Rigó Jancsi nagymenő lett: három magyar édesség is a világ 50 legjobbja közé verekedte magát

Publikálás dátuma
2018.12.07. 13:48
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A CNN szakújságírója, a desszertekkel és a gasztroturizmussal foglalkozó Jen Rose Smith összegyűjtötte a világ 50 legjobb desszertjét, amelyek között három magyar sütemény is helyt kapott.
Az Esterházy torta, a Rigó Jancsi és a Hókifli is szerepel a világ legjobb 50 édességének listáján. A CNN szakújságírója által a világ legjelentősebb desszertjeinek ítélt finomságok közé került például az osztrák Almásrétes, a török Baklava, az amerikai Brownie, az olasz fagylalt és Tiramisú, a szicíliai Cannoli, a francia Csokoládé mousse és Créme Brulée, a német Fekete-erdő torta, de sok más, számunkra nem túl ismert édesség is - derül ki a Pénzcentrum összefoglalójából.
A desszertekkel foglalkozó kritikus azt írta a magyarként jelzett, de valójában először Ausztriában elkészített, Esterházy grófról elnevezett tortáról: 
"az olvadó textúra és a gazdag édes íz állandó kedvenccé teszik ezt a régimódi tortát az édes ízeket imádó Budapesten, de az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban Bécstől Szarajevóig mindenütt megtaláljuk ezt a desszertet."

Jen Rose Smith a Rigó Jancsiról azt írta: leginkább a selymes állaga és gazdag ízvilága miatt kedvelt a szerelmi történetről elnevezett torta. A Hókifli egyediségét és különlegességét pedig a különböző típusú, az egyes régiókban legnépszerűbb lekvárokban, illetve akár dióból, mákból álló töltelékben látja.
Szerző

Ha síelni készül, ezt tudnia kell!

Publikálás dátuma
2018.12.06. 14:25
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Nem lenne szabad "durrbele"-jelleggel síelni – figyelmeztet a szakértő. A téli sportokra minél előbb, lehetőleg már ősszel el kell kezdeni felkészülni.
Ha évekkel ezelőtt síeltünk utoljára, ráadásul nem is sportolunk rendszeresen, lehet, hogy a síelés első napjaiban úgy tűnik, minden rendben van: a test igyekszik alkalmazkodni, de aztán akár szalagszakadás vagy fáradásos törés is lehet a végeredmény. Ennek elkerülése érdekében fontos, hogy időben, lehetőleg már ősztől készüljünk a síszezonra - mondta Bicskei Izabella edző a Népszavának.
„A legrosszabb, ha durrbele-jelleggel vetjük bele magunkat! Nálunk már szeptembertől combgyilkos gyakorlatok mennek, így aztán úgy is térnek vissza a vendégek, hogy nem is éreztek égő érzést a lábukban az egész napos csúszkálás után, sőt a szemmel néha követhetetlen tempóban síelő gyerekekkel is sikerült lépést tartaniuk.”

A hüttézés is fontos

A felkészülés lehet hegyre futás, erősítés, ezek kombinációja, de érdemes szakemberrel, tudatosan és célirányosan végezni. Ha ez esetleg mégis hirtelen találnánk magunkat a sípályán, a lesiklások között pihenjünk sokat, ne „vagánykodjunk” egész nap, mert túlterhelhetjük a szervezetünket. 
Illusztráció
Fotó: Pixabay
„Időnként tartsunk szünetet és térjünk be egy hüttébe, a sípálya melletti vendéglátóhelyre!”

A síelésre elmondottak igazak a jégkorcsolyázásra is. Az esések mellett a szokatlan vagy túlzott terhelés is komoly sérülésforrás lehet – mondta Bicskei Izabella. 
Szerző

Na hát akkor mi legyen a Mikulással: hinni vagy sem?

Publikálás dátuma
2018.12.05. 20:51
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A karácsony egyik legfontosabb szereplője nemcsak ajándékoz, hanem dilemmát is okoz a kisgyermekes szülőknek: mikor és hogyan mondják el a gyereknek az igazságot a Mikulásról.
Szent Miklós legendája több mint ezerötszáz éves múltra tekint vissza, a mai, rénszarvasszánon érkező, kedves öregember képe az elmúlt kétszáz évben terjedt el. Annak ellenére, hogy a Mikuláshoz kapcsolódó hagyományok nagyon elterjedtek, a szakértői vélemények megosztottak a misztériumának előnyeiről - írta a TudományPláza. David Kyle Johnson a Pennsylvaniai Egyetem filozófia professzora például egyenesen hazugságnak minősíti. 
„Én azzal nem értek egyet, hogy feltétel nélkül higgyünk a létezésében.”

Johnson szerint a mítosz gátolja a gyerek kritikus gondolkodásának fejlődését. A kitalált történetek, hogy például merre jár, hogyan „dolgozik” a Mikulás, bájosak, de a hiszékenységet erősítik. Veszélyes és rossz, ha azt mondjuk, a bizonyítékok ellenére hinni kell. Szerinte a szülőknek a Mikulás történetéhez hozzá kellene tenniük, hogy az csak egy mese.
„Tavaly a gyerekem 4 éves volt, azt mondtam neki: megyünk meglátogatni a Mikulást, aki egy jelmezbe öltözött fickó. Ez az egész csak egy jó játék.”

Johnson szerint így a látogatás pusztán egy kellemes időtöltés, nem pedig csalás vagy ámítás.
Joulupukki Budapestre érkezett
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A legtöbb gyermek túlteszi magát azon, amikor kiderül, a Mikulás nem is létezik. Viszont előfordulhat, hogy tönkreteszi a karácsony hangulatát, a felismerés aláássa a szülők iránti bizalmat, de komolyabb traumát is okozhat.
„A gyerekek „kíváncsiak a világra, szeretnének minél többet megtudni róla, és ehhez bízniuk kell a szüleikben. Tudniuk kell, hogy pontos, megbízható információkat kapnak tőlük. Azzal, hogy elmondjuk nekik: a Mikulás története egy hazugság, a bizalmukat áruljuk el”

- állítja Johnson.

Illusztráció
Fotó: Pixabay
Cyndy Scheibe, az Ithacai Egyetem pszichológus professzora és a Project Look Sharp vezetője szerint a Mikulás nem hazugság, hanem egy történet. A médiaműveltségi szervezet munkatársa több mint 30 éve vizsgálja a gyermekek Mikulás-hitét, és lelkes támogatója is a téli mesének. 
„Az egész kicsik félnek a Mikulástól, de a legtöbben ujjongva lesik. 7 és 9 éves korukban aztán a gyerekek egyre gyanakvóbbá válnak, és kutakodni kezdenek.”

A többség 12 éves korára rájön, hogy a rénszarvasok nem tudnak repülni, egy ember nem juthat el egyedül a világ összes kéményébe egyszerre, vagy valami más hibát talál a rendszerben. 
„A kisebbek még varázslatra vágynak, de az idősebb gyerekek már valami kézzel foghatóra”

– tette hozzá Scheibe.

Mit tegyünk?

A cikk szerint Johnson félelme, azaz, hogy a Mikulás mítosza elősegíti a hiszékenységet, akkor jogos, ha a gyermek úgy érzi, a szülő átverte. Scheibe megfigyelései viszont arra engednek következtetni, hogy amíg őszintén válaszolunk a gyermek kérdéseire, addig a biztonságos a Mikulásban való hit. Viszont, ha a gyerek már készen áll, tudni kell el is engedni a mesét. A legjobb, ha a család megteremti a saját hagyományait.
A Mikulásban való hit – a HVG Pszichológia magazinja által megkérdezett pszichológusok szerint – nemcsak az igazságról, de a jóságról való gondolkodásnak is az alapja. A Mikulás a „jó” gyerekeknek hoz ajándékot A gyerek biztonságérzetét is erősíti, ha fel tud ruházni valakit olyan erővel és tulajdonságokkal, amelyekkel ő nem rendelkezik, de hiszi, hogy ha kell, megvédi őt mindentől, amitől fél. A cikk szerint a gyermekpszichológusok többsége azt javasolja, ne áruljuk el a gyereknek, hogy nincs Mikulás, mert azok a gyerekek, akik a képzelet kizárásával, mesék nélkül nőnek fel, boldogtalan felnőtté válhatnak.
A magyar szülők 71 százaléka örül, hogy gyermeke hisz a Mikulásban és a hasonló mitikus, mesés figurákban – írta a hvg.hu az NN Biztosító megbízásából készített kutatás alapján. A szülők közel háromnegyede próbálja támogatni gyermeke képzeletvilágát. Csak 11 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy jó, ha a gyerekeket tévhitekben ringatjuk. A felmérés szerint az átlagosnál is inkább támogatják a Mikulás-sztorit azok, akik magasabb végzettséggel rendelkeznek, és rendszeresen tesznek félre legalább 30 ezer forintot a havi jövedelmükből.
Szerző
Témák
Mikulás gyerek