Magához tért a kormány: Soros-ügynökök tüntettek, az ellenzék az alkotmányos rendet repeszti meg, a házszabály meg szabadon értelmezhető

Publikálás dátuma
2018.12.13. 11:05
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Keresztényellenes, erőszakos Soros-kitartottak tüntettek a Kossuth téren – így magyarázza a kancelláriaminiszter a szerda esti demonstrációkat, melyek a rabszolgatörvény elfogadása miatt robbantak ki.
Törvénytelen volt a szerda esti tüntetés, mert nem jelentették be, azaz a résztvevők bűncselekményt követtek el - deklarálta Gulyás Gergely a kormányinfón. (A szerda esti, helyenként tettlegességbe csúszó demonstráció legális voltáról azt mindenképp érdemes leszögezni, hogy az alkotmány megengedi a spontán tüntetést) A kancelláriaminiszter magyarázatába - konkrétumok említése nélkül - beemelte a Soros-panelt, mondván: az amerikai üzletember kitartottjai tüntettek a Kossuth téren, erőszakos, keresztényellenes fellépésüktől pedig „Isten óvja az országot”. (Utóbbival arra utalt, hogy néhány tüntető azt skandálta, ég a fenyő, ég a rendőr – és próbálták felgyújtani a Kossuth téri, rohamrendőrökkel körülvett karácsonyfát.) Gulyás statisztikája szerint 34 személyt vettek őrizetbe, közülük 20 embert garázdaság, többeket pedig gyülekezési jog megsértése és lopás gyanújával – az összecsapásokban pedig öt rendőr sérült meg,.  Azt, hogy a parlamenti szavazás ellenzéki obstrukcióba fulladt, Gulyás méltatlannak és szomorúnak nevezte - és nyomban kijelentette, hogy az MSZP, a Jobbik, az LMP, a DK és a Párbeszéd képviselői (ahogy a függetlenek is) alkotmányellenes akciót hajtottak végre. (Hogy milyen jogi szankciókat lehet foganatosítani, arról Kövér László az ügyrendi bizottság véleményét kéri.)
És Gulyás szerint nem vitás, hogy a kormánypárti politikusok teljesen törvényesen voksoltak, erről érdemi vita fel sem merülhet – mivel a házszabály említést sem tesz arról, hogy csak képviselői kártyával lehetne szavazni, és szerinte nincs gond a parlamenti patkóból levezetett üléssel sem. Arról a kancelláriaminiszter nem ejtett szót, hogy a házszabály gépi szavazás esetén név szerint kell voksolni. Viszont a név szerinti azonosítás csak a képviselői kártyák segítségével menedzselhető. Ha nincsenek benn a kártyák, akkor voksolás nem név szerinti. Ráadásul a házszabály azt is deklarálja, hogy erőteljes rendzavarás esetén a házelnök berekeszti az ülést. Gulyás Gergely szerint Kövér László nyugodtan dönthetett úgy, hogy nincs masszív rendetlenkedés, simán menedzselhető az ülés. Mindenesetre nincs sok remény arra, hogy a törvény érvénytelenségét (elfogadásának körülményei miatt) semmissé tehető a jogszabály, ugyanis csak annyi történhet, hogy a köztársasági elnök (ez kevéssé valószínűsíthető), vagy 50 képviselő a visszás szavazás miatt normakontrollra küldi a jogszabályt az Alkotmánybírósághopz. Gulyás Gergelyt a Hír TV riportere kérdezhette először, aki a tegnapi tüntetés vagy a túlóratörvény helyett a franciaországi és németországi migránstáborokról érdeklődött.
Szerző
Frissítve: 2018.12.13. 16:36

Mindjárt újra tüntetnek a rabszolgatörvény ellen

Publikálás dátuma
2018.12.13. 09:27

Fotó: Molnár Ádám
Délután folytatódik a tiltakozás a Kossuth téren, a szervezők békés tüntetésre hívták a résztvevőket.
Szerdán a Parlamenttől a Parlamentig vonult a rabszolgatörvény ellen tüntető tömeg, ám közben végigjárta a belvárost és elfoglalt két hidat. A Fidesz székházánál két rendőrt gázspray-vel fújtak le, a Kossuth téren a tüntetők ellen használtak könnygázt. A résztvevőket egy szónok akkor csütörtök délutánra is demonstráció hívta: a tervek szerint 5-6 óra között fognak elindulni, hogy forgalmasabb utakat és közlekedési csomópontokat zárjanak le. A Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet eközben a Facebookon hirdetett tüntetést, az esemény 17 órakor kezdődik a Kossuth téren.
„Hozz magaddal enni- és innivalót, meleg ruhát, és készülj fel, hogy több órát maradunk”

– írták a szervezők, hozzátéve: békésen tüntetnek majd a rabszolgatörvény elfogadása ellen.

Lépnek a szakszervezetek

A szakszervezetek sztrájkelőzetessel hívnák fel a figyelmet a rabszolgatörvény igazságtalanságára: Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke más szakszervezeti vezetőkkel szerdán a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatót, amin arra kért minden érintett dolgozót, hogy csütörtökre mindenki vegyen ki egy szabadnapot, ezzel figyelmeztessenek egy esetleges sztrájk következményeire.
„Nagyon érezzük a társadalmi konszenzus és a béke hiányát, nem létezik, hogy a munkáltatónál legyen minden jog”

– mondta Borosné.

Hozzátette, hogy ha szükséges, a lakosság és az állampolgárok támogatásával szerveznének sztrájkot 400 órás – a német multik kívánságára bevezetett, de önkéntesen választhatónak titulált – túlóra bevezetése ellen. A rabszolgatörvény alkalmazásának megakadályozására buzdít a BKV-s Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) is. Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke, aki több szakszervezeti vezetővel maga is részt vett a szerdai tüntetésen, a Zoom.hu szerint közölte: a szakszervezetek erős háttér nélkül nem sokra mennek, különösen nem egy olyan kormány ellen, amelyik nyolc éve nem hallgat meg senkit. Naszályi leszögezte: amennyiben a kormány nem hívja vissza a javaslatot, a szakszervezetek akár a diákokkal is megerősödve a túlmunka megtagadására fognak buzdítani minden munkavállalót. Az EKSZ önállóan és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) tagjaként is folytatja a törvény bevezetése elleni küzdelmet. Amennyiben mégsem járnak sikerrel, a szakszervezet országos mozgósításba kezd a közlekedésiek körében is: felszólít minden munkavállalót, hogy tagadja meg a megszokottnál több túlórát. Ezt ugyanis bárki megteheti – hívta fel a figyelmet. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerdán nyílt levélben kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy a rabszolgatörvényt megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek.

Utoljára ül össze a parlament

Az Országgyűlés csütörtökön befejezi a 2018-as munkáját. A parlament idei utolsó ülésének negyedik napja reggel 9 órakor kezdődik. Elsőként a Kúria elnöke számolhat be legfeljebb fél órában szervezete 2017-es tevékenységéről, amit a kormány, majd a frakciók értékelhetnek. A második és harmadik napirendi pontban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének, valamint a legfőbb ügyésznek nyílik lehetősége a beszámolóra, amelyekhez hasonlóan hozzászólhatnak a képviselők is. A Ház hétfőn kezdte meg őszi ülésszakának záró ülését, szerdán pedig több mint negyven előterjesztésről határozott. Bár az ellenzék minden eszközzel megpróbálta megakadályozni, a parlament kormánypárti többsége végül a rabszolgatörvényt is megszavazta.

Szerző
Frissítve: 2018.12.13. 09:46

Ha ön nyaralni, telelni, vagy nászútra megy, máris beleegyezett, hogy gyakorlatilag megfigyelje a magyar állam

Publikálás dátuma
2018.12.13. 08:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Még a faluvégi kempingeknek és az erdei turistaházaknak is adatokat kell majd közölnie.
Zöld utat kapott a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, aminek a segítségével a kormány egyik cége folyamatosan látja, hogy ki, kivel és mikor száll meg egy szállodában – írja a Zoom.hu. A parlament november végén fogadta el a turisztikai törvény módosítását, amely kötelezővé teszi minden magyarországi szálláshelynek, hogy névvel, címmel jelentse le a nála megszálló magyarok és külföldiek adatait. A portál szerint a most megjelent végrehajtási utasításból az is kiderül, hogy a rendszert nemcsak szállodákra és panziókra, hanem
minden szálláshely-szolgáltatóra kötelezően kiterjesztik, így például az erdei turistaházaknak is meg kell adniuk a náluk tartózkodók adatait.

A szállásadókat arra is kötelezik, hogy a náluk megszálló vendégek adatait töltsék fel egy tárhelyre, amit Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központra kereszteltek. A turisztikai adatközpontot a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Zrt. kezeli. A most megjelent és január elsejével hatályba lépő végrehajtási rendeletből az derül ki, hogy
2019. július elsejétől a magyarországi szállásadónak rögzítenie kell a nála megszálló vendég nevét, születési adatait, nemét, anyja nevét, személyazonosításra alkalmas okmányának számát (külföldieknél útlevél), valamint a várható tartózkodás idejét.

Az így kinyerhető statisztikai adatokat – havonta egyszer – a központ átküldi a KSH-nak, illetve a NAV-nak. A helyi önkormányzatok jegyzői pedig beléphetnek az adatközpont elektronikus felületére, és ezekből kigyűjthetik az idegenforgalmi adó beszedéséhez szükséges helyi adatokat. A kormányrendelet szerint a Magyar Turisztikai Ügynökség az általa kezelt adatokat a turizmust segítő kutatási és fejlesztési feladatokhoz használhatja – vagyis törvényesen nem férhet hozzá az általa kezelt személyes adatokhoz – arra nincs is szüksége –, noha ez technikailag könnyen megoldható. Míg az MTÜ munkatársai – elvileg – személyre szabottan nem kutakodhatnak a saját maguk által kezelt adatbázisban, addig azt a rendőrség megteheti: nemcsak egy konkrét személy körözése esetén, de általános bűnüldözési, sőt bűnmegelőzési tevékenység keretében is szabadon monitorozhatják a szállásfoglalási adatbázist. A szállodáknak jövő év közepétől, a panzióknak október elsejétől, a kempingeknek, a közösségi szállásoknak és a turisztikai célú lakáskiadóknak pedig 2020-től kell majd adatokat szolgáltatniuk az állami turisztikai vendégkönyvbe.
Szerző
Frissítve: 2018.12.13. 08:21