Soha nem tömött még ennyi pénzt a kormány a multik zsebébe

Publikálás dátuma
2018.12.12. 07:59
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Rekordösszegű, 86 milliárd forintos támogatást osztott ki idén az Orbán-kabinet a Magyarországon befektető nagyvállalatok között, a jelek szerint minden pénzt megér az ország szerelőcsarnokká alakítása.
Szinte minden szempontból rekordév volt 2018 az egyedi kormánydöntésekkel megítélt támogatások területén – írja az Mfor. Összegzésükből kiderül, hogy az Orbán-kabinet december 11-ig összesen 86,5 milliárd forintnyi támogatás kiosztásáról döntött a. Ezekkel hazánkban beruházást tervező vállalatok projektjeit támogatta a kormány.
Az összeg minden eddiginél nagyobb. 2004 óta az eddigi rekordév a 2017-es volt, amikor 71 milliárd forint odaítéléséről döntöttek, a dobogó harmadik fokára pedig 2016 került a megítélt majdnem 64 milliárd forinttal.
2010 óta összesen 346 milliárd forinttal támogatta az Orbán-kormány a cégeket, akik beruházásaikkal több mint 45 ezer új munkahelyet hoztak létre.

Idén egyébként a létrehozott munkahelyek tekintetében is rekord született, hiszen a cégek a beruházásaiknak köszönhetően 8761 főnek tudnak állást biztosítani. Bár a támogatási összeg majdnem 22 százalékkal haladja meg a 2017-es évit, az új állások tekintetében csak minimálisan, 1,7 százalékkal szárnyalta túl az idei év az előzőt. A támogatások és a munkahelyek eredője, hogy a kormány idén 9,8 millió forintot adott egyetlen új munkahelyért. A korábbi évekre visszatekintve kiderül, 2018-ban jöttek létre ilyen formában az egyik legdrágább pozíciók. Ennél magasabb fajlagos támogatást ugyanis csak 2016-ra kaptunk, akkor kicsivel több mint 11 millió forint támogatás jutott egyetlen új munkahelyre.
Idén a legtöbb pénzt egyébként • a debreceni BMW-gyár kapta támogatásként 12,3 milliárd forintot, • 8,1-8,1 milliárdot juttatott a kormány a koreai SK Battery Hungary Kft.-nek és a Zoltek Vegyipari Zrt.-nek, • 5,5 millirdot kapott a Kornes Hungary Kft., • 4,5 milliárdot pedig a Robert Bosch - sorolja a pénzügyi portál.

Hozzácsapták a túlórákat is

Orbán kormánya mindehhez még ajándékként adja a túlóra -vagy, gúnynevén, rabszolgatörvényt is: a parlament fideszes többsége várhatóan ma, szerdán fogadja el a módosítást, ami 250 óráról 400 órára emeli az engedélyezhető túlórák számát, és lehetővé teszi, hogy a foglalkoztató csak három éven belül fizesse ki a túlóra díjat. Mindez azt jelenti, hogy egy dolgozó három éven keresztül minden héten hat napot is dolgozhat, mire megkapja jogos juttatását. A törvény hivatalosan az önkéntességre épít, vagyis a dolgozó elvileg maga döntheti el, hogy vállalja el a túlórát – más kérdés, hogy a gyakorlatban, négy vagy hat szem között mire kényszerítik rá a munkavállalót az adott cég HR-sei vagy vezetői. 
Szerző

MTA-ügy: saját embereit is átverte Palkovics

Publikálás dátuma
2018.12.12. 06:45

Fotó: Mohai Balázs / MTI
A miniszter úgy vont el forrásokat az Akadémiától, hogy a tárcája küldötteivel működő bizottság ennek ellenkezőjét ígérte.
Úgy tűnik, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) finanszírozását és kutatóhálózatának átalakítását érintő vitában az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) sincs egyetértés. Palkovics László innovációs miniszter a múlt héten jelentette be: amíg tart a kutatóintézetek átvilágítása, az ITM csak a kutatók bérét fizeti ki, a dologi költségek finanszírozását, például a rezsikiadásokat az MTA-nak kell állnia. Ez azt jelenti, hogy a kutatóintézetek 2019. első negyedévi költségvetésének mintegy felét magánál akarja tartani a miniszter. Holott az átvilágítás kidolgozására és lebonyolítására létrehozott elnöki bizottság – amelybe hét tagot Palkovics, hetet pedig Lovász László MTA-elnök delegált – még novemberben arról határozott: az átvilágítás átmeneti időszakában is biztosítani kell a kutatóintézetek működéséhez szükséges forrásokat. Az erről szóló, november 16-i bizottsági határozatban egész pontosan úgy fogalmaztak: „A Bizottság javasolja az ITM miniszterének, hogy az akadémiai kutatóintézetek 2019. első negyedévi költségvetését szabadítsa fel”. – A bizottság egyhangúlag szavazott abban is, hogy az átvilágítás határideje március 31. legyen. Addig kapja meg minden intézet a bázisköltségvetését, a rezsivel együtt – állítja a testület munkáját jól ismerő akadémiai forrásunk. Szerinte az, hogy Palkovics saját delegáltjai akaratával is szembemegy, jól jelzi: a miniszter „nem talált az egész országban egyetlen tudóst sem, aki vele értett volna egyet az intézetek megzsarolásában”.  Az ügyben kerestük az ITM-et de egyelőre nem kaptunk választ.
Az akadémikusok szerint a költségvetési pénzek egy részének felfüggesztésével, a kutatóintézetek működésének elbizonytalanításával a miniszter egyértelműen nyomást akar gyakorolni az MTA vezetésére azért, hogy végül kénytelenek legyenek elfogadni az Akadémia finanszírozására és működésére vonatkozó kormányzati elképzeléseket. A kutatóintézeti hálózat átvilágítására is azért van szükség, mert Palkovics szerint az ott zajló tudományos munka nem elég eredményes. Az MTA ellenben már tényekkel bizonyította, hogy a magyar kutatóhálózat az egyik leghatékonyabb egész Európában. Palkovics múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: az átvilágítás időszakára vonatkozó finanszírozási tervekkel az MTA vezetése is egyetértett. Ezt azóta Lovász László MTA-elnök cáfolta. Megkeresésünkre az ITM már körültekintőbben fogalmazott: lapunknak azt írták, a feltételekben „egyetértés látszott kialakulni”. „Annak ellenére, hogy az elnök korábbi egyetértését utólag visszavonta, az Akadémiának minden eszköze adott arra, hogy a rá háruló kiadások fedezetét átcsoportosítással előteremtse” – közölték. Az MTA nem így látja. Mint forrásunk fogalmazott, úgy nehezen működik a rendszer, hogy „a feladatok itt maradtak, de a költségvetés ott van”. Az Akadémia kommunikációs főosztálya azt írta: „nagyon fontos lenne, hogy az átvilágítási folyamat alatt a kutatóhálózat működtetése zavartalan legyen, és folytatódhassanak a kiválósági programjaink, ne kelljen például leállítani a Lendület-programot, mert így nem tudjuk hazahívni, vagy itthon tartani legjobb kutatóinkat, akiknek alapkutatási eredményei az innovációs potenciál miatt is alapvető fontosságúak lehetnek.” Hozzátették: minél előbb szeretnénk folytatni a tárgyalásokat a kormányzattal, hogy a kutatók körüli bizonytalanság mihamarabb megszűnjön.
Szerző

A kórházak úsznak az adósságban, a fenntartó díszvacsorát ad

Publikálás dátuma
2018.12.12. 06:00

Fotó: Népszava
Reprezentatív rendezvénnyel ünnepli meg az év sikereit az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, miközben 100 millióra büntették, a rábízott intézményekben pedig WC-papír sincs.
Az Európa Hajón látja vendégül munkatársait és a partnereit az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója szerdán – tudta meg lapunk. A díszes meghívóban Budapest csodálatos esti látképét és meglepetést ígérnek az "ízletes, svédasztalos vacsora" mellé. A hajón ülő- és állófogadáson szórakozhat majd az ÁEEK mintegy 400-500 vendége. Számításaink szerint az esti rendezvény több millió forintba kerül, akár a 10 millió forintot is elérheti a végösszeg, holott nem nagyon van oka ünneplésre a fenntartónak. Az ÁEEK fennhatósága alatt ugyanis a kórházak év közben újra rendesen eladósodtak. 55 milliárdos adósságot halmoztak fel, ráadásul ezt az összeget – miként azt keddi számunkban megírtuk – az ígéretekkel ellentétben mégsem vállalja át teljes egészében a kormány. Így a gyógyítók és a beszállító is izgulhatnak, hogy kinek jut majd az adósságcsökkentő állami segélyből.
Közben kiderült, hogy az Állami Számvevőszék a nyári vitatott eredményű kórházi ellenőrzések után most újabb kilenc intézmény átvilágításába kezdett. A nyilvánosságra hozott lista szerint éppen a legnagyobb adósságokkal küszködő intézmények szállják majd meg az ellenőrök. Egy kórházigazgató úgy reagált lapunknak erre: – Az intézmények újabb megfélemlítésétől nem lesz jobb a betegellátás. Az a pénz pedig, amit most számon kérnek, már rég „benne van a betegekben”, a keresett összegeket csak úgy lehetne megtakarítani, ha a páciensek nem kapnák meg a szükséges ellátást – mondta. Hozzátette: mindez most megint csak arra jó, hogy fokozzák a nyomást az intézményvezetőkön. Pedig a nyáron még azt ígérték, hogy a tárca saját maga készít elemzést az eladósodás okairól. A minisztérium és az ÁEEK szakemberei meg is szállták a kórházakat, ám máig nem tudni, mit ellenőriztek, és mi lett a vizsgálat eredménye, milyen következtetéseket vontak le, kiderült-e, miként lehet megelőzni az eladósodást. Noha minderről semmit nem tudni, a kórházak vezetőit – mint azt lapunk megírta – már most jövedelemelvonással is fenyegetik.
Az ÁEEK drága évzárója nem csak az ágazat általános állapota miatt visszás: az idén váltak ugyanis jogerőssé a Közbeszerzési Hatóság által kiszabott büntetések, amelyeket súlyosan szabálytalan eljárásai miatt róttak ki az intézményre. Tavaly év végéig négy tendert és mintegy 100 millió forint közpénzt bukott el az ÁEEK a szabálytalan közbeszerzések miatt. Érdemes felidézni, hogy 2011-ben a kórházak államosításától az áttekinthetőbb, hatékonyabb közbeszerzést remélték.

Gyermekorvosok kérik karácsonyra

Az őszi-téli időszak fertőzéses megbetegedéseire hívta fel a figyelmet a Magyar Gyermekorvosok Társasága szerdán. Arról is szót ejtettek, hogy a szülők először a háziorvostól kérjenek segítséget. Sokan ugyanis azokat a gyerekeket is a sürgősségi ellátóhelyekre viszi, akik nem szorulnak ilyen ellátásra. Hozzátették: már a vizsgálat előtt megkezdhetnék a szülők a láz- és fájdalomcsillapítást, folyadékpótlást. Velkey György, a társaság elnöke szerint a sürgősségi osztályra csak súlyosabb tünetek – lázgörcs, láz és kiütés, kiszáradás veszélye – eseten kellene fordulni.

Szerző