Ha síelni készül, ezt tudnia kell!

Publikálás dátuma
2018.12.06 14:25
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Nem lenne szabad "durrbele"-jelleggel síelni – figyelmeztet a szakértő. A téli sportokra minél előbb, lehetőleg már ősszel el kell kezdeni felkészülni.
Ha évekkel ezelőtt síeltünk utoljára, ráadásul nem is sportolunk rendszeresen, lehet, hogy a síelés első napjaiban úgy tűnik, minden rendben van: a test igyekszik alkalmazkodni, de aztán akár szalagszakadás vagy fáradásos törés is lehet a végeredmény. Ennek elkerülése érdekében fontos, hogy időben, lehetőleg már ősztől készüljünk a síszezonra - mondta Bicskei Izabella edző a Népszavának.
„A legrosszabb, ha durrbele-jelleggel vetjük bele magunkat! Nálunk már szeptembertől combgyilkos gyakorlatok mennek, így aztán úgy is térnek vissza a vendégek, hogy nem is éreztek égő érzést a lábukban az egész napos csúszkálás után, sőt a szemmel néha követhetetlen tempóban síelő gyerekekkel is sikerült lépést tartaniuk.”

A hüttézés is fontos

A felkészülés lehet hegyre futás, erősítés, ezek kombinációja, de érdemes szakemberrel, tudatosan és célirányosan végezni. Ha ez esetleg mégis hirtelen találnánk magunkat a sípályán, a lesiklások között pihenjünk sokat, ne „vagánykodjunk” egész nap, mert túlterhelhetjük a szervezetünket. 
„Időnként tartsunk szünetet és térjünk be egy hüttébe, a sípálya melletti vendéglátóhelyre!”
A síelésre elmondottak igazak a jégkorcsolyázásra is. Az esések mellett a szokatlan vagy túlzott terhelés is komoly sérülésforrás lehet – mondta Bicskei Izabella. 
2018.12.06 14:25
Frissítve: 2018.12.06 14:25

Stresszkezeléssel a krónikus bőrbetegség is enyhülhet

Publikálás dátuma
2018.12.14 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP/
Bőrbetegségekkel általában háziorvoshoz vagy bőrgyógyászhoz, kozmetológushoz fordulunk, pedig a stressz hatására kiújuló krónikus bőrtünetek többségének hátterében lelki tényezők is állhatnak. Pszichoterápiás kezeléssel megismerhető a probléma oka, aminek hatására a tünetek enyhülhetnek - mondta a Budai Egészségközpont szakpszichológusa.
Visszatérő bőrproblémával Magyarországon és világszerte a népesség 2-3 százaléka küzd. A bőrbetegségek nagy része pszichoszomatikus betegség, azaz a szervezet testi tünetekkel pszichés problémát jelez. 
„A bőr és a psziché kapcsolata, főleg a gyulladásos tünetek – ekcéma, pikkelysömör – esetén nagyon szoros. Ezek, a pszichés tényezők által is kiváltott, a pszichodermatózisok csoportjába tartozó, krónikus bőrbetegségek nagyon kellemetlen tünetekkel járnak”
– fogalmazott Német Borbála klinikai szakpszichológus a Népszavának.
A negatív stressz nemcsak pszichés, hanem fizikai panaszokat is okozhat, a gyomorpanaszok, a szorító mellkas vagy a magas vérnyomás mellett a bőrön is jelentkezhetnek a tünetei. A csalánkiütés, a pikkelysömör, az ekcéma, az akne, a rosacea, seborrhea, a bőrcsipkedés, körömrágás vagy a herpesz hátterében a biológiai faktorok mellett a pszichoszociális, kapcsolati és érzelmileg megterhelő életesemények hatása is jelentős. 

Sok a stressz

Különböző kutatások 32-90 százalékra becsülik a megterhelő életesemények, a negatív stressz hatását a pikkelysömör tüneteinek kiújulását megelőző 2-4 hétben. 

Bármi lehet ilyen stresszélmény, ami az érintett számára érzelmi megterhelést jelent. Leggyakoribb a munkahelyi problémák, a párkapcsolati vagy a családon belüli, kapcsolati konfliktusokban megélt minden olyan helyzet, amikor nem érzi magát egyensúlyban, biztonságban. 

A bőr a lélek igazi tükre

Idegrendszerünk és a bőrünk ugyanabból a csírahámból fejlődik ki, ezért egész életünkön át erősen hatnak egymásra. A méhen belüli lét idején a magzat, még ha nem is lát, a bőrével már észlel, érzékel, és átéli az anya érzelmi állapotait, bizonytalanságait. Ha például az anya szorong, mert nem tudja befizetni a számláit, a magzat érzékeli, és védekezéssel reagál. Ilyenkor tapasztalja meg először, hogy a „világ veszélyes, védekezni kell”, emiatt automatikusan elutasítja az átélést. A pszichoszomatikus érzékenységi hajlam tehát már a méhen belül, vagy legkésőbb hároméves korig, még a beszédtanulás előtt kialakul. A szenzitívvé vált személy a későbbi stresszhatásokra a bőrtünetek megjelenésével, majd ismételt kiújulásával reagál. A krónikus bőrbetegségek első tünetei bármikor: születéstől egészen az idősebb korig jelentkezhetnek.

Ördögi kör

Nagyon drámai, ha az egész testen vagy a látható bőrfelületeken viszkető, berepedő, száraz, rosszabb esetben vérző sebek jelennek meg. Az ember személyiségén is múlik, hogy ezt hogyan kezeli: van, aki dühösen, tehetetlenül, mások kétségbeesnek, és előfordul olyan is, aki önfeledten strandol, nem hagyja, hogy bőrtünetei zavarják az élet élvezetében. Gyakoribb azonban, hogy a betegek „kiiratkoznak” a társasági életből, a korábbi tevékenységeiket magányos elfoglaltságokra cserélik, „befordulnak”. A közösségi élményektől való eltávolodás ördögi körként tovább fokozza a stresszt - mondta Német Borbála. 
A krónikus bőrbetegek gyakran nagyon lesújtóan nyilatkoznak önmagukról, selejtesnek, elutasítottnak, undorítónak tartják magukat, úgy érzik, senki nem szereti őket, de sokszor saját magukat is nehéz elfogadniuk. Reménytelennek látják a jövőjüket, annál is inkább, mert tudják, hogy ezek az állapotok – az orvostudomány mai állása szerint – egyelőre gyógyíthatatlanok. Haragot éreznek szüleik iránt, és sokan már gyerekkorukban elhatározzák, nem lesz családjuk.

Komplex terápia segíthet

A biológiai terápia átmenetileg enyhítheti a tüneteket, azonban a kiújulási hajlamot nem képes megszüntetni. Érdemes ezért pszichoterápiával vagy pszichiátriai terápiával kombinálni. Ennek során az érintett aktívan tesz magáért, és olyan módszereket sajátít el, amelyek segítik, hogy a nehéz életeseményekre ne bőrtünetekkel reagáljon. A pszichoterápia általában hosszabb időt igényel, hiszen mély és összetett az alapvető probléma. Viszont a segítségével jelentős javulás érhető el az életminőségben: a tünetek gyakran csökkennek, és tovább tartanak a tünetmentes állapotok. Megfelelő pszichoterápiás folyamattal az érzékenységi hajlam átdolgozható, illetve a kapcsolatok javulhatnak, csökkenthetők az érzelmi hullámzások. 
Mivel a hajlam alapja, az érzékenyedés a beszédtanulás előtti időszakban alakul ki, a szóbeli konzultáció nem éri el a probléma gyökerét. A módosult tudatállapoti technikák segítik az ellazulást, és a mélypszichoterápiás eljárásokkal javul az énhatárok kezelése: könnyebb lesz nemet mondani, rendeződik az önértékelés, és magabiztosabb lesz a fellépés. Ezek eredményeként javul az életminőség, átalakul a stressz megélése, az érintettet már nem zavarja az, ami korábban tüneteket okozott. Vagyis az „énerő” erősödésével elviselhetőbbé válnak a külvilág megterhelései, és így enyhülnek a bőrpanaszok is - mondta a Budai Egészségközpont szakpszichológusa.
2018.12.14 10:10
Frissítve: 2018.12.14 13:53

Mágikus és asszonymunkát tiltó nap a mai

Publikálás dátuma
2018.12.13 12:42
Molnár László és fia Péter, tardi hagyományőrzők Lucaszéket készítenek
Fotó: MTI/ H. Szabó Sándor
Luca napja volt a Gergely-naptár bevezetése előtt az év legrövidebb napja, amelyhez számos népszokás, hagyomány is fűződik.
A néphit szerint ezen a napon tilos az “asszonyi munka”; a mosás, vasalás, fonás, szövés, varrás, kenyérsütés. Aki a tilalmat megszegi, azt Luca nagyon keményen megbünteti. Sütni viszont lehetett, sőt molnárkalácsot szinte kötelező volt, és ilyenkor sütötték meg a szentestére szánt, lisztből és vízből készült ostyát is. A gazdasszonynak sokat kellett ülnie, hogy a kotlósa is jó ülős legyen, és babot kellett fejtenie, hogy kifejtse a tyúkból a tojást - írta a Sokszínű Vidék
Sok helyen Luca napon a búzát, kukoricát kis tálkába szórták, meleg, világos helyre tették, és karácsonyig öntözgették. A szemek „szintjét” kövekkel emelték meg. Ha magasra hajtottak ki, bő termést várhattak a következő évre. A hajtatásból azt is megjövendölték, hogy az közelgő év egyes hónapjaiban mennyi csapadékra számíthatnak a földeken, és milyen időjárás várható.
Szokás volt a termékenységvarázslás is. A legények hosszú gerendát és szalmát vittek be a házba. Ráültek a póznára, és hosszan mondogatták a kotyoló verset, néhol közben vizet öntöttek rájuk. Ezeken nem volt szabad megsértődni, de közbeszólni sem, mert az megtöri a varázslatot.
Ha a lány Luca napjától karácsonyig minden nap almába harapott, majd az utolsó falattal kiment az utcára, az első szembejövő lett a férje. Aki szép akart lenni, az Luca napján a vízbe tett almából evett, és abban a vízben mosdott meg.
A Luca-kalendárium a karácsonyig terjedő 12 nap időjárásából próbált következtetni a jövő évre. Ha például december 13-án havazott, az a jóslat szerint azt jelentette, hogy az év első hónapja havas lesz.
Luca nevét szokás a fényt jelentő latin lux szóval összefüggésbe hozni, Svédországban ilyenkor örömtüzeket gyújtottak. A téli napforduló a boszorkányok napja lett, mert a hosszú éjszaka miatt a gonosz erők ilyenkor árthatnak legtöbbet a varázslataikkal.

Luca-széke

Ezen a napon kezdték faragni az ötszög alakú Luca székét. Kilencféle fát – kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát – használtak hozzá, és karácsonyig el kellett készülnie. A hiedelem szerint a szék készítője a december 24-én az éjféli misén ráülve megláthatta, hogy a gyülekezet tagjai közül kik a boszorkányok.
Témák
Luca-nap
2018.12.13 12:42