Számozott utcák: az ország legnagyobb diszkrimináció-ellenes perét nyerte meg a TASZ

Publikálás dátuma
2018.12.12. 15:55

Fotó: Németh András Péter
Razziákkal és házaik lerombolásával a romák emberi méltóságát és az egyenlő bánásmódhoz való jogát sértette Miskolc fideszes önkormányzata az elsőfokú ítélet szerint.
Lezárult az ország legnagyobb diszkrimináció-ellenes pere - írja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Elsőfokon megnyerte a pert a TASZ és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indított. A Miskolci Törvényszék szerdán kihirdetett ítélete szerint
a Miskolci Önkormányzat és a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MIÖR) megsértette a miskolci romák emberi méltóságát, egyenlő bánásmódhoz való jogát a szegénytelepeken folytatott razziákkal, és egyéb, a romák elüldözését szolgáló intézkedésekkel, ideértve az önkormányzat és polgármester nyilvános kommunikációját is.

A pert még 2016 tavaszán indította a TASZ és a NEKI. Ezt megelőzően az alapvető jogok biztosa már a 2015 júniusában kiadott jelentésében jogellenesnek találta a szegénytelepeken 2011 óta folytatott összevont hatósági razziákat és azok azonnali beszüntetésére szólította fel a városvezetést. Ugyanebben az évben az Egyenlő Bánásmód Hatóság ötszázezer forint bírságot szabott ki a miskolci fideszes önkormányzatra a számozott utcákban lakó romák vegzálásáért és házaik lerombolásáért. Miután azonban ezt nem vették figyelembe, a jogvédő szervezetek a bírósághoz fordultak a miskolci romák jogainak érvényesítéséért, és közérdekű pert indítottak. A felperesek azt is kérték a bíróságtól, hogy mondja ki: a Miskolci Önkormányzat különböző, cigányokat sújtó intézkedései - mint például az alternatív lakhatás biztosítása nélküli telepfelszámolás - és az azokhoz kapcsolódó retorika sértette a miskolci romák egyenlő bánásmódhoz való jogát. A mai napon kihirdetett ítéletében a Miskolci Törvényszék kimondta, hogy
a miskolci önkormányzat a városban vitathatatlanul fennálló szociális problémákat, társadalmi feszültségeket nem jogállami eszközökkel kezelte.

A bíróság maga hangsúlyozta, hogy ez a per a legnagyobb volumenű antidiszkriminációs per ma Magyarországon.
"Bízunk benne, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat nem megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel fogja kezelni." - mondta Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője. Az ítélet 55 oldalas. A perben ügyvédként a TASZ-t dr. Hüttl Tivadar és dr. Nónay Gábor, a NEKI-t dr. Ammann Zsuzsa képviselte.
Szerző

Egyre hidegebb lesz, hétvégén pedig megérkezik az igazi tél

Publikálás dátuma
2018.12.12. 15:48
Illusztráció
Fotó: Varga György / MTI
Szombatra már az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a havazás miatt.
Csütörtökön közepesen és erősebben felhős területek és időszakok egyaránt lesznek, számottevő csapadék nem valószínű, de előfordulhat jelentéktelen hószállingózás. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -6 fok között várható, a legmagasabb nappali hőmérséklet pedig 0 és +5 fok között alakul.
Pénteken délnyugat felől fokozatosan beborul az ég. A Dunántúl déli részén már nem is süt ki a nap, míg máshol kora délutánig még több-kevesebb napsütés várható. Délután délnyugaton havazás kezdődik, amely lassan északkelet felé terjed. Sokfelé élénk lesz az északkeleti, keleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -7, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +3 fok között várható. Baranya, Somogy és Zala megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a havazás miatt, az érintett területeken 12 óra alatt 5 centimétert meghaladó friss hó is hullhat.
Forrás: OMSZ
Szombaton borult lesz az ég, és országos havazásra számíthatunk. Északnyugaton kisebb mennyiségű hóra van kilátás, máshol viszont vastagabb hótakaró várható. Kis eséllyel a Tiszántúl keleti felén havas eső, eső is eshet. Élénk lesz az északi, északkeleti szél, elsősorban a Dunántúl nyugati részén erős széllökések is lehetnek, amely hordhatja a havat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és -4, a legmagasabb nappali hőmérséklet +1 és -2 fok között valószínű. Szombatra már az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a havazás miatt.
Forrás: OMSZ
Forrás: OMSZ
Hófúvás veszélyére Vas és Zala megyében figyelmeztetnek. 
Vasárnap nyugaton szakadozik, csökken, és keleten is vékonyodik a felhőzet. Az ország keleti felén is egyre kevesebb helyen várható havazás. Kezdetben az északi, északkeleti szél helyenként még élénk lehet, majd mindenhol mérséklődik a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -1 és -4 fok között várható, de a kevésbé felhős nyugati tájakon jóval hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és +2 fok között alakul.
Szerző

Az uniós átlagnál jóval kevesebbet költött szociális célokra Magyarország

Publikálás dátuma
2018.12.12. 15:45

Fotó: Népszava
Pedig az EU-ban is csökkent a szociális védelmi rendszerre fordított kiadások aránya.
Enyhén csökkent a szociális védelmi rendszerre fordított kiadások aránya az Európai Unióban tavalyelőtt: míg 2015-ben a bruttó hazai termék (GDP) 28,4 százalékát fordították erre a célra a tagállamok, 2016-ban 28,2 százalékát. Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) szerdán közölt jelentése szerint a szociális kiadások – nyugdíj, egészségügy, munkanélküliség, család és gyermekek, lakhatás és társadalmi kirekesztettség – GDP-hez viszonyított aránya 2016-ban Franciaországban volt a legnagyobb, 34,3 százalék, míg Romániában, Litvániában és Lettországban a legalacsonyabb, egyaránt 15 százalék körül. Tavalyelőtt uniós szinten a szociális védelemre fordított pénzeknek alapvetően két forrása volt, 55 százalék származott társadalombiztosítási járulékokból, 40 százalék pedig a kormányok adóbevételeiből. Az összes kiadásból – 45,6 százalék jutott nyugdíjakra, – 36,9 százalék egészségügyi ellátásra, – 8,7 százalék családtámogatásra, – 4,7 százalék munkanélküli segélyre – és 4,2 százalék lakhatásra, illetve a társadalmi kirekesztettség elleni fellépésre. Franciaország mellett az uniós átlag feletti mértékben költött 2016-ban a szociális védőhálóra Finnország (32,0 százalék), Dánia (31,6 százalék), Ausztria (30,3 százalék), Belgium (29,8 százalék), Olaszország (29,7 százalék), Svédország (29,6 százalék), Hollandia (29,5 százalék), valamint Németország (29,4 százalék). Magyarország 2016-ban a GDP 19,2 százalékát, 2015-ben 19,4 százalékát, 2011-ben pedig 21,6 százalékát költötte szociális célokra. A tavalyelőtti arány a 18. helyre volt elég 27 uniós ország között. (A hiányzó Lengyelországról nincs adat.)
Forrás: Eurostat
Az egy főre jutó szociális kiadások összege – az egyes országok közötti árszintkülönbségeket kiszűrő – vásárlóerő-egységben (PPS) mérve is jelentős különbségeket mutat az egyes tagállamok között 2016-ban. Az uniós átlag 8200 PPS, ezt tíz ország múlja felül. Luxembourg (14,5 ezer PPS) után Ausztria (11,1 ezer PPS), Németország (11,0 ezer PPS), Dánia (10,9 ezer PPS), Hollandia (10,9 ezer PPS) és Franciaország (10,8 ezer PPS) lakosaira jut a legmagasabb összeg, míg a legszegényebb országokban, Romániában, Bulgáriában és Lettországban 3 ezer PPS alatt áll az egy főre jutó szociális kiadások összege. Magyarország 4 ezer PPS-sel a 22. helyre került. Az uniós átlagot meghaladó mértékben költött Magyarország a családok és gyermekek védelmére, az összes szociális kiadások 11,9 százalékát, valamint a nyugdíjakra (50,0 százalék). Arányait tekintve az uniós átlagnál kevesebbet költött hazánk munkanélküli segélyekre (1,7 százalék), az egészségügyre (33,9 százalék), valamint lakhatásra és a társadalmi kirekesztettség elleni fellépésre (2,4 százalék).