Trump tanácsadója a Hadzsogi-gyilkosság kezelére is adott tippeket

Publikálás dátuma
2018.12.09. 21:59
Jared Krushner, Trump elnök veje és tanácsadója
Fotó: Yuri Gripas / AFP
Jared Krushner telefonált és sms-ezett a gyilkosság megrendelőjének tartott szaúdi koronaherceggel, azután is, hogy az újságírót kivégezték.
Amerikai sajtóértesülések szerint Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és fehér házi tanácsadója tanácsokat adott Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek a Hasogdzsi-gyilkosság után.  Az elnök veje folyamatosan magánbeszélgetéseket folytatott a szaúdi koronaherceggel azt követően is, hogy Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán meggyilkolták Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírót.  A The New York Times című napilap hétvégi számában közölt értesülések szerint Jared Kushner tanácsokat adott Szalmán hercegnek arra, hogyan kezelje a gyilkosság utáni válsághelyzetet. 
A lap meg nem nevezett volt kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva azt állította, hogy a Fehér Ház kabinetfőnöke - aggódva, hogy a politikailag tapasztalatlan Kushner manipuláció áldozata is lehet - visszaállította azt a régi szokást, mely szerint külföldi vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetésekkor a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársainak is jelen kell lenniük. A 37 éves Kushner és a 33 éves Szalmán herceg azonban e szigorítás ellenére is folyamatosan telefonkapcsolatban állt egymással, illetve sms-üzeneteket küldtek egymásnak. Erről a The New York Times szerint a Fehér Ház három volt tisztségviselője és két további, a szaúdi udvar által tájékoztatott kormányzati munkatárs számolt be a lapnak.   Jared Kushner és Mohamed bin Szalmán két év óta rendszeres kapcsolatban áll egymással - írta a lap.
A cikk azt is felidézte, hogy Szaúd-Arábia már Donald Trump elnökké választása után - de még a beiktatás előtt - felvette a kapcsolatot az új adminisztráció képviselőivel, annak érdekében, hogy a térség legfontosabb amerikai szövetségeseként pozícionálják Rijádot. 2016 novemberében szaúdi küldöttség látogatott az Egyesült Államokba, és a The New York Times szaúdi dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy Rijád az elnök vejét, Jared Kushnert szemelte ki legfőbb kapcsolatának. "(Trump) belső körei üzletemberekből állnak, akik nem nagyon otthonosak a politikai szokásokban, nem ismerik mélyen az intézményeket, és támogatják Jared Kushnert" - idézte a The New York Times a szaúdiak elemzését, amelynek dokumentumait a libanoni Al-Akhbar című lap hozta nyilvánosságra. A szaúdi delegáció elemzése szerint egyébként Kushner nem ismeri az amerikai-szaúdi kapcsolatok történetét. 
 Jared Kushner (szaúdi) körüludvarlása sikeres volt" - állapította meg a The New York Times, amely részletekbe menően elemezte a Trump-kormányzat és Szaúd-Arábia viszonyát és kapcsolatrendszerét is.  A Fehér Ház nem kívánta kommentálni a Jared Kushner és Mohamed bin Szalmán közötti kapcsolatokat, írja az MTI. 
Szerző

Nem adja vissza az utódoknak a nácik által elrabolt vagyontárgyakat Magyarország

Publikálás dátuma
2018.12.09. 21:34

Pedig 43 másik állammal együtt megígérte, hogy ezt teszi.
Donald Blinken, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete olvasói levélben reagált a The New York Times írására, amelyben arról volt szó: öt európai ország, köztük Magyarország nem teljesíti szerződéses kötelességét, mely szerint vissza kell szolgáltatni a leszármazottaknak a nácik által elrabolt műkincseket, írja hvg.hu. Az 1998-as Washingtoni Egyezmény alapján ugyanis, amelyhez 44 állam csatlakozott, a résztvevők kötelezettséget vállalnak az eredeti tulajdonosok felkutatására és méltó kompenzálásukra (túlnyomórészt holokausztáldozatok egykori tulajdonát képező festményekről, grafikákról, szobrokról és más műalkotásokról van szó). Ám a szerződés 20. évfordulóján a volt amerikai főtárgyaló, Stuart E. Eizenstat főképpen Magyarországot kritizálta, amiért a mai napig rengeteg, nácik által ellopott jelentős zsidó műkincset birtokol, és nem hajlandó visszaszolgáltatni őket, dacára annak, hogy erre többször is figyelmeztették. Blinken, aki 1994-1997-ig volt amerikai nagykövet Budapesten, olvasói levelében megerősíti: 1997-ben megállapodott a magyar kormánnyal abban, hogy az visszaszolgáltat Herzog Mór Lipót báró volt festmény-gyűjteményéből egy tucatnyit a báró Amerikában élő leszármazottainak, cserébe a leszármazottak néhányat felajánlottak volna Magyarországnak. "Sajnálatos módon azonban azóta mindegyik magyar kormány visszatáncolt" - állapítja meg a volt diplomata.
Szerző
Témák
zsidó javak

Bizonyítékok lehetnek Trump törvénysértő kampánykifizetéseire

Publikálás dátuma
2018.12.09. 20:34

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Börtönbe küldené Donald Trump korábbi védőjét az ügyészség, indoklásuk pedig arra utal, hogy terhelő adatokat gyűjthettek az amerikai elnök ellen is – állítja egy republikánus politikus.
 A Donald Trump volt ügyvédje, Michael Cohen elleni ügyészségi dokumentumok arra engednek következtetni, hogy bizonyítékok vannak az amerikai elnök ellen is - fejtette ki a Trump egyik bizalmasaként ismert Chris Christie, New Jersey volt republikánus kormányzója.  Az MTI szerint Christie azokra a dokumentumokra gondol amelyek péntek este kerültek nyilvánosságra, és a Cohenra kért börtönbüntetésről, illetve ennek indoklásáról szólnak.  Christie az ABC televízió Ez a hét című, vasárnapi heti politikai vitaműsorának adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a feljegyzés nyelvezete más, mint az eddigi jogi dokumentumoké. „Az egyetlen dolog, ami miatt aggódnék, ha az elnök munkatársa volnék, az a börtönbüntetésről szóló feljegyzés nyelvezete. Nagyon határozottnak látszik” -fogalmazott. Hozzátette: ő például kíváncsi lenne rá, az ügyészeknek milyen bizonyítékok állnak rendelkezésükre.  
Christie megjegyezte, Michael Cohen korábban elismerte ugyan, hogy megsértette a kampányfinanszírozási törvényt, és azt állította, hogy ezt Donald Trump tudtával tette, de – ahogyan Christie fogalmazott – „mindenki tudja, hogy Cohen nem a leghatékonyabb vagy a legmegbízhatóbb tanú”. Vagyis - érvelt a republikánus politikus - ha az ügyészek „mégis ilyen határozott kijelentést tesznek, az azt jelenti, hogy több mint egy tanújuk van”. 

Börtönnel fenyegetik, vagy mosdatják

 A vasárnap délelőtti politikai vitaműsorok fő témája a pénteken nyilvánosságra került ügyészi dokumentumok tartalma volt.  Adam Schiff kaliforniai demokrata párti képviselő a CBS televízió Szemben a nemzettel című műsorában úgy vélekedett:
nagy az esélye annak, hogy ha Trump távozik a hivatalából, az igazságügyi minisztérium vádat emelhet ellene. "Börtönbüntetéssel nézhet szembe" - fogalmazott Schiff.

Jerrold Nadler New York-i demokrata párti képviselő a CNN hírtelevízióban azt hangoztatta: ha Donald Trump bizonyíthatóan törvényellenes kifizetésekre adott utasítást, és ezek az összegek jelentősek voltak, akkor ez elégséges alap lehet az elnök elleni alkotmányos felmentési eljárás megindításához.  
Rand Paul kentucky-i republikánus szenátor az NBC televízióban ugyanakkor kisebbítette annak jelentőségét, hogy Donald Trump esetleg megsérthette a kampányfinanszírozási törvényt. Mint mondta: több ezernyi szabályozás van érvényben, a törvény szerinte "hihetetlenül bonyolult". Leszögezte: ha valaki „tévesen töltötte ki a finanszírozásról szóló papírokat, vagy nem korrekten, kampánypénzből történt finanszírozásként jelölt meg egy adott összeget, azt nem börtönnel, hanem pénzbüntetéssel kell sújtani". A kentuckyi szenátor elutasította azt a feltételezést, hogy Trump bűnt követett volna el azzal, hogy arra utasította Cohent, fizessen pénzt két nőnek azért, hogy hallgassanak a korábbi viszonyukról Trumppal. Rand Paul utalt John Edwards demokrata párti politikus hasonló esetére, akit 2008-ban hasonló ügyben fogtak perbe, sikertelenül. 
Szerző