Szinte minden szempontból rekordév volt 2018 az egyedi kormánydöntésekkel megítélt támogatások területén – írja az Mfor. Összegzésükből kiderül, hogy az Orbán-kabinet december 11-ig összesen 86,5 milliárd forintnyi támogatás kiosztásáról döntött a. Ezekkel hazánkban beruházást tervező vállalatok projektjeit támogatta a kormány.
Az összeg minden eddiginél nagyobb. 2004 óta az eddigi rekordév a 2017-es volt, amikor 71 milliárd forint odaítéléséről döntöttek, a dobogó harmadik fokára pedig 2016 került a megítélt majdnem 64 milliárd forinttal.
Idén egyébként a létrehozott munkahelyek tekintetében is rekord született, hiszen a cégek a beruházásaiknak köszönhetően 8761 főnek tudnak állást biztosítani. Bár a támogatási összeg majdnem 22 százalékkal haladja meg a 2017-es évit, az új állások tekintetében csak minimálisan, 1,7 százalékkal szárnyalta túl az idei év az előzőt.
A támogatások és a munkahelyek eredője, hogy a kormány idén 9,8 millió forintot adott egyetlen új munkahelyért. A korábbi évekre visszatekintve kiderül, 2018-ban jöttek létre ilyen formában az egyik legdrágább pozíciók. Ennél magasabb fajlagos támogatást ugyanis csak 2016-ra kaptunk, akkor kicsivel több mint 11 millió forint támogatás jutott egyetlen új munkahelyre.
Idén a legtöbb pénzt egyébként
• a debreceni BMW-gyár kapta támogatásként 12,3 milliárd forintot,
• 8,1-8,1 milliárdot juttatott a kormány a koreai SK Battery Hungary Kft.-nek és a Zoltek Vegyipari Zrt.-nek,
• 5,5 millirdot kapott a Kornes Hungary Kft.,
• 4,5 milliárdot pedig a Robert Bosch - sorolja a pénzügyi portál.
Hozzácsapták a túlórákat is
Orbán kormánya mindehhez még ajándékként adja a túlóra -vagy, gúnynevén, rabszolgatörvényt is: a parlament fideszes többsége várhatóan ma, szerdán fogadja el a módosítást, ami 250 óráról 400 órára emeli az engedélyezhető túlórák számát, és lehetővé teszi, hogy a foglalkoztató csak három éven belül fizesse ki a túlóra díjat.
Mindez azt jelenti, hogy egy dolgozó három éven keresztül minden héten hat napot is dolgozhat, mire megkapja jogos juttatását. A törvény hivatalosan az önkéntességre épít, vagyis a dolgozó elvileg maga döntheti el, hogy vállalja el a túlórát – más kérdés, hogy a gyakorlatban, négy vagy hat szem között mire kényszerítik rá a munkavállalót az adott cég HR-sei vagy vezetői.
