"Ha kell, a fél országot fellázítjuk!"

Publikálás dátuma
2018.12.10. 18:08

Fotó: Csortos Szabolcs
Pécs környékén megkezdődött a rabszolgatörvény ellen tiltakozó útlezárás, Szolnokon kedden reggel lesz forgalomlassítás. A szakszervezeti szövetség sztrájkra, gyárkapuk, ipari parkok lezárására is hajlandó.
– Igazuk van! Tüntessenek csak! Alkalmazott vagyok én is, és nem szeretném, ha olyan törvények lennének, amelyek megengedik, hogy teljesen kizsigerelhessenek. A 22 esztendős Angyal Máté fogalmazott így, amikor megtudta, hogy a rendőrök azért állították meg a 6-os főút pécsi elkerülőjén hétfő délután az autóját, mert a szakszervezetek által rabszolgatörvényként emlegetett jogszabály ellen tiltakozók egy 200 méteres szakaszon elfoglalták az út egyik oldalát. A barcsi férfi anyjával együtt utazott, s az ugyancsak alkalmazottként szolgáló asszony is egyetértett a demonstrálókkal. Az asszony és fia azt állította, nem politikai okokból ellenzik a munkatörvénykönyv módosítását, hanem csakis azért, hogy ne lehessen a kisemberekkel a végletekig kibabrálni. A tüntetők 40 autóval parkoltak le a pécsi félgyűrűn, s ez 2-5 perces megállásra késztette az arra gurulókat, ennek ellenére sokkal többen voltak, akik bátorítón integettek vagy dudáltak a demonstrálóknak, mint akik őket káromolva hajtottak túl a félpályás dugón. Megkérdeztem jó félszáz várakozni kényszerülőt, s gyors válaszaikból az derült ki, hogy 
90 százalékuk tudott a demonstráció okáról, és háromnegyedük annak örülne, ha a tiltakozók ebben az ügyben megállítanák a kormányt.

A törvényt elutasítók fele ugyanakkor elismerte, hogy ők amúgy sem szimpatizálnak a Fidesszel.
– A munkaadók eddig is visszaéltek az alkalmazottak kiszolgáltatottságával – állította az 56 éves pécsi Huzián Ferenc. – Sokáig sofőrként dolgoztam, de egy idő után nem bírtam már a sok túlórát, és kiléptem. Azóta gondnok vagyok. Nem szabad hagyni, hogy behozzák a 400 órás túlórakeretet. Egy középkorú pécsi gépészmérnök nem volt tisztában a készülő jogszabály részleteivel, de neki néhány vállalkozó ismerőse azt mondta, jelenleg sok a feketén kifizetett túlóra, a törvénymódosítás e téren is fehérítheti a gazdaságot. Egy fakitermelő cég 53 éves gazdája meg azt gondolta, hogy őt nem érinti ez a jogvita, a készülő törvény a multikat segíti majd: – Nálam, ha valaki nem akar túlórázni, akkor annak nem is kell. Mindig van, aki akar, mert szeretne több pénzt hazavinni. Alig néhány várakozó volt, aki nem állt szóba velem. Azt nem sikerült kitudnom, hogy ők ezért hessegettek-e el, mert dühítette őket a kényszerű megállás, vagy azért, mert a kormánnyal értettek egyet. A tüntetés egyik résztvevője, az E.ON-nál informatikusként dolgozó és szakszervezeti ügyvivőként tevékenykedő 39 éves Kotoucs Viktor kijelentette: saját cégénél sosem éltek vissza a túlóráztatással, így ő azért van itt, mert szolidáris azokkal, akiket viszont kihasznál az alkalmazójuk. Így érvelt: – Ha a törvényt elfogadják, akkor sok olyan cég és hivatal lesz majd, ami zsarnoki módon kényszeríti túlórára a dolgozóit. Ez lesz a nagyüzemekben, a közszférában és az iskolákban is. Ezért össze kell fognunk. Érdekképviselő vagyok, nem akarok politizálni, de látom, hogy ez a törvénytervezet még a masszív fideszeseket is elbizonytalanította, és a kormány ellen fordíthatja. Benke Norbert, a Vasas Szakszervezeti Szövetség régiós vezetője, a pécsi tüntetés egyik szervezője biztos volt abban, hogy a kormány visszalép: – A munkavállalók hatalmas többsége ellenzi ezt a törvényt – mondta az érdek-képviseleti vezető. 
– Négymillió munkavállaló termeli meg a GDP-t, nem hozhatnak úgy törvényt róluk, hogy meg se kérdezik őket arról, mi a véleményük. Nem akarunk még több túlórát.

És azt sem akarjuk, hogy a túlórákkal három év alatt kelljen elszámolni. Ha kell a fél országot fellázítjuk!
Felvetettem Benkének, hogy akinek kell neki a pénz, az miért ne vállalhatna 400 vagy akár még több túlórát. – Mert tönkre teszi magát és a családját. Tessék úgy megfizetni az embereket, hogy ne kelljen a megrokkanásig túlórázni. – Van, aki szerint, ha gyorsan emelkednek a bérek, a multik elviszik innen az üzemeiket keletebbre, s akkor annyi az országnak... – jegyeztem meg. – Nem kell ettől félni – vetette el ezt a feltételezést Benke. – Mert jók a magyar szakemberek, a multiknak szükségük van rájuk, és nálunk biztonság és munkabéke van, ez pedig sokat ér. Akár azt is, hogy jobban megközelítsük a nyugati béreket. Ez lenne a helyes út, nem a túlóra.

Újabb útlezáró akciók jönnek

Folytatják a félpályás útlezárásokat – tájékoztatott Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke. Mint mondta, az akciókra minden megyeszékhelyen megkérték az engedélyeket, kedd reggel Szolnokon tudják megszervezni a tiltakozást. A 4-es főúton háromnegyed 9-kor kezdődik a forgalomlassítás. Kordás László, a MASZSZ kijelentette: országos tiltakozó hullámot indítottak a rabszolgatörvény ellen, aminek részleteiről a parlamenti szavazás után, csütörtökön döntenek az érdekvédők. Az már biztos, hogy minden fideszes képviselőnek saját fogadóóráján szegezik neki a kérdést: miért dolgozik folyamatosan a magyar dolgozók érdekei ellen. Azokon a munkahelyeken, ahol emelni akarják a túlórák számát, gyáron belül sztrájkbizottságot alakítanak, figyelmeztető sztrájkot, majd több napos sztrájkokat tartanak. Kordás László hozzátette: a keményebb érdekvédelemé a jövő, így lezárhatják az ipari parkokba vezető utakat, máshol eltorlaszolhatják a gyárkapukat. G. E.

Frissítve: 2018.12.10. 18:22

Transparency: a Kádár-korszakhoz hasonló viszonyok vannak kialakulóban

Publikálás dátuma
2018.12.10. 17:42

Fotó: ANGYALFÖLDI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY / Fortepan
Nemzetközi összehasonlításban is kirívó a magyar társadalom közönye: az Eurobarométer kutatása szerint száz magyarból mindössze 35 tartja a korrupciót elfogadhatatlannak, míg például Finnországban 84 százalék ez az arány.
„A Kádár-korszakhoz hasonló – nyugodtan mondhatjuk, perverz – társadalmi szerződés van kialakulóban”

– mondta el Martin József Péter a Transparency International (TI) ügyvezető igazgatója a szervezet „Értünk vagy általunk?” című, a Korrupcióellenes világnapi konferenciájának nyitóbeszédében. „Az uniós támogatások, a kedvező világgazdasági konjunktúra és a stabilitást szem előtt tartó gazdaságpolitika következtében lehetővé vált a reálbér emelkedés és sokak számára érzékelhetővé vált az életszínvonal növekedése. Ez a jelek szerint elég ahhoz, hogy a többség elfogadja, hogy a szabadságból, mint a demokrácia fizetőeszközéből egyre kevesebb áll rendelkezésére” - mondta Martin József. A TI ügyvezetője szerint a hatalom birtokosai mára az uralmuk alá hajtották jóformán az összes olyan állami intézményt, amelynek az lenne a rendeltetése, hogy korlátot szabjon a kormányzati akaratnak. Az ügyészség a pártos működés nyilvánvaló jeleit mutatja, a korrupciós esetek között azon kimondatlan szabály szerint szelektál, hogy ha közel állsz a tűzhöz, megúszod, ha távol vagy a hatalomtól bűnhődsz – kivéve ha lepaktálsz a hatalmon lévőkkel. Szerinte „az egypárt rendszer felé haladó közéletünk, továbbá a buborékokban kommunikáló értelmiségünk egy zárt, magába forduló, a világgal szemben ellenséges, más nézetet valló polgártársaival szemben pedig engesztelhetetlen és kérlelhetetlen társadalom képét vetíti elénk.” A TI ügyvezető igazgatója szerint nemzetközi összehasonlításban is kirívó a magyar társadalom közönye: az Eurobarométer korábbi kutatása szerint száz magyarból mindössze 35 tartja a korrupciót elfogadhatatlannak, míg például Finnországban 84 százalék ez az arány.    A TI a konferenciára több kormánypárti felszólalót is meghívtak, ám mindegyikük visszautasította a meghívást.

Sorsok Háza : Izraelben is aggódnak

Publikálás dátuma
2018.12.10. 17:14

Fotó: Tóth Gergő
A Sorsok Háza ügye is téma volt, amikor Reuven Rivlin izraeli államfő hivatalában fogadta Heisler Andrást, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökét. Heisler, aki nemrég tért haza Izraelből, kérdésünkre közölte: nincs felhatalmazása rá, hogy az államfővel folytatott megbeszélés részleteiről nyilatkozzon, de azt jelezte, kint tartózkodása idején az izraeli sajtót két magyar vonatkozású esemény is foglalkoztatta. Az egyik a Sorsok Háza, amelynek koncepciójával kapcsolatban széles körben erős aggályokat fogalmaznak meg. A másik a Figyelő „egyértelműen antiszemitának tartott” címlapja. (A szóban forgó lapszám első oldala pénzesőben ábrázolta Heisler Andrást.)
Múlt héten jött a hír, hogy Orbán Viktor „két tanácsadója” a Sorsok Házáról tárgyal Netanjahu miniszterelnök munkatársával, Reuven Azarral.
Heisler András tájékoztatása szerint Tel-Avivban ünnepséget rendeztek a magyar nyelvű izraeli újság, az Új Kelet fennállásának századik évfordulója alkalmából. A rendezvényen Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség államtitkára és Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is részt vett. A Szombat portálon megjelent értesülést megerősítve Heisler elmondta, ők ketten lehettek Azar tárgyalópartnerei. A konzultáció eredményéről a Mazsihisz elnökének nincs információja. Ahogyan arról a Népszava is beszámolt, a kormány a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába adta a Józsefvárosi pályaudvar helyén létesítendő új emlékközpontot, az évek óta üresen álló Sorsok Házát. Az intézmény tartalmi kialakításában Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is szerepet kap, akit kritikusai azzal vádolnak, hogy a Horthy-korszakot mentegető, történelemhamisító koncepciót akar megvalósítani. Heisler hangsúlyozta, a Mazsihisz továbbra is kész szakértői segítséget nyújtani ahhoz, hogy a Sorsok Házában történelmi szempontból hiteles kiállítás jöjjön létre. Tárgyalópartnernek azonban a Mazsihisz nem az EMIH-et és Schmidt Máriát, hanem kizárólag a magyar kormányt tekinti.
Szerző
Frissítve: 2018.12.10. 18:46