"Ha kell, a fél országot fellázítjuk!"

Publikálás dátuma
2018.12.10 18:08

Fotó: Csortos Szabolcs
Pécs környékén megkezdődött a rabszolgatörvény ellen tiltakozó útlezárás, Szolnokon kedden reggel lesz forgalomlassítás. A szakszervezeti szövetség sztrájkra, gyárkapuk, ipari parkok lezárására is hajlandó.
– Igazuk van! Tüntessenek csak! Alkalmazott vagyok én is, és nem szeretném, ha olyan törvények lennének, amelyek megengedik, hogy teljesen kizsigerelhessenek. A 22 esztendős Angyal Máté fogalmazott így, amikor megtudta, hogy a rendőrök azért állították meg a 6-os főút pécsi elkerülőjén hétfő délután az autóját, mert a szakszervezetek által rabszolgatörvényként emlegetett jogszabály ellen tiltakozók egy 200 méteres szakaszon elfoglalták az út egyik oldalát. A barcsi férfi anyjával együtt utazott, s az ugyancsak alkalmazottként szolgáló asszony is egyetértett a demonstrálókkal. Az asszony és fia azt állította, nem politikai okokból ellenzik a munkatörvénykönyv módosítását, hanem csakis azért, hogy ne lehessen a kisemberekkel a végletekig kibabrálni. A tüntetők 40 autóval parkoltak le a pécsi félgyűrűn, s ez 2-5 perces megállásra késztette az arra gurulókat, ennek ellenére sokkal többen voltak, akik bátorítón integettek vagy dudáltak a demonstrálóknak, mint akik őket káromolva hajtottak túl a félpályás dugón. Megkérdeztem jó félszáz várakozni kényszerülőt, s gyors válaszaikból az derült ki, hogy 
90 százalékuk tudott a demonstráció okáról, és háromnegyedük annak örülne, ha a tiltakozók ebben az ügyben megállítanák a kormányt.
A törvényt elutasítók fele ugyanakkor elismerte, hogy ők amúgy sem szimpatizálnak a Fidesszel.
– A munkaadók eddig is visszaéltek az alkalmazottak kiszolgáltatottságával – állította az 56 éves pécsi Huzián Ferenc. – Sokáig sofőrként dolgoztam, de egy idő után nem bírtam már a sok túlórát, és kiléptem. Azóta gondnok vagyok. Nem szabad hagyni, hogy behozzák a 400 órás túlórakeretet. Egy középkorú pécsi gépészmérnök nem volt tisztában a készülő jogszabály részleteivel, de neki néhány vállalkozó ismerőse azt mondta, jelenleg sok a feketén kifizetett túlóra, a törvénymódosítás e téren is fehérítheti a gazdaságot. Egy fakitermelő cég 53 éves gazdája meg azt gondolta, hogy őt nem érinti ez a jogvita, a készülő törvény a multikat segíti majd: – Nálam, ha valaki nem akar túlórázni, akkor annak nem is kell. Mindig van, aki akar, mert szeretne több pénzt hazavinni. Alig néhány várakozó volt, aki nem állt szóba velem. Azt nem sikerült kitudnom, hogy ők ezért hessegettek-e el, mert dühítette őket a kényszerű megállás, vagy azért, mert a kormánnyal értettek egyet. A tüntetés egyik résztvevője, az E.ON-nál informatikusként dolgozó és szakszervezeti ügyvivőként tevékenykedő 39 éves Kotoucs Viktor kijelentette: saját cégénél sosem éltek vissza a túlóráztatással, így ő azért van itt, mert szolidáris azokkal, akiket viszont kihasznál az alkalmazójuk. Így érvelt: – Ha a törvényt elfogadják, akkor sok olyan cég és hivatal lesz majd, ami zsarnoki módon kényszeríti túlórára a dolgozóit. Ez lesz a nagyüzemekben, a közszférában és az iskolákban is. Ezért össze kell fognunk. Érdekképviselő vagyok, nem akarok politizálni, de látom, hogy ez a törvénytervezet még a masszív fideszeseket is elbizonytalanította, és a kormány ellen fordíthatja. Benke Norbert, a Vasas Szakszervezeti Szövetség régiós vezetője, a pécsi tüntetés egyik szervezője biztos volt abban, hogy a kormány visszalép: – A munkavállalók hatalmas többsége ellenzi ezt a törvényt – mondta az érdek-képviseleti vezető. 
– Négymillió munkavállaló termeli meg a GDP-t, nem hozhatnak úgy törvényt róluk, hogy meg se kérdezik őket arról, mi a véleményük. Nem akarunk még több túlórát.
És azt sem akarjuk, hogy a túlórákkal három év alatt kelljen elszámolni. Ha kell a fél országot fellázítjuk!
Felvetettem Benkének, hogy akinek kell neki a pénz, az miért ne vállalhatna 400 vagy akár még több túlórát. – Mert tönkre teszi magát és a családját. Tessék úgy megfizetni az embereket, hogy ne kelljen a megrokkanásig túlórázni. – Van, aki szerint, ha gyorsan emelkednek a bérek, a multik elviszik innen az üzemeiket keletebbre, s akkor annyi az országnak... – jegyeztem meg. – Nem kell ettől félni – vetette el ezt a feltételezést Benke. – Mert jók a magyar szakemberek, a multiknak szükségük van rájuk, és nálunk biztonság és munkabéke van, ez pedig sokat ér. Akár azt is, hogy jobban megközelítsük a nyugati béreket. Ez lenne a helyes út, nem a túlóra.

Újabb útlezáró akciók jönnek

Folytatják a félpályás útlezárásokat – tájékoztatott Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke. Mint mondta, az akciókra minden megyeszékhelyen megkérték az engedélyeket, kedd reggel Szolnokon tudják megszervezni a tiltakozást. A 4-es főúton háromnegyed 9-kor kezdődik a forgalomlassítás. Kordás László, a MASZSZ kijelentette: országos tiltakozó hullámot indítottak a rabszolgatörvény ellen, aminek részleteiről a parlamenti szavazás után, csütörtökön döntenek az érdekvédők. Az már biztos, hogy minden fideszes képviselőnek saját fogadóóráján szegezik neki a kérdést: miért dolgozik folyamatosan a magyar dolgozók érdekei ellen. Azokon a munkahelyeken, ahol emelni akarják a túlórák számát, gyáron belül sztrájkbizottságot alakítanak, figyelmeztető sztrájkot, majd több napos sztrájkokat tartanak. Kordás László hozzátette: a keményebb érdekvédelemé a jövő, így lezárhatják az ipari parkokba vezető utakat, máshol eltorlaszolhatják a gyárkapukat. G. E.

Frissítve: 2018.12.10 18:22

Orbánnak már kevés a V4

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A miniszterelnök várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez.
Kulcskérdés Magyarország számára, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely ugyanazt mondja, mint mi – jelentette ki Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium budapesti migrációs konferenciáján. A miniszterelnök szerint a migráció és a határvédelem ügye négy év után is kudarc az EU-ban, s ha nem történnek azonnali döntések az európai politikában, olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később „lehetetlen lesz megállítani”. Orbán várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek, mert ahogy Magyarország, Olaszország is határország, mégpedig tengeri határország. A miniszterelnök kijelentéseit akár úgy is lehetne értelmezni, hogy a közép-európai V4 szövetséget már nem tartja elegendőnek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez, ám Mikecz Dániel szerint ennél sokkal fontosabb, hogy Olaszország szerepe várhatóan jelentősebb lesz az uniós politikában. A Republikon Intézet elemzője szerint a Brexit miatt a britek befolyása gyengül, míg Olaszországé – mint másik nagy alapító országé – folyamatosan növekszik, amiből Orbán és a magyar kormány is profitálhat, különösen azután, hogy az Európai Néppártban megingott a bizalom a Fidesz iránt. Azt viszont egyelőre nem tartja valószínűnek, hogy az euroszkeptikus és migrációellenes olasz politikai erőkkel – mint például Mattheo Salvini kormányfő-helyettessel – karöltve új, bevándorlás-ellenes európai parlamenti frakció jöjjön létre. Orbán ráadásul hangsúlyozta: „sem Magyarország, sem annak politikai vezetői nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában”. Ennek némileg ellentmond a miniszterelnök vasárnapi, a Kossuth rádióban tett nyilatkozata, amelyben egyebek mellett arról beszélt, azt várja, hogy a májusi EP-választás után „egy új Európa felépítésében aktív magyar részvétellel jöjjenek szebb idők”. – Rázhatja az öklét akárki, Magyarország nem fog engedni abból az alapvető jogából, amiből ezer éve nem engedünk, vagyis továbbra is a magyarok fogják eldönteni, mi történjen az életüket meghatározó fontos kérdésekben – szögezte le. Mikecz Dániel szerint a miniszterelnök továbbra is elkötelezett amellett, hogy „példát mutasson” Európában. Kijelentése alatt inkább azt kell érteni, hogy a fideszes politikusok a jelenlegi brüsszeli politikai irányításban nem kívánnak vezető – például bizottsági elnöki, házelnöki – pozíciókba kerülni. Nem véletlen, hogy látszólag erről önként lemondanak, Orbán is elismerte: Nyugat-Európában még sosem volt olyan rossz Magyarország megítélése, mint ma. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a nyugati média és a civil szervezetek 85 százaléka liberális. Állítása szerint itthon jobb a helyzet, "nálunk 50-50 százalék a keresztény vs. baloldali hátország aránya”. Az még a politológus számára is rejtély, Orbán mit érthetett ez alatt. – A baloldal gazdasági háttere minimális, ahogy a baloldali nyilvánosság befolyása is eltörpül a kormánypárti médiabirodalom mellett – mutatott rá Mikecz.

Külföldi pénz nélkül nem megy

Orbán korrupt kormánya egy percig sem tudna életben maradni az EU pénze nélkül – hangzott el a német köztévé, a ZDF Heute Show című politikai kabaréműsorában, amiből a 444.hu idézett. Oliver Welke műsorvezető azt, hogy Orbán szerint Magyarország szuverén akar maradni, úgy kommentálta: „akkor megtanulhatnátok, hogyan lehet meglenni külföldi pénz nélkül".

Szerző
Frissítve: 2019.03.24 18:30

A szokásosnál hűvösebb, szeles idővel indul a jövő hét

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hétfőn a nap elején még több helyen kisüt a nap, napközben azonban fokozatosan megnövekszik a felhőzet, és estére jórészt beborul az ég. Csapadékra délnyugaton és északkeleten lesz a legnagyobb esély.
Vasárnap estétől előbb az északi megyékben, majd másutt is megnövekszik a felhőzet, de még éjszaka sem lesz zárt a felhőtakaró. Reggelig az északi, északkeleti megyékben elszórtan, másutt legfeljebb csak elvétve várható kisebb eső, zápor. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 1 és 8 fok között alakul. Gyenge talajmenti fagyra elsősorban a Dráva-völgyében van esély.

Hétfőn reggel, délelőtt még több helyen kisüt a nap, napközben azonban fokozatosan megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, estére jórészt beborul az ég. A Dunántúl délnyugati, déli harmadán többfelé várható csapadék, emellett az északkeleti megyékben továbbra is lehet elszórtan eső, zápor - az északkeleti határ közelében (Borsod és Szabolcs megyékben) a záporokat kis eséllyel egy-egy villám is kísérheti. Másutt kicsi a csapadék valószínűsége.
Hajnaltól a szél egyre több helyen északnyugatira fordul, és meg is erősödik, a Dunántúl északi felén és Budapest körül viharos széllökések is lehetnek.
A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 12 (Nyugat-Dunántúl) és 18 (délkeleti országrész) fok között várható.

A hét további napjaiban még inkább csökkennek a maximum értékek: kedden 14, szerdán pedig már csak 12 fok lesz az országban várható legmagasabb hőmérséklet, miközben visszatérhetnek az éjszakai fagyok is.