"Ha kell, a fél országot fellázítjuk!"

Publikálás dátuma
2018.12.10 18:08

Fotó: / Csortos Szabolcs
Pécs környékén megkezdődött a rabszolgatörvény ellen tiltakozó útlezárás, Szolnokon kedden reggel lesz forgalomlassítás. A szakszervezeti szövetség sztrájkra, gyárkapuk, ipari parkok lezárására is hajlandó.
– Igazuk van! Tüntessenek csak! Alkalmazott vagyok én is, és nem szeretném, ha olyan törvények lennének, amelyek megengedik, hogy teljesen kizsigerelhessenek. A 22 esztendős Angyal Máté fogalmazott így, amikor megtudta, hogy a rendőrök azért állították meg a 6-os főút pécsi elkerülőjén hétfő délután az autóját, mert a szakszervezetek által rabszolgatörvényként emlegetett jogszabály ellen tiltakozók egy 200 méteres szakaszon elfoglalták az út egyik oldalát. A barcsi férfi anyjával együtt utazott, s az ugyancsak alkalmazottként szolgáló asszony is egyetértett a demonstrálókkal. Az asszony és fia azt állította, nem politikai okokból ellenzik a munkatörvénykönyv módosítását, hanem csakis azért, hogy ne lehessen a kisemberekkel a végletekig kibabrálni. A tüntetők 40 autóval parkoltak le a pécsi félgyűrűn, s ez 2-5 perces megállásra késztette az arra gurulókat, ennek ellenére sokkal többen voltak, akik bátorítón integettek vagy dudáltak a demonstrálóknak, mint akik őket káromolva hajtottak túl a félpályás dugón. Megkérdeztem jó félszáz várakozni kényszerülőt, s gyors válaszaikból az derült ki, hogy 
90 százalékuk tudott a demonstráció okáról, és háromnegyedük annak örülne, ha a tiltakozók ebben az ügyben megállítanák a kormányt.
A törvényt elutasítók fele ugyanakkor elismerte, hogy ők amúgy sem szimpatizálnak a Fidesszel.
– A munkaadók eddig is visszaéltek az alkalmazottak kiszolgáltatottságával – állította az 56 éves pécsi Huzián Ferenc. – Sokáig sofőrként dolgoztam, de egy idő után nem bírtam már a sok túlórát, és kiléptem. Azóta gondnok vagyok. Nem szabad hagyni, hogy behozzák a 400 órás túlórakeretet. Egy középkorú pécsi gépészmérnök nem volt tisztában a készülő jogszabály részleteivel, de neki néhány vállalkozó ismerőse azt mondta, jelenleg sok a feketén kifizetett túlóra, a törvénymódosítás e téren is fehérítheti a gazdaságot. Egy fakitermelő cég 53 éves gazdája meg azt gondolta, hogy őt nem érinti ez a jogvita, a készülő törvény a multikat segíti majd: – Nálam, ha valaki nem akar túlórázni, akkor annak nem is kell. Mindig van, aki akar, mert szeretne több pénzt hazavinni. Alig néhány várakozó volt, aki nem állt szóba velem. Azt nem sikerült kitudnom, hogy ők ezért hessegettek-e el, mert dühítette őket a kényszerű megállás, vagy azért, mert a kormánnyal értettek egyet. A tüntetés egyik résztvevője, az E.ON-nál informatikusként dolgozó és szakszervezeti ügyvivőként tevékenykedő 39 éves Kotoucs Viktor kijelentette: saját cégénél sosem éltek vissza a túlóráztatással, így ő azért van itt, mert szolidáris azokkal, akiket viszont kihasznál az alkalmazójuk. Így érvelt: – Ha a törvényt elfogadják, akkor sok olyan cég és hivatal lesz majd, ami zsarnoki módon kényszeríti túlórára a dolgozóit. Ez lesz a nagyüzemekben, a közszférában és az iskolákban is. Ezért össze kell fognunk. Érdekképviselő vagyok, nem akarok politizálni, de látom, hogy ez a törvénytervezet még a masszív fideszeseket is elbizonytalanította, és a kormány ellen fordíthatja. Benke Norbert, a Vasas Szakszervezeti Szövetség régiós vezetője, a pécsi tüntetés egyik szervezője biztos volt abban, hogy a kormány visszalép: – A munkavállalók hatalmas többsége ellenzi ezt a törvényt – mondta az érdek-képviseleti vezető. 
– Négymillió munkavállaló termeli meg a GDP-t, nem hozhatnak úgy törvényt róluk, hogy meg se kérdezik őket arról, mi a véleményük. Nem akarunk még több túlórát.
És azt sem akarjuk, hogy a túlórákkal három év alatt kelljen elszámolni. Ha kell a fél országot fellázítjuk!
Felvetettem Benkének, hogy akinek kell neki a pénz, az miért ne vállalhatna 400 vagy akár még több túlórát. – Mert tönkre teszi magát és a családját. Tessék úgy megfizetni az embereket, hogy ne kelljen a megrokkanásig túlórázni. – Van, aki szerint, ha gyorsan emelkednek a bérek, a multik elviszik innen az üzemeiket keletebbre, s akkor annyi az országnak... – jegyeztem meg. – Nem kell ettől félni – vetette el ezt a feltételezést Benke. – Mert jók a magyar szakemberek, a multiknak szükségük van rájuk, és nálunk biztonság és munkabéke van, ez pedig sokat ér. Akár azt is, hogy jobban megközelítsük a nyugati béreket. Ez lenne a helyes út, nem a túlóra.

Újabb útlezáró akciók jönnek

Folytatják a félpályás útlezárásokat – tájékoztatott Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke. Mint mondta, az akciókra minden megyeszékhelyen megkérték az engedélyeket, kedd reggel Szolnokon tudják megszervezni a tiltakozást. A 4-es főúton háromnegyed 9-kor kezdődik a forgalomlassítás. Kordás László, a MASZSZ kijelentette: országos tiltakozó hullámot indítottak a rabszolgatörvény ellen, aminek részleteiről a parlamenti szavazás után, csütörtökön döntenek az érdekvédők. Az már biztos, hogy minden fideszes képviselőnek saját fogadóóráján szegezik neki a kérdést: miért dolgozik folyamatosan a magyar dolgozók érdekei ellen. Azokon a munkahelyeken, ahol emelni akarják a túlórák számát, gyáron belül sztrájkbizottságot alakítanak, figyelmeztető sztrájkot, majd több napos sztrájkokat tartanak. Kordás László hozzátette: a keményebb érdekvédelemé a jövő, így lezárhatják az ipari parkokba vezető utakat, máshol eltorlaszolhatják a gyárkapukat. G. E.

2018.12.10 18:08
Frissítve: 2018.12.10 18:22

Benkő Tibor: hisztériakeltés zajlott a Honvéd kórház kapcsán

Publikálás dátuma
2019.01.23 08:10

Fotó: /
A honvédelmi miniszter a közvélemény szándékos megtévesztéséről beszélt a kórházi dolgozók bezupálását emlegetve. Az érintettek korábban öt napot kaptak arra, hogy eldöntsék: vállalják a honvédelmi alkalmazotti státuszt vagy otthagyják a kórházat.
Minden valóságalapot nélkülöző, a közvéleményt szándékosan megtévesztő, felesleges pánikkeltésnek nevezte Benkő Tibor honvédelmi miniszter a honvédelmi alkalmazotti jogállás bevezetésével kapcsolatos vádakat az MTI-nek adott nyilatkozatában. A tárcavezető elmondta, hogy a honvédségnél dolgozó mintegy 7200 közalkalmazott több mint 99 százaléka elfogadta az új jogállást, az azzal járó többletjuttatásokat és egyben kötelezettségeket. Benkő Tibor szerint felesleges volt az elmúlt napokban a Honvédkórházzal kapcsolatos hisztériakeltés is, hiszen semmilyen valós alapja nem volt. Közölte: a Honvédkórház mintegy 3000 érintett dolgozója közül 54 közalkalmazott döntött úgy, hogy nem vállalja a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt. Az új státuszt többségében  szerinte azok nem fogadták el, akik korábban már elhatározták, hogy távozni akarnak az intézménytől.

Bárhova kirendelhetőek lesznek

A miniszter hangsúlyozta, a Honvédkórház minden osztályán továbbra is zökkenőmentes a betegek ellátása, a honvédelmi tárca vezetése számára pedig fontos valamennyi dolgozójának - legyen katona vagy polgári foglalkoztatott - megbecsülése, a stabil, megbízható munkahely és a versenyképes fizetés megteremtése.  Kérdés, hogy a megbecsülésről szól az, hogy a munkáltató a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozva a munkáltató előzetes értesítés nélkül is elrendelheti, hogy mint honvédelmi alkalmazott bárhol, bármikor „teljesítsen ügyeletet”. Inkább a kontroll igényére, mint a megbecsülésre utal az is, hogy az újonnan átsorolt korábbi dolgozóknál – a katonákhoz hasonlóan – bizonyos esetekben korlátozzák a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot. És például a három napnál hosszabb külföldi nyaralásra is csak előzetes engedéllyel van lehetőség. Cserébe az új jogviszony a honvédelmi egészségügyben dolgozóknak idén havi bruttó 39 200 forintos bérkiegészítést garantál. Ám közben elbukják az egészségügyi pótlékaikat. Így lesz, aki jobban jár, lesz, aki rosszabbul. 
A kórházi dolgozók ráadásul öt napot kaptak arra, hogy eldöntsék, mennek  vagy az új feltételeket elfogadva maradnak az intézménynél. Az átsorolást nem vállalta a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályának vezetője, aki több kollégájával együtt távozott az intézménytől; a koraszülött részleg távozásától függetlenül működőképes maradt 
2019.01.23 08:10

Fogy a magyar Londonban – nem haza költöznek

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:30

Fotó: NURPHOTO/ ALBERTO PEZZALI
Érezhetően kevesebb magyar vállal munkát Nagy-Britanniában a Brexit-népszavazás óta, ráadásul - az egyre bizonytalanabb kimenetelű - kilépésről szóló egyezség a már kint dolgozók számát is faragja. A továbbállók többsége élhető és jövedelmező országot keres, Magyarországra legfeljebb a csok miatt jönnek, de jellemzően úgy tervezik, hogy csak az építkezés idejére maradnak.
Ezt tapasztalja Szabó László, a Londoni Magyarok Közössége (LMK) ügyvezető igazgatója is, aki egy rövidebb időszakot leszámítva 2001 óta él Londonban. Cége információval segíti a munkavállalókat ügyes-bajos dolgaikban, és kapcsolattartási fórumokat, eseményeket szervez. - Érezhetően fogyunk, egyre többen csomagolnak és keresnek más országot. Kevésbé érzik biztonságban magukat az itteni magyar munkavállalók. Mi próbálunk mindenkit marasztalni, főleg azokat, akiknek biztos megélhetésük van, mert nem feltétlenül bölcs döntés a költözés addig, amíg nem tudunk biztosat. Mert minden elképzelhető, akár egy kevésbé megrázó Brexit is benne van a pakliban - mondta.
Szabó László és munkatársai a közösségi oldalaikon, de akár emailban vagy Skype-on is tájékoztatják a magyarokat a brit kilépési folyamat fejleményeiről. A londoni EU-s munkavállalók elsősorban attól tartanak, hogy Theresa May kilépéspárti kötéltánca kormányválsághoz és előrehozott választáshoz vezethet, de a megállapodás nélküli hard-Brexit is gazdasági visszaeséssel fenyeget.
A magyarok számára az elmúlt években egyre kevésbé volt jó üzlet az angliai munkavállalás. A két és fél évvel ezelőtti, szűk többséget hozó népszavazás óta a gazdaság és a pénzpiac várakozásai is romlottak, gyengült a font-árfolyam, a szociális transzferek minősége pedig nagyot zuhant. Szabó Lászlóék két gyermekük után 50 ezer forintnyi „családi pótlékot” kapnak, és miután ő nem minimálbért keres, lakhatási és más támogatás sem jár nekik. Az angolok kétharmada ugyanakkor még mindig úgy gondolja, hogy az EU-munkavállalók többet vesznek ki a közösből, mint amennyit beletesznek. A valóság ennek az ellentéte: egy tavalyi statisztika szerint a 2016-17-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal többet adóztak, mint amennyit szociális ellátásként kaptak. - Korábban sokkal bőkezűbb volt az állam, de sokat szigorítottak, fizetéshez és tartózkodási időhöz kötötték az ellátásokat, így nem könnyű igénybe venni őket. Aki emiatt keres célországot, már biztosan nem érdemes Angliát választania. A megélhetés, a szállás és a munkahelyre bejutás költsége Londonban továbbra is magas, alig változó fizetési színvonal mellett - fogalmazott.
Az LMK szerint a most költözést fontolgatók közül a legtöbben nem Magyarországra tartanak, hanem a nyelvtudásuktól függően Franciaországot vagy Németországot választják, angoltudással pedig még távolabbra mennek. Több ismerősük például Máltát választotta emiatt. - Olyanok is akadnak persze, aki egy időre haza mennek, mert szeretnék kihasználni a szociálpolitikai támogatásokat. Két-három párral is beszéltem, de mindegyikük azt valószínűsítette, hogy a csok igénybevétele után ismét külföldre mennek dolgozni.
Németország mellett Ausztria is egyre népszerűbb célpont az angliai magyarok számára, mert nyugati szomszédunk ugyan csökkentette a szociális ellátás mértékét, de a hazautazás olcsóbb, a munkavállalók akár hétvégére is hazamehetnek, miközben Angliából évente legfeljebb kétszer látogattak Magyarországra.

Közös fórum a követséggel

A végleges döntés magyar munkavállalókat is érintő hatásairól fórumot szerveznek majd márciusban, erről állapodott meg az londoni közösség ügyvezetője a minap Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövettel. Akkor a húsz perces beszélgetésük végén már teljesen más volt a helyzet, mint a kezdetén: ilyen gyorsan változnak most a dolgok Angliában. A Londoni Magyarok Közössége egyébként a 2005-ös terrortámadás idején is segített a diplomatáknak és a családoknak: a szervezet a kint élő magyarok elérésben segítette a konzulátust.

2019.01.23 07:30
Frissítve: 2019.01.23 07:30