26 évet késtek idén a repülőgépek

Publikálás dátuma
2018.12.12. 15:42
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Október végéig 14 millió perc, azaz 26 év volt az európai légi járatok összesített késése - mondta Alexandre de Juniac, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) elnök-vezérigazgatója.
Össze kell kapnia magát Európában a légiközlekedési iparágnak, mert az idei nyár katasztrófa volt

- fogalmazott a szervezet vezetője a Genfben tartott konferencián.

Az adatok szerint október végéig a járatok összesített késése 14 millió perc volt, ami 26 évet tesz ki, ami 53 százalékkal több, mint a tavalyi szint. Alexandre de Juniac hozzátette, ez nemcsak európai probléma, Kínában és a Perzsa-öbölben is képtelenek lépést tartani a forgalom bővülésével a repülőterek és a légiforgalmi-irányító szolgálatok - írta az Airportal.
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A IATA kutatása szerint az utasok 70 százaléka túlzsúfoltnak érzi a repülőtereket, a szervezet elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy például Sao Paulóban, New Yorkban, Frankfurtban, Londonban, Lagosban, Addis Abbabában, Bangkokban és Sydney-ben sem éri el a repülőtéri kapacitás a szükséges szintet. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség javaslata szerint a légikikötők folyamatos fejlesztése mellett a megoldás a résidők jobb kihasználása, az üzemelés digitalizációja, és a privatizáció lassítása lenne.
Szerző

Porosenko üzent Putyinnak: a kercsi incidens nem vicc, hanem háború

Publikálás dátuma
2018.12.12. 14:12
Petro Porosenko ukrán elnök (szemben)
Fotó: AFP
Orosz reguláris erők csaptak le az ukrán katonákra, és ezt bármikor megtehetik a szárazföldön is -mondta az ukrán elnök.
Petro Porosenko ukrán elnök a Fox News amerikai televíziónak adott interjújában Vlagyimir Putyin elnöknek azt üzente, hogy az ukrán haditengerészek ellen a Kercsi-szoros közelében végrehajtott orosz támadás nem egy szimpla határincidens volt, miként azt Moszkva igyekszik beállítani, hanem háborús cselekmény. Putyin úr! Ez agressziós cselekmény! Putyin úr! Ez háború! Ez nem vicc, nem incidens és nem válság. Mert az önök reguláris katonai erői orosz zászló alatt támadást hajtottak végre ukrán hadihajók ellen. Erre nincs más magyarázat" - szögezte le Porosenko az interjúban, amelyet közzétett Facebook-oldalán. 
Utalást tett az orosz fél cselekményét elítélő nemzetközi visszhangra, hozzátéve, hogy „ezek azonban csak szavak, nekünk viszont tettekre van szükségünk”.  Ismételten hangsúlyozta: nem zárható ki annak lehetősége, hogy Oroszország bármely pillanatban szárazföldi műveletet indítson Ukrajna ellen. Ezzel összefüggésben sürgette a katonai-műszaki együttműködés javítását, beléértve az élet kioltására is alkalmas védelmi fegyverek szállítását Ukrajnának. 

Nemzetközi vizek, orosz agresszió

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított - emlékeztet az MTI.
 Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet - ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra - megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit. 
 Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra - december 26-ig - hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája.    A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.
Szerző

Legális és illegális játszmák - dühöng a kaszinószenvedély a nagy Oroszországban

Publikálás dátuma
2018.12.12. 11:15

Fotó: Anton Denisov / Sputnik
Illegális játszmákban Moszkva áll az élen. Félreértés ne essék, nem politikáról, hanem szerencsejátékról van szó. Amióta a kaszinókat száműzték a központi térségből, Moszkvában és több nagyvárosban a legnagyobb titoktartás közepette szervezkedik az alvilág. Minden akkor kezdődött, amikor 2009-ben betiltották a játéktermeket Oroszországban. A kormány mindössze négy régióban engedélyezte a szerencsejátékot: a Lengyelországhoz közeli Kalinyingrádi megyében, délen a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban, Szibériában a Kínával szomszédos Altáji határterületen. A legkifizetődőbbnek bizonyult az Észak-Koreával határos Tengermelléki határterületen működő szórakoztató központ, ezt amolyan  orosz Las Vegasnak képzelték el. Vonzáskörzetében 400 millió ember él. A dúsgazdag külföldiek repülőgépen, luxushajókon érkeznek a Távol Kelet gyöngyszemébe, a Japán tenger partvidékén lévő, erdők övezte palotába. Bár a pravoszláv egyház ördögtől valónak tekinti mindezt, a kormány úgy látszik inkább azt a véleményt osztja, hogy a külföldiek kaszinózhatnak, prostituáltakat vehetnek igénybe, az ő lelkük helyett fontosabb az általuk elköltött pénz. Ezzel nincs is semmi gondja a központi hatalomnak, sokkal nagyobb fejtörést okoz, hogyan állják útját az illegális szerencsejátéknak. Mint novemberben nyilvánosságra hozták, évente több mint másfélezer bűnügyet tárgyalnak. Ez a szám évről évre növekszik. Idén Moszkva áll az élen, Szentpétervár követi a sorban. De az elmúlt évek bűnözési listáján szerepel többek között Észak-Oszétija, Tatár-föld, Volgográd környéke, a Krasznodari terület. A leggyakrabban pénzbüntetést rónak ki, ritkábban kényszermunka vagy még ritkábban szabadságvesztés az ítélet. A pénzbüntetés összege most 300 ezer rubeltől egymillióig terjed. A jelek szerint a maffiózóknak megéri, legalább is nem úgy tűnik, mintha megijedtek volna a következményektől. Egymást érik a leleplezések, a lebukások. Tavaly csak az első tíz hónapban 8 kaszinót és 60 játékautomatákkal felszerelt termet zártak be a fővárosban. Több mint félezer játékautomatát elkoboztak. 88 büntető eljárást indítottak. Azóta is folyik a hajsza a bűnözők ellen. Idén ősszel az egyik legnagyobb, illegális szerencsejátékot szervező, társaságra is lecsaptak Moszkvában, ezzel 15 klub és kaszinó működését sikerült megszüntetni. Több mint száz embert fogtak el, többek között a társaság fejét, Anton Bazsanovot is. Legálisan tevékenykedő fogadási irodák leple alatt folyt a szerencsejáték, méghozzá szigorú konspirációs szabályok szerint. Havonta többszázmillió rubelt kerestek a szervezők, luxus körülmények között éltek, a legdrágább gépkocsiktól a magánrepülőgépekig sok mindent megengedhettek maguknak. A RIANovosztyi hírügynökség értesülése szerint az egyik felszámolt illegális kaszinó Észak-Korea moszkvai nagykövetségének épületében működött. Ezt a követség cáfolta, igazságügyi források azonban nem. Nemcsak a fővárosra korlátozódik a bandák elleni harc, egyre-másra érkeznek a hírek az ország legkülönbözőbb tájairól. Magadanban például billiárdszalon, Csitában internet-kávézók és sörbárok leple alatt folyt a szerencsejáték. A leleplezések nyomán sokszázmillió rubel már visszakerült az államhoz. 
Szerző
Témák
Oroszország