2015-ben az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) bizonyítottnak találta a kapcsolatot a feldolgozott húsfélék - szalámik, kolbászok, virslik, felvágottak, füstölt és pácolt húsok - fogyasztása és a vastagbélrák kialakulása között. Állásfoglalásuk kiadása óta 800 különböző epidemiológiai vizsgálat eredményeit összefoglalva arra a következtetésre jutottak, hogy a feldolgozott húsfélék az „emberre bizonyítottan rákkeltő” 1. csoportba tartoznak, ahol a cigaretta, az alkohol és az azbeszt is található. Bár később ezt a kijelentést az igazgató, Cristopher Wild tompítva úgy nyilatkozott: arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy az 1-es csoportba tartozók valóban bizonyítottan okozhatnak daganatos megbetegedéseket, igaz, a húsok nem ugyanolyan mértékben. Az IARC szerint 
a rendszeresen, napi 50 gramm feldolgozott húsfogyasztás 18 százalékkal növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
A másik megállapításuk a vörös húsokra vonatkozott, az ide sorolt sertést, marhát, bárányt, borjút, birkát, és kecskét is valószínűsíthetően rákkeltő hatásúnak találták, ezért a 2-es csoportba sorolták.
A legtöbb tanulmány a húsfélék rákkeltő hatásáért a kálium-, illetve nátrium-nitrátot teszi felelőssé, amelyek a hús szövetei közé kerülve nitritté alakulnak. Nitrites pácsó-keverék rengeteg húskészítményben található, ettől lesz szürke helyett rózsaszínű a hús, és azért is felel, hogy pácolt íze legyen a készítménynek. Ha hőkezelve nagy mennyiségben fogyasztjuk, megnöveli a rák kialakulásának kockázatát.
Mindezek ellenére a magyarok a Nielsen piackutató cég adatai szerint tavaly feldolgozott húsra költöttek a legtöbbet, a sonka, a szalámi és a virsli iránt még nőtt is a kereslet. Ez azért is elgondolkodtató, mert Magyarországon nők és férfiak körében is az egyik vezető daganatos megbetegedés éppen a végbél- és vastagbélrák.

Milyen a jó sonka

A Magyar Élelmiszerkönyv szabályzata szerint a húsvéti sonka is külön kategória, ami lehet nyers, hőkezelt és a parasztsonka is. Létezik nyers, hőkezelt, valamint formában vagy bélben hőkezelt sonka. Külön alcsoportba tartozik a parasztsonka, amelyet a hagyományos eljárás szerint száraz sózás után hónapokig érlelnek, majd hidegen füstölnek. 2017-ben több módosítás is történt a szabályzatban, például csökkentették a maximális sótartalmat, de érdemes alaposan megnézni, milyet vásárolunk - írta a Tudatos Vásárló
A jó sonka onnan is felismerhető, hogy sokkal keményebb, mint a gyorsabban érlelt változatok. Vannak úgynevezett közepes érlelésű, gyors pácolással készült, nyers vagy főtt sonkák is. A gyorsérlelésűek húsába nagy mennyiségű páclét juttatnak, és csak néhány napig érlelik. A címkét elolvasva kiderül, milyen eljárással, hagyományos vagy gyorspácolással készült, füstölt vagy csak füstölt ízű-e a termék. Az ilyen, ráadásul gyorspácolt terméket jobb elfelejteni. A nitrites pácsóval kezelt sonkákat az élénk rózsaszín hússzín mellett arról lehet felismerni, hogy ezek általában főtt, előre fóliázott termékek - és ezek a legolcsóbbak.
Frissítve: 2019.04.18 16:29