Előfizetés

Ha síelni készül, ezt tudnia kell!

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2018.12.06. 14:25
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Nem lenne szabad "durrbele"-jelleggel síelni – figyelmeztet a szakértő. A téli sportokra minél előbb, lehetőleg már ősszel el kell kezdeni felkészülni.
Ha évekkel ezelőtt síeltünk utoljára, ráadásul nem is sportolunk rendszeresen, lehet, hogy a síelés első napjaiban úgy tűnik, minden rendben van: a test igyekszik alkalmazkodni, de aztán akár szalagszakadás vagy fáradásos törés is lehet a végeredmény. Ennek elkerülése érdekében fontos, hogy időben, lehetőleg már ősztől készüljünk a síszezonra - mondta Bicskei Izabella edző a Népszavának.
„A legrosszabb, ha durrbele-jelleggel vetjük bele magunkat! Nálunk már szeptembertől combgyilkos gyakorlatok mennek, így aztán úgy is térnek vissza a vendégek, hogy nem is éreztek égő érzést a lábukban az egész napos csúszkálás után, sőt a szemmel néha követhetetlen tempóban síelő gyerekekkel is sikerült lépést tartaniuk.”

A hüttézés is fontos

A felkészülés lehet hegyre futás, erősítés, ezek kombinációja, de érdemes szakemberrel, tudatosan és célirányosan végezni. Ha ez esetleg mégis hirtelen találnánk magunkat a sípályán, a lesiklások között pihenjünk sokat, ne „vagánykodjunk” egész nap, mert túlterhelhetjük a szervezetünket. 
Illusztráció
Fotó: Pixabay
„Időnként tartsunk szünetet és térjünk be egy hüttébe, a sípálya melletti vendéglátóhelyre!”

A síelésre elmondottak igazak a jégkorcsolyázásra is. Az esések mellett a szokatlan vagy túlzott terhelés is komoly sérülésforrás lehet – mondta Bicskei Izabella. 

Mesterséges rádiójeleket is keresnek a különös űrobjektumon

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.12.06. 13:50
Illusztráció
Fotó: MARK GARLICK / AFP
Mesterséges rádiójelek után is kutattak a tudósok, amikor az Oumuamuát, a Naprendszer egy éve felbukkant első "csillagközi bevándorlóját" vizsgálták.
Az Oumuamua nevű űrobjektum 2017-es felfedezése óta próbálják a tudósok megmagyarázni különleges alakját és jellemzőit, és meghatározni az eredetét. A kaliforniai Mountain View-ban működő, a Földön kívüli intelligens élet keresésére specializálódott SETI intézet tudósai az Allen Teleszkópsor (ATA) segítségével figyelték meg, amikor mintegy 278 millió kilométerre volt a Földtől. Céljuk az volt, hogy mesterséges rádiójeleket találjanak, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak arra, hogy az objektum
"nem a saját csillagrendszerében bekövetkezett véletlen gravitációs csúzli-hatás által az űrbe kilökődött egyszerű kőzet".

"Olyan jelek után kutattunk, amelyek bizonyítják, hogy az objektum valamilyen technológiát foglal magában, tehát mesterséges eredetű"

- mondta Gerry Harp, a kutatásról készített tanulmány vezetője.

A csillagászok eredményeiket az Acta Astronautica című szaklap 2019 februárjában megjelenő számában fogják bemutatni. 
A tudósok ugyanakkor nem találtak rádiójel-kibocsátást. 
"Megfigyeléseink nem zárják ki egyértelműen, hogy az Oumuamua mesterséges eredetű, de fontos adatokkal szolgálhatnak a felépítéséről"

- tette hozzá Harp.

Ezek az ismeretek eszköztárul szolgálhatnak a jövőben felfedezett csillagközi objektumok természetének, vagy a Naprendszer más, kisebb objektumainak megismeréséhez. Régóta létező nézet, hogy ez utóbbiak is lehetnek csillagközi szondák: a rádiójelek megfigyelése új módot jelent ennek a fantáziadús, de nem lehetetlen elméletnek az ellenőrzésére - írta honlapján a SETI. 
A tudósok többsége szerint a hosszúkás, szivar alakú űrobjektum egy másik naprendszerből érkezett, pályája alapján nem származhat a miénkből. Kezdetben úgy vélték, üstökösről van szó, ám kiderült, hogy egyetlen tulajdonsága sem vall erre, porból és vízjégből álló csóvája sincsen. Az Oumuamuáról feltételezték, hogy aszteroida, noha alakja rendkívül szokatlan, szivarhoz vagy uborkához hasonlítják, hossza 200 méternél is több.
A mesterséges eredetet tekintve a kutatók szerint az is egy lehetőség, hogy az Oumuamua egy úgynevezett napvitorlás, egy fejlett technológiájú műszerből származó törmelékként úszik a csillagközi térben. Az elmélet képviselői, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászai szerint az objektumot a Nap sugárzása hajtja. Úgy vélik, nagy sebessége és szokatlan pályagörbéje annak következménye, hogy már nem működik. 
A Hawaii Egyetem csillagászai 2017. október 19-én észlelték a Naprendszeren nagyon nagy sebességgel áthaladó objektumot. A kutatók Oumuamuának, hawaii nyelven "elsőként érkező távoli üzenetnek" nevezték el az égitestet. Felfedezése után mintegy két és fél hónapon át volt látható nagy teljesítményű, földi bázisú teleszkópok segítségével. A kutatók folytathatták a munkát az összegyűjtött információk alapján, de a szivar alakú égitestet nem láthatják többé. A szakértők eddigi kutatásai szerint a 2015 BZ509 jelű égitest rögtön a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezése után csatlakozhatott bolygórendszerünkhöz egy másik csillagrendszerből. Júniusban hivatalosan üstökösnek nyilvánították az Oumuamuát.

Két életkorunk van

Népszava
Publikálás dátuma
2018.12.06. 12:45

Fotó: Shutterstock
A Yale Egyetem kutatója olyan algoritmust fejlesztett, amely a vérből kimutatható jellemzők alapján meghatározza biológiai éveink számát.
„A Yale Egyetem laboratóriumában több olyan eljáráson dolgozunk, amellyel meghatározható valódi életkorunk. A legújabbak egyike a vérből kimutatható jellemzők mérési értékeit veszi alapul, ezek a vizsgálatok egy általános orvos felkereséskor is elvégezhetők” - mondja Morgan Levine kutatásvezető. A vérből kimutatott biomarkereket (biológiai jelzőanyag) mérik, az adatokat különböző algoritmusokkal kombinálják, hogy megkapják az elemzett személy biológiai életkorát - olvasható a CNN honlapján. Mindenkinek két életkora van, az egyik a naptár szerinti a másik pedig a biológiai, amelynek megfelelően működik a szervezete az általános fittségének, egészségi állapotának megfelelően. Levine és csoportja a vérben kilenc olyan biomarkert határozott meg, amelyeknek a legnagyobb a szerepe az életkor meghatározásában. Ezek között a vércukorszint, a vese- és májmutatók, immunrendszeri és gyulladási értékek szerepelnek. Azoknak, akiknek biológiai életkora fiatalabb mint a naptári, alacsonyabb a halálozási rátájuk, ellentétben azokkal, akik idősebbek valóságos koruknál, és így hajlamosabbak olyan betegségekre, amelyeket jellemzően későbbi életkorban szokás megkapni. A legfontosabb a biológiai életkorral kapcsolatban – jegyzi meg Levin –, hogy a genetikai meghatározottsággal ellentétben alakítható, az értékeken lehet változtatni. Az orvosok ezeket az információkat alapul véve arra késztethetik pácienseiket, hogy változtassák meg életstílusukat, testedzési és alvási szokásaikat, ezzel növelve biológiai életkorukat. „Remélhetőleg bizonyos jelek a vérben már az előtt árulkodnak, hogy a betegség kialakulna, és az érintettek még időben tudnak javítani egészségi állapotukon” - mondja Levin. A tudós már kislánykora óta figyeli az öregedés folyamatát, és maga is meglepődött, amikor az egzakt számítások biológiailag idősebbnek mutatták, mint gondolta, és rájött változtatnia kell. Az algoritmusok online is hozzáférhetők lesznek, így bárki meghatározhatja biológiai korát, megtudhatja milyen kockázati tényezői vannak, és hosszabb távú lépéseket tehet egészségnek javítása érdekében.