Zsebre vágott ország - ahol nemcsak megtörténhet, hanem meg is történik minden

Publikálás dátuma
2018.12.08. 19:45

Fotó: AFP
Közérdekből kerüli ki a kormány kézi vezérlésű médiagigászának hatósági ellenőrzését, egyeztetés nélkül dobja oda a munkavállalókat a multicégeknek, belefojtja a szót az ellenzéki képviselőkbe és botcsinálta komikust játszva értetlenkedik a CEU kivonulásán - összegzi írásában a Vasárnapi Hírek az elmúlt hetek nagy vihart kavart történéseit.
Aki konszolidációban bízott a harmadik kétharmad után, annak ismét csalódnia kellett. Orbán Viktor mondott igazat is március 15-én, amikor a választások utánra azt ígérte, „erkölcsi, politikai és jogi elégtételt” fognak venni, bármit is jelentsen ez. Az elmúlt hónapokban történtek – a Stop Soros!-tól a gyülekezési törvényen át a közpénznyelő médiaszörnyig – beilleszthetők e fenyegetésbe. Persze a kormányfő azt is mondta korábban, hét éve egészen pontosan, hogy ne figyeljenek oda arra, amit mond, egyetlen dologra figyeljenek csak, arra, amit cselekszik. Azóta Európa és a nagyvilág a „magyarok cselekedeteit” figyeli, hol hitetlenkedve, hol elképedve, hol felhördülve. Akárcsak azok a honfitársak, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok. Ők alaposan szégyellik a miniszterelnöküket. Miközben vagy elmentek már innen, vagy csomagolnak épp, esetleg a kivárás, a sorok között olvasás és az összekacsintás nehéz kenyerét eszik Kádár után majd’ harminc évvel.

Nyomuló állam

Hét hónap egy szabad ország életében szinte jelentéktelen idő. Az emberek élnek, a választási program alapján megválasztott pártok teszik a dolgukat, jól-rosszul, négy év múlva kiderül. De két választás között elvileg nem tolódhat le a demokráciák térképéről egy ország. Magyarországon ez történik – értékelték a helyzetet a lapunk által megkérdezett elemzők. A negyedik Orbán-kormány belehúzott: elnémítja a kritikus, független hangokat. A kormányfő persze előre megmondta, amikor az idézett ünnepi beszédében magát és híveit a ’48-as szabadságharcosok örököseinek, a vele szemben állókat bevándorláspárti Soros-ügynöknek nevezte. Az április 8-i kormányváltás után komolyra fordult a forradalmi fenyegetés. A miniszterelnök a Magyar Rádió mikrofonjával közölte, név szerint ismerik az ellenfeleiket, a Figyelő című prémium propagandalap pedig közzé is tett egy 2000 neves listát, amely az úgynevezett Soros-ügynököket vette számba. Elhunytakat, konzervatívokat egyaránt. A külföldről támogatott szervezetek 2017-es megbélyegzése után, a Stop Soros! nyári elfogadásával és az ősszel hatályosult bevándorlási különadóval egyenesbe fordult az úthenger. A Nyílt Társadalom Alapítvány Berlinbe, a CEU Bécsbe költözött/költözik, mert kétség ne férjen hozzá, az egyetem elűzése minden hazugság (nem teljesített feltételek) és vérfagyasztó geg (itt sem voltak) ellenére a független szellem elleni támadás. Mindez vezetett (tíz más nehezék, korrupciós és jogállami aggály mellett) a Sargentini-jelentés elfogadásához, amelyet a Fidesz-pártcsalád, az Európai Néppárt is jelentős arányban megszavazott. Először indított uniós tagállam ellen 7-es cikkelyes eljárást az Európai Parlament, amelyet a Fidesz úgy gyaláz, mintha a többsége és vezetése (akárcsak Németországé) nem kereszténydemokrata volna.

Néma parlament

Orbán Viktor már a választás után közölte, ősztől másfél éves alkotmányozási folyamat kezdődik. Magyarán, amit csak lehet, a hatalom megtartása és bebetonozása érdekében beleszövegeznek a változó halmazállapotú gránittömbbe. Ezt történt a bevándorlási szigorral és a közigazgatási különbíráskodással, a hajléktalanokat elsöprő kirakatrendelkezéssel, és ez vár a családtámogatási rendszerre is. Itt emlékezzünk meg a demokrácia alapvetéséről: a „mindenkori kormány” jelzős szerkezetnek az a jelentősége, hogy előtte is voltak, utána is lesznek kormányok, jó eséllyel azokat is a nép választja majd, vagyis aki alkotmányba ír tücsköt-bogarat, az embereket nézi le. Persze a kormányfő szerint a szociáldemokrácia eleve nemzetrontó, a liberalizmus még rosszabb, tehát meg se lepődjünk. De vannak gyakorlatias változások is. Orbán Viktor (illetve a mindenkori, alkalmatlannak és beszámíthatatlannak vélt politikus) háza előtt már nem lehet tüntetni. Orbán Viktort (illetve a mindenkori, alkalmatlannak és beszámíthatatlannak vélt politikust) nem lehet kifütyülni beszéd közben büntetőjogi következmények nélkül. A gyülekezés és a véleménynyilvánítás lehetőségét korlátozza az is, hogy a Kossuth térre évi 23 ünnepnapon nem lehet tüntetést szervezni. Változott a parlamenti ellenzék lehetősége is. Ez elsősorban közvetve köszönhető a kormánynak: miután a természetellenes együttműködésekre kényszerítő választási törvény és a fék nélküli médiapropaganda betonfalat emelt az ellenzéki pártok elé, azok ennek megfelelően estek apró darabokra az ütközés után. A jobboldal számára alternatívát jelentő pártok közül a Jobbik mára a felére őrölte a támogatottságát. A globalizáció- és korrupciókritikus LMP-t is a választási matekozás szakította szét, alig van széles körben ismert emberük, nem véletlenül nézik alulról a parlamenti küszöböt.

Lenézett dolgozók

A kormánykritikus hangok becsatornázásában ezekben a napokban a szakszervezetek a legerősebbek. A cafetériakedvezmények megszüntetésével elvett nettó tízezer forintok hosszú évek óta először vitték utcára a munkavállalók ezreit. Az érdekeltek megkérdezése nélkül elővezetett rabszolgatörvény olaj volt a tűzre, különösképpen az álságos érvek miatt: a Fidesz szerint így többet kereshetnek az emberek. Ha nem hazudnának, akkor örömmel hívták volna sajtónyilvános egyeztetésre a szakszervezeteket: „Gyerekek, nézzétek, mit adunk nektek!” De nem ez történt, mi több, a minapi bizottsági vitában szót sem kaptak az érdekképviseletek. A háttérben nyilvánvalóan a munkaerőhiány áll, és a dolgozókon aligha segít, ha az üzemi tanácsok egyetértéséhez kötik a 400 órás túlóraplafon bevezetését. A hároméves elszámolási időszakot állítólag senki sem kérte a multik közül, az Audi-szakszervezet is ígérte magát a szombati fővárosi demonstrációra. Ez ügyben beszédes az a fénykép is, amelyen kivétel nélkül minden ellenzéki pártból szerepel képviselő: ez volt a Lezsák Sándor házalelnök által a rabszolgatörvény éjszakai vitájában elnémítottak csoportképe. Tordai Bence (PM) tette közzé, őt még ezelőtt jól megbüntette a házelnök, amiért bohócorrot tartott a legfőbb ügyész elé.

Haldokló egészségügy

Káosz és fejetlenség – leginkább ez a két szó jellemzi azt, ami az elmúlt nyolc hónapban (is) az egészségügyben történt. Olyan gyorsan hullanak a fejek Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter körül, mint amilyen sebesen Mészáros Lőrinc vásárolja fel a hazai médiapiacot. Az új rendszer már bedarált négy tiszti főorvost, és az egészségügyi államtitkárból is a másodikat fogyasztja a legfrissebb Fidesz-birodalom. A gyógyszerhatóság főigazgatói széke hónapokig volt üres, miután a miniszter minden előzmény nélkül felmentette Pozsgay Csillát, és a középvezetők nagy része is elvérzett a Kásler-uralom alatt. Voltak, akik maguktól álltak fel, mert ellehetetlenült a szakmai munkájuk, másokat leépítés miatt küldtek el, hogy kétszer annyit dolgozzanak azok, akik maradtak. Eközben nincs hiány botrányokból sem, egész kórházi osztályok maradnak orvos nélkül, és betegek kerülnek életveszélybe, mert a rendszer legfényesebb bástyája, a Honvédkórház sürgősségi osztálya képtelen megfelelő feltételekkel ellátni őket. Az ország legjobb szívsebészét nem hagyják operálni, de a kormánymédia szinte hetente jelzi, milyen csodás fejlesztések történtek az egészségügyben, persze szigorúan EU-s forrásból. A helyzet kritikus, erre vég nélkül próbálják felhívni a figyelmet a kompetens szakértők is, de a kormány számára csak annak a szava hiteles, akinek érzelmei (és mondatai) megfelelő színűek. Kérdés, meddig nem hajlandó meghallani a király, hogy meztelen.

Egyhangú média

A kormánypártok első dolga volt 948 ezer forintra emelni a képviselői fizetéseket, nem sokkal azután, hogy ezt a tervet letagadták. A lakás-takarékpénztári megtakarítások támogatását mindenféle érdekegyeztetés nélkül szüntették meg. De arról sem beszél az állami média, hogy már 300 ezren írták alá Hadházy Ákos független képviselő kezdeményezését, amely az Európai Ügyészséghez csatlakozást szeretné kikényszeríteni. Ez a szervezet tehetne lakatot a közpénzfogalom sajátos átértelmezésére, amellyel 260 milliárdos MNB-vagyont vagy 520 milliárdos tao-pénztömegáramlást tenne láthatatlanná a kormány. Nem beszélve az Elios-ügy 13 milliárdjának visszafizetésével fenyegető történetéről. Miközben agysejteket nem kímélően megy a Hadházy által „néphülyítésnek” nevezett propaganda, amely ellen vasárnap tüntetnek ismét a Kunigunda utcánál. A minap derült ki: több milliárd forint értékű, egyetlen médiaalapítványba toloncolt 476 médium összevonásának monopol hatását se a médiahatóság, se a versenyhivatal nem vizsgálja majd. Orbán Viktor szerint azért, mert ez az átalakítás közérdek. Sokan mondják a köz soraiból: ezzel a rendszerrel nem közösködnek. Ők annak a kultúrharcnak a célpontjai a kormánymédiában, amelyben a Nobel-díjas magyar írót Imre Kertésznek, Esterházy Pétert középszerűnek tartják. És amelyben a házelnök Kövér László szerint (idézi a 444.hu) „Magyarországon nagyobb mértékben érvényesül a sajtó színessége, mint az úgymond remek nyugati demokráciákban”. Ennek a nyolc hónapnak a legszebb története a migránsűző exminiszterelnöké, aki hivatali visszaélés miatt kapott jogerős börtönbüntetése elől menekül, miközben még öt eljárás folyik ellene például tiltott pártfinanszírozás, pénzmosás, egyebek miatt. Kormányok jönnek, kormányok mennek. Macedóniában is.

Ráfizetős oktatás

A közoktatási rendszer működését alapjaiban felforgató változtatásokat az előző két Fidesz-kormány valósította meg, ennek következményeit napról napra nyögik az iskolák. Az elmúlt hónapok alapján, úgy tűnik, most újra a felsőoktatás van soron. Példátlan módon a kormánynak sikerült kiszorítani egy egye - temet Magyarországról. Ma senki nem tudja megmondani, hogy vajon amikor a parlament mintegy másfél éve elfogadta a lex CEU-t, az ország vezetői tudták-e már, hogy ez lesz a történet vége. Mindenesetre az biztos, hogy az egész ügy legnagyobb vesztese nem a CEU, de még csak nem is a diákok, hanem a magyar tudományos, kutatói élet. Amelyre egyébként is nehéz idők járnak: a kormány saját kezébe veszi az MTA kutatásfinanszírozását, és egyes kutató - intézeteket várhatóan meg is szüntet. Az MTA éppen a héten tartott rendkívüli közgyűlést, amely után Lovász László elnök közölte: Palkovics László miniszter a 2019- es első negyedéves teljes finanszírozás felét visszatartja egészen addig, amíg nem sikerül megegyezniük a továbbiakról. Az MTA úgy döntött, elutasítják a kormány át - alakítási terveit, de ez várhatóan nem akadályozza meg Palkovicsot a céljai megvalósításában. Mint ahogy arra is fel kell készülni, hogy az egész felsőoktatást átalakítják, amely tulajdonképpen piacosítás – a jövőben sokkal több diáknak kell majd fizetnie a tanulmányaiért. Így a továbbtanulás egyre inkább csak kevesek kiváltsága marad.

Iványi Gábor: ördögi vicc, hogy az önmagát kereszténynek hirdető kormány a legelesettebbeken gázol át

Publikálás dátuma
2018.12.08. 17:32

Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Annak lenne csak szabad hatalmat adni, aki nem bűnös módon használja fel. Baj akkor van, ha ez utóbb derül ki – mondja Iványi Gábor lelkész a Vasárnapi Híreknek adott interjúban.
– Az év általában új reményekkel, új tervekkel szokott indulni. Idén is így volt? – Hosszú évek óta a harcaink határozzák meg az életünket. Hét éve tart az egyházi státuszunk elvétele miatti küzdelem, a mi álláspontunk változatlanul az, hogy ezt nem lehet elvenni, mert a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 1981-ben, az akkori rendszerrel megvívva érte el, hogy bejegyzett egyház lett. Nem tisztességes olyan helyzetet teremteni, hogy 37 év után újra a nulláról induljunk. A „gránitszilárdságú”, azóta többször módosított egyházi törvény kizárólag arról szólt, hogyan lehet politikai döntés alapján egyeseknek privilégiumokat adni, másoktól pedig elvenni. Az Alkotmánybíróság (Ab) már 2011-ben kimondta, hogy nagyjából 70 felekezet egyházi státuszát vissza kell állítani – a magyar kormány ezt nem hajtotta végre. Nemzetközi fórumok is jogsértőnek találták az egyházügyi törvényt, nekünk csaknem egymilliárdos kártérítést ítéltek meg Strasbourgban, amit természetesen nem kaptunk meg. Néhány hete az Ab felszólítására újabb törvénymódosítással állt elő a kormány, ebben négy kategóriába sorolnák az egyházi szervezeteket, és úgy sakkoztak a számokkal, hogy mi jó esetben is csak a harmadikba, a vallási tevékenységet folytató egyesületek közé kerülhetnénk be. Nem a kormány szándékaitól tesszük függővé, folytatjuk-e a munkánkat, de kénytelenek vagyunk tudomásul venni: ahogyan a véleménynyilvánítás szabadsága elvehető, ugyanúgy a vallás szabadsága is. – Sokáig együttműködési szerződésük volt a fővárossal hajléktalangondozásra. Ha jól sejtem, most nincs ilyen. – A szerződést Tarlós István már 2010-ben fölmondta, ez évente 4-500 milliós bevételkiesést jelent számunkra. Még vannak alapnormatívák, amik közel sem fedezik a költségeinket. Súlyos, halmozódó tartozásokat görgetünk magunk előtt évről évre, mert fűtjük a szállóinkat, etetjük, fürdetjük, öltöztetjük, gyógyítjuk a rászorulókat, a dolgozóink pedig fizetést kapnak. Ördögi vicc, hogy az önmagát kereszténynek hirdető kormány a legelesettebbeken gázol át változatos eszközökkel. Meg akarja mutatni a világnak, hogyan lehet üldözni menekülteket, szegényeket, miközben a Biblia, a zsidó Jézus arra tanít, hogy az éhezőt etetni kell, a hontalant be kell fogadni. Orbánék új modellje az embertelenség, de ezt modern keresztény üzenetként eladni semmilyen korban nem elfogadható. – Idei hír, hogy üzemel önöknél egy professzionális ultrahang-berendezés… – Nem titok, ebben Soros György pénze van. Konkrét, meghatározott célokra kapunk tőle juttatásokat, ami sokaknak áldást hoz. A géphez 500 vizsgálat működési költségét is mellékelték, ezeket ingyenesen végeztük el, olyanok jöhettek, akik orvosi beutaló birtokában hosszú várólistán szerepeltek. A pénz elfogyott, azóta állunk. Ha nem lennénk kiátkozottak, ha az állam biztosítaná a működési költséget, számtalan beteg életét megkönnyíthetnénk. Sorosnak egyébként nem ez volt az egyetlen jótéteménye, több évtizede segíti az országot, nem véletlenül jelöltük őt Nobel-békedíjra. Méltatlannak, elfogadhatatlannak tartom, amit vele művelt, művel a kormány. – Tavaly beindítottak egy fertőtlenítő állomást, amit nem csak hajléktalanok vehettek igénybe. Ez is Soros jótéteménye? – Kivételesen nem. Amikor 2012- ben a tisztiorvosi szolgálat felhagyott ezzel a tevékenységgel, átadták a feladatot a Máltai Szeretetszolgálatnak. Ők több mint egy évig nem csinálták, így eldönthettük: hagyjuk-e elszabadulni a fertőzéseket vagy teszünk ellene. A fertőzések a hajléktalan életmód velejárói, de a szegénységben, zsúfoltan élők is érintettek. Ezért saját erőből létrehoztunk egy fertőtlenítő állomást, ahol naponta 30-50 embert láttunk el úgy, hogy az állam egy fillért sem adott hozzá. Ámde egy ÁNTSZ-ellenőrzés megállapította, hogy az általunk használt adománykesztyűk már nem szabványosak. Lecseréltük tehát a kesztyűket, a fertőtlenítő jelenleg is működik, csak nem a korábbi intenzitással, mert közben a máltaiak állami pénzből elindították a szuper szabványos fertőtlenítő állomásukat. – Ön szerint miért kedvesek az államnak a bevett egyházak? – Az egyházak nagy részénél olyan szemlélet uralkodik, hogy a mindenkori kormánnyal együtt kell működni. Én meg azt vallom, ha a hatalom embertelen döntéseket hoz, akkor szólni és cselekedni kell. Az én szerepem nem csupán annyi, hogy több ezer éves szövegeket értelmezzek egy szűk körnek. Van véleményem az elvekről, a tettekről, és ezt ki is mondom. Nem kell ehhez hívőnek sem lenni, mert egy demokrata, egy igazi polgár nem hagyhatja szó nélkül az irgalmatlanságot. Azt például, hogy egyre erősödik a hajléktalanok elleni hisztériakeltés. Bilincsben visznek el embereket, akiknek egyetlen bűne, hogy odamerészkedtek, ahol mások látják őket. Nem állítom, hogy padon aludni jó, de rendőri kísérettel bezsuppolni embereket ilyen-olyan menhelyekre, még rosszabb. A kormány se a fedélnélküliekkel, se a szakmai szervezetekkel nem tárgyal. Így születhetett meg az őrült ötlet, hogy majd a rendőrök veszik át a szociális munkát, amit mi állítólag szakszerűtlenül és drágán végzünk el. Kezdettől ez az egyik vádpont ellenünk, és valaki egy íróasztal mellett kitalálta, hogyan lehet könnyen, gyorsan, olcsón megoldani a hajléktalankérdést. Botrány, hogy egy katonai szervezetre ruházzák át a hajléktalanok közti „rendcsinálást”. Több irányban akar taslikat kiosztani a kormány. A hajléktalanok jól üthetők és mindig kéznél vannak, a vidéki cigányság szintén; kis hazánkban kiváló táptalajra hull a szektázás, és bármikor előhúzhatják Sorost, gyúanyagot szolgáltatva ezzel az antiszemitizmusnak. A leglátványosabb elem kétségtelenül a hajléktalanok köre, és figyelemre méltó, hogy épp a tél közeledtével indultak hadba ellenük, s kreáltak ebből kriminális ügyet. – Megírtuk már, hogy csúcsra jár a Fűtött Utca. Meddig lehet növelni a befogadóképességet? – Nálunk nyáron is telt ház van. Az eddigi rekord 380 fő a 100 férőhelyen, de ez azt jelenti, hogy minden négyzetcentiméteren ül vagy fekszik valaki. Ilyen körülmények között csak hajléktalanmegőrzés folyhat, gondozásra, érdemi szociális munkára nincs mód. – Javíthatatlan vagyok, mindig nekifutok, hogy megfejtsem az emberi tettek mozgatórugóit. De ebbe a kormányba beletörött a bicskám, nem értem őket. És ön? – Az akarnokság, a diktatúrára való hajlam, a mások fölötti uralkodni akarás, a bírvágy, az önzés minden ember lelkében ott lapul. Van, aki küzd ellene, és van, aki nem. Hatalmat csak annak szabadna adni, aki nem bűnös módon használja fel. Baj akkor keletkezik, ha ez utóbb derül ki. Ahogy a Biblia mondja: „idegenek és vándorok vagyunk”. Ez nem csak a hontalanokra érvényes, mindenki másra is, akiket valamilyen okból kirekesztenek. Egy érett társadalom kiharcolja, hogy az általa megbízott kormány ne bántsa a gyengéket, a mi társadalmunk azonban kiskorú, önmagáért sem képes kiállni, nemhogy a rászorulók érdekeiért. – Azt hiszem, elfáradt a hazai társadalom. – Én is elfáradtam. De ez nem ürügy arra, hogy feladjam, abbahagyjam, amit eddig csináltam. Bármilyen bizonytalan a holnap, az adott pillanatban meg kell tenni, amit meg lehet. Úgyhogy fáradtan folytatom tovább.

Sok esővel és erős széllel búcsúzik a hét

Publikálás dátuma
2018.12.08. 16:16

Fotó: Shutterstock
Melegfront érkezik vasárnap. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 11 fok között alakul, éjszaka -2 fok is lehet.
A szombati hidegfront után vasárnap már melegfront érkezik, az átmeneti szünet után pedig több helyen csapadékra is számíthatunk – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből. A hét utolsó napján erősen felhős lesz az ég, csak rövid napos időszakok lehetnek. Több helyen alakul ki eső, záporeső, a délnyugati szél pedig megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és +3 fok között valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 4 és 11 fok között alakul, de északkeleten néhol hidegebb is lehet. Az OMSZ a Facebook-oldalán egy térképet is közzétett arról, mikor és hol lehet eső a hétvégén:
Szerző