A román választók 69 százaléka szerint le kell váltani a Viorica Dancila vezette bukaresti kormányt, 21 százalékuk maradását támogatja - közölte hétfőn a Mediafax hírügynökség a BCS közvélemény-kutató intézet friss felmérésének eredményét ismertetve.

A Traian Basescu volt államfő által alapított, ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP) által rendelt felmérés szerint a jelenlegi kormányt támogató PSD-ALDE-RMDSZ parlamenti többség részéréről a legtöbben (6,4 százalék) Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnököt, a liberális ALDE elnökét látják legalkalmasabbnak a kormányfői szerepre. Amennyiben a jelenleg ellenzékben lévő jobboldali pártok - a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a PMP - jelölhetnének miniszterelnököt, a legtöbb válaszadó (6,8 százalék) Basescut bízná meg kormányalakítással.

A közvélemény-kutatás kiterjedt arra is: milyen szerepet tulajdonítanak a megkérdezettek az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításában és a korrupcióellenes harcban Románia négy eddig államfőjének. A válaszadók 25 százaléka szerint Klaus Iohannis jelenlegi államfő tett a legtöbbet a korrupció megfékezéséért, míg 19 százalékuk Basescut jelölte meg. Az ország demokratizálásában és uniós integrációjában játszott szerepük tekintetében az eddigi román elnökök közül Basescu került az élre.

Ha a jövőre esedékes elnökválasztást most rendeznék meg, az első fordulóban a válaszadók 19 százaléka szavazna a PNL, 14,4 százaléka a Szociáldemokrata Párt (PSD), 6,2 százalékuk a PMP, 5,7 százalékuk az ALDE, 5,3 százalékuk az USR jelöltjére.

Az európai parlamenti választási jelöltlisták támogatottságánál - a lehetséges listavezetők nevét is figyelembe véve - a PNL-t 15,8, a PSD-t 12,8, a Dacian Ciolos vezette Románia Együtt pártot 7,7, a Victor Ponta vezette Pro Romániát 6,7, az ALDE-t 6,6, a PMP-t 6,3, az USR-t 5,5, az RMDSZ-t pedig 2,9 százalékon mérték.

Múlt héten az IMAS közvélemény-kutatása is azt mutatta ki, hogy történelmi mélypontra, 25 százalék alá esett a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt támogatottsága.

Elfogadták az ENSZ globális migrációs megállapodását hétfőn, a Marokkó délnyugati részén található Marrákesben kezdődött konferencián – írja a Reuters Nasser Bourita marokkói külügyminiszter bejelentése alapján. Az eseményen 150 ország képviselője vett részt. Mint megírtuk, a 34 oldalas dokumentum a migráció biztonságossá, szabályozottá és rendezetté tétele érdekében fogalmaz meg 23 célkitűzést. Ahogy közeledett azonban a marokkói rendezvény időpontja, úgy szaporodott egyre jobban azoknak az országoknak a száma – közéjük tartozik hazánk is –, amelyek elutasítják, veszélyesnek tartják ezt a migrációs csomagot. A tervezet megszövegezésének kezdetén még mind a 193 ENSZ-tagállam együtt volt, élükön az Egyesült Államokkal. Barack Obama elnök kijelentette, hogy egyetlen ország sem képes egymagában kezelni a migráció problémáját, és globális megközelítésre van szükség. A 2016-ban megválasztott Donald Trump azonban megvonta a csomagtól a támogatást, mondván, annak számos előírása ellentmond az amerikai bevándorlási és menekültpolitikának.  

A diplomaták által migrációs kompaktnak elnevezett dokumentum nem minősül nemzetközi jogi kötelező erővel bíró szerződésnek. Politikai jellegű kötelezettségvállalásokat tartalmaz, amelyek iránya kétségkívül a migráció mederbe terelése, és nem a visszaszorítása. Az ENSZ globális migrációs megállapodását, amely jogilag nem kötelező érvényű, december 19-én bocsátják szavazásra a világszervezet közgyűlése előtt. A viták különösen Európában lángoltak fel az utóbbi időben, és az Európai Unió több tagországa fordított hátat a migrációs csomagnak. Az ellenzők közé tartoznak a visegrádi csoport országai is: Magyarország mellett Lengyelország, Csehország és Szlovákia. Szlovákiában furcsa közjáték zajlott le az ügyben ugyanis az elfogadás mellett érvelő Miroslav Lajcák külügyminiszter előbb kijelentette, hogy ha országa elutasítja a csomagot, akkor ő lemond. Pozsonyban ennek ellenére a nem mellett döntöttek – Lajcák pedig közölte, hogy mégis marad.

Theresa May brit miniszterelnök szóvivője szerint a terveknek megfelelően megtartják kedd este az alsóházi szavazást a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodásról. Ezzel szemben a BBC úgy értesült a kabinet három, meg nem nevezett tagjától: a kormány mégis a szavazás elhalasztásáról döntött.

A Downing Street szóvivője hétfői tájékoztatóján kijelentette, hogy Theresa May a hétvégén az Európai Unió vezetőivel tartott telefonos megbeszéléseket, és erről hétfőn konferenciahívásban számolt be kabinetje tagjainak.

A konferenciahívásról már hétfő délelőtt hírek terjedtek el a brit médiában, azzal a feltételezéssel, hogy May a szavazás elhalasztást közli kormányának tisztviselőivel. Ezt erősítették meg a közszolgálati médiának nyilatkozó kormányzati források - és már vasárnap is erről beszélt a Sun több forrása -, és ezt cáfolta May szóvivője.