Hiába a magasabb bérek, égető a munkaerőhiány a hazai építőiparban

A hatékonyság is jóval az európai átlag alatt van.

Idén az elemzők becslése szerint 22 százalékkal haladhatja meg az építőipar növekedése a múlt évit. Az ágazat teljesítménye év végéig elkérheti a 3000 milliárd forintot, az átlagos 2500 milliárd helyett. Ám ez a kiemelkedő szám sem feledtetheti, hogy 2017-ben még 30 százalékkal bővült az építőipar 2016 -hoz képest. Jövőre pedig az Euroconstruct előrejelzése szerint már alig 6-7 százalékos növekedésre lehet számítani. Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László 12 százalékos növekedéssel számolt a szervezet pénteki évzáró közgyűlésén. A GKI Gazdaságkutató Zrt. még ezt nagyon optimista prognózisnak tartja, s legföljebb 5 százalékos bővülést tart valószínűnek – mondta a Népszavának Petz Raymund, a társaság ügyvezető igazgatója.

A KSH adatai alapján az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 40,3 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit. Ezzel azonban csínján kell bánni Petz Raymund szerint, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a szerződéseknek többnyire csak a negyede valósul meg. Óvatosságra int az is, hogy a kormányzati és sok elemző várakozásával szemben kétséges, hogy az ez évre várt 20-25 ezer újlakás átadása megtörténhet-e. Az év első tíz hónapjában ugyanis valamivel több, mint 10 ezer új otthonba költözhettek be a lakók. A két utolsó hónap során ugyan még átadhatnak néhány ezer lakást, de a végső szám legföljebb alulról súrolhatja a 20 ezret.

Varga Mihály pénzügyminiszter az évzáró közgyűlésen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) további kiterjesztését is megemlítette, különös hangsúlyt helyezve a vidéki, főleg az 5 ezer lakos alatti települések újlakás építésének támogatását. Szakemberek szerint ez utóbbi sikerét leginkább nem a támogatás emelése, hanem a munkahelyteremtés és az infrastruktúra fejlesztés ösztönözhetné.

A pénzügyminiszter összességében biztató jövőképet rajzolt fel a szektor szereplői elé. Közölte, 2018-2023 között csak az állami megrendelések elérik majd a 14 ezer milliárd forintot, amibe természetesen az uniós források is beleértendők. Egyebek mellett folytatódik a 2015-ben meghirdetett Modern Városok program is, amely többek között a megyeszékhelyeket lenne hivatva bekapcsolni gyorsútakkal az országos autópályahálózatba. Az eddigi eredményeket látva, bőven van hová fejlődni – jegyezte meg egy építési vállalkozó. A miniszter szerint további 8 ezer milliárd forint értékben magánberuházók is megjelennek az építőipari piacon, mint például a BMW debreceni gyára. Igaz, tehetjük hozzá, abban 12 milliárd forint magyar adófizetői pénz is lesz.

A gondok között az ÉVOSZ elnöke és a miniszter is megemlítette az egyre égetőbb munkaerőhiányt, a nem kielégítő hatékonyságot - a termelékenység például fele a nyugat-európai átlagnak -, de a cégek ezekből fakadó alacsony versenyképességével sem elégedettek. Varga reményét fejezte ki, hogy tovább emelkednek a bérek, hiszen az építőiparban még csak bruttó 230 ezer forint az átlagbér, miközben az autóiparban ez már 300 ezer forint. A 2013-as mélyponthoz, a 270 ezres létszámhoz képest most 330 ezren dolgoznak a szektorban, ám, mint Koji László többször is nyilatkozta, az újonnan felvettek többsége segédmunkás, akiket még a betanított munkákra is oktatni kell.

A kormány a technikai, technológiai fejlesztések, a hatékonyság növeléséért idén összesen 16, jövőre 6 milliárd forint támogatást nyújt a kis és közepes vállalkozások (kkv) számára.

A megfelelő szakember, illetve utánpótlás kinevelése, illetve a technikai, technológiai fejlesztésekre, korszerűsítésre fordított összegektől érdemi hatást legföljebb középtávon lehet majd remélni– állította Petz Raymund. A közgyűlésen ugyan kerülték, hogy a rabszolgatörvény várható hatásáról kérdezzenek, vagy elemezzék azt, a szakember úgy vélte: az évi 400 órára emelt túlórakeret az építőipart nem igazán érinti, hiszen, ha van megbízás, akkor most is általános a napi 12-14 órás, többnyire hat napos munkavégzés.