Már a közszolgálati egyetemnek is feltűnt, hogy valami nincs rendben a sajtó szabadságával

Publikálás dátuma
2018.12.10. 07:51
Illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Sajtószabadság nélkül nincs szabad demokrácia, írja a 2018-as Jó Állam jelentés, és emlékeztet: Magyarországon évről évre rosszabb a helyzet. Egyébiránt viszont minden egyre jobb az országban.
Váratlan dolog került a kormány számára készített Jó Állam 2018 jelentésbe, melyet - hogy így értékeljék az állam működését - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai állítottak össze. Mint az mfor.hu kiszúrta, a jelentés ugyanis a sajtószabadságot méltatja.
"A sajtó- és szólásszabadság teljes körű érvényesülése nélkül nem beszélhetünk szabad demokráciáról sem, mert a választópolgárok nem jutnak hozzá a politikai álláspontjuk kialakításához szükséges valós információkhoz"

- olvasható a jelentésben. A sajtószabadsággal kapcsolatos megállapítások a Demokrácia fejezetben kaptak helyet. A fejezet szerzői pedig arra is felhívják a figyelmet: a vonatkozó nemzetközi mérések adatai alapján 2013 óta romló tendencia figyelhető meg a magyar sajtó szabadságát illetően. Az ezt mérő index évről évre egyre alacsonyabb értékeket mutat: míg 2012-ben még 74,5, néhány évvel később, 2017-ben már csak 64,5 ponttal jellemezték a hazai sajtószabadság szubjektív megítélését. A kiadvány azt is hozzáteszi,
"a visegrádi országok közül az összevont mutatók alapján hazánk teljesít a leggyengébben".

2017-esnél persze nem érhetőek el frissebb adatok, minthogy az idei év még nem ért véget. De a trend nem látszik megfordulni - elég csak a november végén felállt fideszes médiagólemre gondolni, a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítványra (KESMA), ami egyetlen kézbe fogta össze a megszámlálhatatlan kormány-hű sajtóterméket. A KESMÁ-t kénytelen volt nemzetstratégiailag kiemelt státuszúvá nyilvánítani Orbán Viktor, hogy megmenekülhessen a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata elől.
A kormány politikáját nem csak képzésével, de szellemiségével is támogató NKE munkatársai a sajtószabadságot leszámítva, egyáltalán nem ütöttek meg kritikus hangot kiadványukban. A Jó Állam 2018 bővelkedik olyan megállapításokban, mint hogy nőtt a létbiztonság és jogbiztonság, az átláthatóság, erősödött az egészségügy helyzete és csökkent a társadalmi kirekesztettség. A már-már utópisztikus állapotokat lefestő dokumentum letölthető innen.
Szerző

Központosítanák a háziorvoslást

Publikálás dátuma
2018.12.10. 06:00

Fotó: Németh András Péter
Megkezdődhet az államosítás előkészítése az alapellátásban is – derül ki a szaktárca lapunk birtokába került koncepciójából.
A háziorvosi rendszer átfogó átalakítására készül a kormány. Központosítanák a háziorvosok, a védőnők, az alapellátó fogorvosok szakmai irányítását és felügyeletét is – olvasható a Népszava birtokába került előterjesztésben. Az alapellátás új országos központot kapna, valamint valamennyi járásban létrehoznák az úgynevezett állami fenntartású és irányítású egészségügyi központokat. Ezekben az új egészségházakban alap- és a szakellátó orvosokat is elérhetne a lakosság. A tervek szerint a területen dolgozó háziorvosok, ha van egyéb szakvizsgájuk is, azt itt szakorvosként hasznosíthatnák. (Megjegyzendő: a háziorvosok zömének belgyógyász vagy foglalkozás egészségügyi szakvizsgája van, azaz meglehetősen szűk szakmai palettát képesek lefedni. Így a szakrendelések teljes spektrumának biztosításához egyéb helyekről is kell hozni szakorvost.) A most tervezett Járási Egészségügyi Központokkal kapcsolatban több szakértő is azt állította lapunknak: ha ezeket létrehozzák, akkor megkezdődhet az alapellátás államosításának előkészítése.  
Komáromi Zoltán háziorvos, az MSZP-Párbeszéd szakértője – nem vitatva, hogy akár jót is hozhat a tervezett változás –, azt mondta: a koncepcióban még sok részlet tisztázatlan, így nem tudni például,  átvennék-e a járási központok a meglévő praxisok feladatait, vagy azok mellett jönnének létre. Hozzáfűzte: az alapellátási ügyeletet már most is jobb lenne járásonként szervezni. Miután azonban az alapellátás most a helyhatóságok feladata, elkerülhetetlen az önkormányzati törvény módosítása. Ahhoz viszont 1990 óta egyetlen kormány sem mert érdemben hozzányúlni. A szakember úgy vélte: kétségtelen, hogy a helyhatóságok egy része biztosan örömmel szabadulna a feladattól, mert most az csak nyűg a nyakukon. Viszont sok helyen presztízskérdés, hogy az önkormányzat "uralkodjon" az egészségügyi szolgáltatókon, és azokat akár a saját politikai céljaira is használhassa. Elég, ha csak a tardi háziorvos esetét idézzük fel, akit lassan több mint tíz éve nem enged dolgozni saját praxisában a helyi politika – mondta Komáromi. Emlékeztetett arra is, hogy az országban számos olyan orvos akadt, aki hiába vett meg egy praxist, soha nem kerülhetett betegei közelébe, mert az önkormányzat nem írta alá a szerződését. Komáromi Zoltán szerint kérdéses, hogy a járási központokban is dolgozó háziorvosok, hogyan látják majd el az ottani munkájukat a saját körzetük mellett. A kormányzati javaslat újraszervezné az alapellátási ügyeletet is. Így például az Országos Mentőszolgálattal közös diszpécserrel működtetnék a háziorvosi ügyeleteket is. Szigorúan lehatárolnák a háziorvosok által még ellátható, illetve a sürgősségi ellátás körébe tartozó feladatokat. S megreformálnák a most csak hellyel-közzel biztosított fogorvosi ügyeleteket is. – Kettős játszmába kezdett az egészségpolitika – állította a kormányzati koncepció kapcsán Drajkó Zsombor egészségügyi közgazdász, aki szerint a kabinet pontosan felismerte, hogy a sürgősségi- és az alapellátásban muszáj tenni valamit. Ám a mostani tervek nem illeszkednek a jelenlegi ellátórendszerbe. Például a tervezett járási egészségházak szerepe, feladatköre nem kellően tisztázott, nem tudni, kiegészítőként vagy helyettesítőként lépnének be a rendszerbe. De az sem látszik, honnan lesz oda orvos, egyéb szakember vagy hogyan jutnak el 40-50 kilométerről oda a betegek. Lesz-e út, megfelelő, olcsó közlekedés odáig. A szakember szerint ahány szögből csak vizsgálja az elképzelést, annyi ponton „vérzik” az egész vízió. A még nem nyilvános kormányhatározat szerint a program részleteit jövő február végig kell kidolgoznia a humánminiszternek. A tárca vezetője számára egyebek mellett előírják azt is, hogy alakítson munkacsoportot a Belügy-, és a Pénzügyminisztériummal közösen az új Járási Egészségügyi Központok megszervezésére, valamint az alapellátási ügyeleti rendszer újratervezésére.

Szűrni, de miből?

A javaslat készítői továbbra is ragaszkodnának ahhoz, hogy a háziorvosok minél kevesebb beteget küldjenek tovább a költségesebb szakorvosi, kórházi rendszerbe. A betegségek 70-80 százalékát ugyan most is az alapellátók regisztrálják először, de a háziorvosok gyakran már csak akkor szűrnek, amikor a pácienseiknek már panaszaik vannak. Vagyis megelőzésre, a nagyobb baj elkerülésére szinte esély sincs. Ezért a hatékonyabb szűrés, és a gyors, pontos diagnózis érdekében a praxisokban jelentős informatikai és egyéb eszközfejlesztést javasolnak a koncepció készítői. Arról viszont nincs egy szó sem az anyagban, hogy erre mekkora forrást szánna az állam, és pontosan milyen gépek vásárlását szorgalmazzák

Szerző
Frissítve: 2018.12.20. 19:41

Komjáthi Imre: Azt hittem, felrobbanok!

Publikálás dátuma
2018.12.09. 19:18

Az MSZP alelnöke nem bán semmit, és a főnökieknél becsületesebb rendőrökről beszél. Az elemző szerint megeshet, hogy a hatalom meghátrál.
Semmit sem bántam meg, soha nem voltam jobban – jelentette ki a Népszavának Komjáthi Imre. Az MSZP alelnöke a szombati rabszolgatörvény elleni tüntetés hivatalos vége után egy zászlóval felment a színpadra, és azt mondta a demonstrálóknak, foglalják el a Kossuth teret. Ezután elkezdett a térre futni, ahol a rendőrökkel való viaskodás után földre került, majd térdsérüléssel vitték kórházba. Komjáthi lapunknak leszögezte, nem tervezte meg előre akcióját. – Azt vártam, hogy a szakszervezetek részéről történik majd valami. Ugyanis az összes tüntetésre való felhívás arról szólt, hogy a Kossuth térre vonulunk majd. Erre péntek éjszaka jött a hír a lezárásról, biztos voltam benne, hogy csak azért is bemegyünk – mondta az ellenzéki politikus. Ott álltam a színpad mögött – folytatta Komjáthi -, majd megint elhangzott, hogy menjünk haza békével. – Azt hittem felrobbanok, éreztem, hogy muszáj tennem valamit. A szocialista politikus most fájdalomcsillapítókat szed, egy hétig pedig injekcióznia kell magát, hogy megelőzze a vérömleny kialakulását. – Ez nem számít, a fontos, hogy mi történik majd az útlezárásokon és a tiltakozásokon. Ha sikerült lelket öntenem a résztvevőkbe, akkor megérte az egész. Még szombat este kiadott egy közleményt a BRFK, amelyben hangsúlyozták, hogy „Komjáthi Imrét nem rendőrök teperték földre, vele szemben rendőri intézkedés nem történt”. – Értem a rendőrség aggályait, attól félnek, hogy külföldön is hír lesz egy ellenzéki politikus sérülése. Nem vagyok jogász, nem tudom mi a rendőri intézkedés, de az, hogy egy hatos rendőrsorfal tolja ki a tömeget a térről, szerintem annak számít – reagált Komjáthi. A politikus szerint az esetről készült felvételek azt már nem mutatták, amikor a baj történt. Komjáthi ugyanis azt állítja, az erősítésként érkező készenléti rendőrök nyomták meg erősen a tömeget és ekkor tolták rá az ő lábát is egy kőkockára. Amikor viszont szólt, hogy baj van, akkor a rendőrsor elején álló fiatalabb egyenruhások enyhítettek a nyomáson és megvárták, amíg kiemelik a tömegből. – Ők becsületesebbek voltak, mint akik ezt a közleményt kiadták – fogalmazott az ellenzéki politikus. 

Előremutató volt, hogy a szakszervezetek és a pártok közösen tüntettek, sikeres akció volt – vont mérleget a szombati tüntetésről Reiner Roland, az Integrity Lab intézet alapítója. Szerint a sikerben szerepe volt annak is, hogy egy jól megragadható rabszolgatörvény megnevezéssel fókuszálhatták a felháborodást. Az sem mellékes, hogy a parlamenti vitában az ellenzék egységesen dolgozott együtt. Látható – mondta az elemző –, hogy a Fidesz magához képest kevésbé következetesen kommunikál a törvényről, az elmúlt egy hétben úgy tűnt, hogy enyhítenek, majd, hogy szigorítanak rajta. – Ha pedig valóban jönnek további tiltakozások, útlezárás, sztrájk, akkor nem tartom kizártnak, hogy végül idén meghátrál a kormány, és legfeljebb jövőre hozza vissza a törvényt, más formában – vélekedett a szakértő.

Szerző
Frissítve: 2018.12.09. 19:41