Előfizetés

Húsz percet szántak a miniszterek Magyarországra és a 7. cikkelyre

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2018.12.11. 20:49
Illusztráció: Thinkstock
A Népszavának nyilatkozó EU források szerint a hozzászólók többsége kifejezésre juttatta, hogy aggodalommal figyeli a magyarországi fejleményeket.
Mindössze húsz percig tartott a magyar jogállamiság helyzetéről szóló vita az Európa-ügyi miniszterek keddi brüsszeli ülésén. A Magyarországi elleni 7. cikkelyes eljárás keretében rendezett eszmecserén kilenc tagállam kért szót, köztük például a belga, a finn, a francia, a holland, a dán és a német kormány képviselője. A Népszavának nyilatkozó EU források szerint a hozzászólók többsége kifejezésre juttatta, hogy aggodalommal figyeli a magyarországi fejleményeket és megtárgyalásra érdemesnek tartja a Judith Sargentini által összeállított EP-jelentésben foglaltakat. Németország képviselője kifejtette: komolyan kell venni az állásfoglalás megállapításait. Többen megjegyezték, hogy az eljárás során tisztázni kell a felsőoktatási törvénymódosítást, a CEU kiszorításának az okait. A megszólalók megfogalmazták a sajtószabadsággal és a kormánypárti médiaalapítvány létrehozásával kapcsolatos aggályaikat is. Frans Timmermans európai bizottsági alelnök felvetette a vitában, hogy a 7. cikkelyes eljárást folytató EU Tanács kérjen segítséget a véleményalkotáshoz azoktól a nemzetközi szervezetektől, amelyek az EP-jelentésben szerepelnek, és amelyek az elmúlt években állást foglaltak a magyarországi jogállamiságról. Az ötletet többen megfontolandónak ítélték, a magyar kormányt képviselő Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár azonban elutasította. Az eljárás jövőre folytatódik. Az EU Tanács brüsszeli ülésére időzítették "Szégyenletes hallgatás" című nyílt levelük megjelentetését az európai uniós tanulmányok oktatásában hírnevet szerzett Jean Monnet-professzorok. Ebben az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökeit és magukat az intézményeket is hibáztatják azért, hogy a plurális demokrácia elleni magyarországi támadások és a CEU kiebrudalása büntetlenül maradtak.
"Ami elég, az elég. Felszólítjuk önöket, hogy álljanak ki az Európai Unió alapját képező demokratikus értékekért! Felszólítjuk önöket, hogy még a következő európai parlamenti választások előtt határozottan ítéljék el, hogy a magyar kormány kiszorította a CEU-t Budapestről! Felszólítjuk önöket, mint az Európai Néppárt tekintélyes személyiségeit, hogy követeljenek azonnali lépéseket a pártcsalád vezetésétől az EPP és az EU alapértékeinek megőrzése érdekében, és tegyék világossá, hogy a néppártban nincs helye az olyan pártoknak, mint a Fidesz, amely ipari méretekben sérti meg ezeket az elveket!” Így fogalmaz a 28 külföldi professzor az Európai Unió három intézményének vezetőjéhez címzett nyílt levelében.

Több pénzt kaphatnak az olimpiai érmesek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.12.11. 20:44

Fotó: GREG BAKER / AFP
Egy módosító még kedvezőbb helyzetbe hozná a dobogó második, illetve harmadik fokára álló versenyzőket.
November végén került a parlament elé egy törvényjavaslat, amelyben fideszes képviselők arra tette javaslatot, hogy emelkedjen az olimpiai dobogóra lépők járadéka. Most egy olyan bizottsági módosító írná át a még el nem fogadott szabályokat, amely még kedvezőbb helyzetbe hozná az ezüst- és bronzérmeseket – vette észre az mfor.hu. A hatályos törvény alapján az aranyérmesek a bérből és fizetésből élők előző évi, a KSH által számított országos szintű bruttó nominál átlagkeresetnek megfelelő járadékban részesülnek, miután betöltötték 35. életévüket. Ennek az összegnek a 60, illetve 40 százalékára jogosultak az ezüst- illetve a bronzérmesek. A törvény azt is kimondja, hogy amennyiben több aranyérmet szerez a sportoló, akkor a másodiktól kezdődően további 20 százalékkal emelik a járandóságát, öt aranytól pedig megduplázzák. Kocsis Máté, Bánki Erik és Gulyás Gergely javaslata ezen úgy változtatna, hogy a második és az azt követő érem után is teljes összegű juttatás járna a sportolóknak. Akinek tehát egynél több aranyérme van, mindegyik után jogosulttá válik akkora összegre, mint amekkora az első aranyérme után jár neki. A parlament törvényalkotási bizottsága még tovább javítana a feltételeken: a pár napja benyújtott előterjesztés alapján a második helyezett 70, a harmadik 50 százalékra lenne jogosult a jövőben. Az indoklás szerint így kerülne párhuzamba az állami jutalmak megállapítása során lefektetett arányokkal a járandóság megállapítása. Az edzők esetében az egyedi esetek döntik el, hogy több pénzre számíthatnak-e. Eddig úgy állapították meg a járadékukat, hogy egy érmes versenyzőjük után számolták ki nekik az 50 százalékos edzői részt. Ez a képviselői indítvány alapján úgy változott volna, hogy minden érmes versenyzője után jogosultságot szerez az anyagi elismerésre az edző. A bizottsági módosító még jobb helyzetbe hozza az edzőket azzal, hogy nem 50 százalékot, hanem a sportolónak járó teljes járadéknak megfelelő összeget adná oda az edzőnek. Viszont nem minden érmes versenyzője után járna a pénz – ahogy azt a képviselők kezdeményezték –, hanem csak az általa edzett legeredményesebb sportoló legjobb helyezése után. 

Egyre több párt a rabszolgatörvényből építene politikai népszerűséget

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.12.11. 20:40

Fotó: Draskovics Ádám
A Momentum után most a Jobbik harangozott be egy népszavazási kezdeményezést.
Múlt szerdán az MSZP és a Párbeszéd sajtótájékoztatóján merült fel a népszavazás lehetősége a „rabszolgatörvény” néven híressé vált törvénymódosítás miatt: Szabó Tímea kijelentette, hogy ha kell tüntetéssel, ha kell népszavazással is küzdenek. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke pedig közölte: ha a törvényt elfogadja a parlament, előbb a házszabályt sértő vita miatt – mikor az ellenzéki képviselőktől sorra vonták meg a szót – Áder János köztársasági elnökhöz fognak fordulni. Aztán pedig az Alkotmánybíróság közbelépését kérik majd a szocialisták, reményeik szerint a többi ellenzéki párttal együttműködve. Megjegyzendő: a szocialisták arról beszéltek, hogy akkor vágnak bele egy népszavazásba, a ha a munkásérdekeket a leginkább autentikusan védő szakszervezetek ezt kérik. A többi párt azonban nem várt az érdekvédők véleményére. Mint később az atv.hu megírta, a Momentum három kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Irodához, ezek a következők: – Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy teljes napi munkaidő esetén ne lehessen naptári évenként kétszázötven óránál több rendkívüli munkaidőt elrendelni? –  Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy kollektív szerződés esetén ne lehessen naptári évenként háromszáz óránál több rendkívüli munkaidőt elrendelni? – Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés esetén legfeljebb tizenkét hónap legyen?      Kedden pedig a Jobbik jelentette be egy közleményben, hogy népszavazást kezdeményeznek a módosítás miatt. „A multik parancsát teljesítő kormány eddig nem merte megmérettetni magát valódi népszavazáson, most ennek is eljön az ideje” – közölte a párt.