Szabadnappal melegítenének be a sztrájkra a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2018.12.12 12:37

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Szakszervezeti vezetők tiltakoztak a parlament előtt a túlóratörvény ellen – szerintük nem létezhet olyan, hogy minden jog a munkáltatóknál legyen
 Sztrájkelőzetessel hívnák fel a figyelmet a szakszervezetek a rabszolgatörvény igazságtalanságára: Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke más szakszervezeti vezetőkkel a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatót, amin arra kért minden érintett dolgozót, hogy csütörtökre mindenki vegyen ki egy szabadnapot, ezzel figyelmeztessenek egy esetleges sztrájk következményeire. „Nagyon érezzük a társadalmi konszenzus és a béke hiányát, nem létezik, hogy a munkáltatónál legyen minden jog” - mondta Borosné, aki szerint, ha szükséges, a lakosság és az állampolgárok támogatásával szerveznének sztrájkot 400 órás – a német multik kívánságára bevezetett, de önkéntesen választhatónak titulált – túlóra bevezetése ellen.
Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) elnöke szerint a módosított törvény a a kormányzati igazgatási dolgozókat a betanított munkások szintjére süllyesztené, mintha nem is hivatalokban, hanem egy 70 ezer fős összeszerelő műhelyben dolgoznának. Rájuk ugyan nem vonatkozik a 400 órás túlmunka, de egy trükkel az ő terheiket is növelték: a módosítás alapján ugyanis nem számít bele a munkaidőbe a munkaközi szünet, ami – normál munkarenddel számolva – évi 120 órás pluszt jelent, az eleve elrendelhető 200 órás túlóra mellett.
Frissítve: 2018.12.12 16:18

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző