Hivatalosan is Timmermans lett az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje

Publikálás dátuma
2018.12.08. 15:35

Fotó: GEORG HOCHMUTH / AFP
Eddigi riválisa, Maroš Šefčovič bizottsági alelnök önként visszalépett kollégája javára.
Egyedüli jelöltként hivatalosan is Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét választotta listavezetőjévé szombati lisszaboni kongresszusán az Európai Szocialisták Pártja (PES). Az MTI összefoglalója szerint a pénteken kezdődött kétnapos találkozó résztvevői egyhangúlag szavazták meg Frans Timmermanst. A balközép erőket összefogó pártcsalád esetleges jövő májusi európai parlamenti győzelme esetén így Timmermans lehetne a brüsszeli testület következő vezetője, de ennek szakértők szerint meglehetősen kicsi az esélye. Köszönőbeszédében Timmermans kijelentette, hogy nem szokványos választásokra kell készülni, most „Európa lelke” a tét.

„Míg az autokrata és nacionalista erők Európa elpusztítására, a konzervatívok pedig a status quo befagyasztására törekszenek, a progresszív politika célja az EU előremozdítása”

– hangsúlyozta.

Timmermans hozzátette, hogy

„a szocialisták és szociáldemokraták nem elégedhetnek meg a jelenlegi helyzettel, jobb világra kell törekednünk magunk, gyerekeink és unokáink számára”.

A kongresszuson a PES elnökévé újraválasztott bolgár Szergej Sztanisev üdvözölte Timmermans jelöltségét, akit hosszan méltatott.
Mint megírtuk, Timmermans eddigi riválisa, Maroš Šefčovič bizottsági alelnök, meg sem várva a decemberre összehívott kongresszus döntését, önként visszalépett kollégája javára. A szlovák nemzetiségű politikus az egyetlen közép- és kelet-európaiként próbálta megmérettetni magát a bizottsági elnöki posztért folyó küzdelemben. Egy szocialista forrásunk szerint az energiauniót felügyelő Šefčovič időben belátta, hogy nem lenne esélye Timmermans-szal szemben. Szergej Sztanisev, a PES elnöke szerint a holland politikus a demokrácia és a jogállam egyik legfőbb védelmezője Európában, az egyenlőség, a nőjogok, a méltányos bánásmód bajnoka.  
Szerző
Frissítve: 2018.12.08. 15:58

Könnygázzal oszlatták a tüntetőket Párizsban

Publikálás dátuma
2018.12.08. 14:45

Fotó: THOMAS SAMSON / AFP
Délutánig Párizsban 651 előállítás történt és több mint ötszázan kerültek őrizetbe. Vízágyúkat és gumilövedéket is bevetettek a rendőrök.
Feszült volt a hangulat szombaton kora délután Párizs belvárosi kerületeiben, ahol sárgamellényesek csoportjai összecsaptak rendőrökkel a kormány szociális és adópolitikája elleni tüntetés mentén. Az MTI összefoglalója szerint a múlt szombathoz képest nyugodt délelőtt után a francia főváros különböző helyszínein, a Champs-Elysées sugárút közelében, az avenue Hoche-on, az avenue Marceau-n, a boulevard Haussmannon, az Opera környékén sárga mellényt, bukósisakot és szemüveget viselő 10-12 fős csoportok kerültek összetűzésekbe rohamrendőrökkel, akik könnygázzal oszlatták az embereket és vízágyúkat is bevetettek a randalírozókkal szemben. A környéken rongálások is történtek, kirakatokat törtek be, több helyen az utcaköveket is felszedték. A BBC azt írja, a rendőrök gumilövedéket is használtak a francia fővárosban. Szombaton legalább 30 ember, köztük 3 rendőr is megsérült. Korábban mintegy 1500 sárgamellényes nyugalomban tüntetett a Champs-Elysées sugárúton, de délután ott is állandósultak az összecsapások a rendőrök és az őket petárdákkal és egyéb tárgyakkal dobáló tüntetők között. Fosztogatók is megjelentek a sugárúton, akik erővel leszedték a palánkokat a bedeszkázott üzletek kirakatairól. Többen barikádokat próbáltak építeni, aminek megakadályozására a csendőrség Párizsba vezényelt páncélosait is bevetette a rendőrség. Mindeközben a főváros keleti részén lévő Nation tértől jó hangulatban indult el mintegy 2 ezer emberrel a Républiqe tér irányába a Menet az éghajlatért elnevezésű felvonulás, amelyben kisgyermekes családok mellett olyan sárgamellényesek is részt vettek, akik szerint a környezetvédelem és az igazságos adópolitika nem zárja ki egymást. Több párizsi is arról számolt be, hogy miután a sárgamellényesek nem szervezettek, a tüntetés egyáltalán nem hasonlítható az átlagos francia, jól biztosított megmozdulásokhoz.

„Mindenki össze-vissza járkál Párizsban és nem tudja, hova tart. De az emberek beszélgetnek, vitáznak egymás között. Ez se rossz. Itt nem tudni, mikor kezdődik és mikor végződik a tüntetés. Az emberek azért kissé félnek, sokan mondják kedvesen, amikor meglátják a sárgamellényt rajtam, hogy vigyázzak magamra”

– mondta egy 27 éves tüntető a Le Monde című napilapnak.

Több mint 500 embert vettek őrizetbe

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a nagyobb vidéki városokban délelőtt 31 ezren tüntettek békésen, többek között Marseille-ben, Lyonban, Lille-ben, Toulouse-ban és országszerte mintegy 700 előállítás történt, többségük nem az összecsapásokat követően, hanem azokat megelőzendő. Délutánig Párizsban 651 előállítás történt és több mint ötszázan kerültek őrizetbe. A délkelet-franciaországi Grenoble-ban a sárgamellényesek egyik szóvivőjét, Julien Terrier-t „törvénytelen tüntetés szervezésének” gyanújával vették őrizetbe. Ezt követően mintegy ötszáz tüntető követelte társuk szabadon engedését a rendőrség épülete előtt. Az autóutakon a körforgalmakban és a lehajtóknál is folytatódtak a sárgamellényeseknek tüntetései, forgalomlassító megmozdulásai. Sok helyen a rendőrök és a tüntetők barátkoztak egymással.

Páncélozott járművek, elbarikádozott kirakatok

Országszerte 89 ezer, Párizsban 8 ezer rendőrt állítottak készenlétbe, és az utcákra vezényelték a csendőrség tucatnyi páncélozott járművét is. A francia fővárosban a nagyobb áruházak, üzletek, éttermek, múzeumok és turistalátványosságok nem nyitottak ki szombaton, a kirakatokat elbarikádozták. Színházi előadások, sportrendezvények, koncertek maradnak el. A belügyminisztérium 89 ezer biztonságit mozgósított Franciaország-szerte. A rendőrség a környékbeli üzleteket és vendéglátóhelyeket a létesítmények védelmére és minden olyan tárgy elrejtésére kérte, amelyet a feldühödött tüntetők „fegyverként” használhatnak a rendőrökkel szemben. A legkockázatosabb helyszíneken a gépkocsi-tulajdonosokat szórólapokon a járművek biztonságos helyre szállítására ösztönözték. A hatóságok pénteken egész nap nyugalomra intettek, miután a múlt szombati párizsi zavargásokat követően a francia kormány – eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének – bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését, és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt. A tüntetők azonban ezt már keveslik, és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak, valamint Emmanuel Macron távozását is követelik. Egy friss felmérés szerint a november 17. óta tüntető sárgamellényesek támogatottsága az elmúlt napokban valamelyest csökkent, de a franciák kétharmada még mindig rokonszenvez a szociális mozgalommal.
Szerző
Frissítve: 2018.12.08. 18:50

Paul Ziemiakot választotta főtitkárának a CDU

Publikálás dátuma
2018.12.08. 12:54

Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
A volt elnök Angela Merkel kancellár politikájának bírálójaként ismert Paul Ziemiak a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új főtitkára - döntött a párt tisztújító kongresszusa szombaton Hamburgban.
A CDU konzervatív irányzatához sorolt politikust alacsonynak számító, 62,8 százalékos támogatottsággal választották meg a tisztségre. Az új elnök, Annegret Kramp-Karrenbauer javasolta főtitkárnak, hangsúlyozva: részvétele a CDU megújításában azt is jelezné, hogy nincs megosztottság a pártban. Jelenléte a legfelső vezetésben azért is fontos, mert a fiatal nemzedék képviselője. Paul Ziemiak a szavazás előtti beszédében sürgette, hogy a CDU legyen "a jogállamiság pártja". Arról is szólt, hogy következetesen el kell távolítani az országból a terrorveszélyes külföldieket. A választás után azt mondta, "őszinte eredmény" született, amely kemény munkára sarkallja őt. Paul Ziemiak 33 éves, a CDU legfiatalabb főtitkára, 2014 óta a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös ifjúsági szervezetének (Junge Union) vezetője, 2017-ben bejutott a szövetségi parlamentben (Bundestag). A lengyel migráns Szczecinben született, hároméves volt, amikor családja bevándorolt Németországba, németül az új hazájában tanult meg. Az utóbbi években leginkább a szövetségi kormány menekültügyi politikájának bírálójaként hívta fel magára a figyelmet. Paul Ziemiak közel áll mindkét politikushoz - Friedrich Merz, Jens Spahn -, akik elindultak Annegret Kramp-Karrenbauerrel szemben a pártelnöki tisztségért. Az első elemzői kommentárok szerint főtitkárrá jelölésével az új elnök gesztust tett befolyásos volt vetélytársainak és a konzervatív irányzatnak, a párt belső békéjét kívánja erősíteni. Paul Ziemiak egyedüli jelöltként szerzett rendkívül alacsony, kétharmad alatti támogatottsága pedig azt jelzi, hogy van még tennivaló ezen a területen. Paul Ziemiak éppen Annegret Kramp-Karrenbauert váltja a főtitkári tisztségben, akit az idén februárban választottak meg a posztra 98,9 százalékos támogatottsággal. Legfontosabb gyakorlati feladata várhatóan az lesz, hogy minél nagyobb nyilvánosságot, minél több fórumot biztosítson Annegret Kramp-Karrenbauernek pártelnöki munkája bemutatásához, mert kormányzati pozíció és Bundestag-képviselői hely híján szereplési lehetőségei korlátozottak.
Frissítve: 2018.12.08. 13:00