Úgy tűnik, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) finanszírozását és kutatóhálózatának átalakítását érintő vitában az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) sincs egyetértés. Palkovics László innovációs miniszter a múlt héten jelentette be: amíg tart a kutatóintézetek átvilágítása, az ITM csak a kutatók bérét fizeti ki, a dologi költségek finanszírozását, például a rezsikiadásokat az MTA-nak kell állnia. Ez azt jelenti, hogy a kutatóintézetek 2019. első negyedévi költségvetésének mintegy felét magánál akarja tartani a miniszter. Holott az átvilágítás kidolgozására és lebonyolítására létrehozott elnöki bizottság – amelybe hét tagot Palkovics, hetet pedig Lovász László MTA-elnök delegált – még novemberben arról határozott: az átvilágítás átmeneti időszakában is biztosítani kell a kutatóintézetek működéséhez szükséges forrásokat.
Az erről szóló, november 16-i bizottsági határozatban egész pontosan úgy fogalmaztak: „A Bizottság javasolja az ITM miniszterének, hogy az akadémiai kutatóintézetek 2019. első negyedévi költségvetését szabadítsa fel”. – A bizottság egyhangúlag szavazott abban is, hogy az átvilágítás határideje március 31. legyen. Addig kapja meg minden intézet a bázisköltségvetését, a rezsivel együtt – állítja a testület munkáját jól ismerő akadémiai forrásunk. Szerinte az, hogy Palkovics saját delegáltjai akaratával is szembemegy, jól jelzi: a miniszter „nem talált az egész országban egyetlen tudóst sem, aki vele értett volna egyet az intézetek megzsarolásában”. Az ügyben kerestük az ITM-et de egyelőre nem kaptunk választ.
Az akadémikusok szerint a költségvetési pénzek egy részének felfüggesztésével, a kutatóintézetek működésének elbizonytalanításával a miniszter egyértelműen nyomást akar gyakorolni az MTA vezetésére azért, hogy végül kénytelenek legyenek elfogadni az Akadémia finanszírozására és működésére vonatkozó kormányzati elképzeléseket. A kutatóintézeti hálózat átvilágítására is azért van szükség, mert Palkovics szerint az ott zajló tudományos munka nem elég eredményes. Az MTA ellenben már tényekkel bizonyította, hogy a magyar kutatóhálózat az egyik leghatékonyabb egész Európában.
Palkovics múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: az átvilágítás időszakára vonatkozó finanszírozási tervekkel az MTA vezetése is egyetértett. Ezt azóta Lovász László MTA-elnök cáfolta. Megkeresésünkre az ITM már körültekintőbben fogalmazott: lapunknak azt írták, a feltételekben „egyetértés látszott kialakulni”. „Annak ellenére, hogy az elnök korábbi egyetértését utólag visszavonta, az Akadémiának minden eszköze adott arra, hogy a rá háruló kiadások fedezetét átcsoportosítással előteremtse” – közölték.
Az MTA nem így látja. Mint forrásunk fogalmazott, úgy nehezen működik a rendszer, hogy „a feladatok itt maradtak, de a költségvetés ott van”. Az Akadémia kommunikációs főosztálya azt írta: „nagyon fontos lenne, hogy az átvilágítási folyamat alatt a kutatóhálózat működtetése zavartalan legyen, és folytatódhassanak a kiválósági programjaink, ne kelljen például leállítani a Lendület-programot, mert így nem tudjuk hazahívni, vagy itthon tartani legjobb kutatóinkat, akiknek alapkutatási eredményei az innovációs potenciál miatt is alapvető fontosságúak lehetnek.” Hozzátették: minél előbb szeretnénk folytatni a tárgyalásokat a kormányzattal, hogy a kutatók körüli bizonytalanság mihamarabb megszűnjön.
