Trump tanácsadója a Hadzsogi-gyilkosság kezelére is adott tippeket

Publikálás dátuma
2018.12.09 21:59
Jared Krushner, Trump elnök veje és tanácsadója
Fotó: AFP/ Yuri Gripas
Jared Krushner telefonált és sms-ezett a gyilkosság megrendelőjének tartott szaúdi koronaherceggel, azután is, hogy az újságírót kivégezték.
Amerikai sajtóértesülések szerint Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és fehér házi tanácsadója tanácsokat adott Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek a Hasogdzsi-gyilkosság után.  Az elnök veje folyamatosan magánbeszélgetéseket folytatott a szaúdi koronaherceggel azt követően is, hogy Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán meggyilkolták Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírót.  A The New York Times című napilap hétvégi számában közölt értesülések szerint Jared Kushner tanácsokat adott Szalmán hercegnek arra, hogyan kezelje a gyilkosság utáni válsághelyzetet. 
A lap meg nem nevezett volt kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva azt állította, hogy a Fehér Ház kabinetfőnöke - aggódva, hogy a politikailag tapasztalatlan Kushner manipuláció áldozata is lehet - visszaállította azt a régi szokást, mely szerint külföldi vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetésekkor a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársainak is jelen kell lenniük. A 37 éves Kushner és a 33 éves Szalmán herceg azonban e szigorítás ellenére is folyamatosan telefonkapcsolatban állt egymással, illetve sms-üzeneteket küldtek egymásnak. Erről a The New York Times szerint a Fehér Ház három volt tisztségviselője és két további, a szaúdi udvar által tájékoztatott kormányzati munkatárs számolt be a lapnak.   Jared Kushner és Mohamed bin Szalmán két év óta rendszeres kapcsolatban áll egymással - írta a lap.
A cikk azt is felidézte, hogy Szaúd-Arábia már Donald Trump elnökké választása után - de még a beiktatás előtt - felvette a kapcsolatot az új adminisztráció képviselőivel, annak érdekében, hogy a térség legfontosabb amerikai szövetségeseként pozícionálják Rijádot. 2016 novemberében szaúdi küldöttség látogatott az Egyesült Államokba, és a The New York Times szaúdi dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy Rijád az elnök vejét, Jared Kushnert szemelte ki legfőbb kapcsolatának. "(Trump) belső körei üzletemberekből állnak, akik nem nagyon otthonosak a politikai szokásokban, nem ismerik mélyen az intézményeket, és támogatják Jared Kushnert" - idézte a The New York Times a szaúdiak elemzését, amelynek dokumentumait a libanoni Al-Akhbar című lap hozta nyilvánosságra. A szaúdi delegáció elemzése szerint egyébként Kushner nem ismeri az amerikai-szaúdi kapcsolatok történetét. 
 Jared Kushner (szaúdi) körüludvarlása sikeres volt" - állapította meg a The New York Times, amely részletekbe menően elemezte a Trump-kormányzat és Szaúd-Arábia viszonyát és kapcsolatrendszerét is.  A Fehér Ház nem kívánta kommentálni a Jared Kushner és Mohamed bin Szalmán közötti kapcsolatokat, írja az MTI. 
2018.12.09 21:59

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32

Túlélte a bizalmatlansági szavazást Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:19

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A brit parlament 325-306-os szavazati aránnyal nem vonta meg a bizalmat a kormánytól. May az ellenzékkel is egyeztetne, mielőtt folytatná a Brexittel kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokat.
A többség arra számított, hogy elbukik a Theresa May elleni bizalmatlansági indítvány, és nem is kellett csalódniuk: az ellenzék által kezdeményezett voksoláson 325-306 arányban May támogatói kerültek többségbe. Kérdés, hogyan folytatódnak a Brexit-tárgyalások, mindenesetre a miniszterelnöknő a szavazás után személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról. A kormányfő hozzátette: kész már szerda este elkezdeni ezeket a négyszemközti megbeszéléseket - számol be róla az MTI.

May kijelentette:
olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban.
Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit-folyamat további menetére. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt, amelynek vezére, Jeremy Corbyn szerdán „zombikormánynak” nevezte az ország vezetését, azért szerette volna megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az ország függetlenségét is az európai közösségtől. Corbyn a szavazás után azt mondta: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes. Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A Munkáspárt egyébként legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.
2019.01.16 20:19
Frissítve: 2019.01.16 21:51