Harminchat Airbus harci helikoptert vásárolt a honvédség

Publikálás dátuma
2018.12.14 15:02
Egy H225M katonai helikopter
Fotó: AFP/ Janek Skarzynksi
A honvédelem gazdasági hivatal a régi orosz helikopterek elavulásával magyarázza a vételt, de gyanús, hogy a Franciaországból rendelt gépekkel a kormány félrenézést is vásárolt Paks 2 miatt. Ez már a második óriási Airbus-beszerzés.
Tizenhat Airbus, H225M-típusú helikoptert vásárolt a Magyar Honvédség. A beszerzésről szóló szerződést pénteken Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban (HM) írták alá – magyar oldalról  Fodor Péter, a HM Védelemgazdasági Hivatal főigazgatója, az Airbus Helicopters részéről pedig Dennis Bernitz és Thomas Hein értékesítési, illetve kereskedelmi vezetők szignózták dokumentumot.
A Honvédelmi Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az új helikopterekkel 2023-tól bővül a légiflotta, beszerzésükre pedig azért volt szükség, mert meglévő, Mi-8-as és Mi-17-es szállító helikopterek hamarosan elérik üzemidejük és rendszerben tarthatóságuk végső határidejét. Igaz, nem régen 5,2 milliárdos nagygenerálon estek, a felújítással megbízott orosz cég pedig a Zoom szerint másfélszer olyan drágán vállalta a munkát, mint ukrán versenytársaik tették egy török megbízás esetében.
A nagy bevásárlást már egy korábbi megrendelés is megelőzte: az Airbus júniusban számolt be róla, hogy a honvédség 20 darab H145M-gépet vásárol tőlük 
így az új gépekkel együtt már 36 Airbus-helikopter beszerzésénél tartunk.
A nyáron beszerzett H145M típusú helikopterek könnyebb harci helikopterek. A most megrendelt zömökebb, 11 tonnás járművek a harci feladatok mellett logisztikai, mentési, katasztrófavédelmi feladatokat is el tudnak látni. 

Megnyugtatott Nyugat, titokban költött százmilliárdok

 Mint lapunk írta, a tenderrel nem csak modern légierőt, de nyugati félrenézést is vásárol a kormány, az orosz üzletnek számító Paks2-beruházás miatt. Hogy mennyit kóstál majd a helikopter flotta beszerzésem arról csak találgatni lehet, de az biztos, hogy a választások előtt hirtelen titokban katonai célokra különítettek el 650 milliárd forintot. Hogy ebből a pénzből mit finanszíroznak, arról csak találgatni lehet, hiszen államtitkoknak minősül. Bizottsági forrásokból úgy tudjuk: a tárca azóta sem közölte a grémiummal, hogy pontosan mennyi és milyen repülőjárművet kíván vásárolni, pedig az ellenzék rendszeresen kikérte ezeket az adatokat.  
Annyi ismert, hogy az idei és a 2019-es költségvetésben összességében közel 100 milliárd forintot különítettek el katonai repülőgép beszerzésre

A nemkormánygépek, amikkel Orbán szokott repülni

A helikopterdömping csak a beszerzési torta egyik- – igaz, jókora – szelete, az elmúlt időben ugyanis egymást érték az új gépvásárlások Az év elején vetta kormány két nagy Airbus A319-est, amelyeket a miniszterelnök is szívesen használ. Beszereztek még két futárgépnek mondott, de valójában business jet Dassault Falcon 7X-et, amelyek közül az egyiket sokáig eltitkolták. Mindezek után bejelentették vesznek még egy Airbus A319-est valamint három teherszállító-repülőgépet is. 
Frissítve: 2018.12.14 20:09

Balatoni e-jetski: nemet mondtak az önkormányzatok

Publikálás dátuma
2019.04.24 10:00

Fotó: Shutterstock
Ha az önkormányzatokon múlik, mégsem lehet elektromos jetskit használni a tavon. A BSZ legutóbbi ülésén ugyanis az érintett települések polgármestereinek többsége ellenezte az engedélyezést.
A magyar fejlesztésű Narke TheElectrojetet gyártó cég a Balatonon is szeretné elterjeszteni három személyes, 380 kilogrammos, 60 lóerős, 55 kilométer/órás sebességre képes járművét, mely hivatalosan nem vízi sporteszköz, hanem kisgéphajó, és fejlesztői szerint újabb vonzerőt jelentene a tó számára. Mint arról a Népszava már tavaly beszámolt, ráadásul egy jogi kiskapunak köszönhetően a jelenlegi szabályoknak is megfelel, ellentétben a jetskivel, mely a belső égésű motorral hajtott kishajókhoz és csónakokhoz hasonlóan ki van tiltva a magyar tóról. Más kérdés, hogy a hatályos törvényben már csak azért sem szerepel az elektrojet, mert amikor a nyolcvanas években megalkották az erre vonatkozó passzust, értelemszerűen senki sem gondolt elektromos járművekre. Az elektrojet engedélyezése ellen komoly civil tiltakozás kezdődött tavaly ősszel: a Nők a Balatonért Egyesület petíciójához sokan csatlakoztak, többek között Bezeréti Katalin, Balatonföldvár korábbi polgármestere is. Az egyesület szerint nem véletlen, hogy a motorcsónakokat is már több mint harminc éve kitiltották a tóról, ugyanis nemcsak balesetveszélyesek, de környezetszennyezőek is, és ugyanez igaz az elektromos jetskire is, hiszen felkavarja a sekély tóban az iszapot, aminek komoly következményei lehetnek. Az ügy a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség ülésein is többször felmerült. Szóba került például, hogy módosítani kellene a jogszabályt, hogy az elektrojetre is vonatkozzon, de olyan vélemény is akadt, hogy 15 kilométer/órában kellene maximálni a megengedett sebességet a tavon, ami egyértelműen értelmetlenné tenné az e-jetski bevezetését. Ennek ellenére nemrég a Balatoni Szövetség (BSZ) és a Balatoni Fejlesztési Tanács is (BFT) szabad utat adott az elektrojetnek, egészen pontosan nem léptek fel a bevezetése ellen, így mostanáig úgy tűnt, a nyáron már megjelenhetnek a tavon a járművek. A szövetség legutóbbi ülésén azonban a polgármesterek többsége mégis a tiltás mellett állt ki. – Határozott nemet mondtam – felelte lapunk megkeresésére Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere. – Egyáltalán nem vagyok maradi, s egyetértek, fejleszteni kell a tó turisztikai vonzerejét, de nem mindegy, hogyan. Az elektrojet nem ide való, főleg nem a déli partra, ahol a sekélyebb víz miatt a parttól több száz méterre is fürdeni lehet, ami komoly balesetveszély, hiszen egy 50-60 kilométerrel száguldó jetskiről nem lehet észrevenni például egy úszót, főként, ha úgy süt a nap. Szerintem a Balaton kicsi egy ilyen teljesítményű járműhöz, személy szerint 5-7 kilométer/órában szabnám meg a maximális sebességet a tavon. Nem csak a polgármesterek ellenzik az elektromos jetskit, úgy tudjuk, a balatoni horgászok egyik szervezete is felszólalt a jármű ellen, arra hivatkozva, hogy a jármű annyira felkavarná a vizet és az iszapot, hogy sérülnének a halak élőhelyei. Döntés azonban nem született a BSZ ülésén, ahol információink szerint nyilvánosan egyetlen polgármester sem állt ki az engedélyezés mellett. Más kérdés, hogy sok településvezető nagyon bírálni sem merte az ötletet, ugyanis attól tartottak, hogy a fejlesztő-terjesztő cég mögött olyan politikai erők állnak, melyek hatással lehetnek falujuk-városuk későbbi támogatására. Így aztán olyan javaslat is elhangzott, hogy csak kijelölt pályán lehessen használni a járműveket, ám végül arról állapodtak meg az ülés résztvevői, hogy a BFT-vel, civilekkel és szakemberekkel közösen döntenek az e-jetski balatoni jövőjéről, s ez alapján javasolják a törvény módosítását.
Frissítve: 2019.04.24 10:00

Műsorvezetőként tér vissza Juhász Péter

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:21
Fotó: Népszava
Újdonsült kollégáival nem kezdőként vágnak bele a feladatba, mindhárman készítettek már műsort a Tilos Rádióban.
Juhász Péter, a megszűnt Együtt párt volt társelnöke a közösségi oldalán tette közzé hogy ezentúl Sárosi Péterrel és Dj Dervissel készít műsort a Tilos Rádióban – írja a Magyar Narancs
„Nem most hordott minket össze a szél, mindhárman a Kendermag Egyesület tagjai voltunk, majd mindhárman készítettünk már műsort a Tiloson”
– idézte fel Juhász.  Sárosi sokáig a TASZ Drogpolitikai koordinátoraként volt ismert, egy ideje önállósult alapítványával készíti a Drogriporter cikkeit, videóit. Juhász szerint világlátását leginkább a Pendulum cikkein keresztül lehet megismerni.