Hiába a magasabb bérek, égető a munkaerőhiány a hazai építőiparban

Publikálás dátuma
2018.12.15 07:45

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A hatékonyság is jóval az európai átlag alatt van.
Idén az elemzők becslése szerint 22 százalékkal haladhatja meg az építőipar növekedése a múlt évit. Az ágazat teljesítménye év végéig elkérheti a 3000 milliárd forintot, az átlagos 2500 milliárd helyett. Ám ez a kiemelkedő szám sem feledtetheti, hogy 2017-ben még 30 százalékkal bővült az építőipar 2016 -hoz képest. Jövőre pedig az Euroconstruct előrejelzése szerint már alig 6-7 százalékos növekedésre lehet számítani. Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László 12 százalékos növekedéssel számolt a szervezet pénteki évzáró közgyűlésén. A GKI Gazdaságkutató Zrt. még ezt nagyon optimista prognózisnak tartja, s legföljebb 5 százalékos bővülést tart valószínűnek – mondta a Népszavának Petz Raymund, a társaság ügyvezető igazgatója.  A KSH adatai alapján az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 40,3 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit.  Ezzel azonban csínján kell bánni Petz Raymund szerint, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a szerződéseknek többnyire csak a negyede valósul meg. Óvatosságra int az is, hogy a kormányzati és sok elemző várakozásával szemben kétséges, hogy az ez évre várt 20-25 ezer újlakás átadása megtörténhet-e. Az év első tíz hónapjában ugyanis valamivel több, mint 10 ezer új otthonba költözhettek be a lakók. A két utolsó hónap során ugyan még átadhatnak néhány ezer lakást, de a végső szám legföljebb alulról súrolhatja a 20 ezret. Varga Mihály pénzügyminiszter az évzáró közgyűlésen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) további kiterjesztését is megemlítette, különös hangsúlyt helyezve a vidéki, főleg az 5 ezer lakos alatti települések újlakás építésének támogatását. Szakemberek szerint ez utóbbi sikerét leginkább nem a támogatás emelése, hanem a munkahelyteremtés és az infrastruktúra fejlesztés ösztönözhetné. A pénzügyminiszter összességében biztató jövőképet rajzolt fel a szektor szereplői elé. Közölte, 2018-2023 között csak az állami megrendelések elérik majd a 14 ezer milliárd forintot, amibe természetesen az uniós források is beleértendők. Egyebek mellett folytatódik a 2015-ben meghirdetett Modern Városok program is, amely többek között a megyeszékhelyeket lenne hivatva bekapcsolni gyorsútakkal az országos autópályahálózatba. Az eddigi eredményeket látva, bőven van hová fejlődni – jegyezte meg egy építési vállalkozó. A miniszter szerint további 8 ezer milliárd forint értékben magánberuházók is megjelennek az építőipari piacon, mint például a BMW debreceni gyára. Igaz, tehetjük hozzá, abban 12 milliárd forint magyar adófizetői pénz is lesz. A gondok között az ÉVOSZ elnöke és a miniszter is megemlítette az egyre égetőbb munkaerőhiányt, a nem kielégítő hatékonyságot - a termelékenység például fele a nyugat-európai átlagnak -, de a cégek ezekből fakadó alacsony versenyképességével sem elégedettek. Varga reményét fejezte ki, hogy tovább emelkednek a bérek, hiszen az építőiparban még csak bruttó 230 ezer forint az átlagbér, miközben az autóiparban ez már 300 ezer forint. A 2013-as mélyponthoz, a 270 ezres létszámhoz képest most 330 ezren dolgoznak a szektorban, ám, mint Koji László többször is nyilatkozta, az újonnan felvettek többsége segédmunkás, akiket még a betanított munkákra is oktatni kell. A kormány a technikai, technológiai fejlesztések, a hatékonyság növeléséért idén összesen 16, jövőre 6 milliárd forint támogatást nyújt a kis és közepes vállalkozások (kkv) számára. A megfelelő szakember, illetve utánpótlás kinevelése, illetve a technikai, technológiai fejlesztésekre, korszerűsítésre fordított összegektől érdemi hatást legföljebb középtávon lehet majd remélni– állította Petz Raymund. A közgyűlésen ugyan kerülték, hogy a rabszolgatörvény várható hatásáról kérdezzenek, vagy elemezzék azt, a szakember úgy vélte: az évi 400 órára emelt túlórakeret az építőipart nem igazán érinti, hiszen, ha van megbízás, akkor most is általános a napi 12-14 órás, többnyire hat napos munkavégzés.

Még tart a lendület

Októberben az építőipari termelés 18,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésének volumene 15,7, az egyéb építményeké 21,9 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz mérve az építőipar termelése 0,5 százalékkal emelkedett - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az épületeknél ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést - fűzték hozzá. A megkötött új szerződések értéke 11,4 százalékkal haladta meg a tavaly októberieket, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 32,7 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 4,5 százalékkal kisebb volt. Októberben ipari és egészségügyi épületekre, illetve út- és vasútépítésekre kötöttek nagy értékű szerződéseket. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 1,7, az egyéb építményeké 53 százalékkal nagyobb volt, mint a múlt év októberében volt. Az év első tíz hónapjában építőipari termelés 22,2 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az épületek építése 15,9 százalékkal, az egyéb építmények építése 31,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építésének volumene 26,3, az egyéb építményeké 43,4 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakot.     

2018.12.15 07:45
Frissítve: 2018.12.15 07:45

A válság óta megduplázódott a milliárdosok száma, sosem volt még ennyi pénze a gazdagoknak

Publikálás dátuma
2019.01.21 12:42

Fotó: /
Tovább nyílt a vagyonolló tavaly. A világszerte fizetett adóknak csak 4 százaléka származik a gazdagoktól, míg a 26 leggazdagabbnak annyi pénze van, mint másik 5 milliárd embernek együtt.
"A gazdagok és szegények közötti egyre szélesedő szakadék ellehetetleníti a szegénység elleni harcot, károsítja a gazdaságot és szítja az emberek dühét" - mondta Winnie Byanyima, az Oxfam International vezérigazgatója. 2018-ban még tovább nyílt a vagyonolló a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, hívta fel rá a figyelmet a nemzetközi civil szervezet a hétfőn közzétett éves egyenlőtlenségi jelentésében, mint azt az Euronews kiszúrta.
Tavaly a 26 leggazdagabb ember vagyona egyenlő volt az emberiség legszegényebb felének összvagyonával
- írják. Világszerte 10 ezer ember hal meg naponta azért, mert pénz híján nem fér hozzá egészségügyi ellátáshoz. Egyes helyeken - például a brazíliai Sao Pauloban - átlag 25 évvel élnek rövidebb ideig a szegény környékek lakói, mint a jómódúak. A férfiaknak világszerte másfélszer annyi tulajdona van, mint a nőknek, és a cégek 86 százalékát vezetik. A nők eközben 10 trillió dollár értékű munkát végeznek fizetetlenül, láthatatlanul, otthonaikban takarítva, mosva és főzve a férfiakra.
A 2008-as pénzügyi válság óta megduplázódott a milliárdosok száma
- mutatott rá az Oxafam. A leggazdagabbak vagyona tavaly összesen 900 milliárd dollárral (252 ezer milliárd forinttal) nőtt, ami napi 2,5 milliárd dolláros (700 milliárd forintos) növekedésnek felel meg, miközben a világ legszegényebb felének összvagyona átlagosan 11 százalékkal csökkent - húzta alá a civil szervezet. Soha a bolygó történetében nem volt ekkora vagyona a leggazdagabbaknak, míg eközben az emberiség fele napi nagyjából 1500 forintból kell megéljen.
Az adók szintje évtizedek óta most a legalacsonyabb
- állapították még meg. "Ha megfordulna a tendencia, a kormányok többségének elég bevétele lenne a közkiadások finanszírozására" - vélekedett a szervezet, hangsúlyozva, hogy a gazdagok aránytalanul kevés adót fizetnek. Az Oxfam szerint a világszerte megfizetett adópénzek mindössze 4 százaléka fakad a gazdagok megadóztatásából - 96 százalékot a szegények fizetnek.
2019.01.21 12:42

Magyar cégeket is érint a Brexit-kockázat

Publikálás dátuma
2019.01.21 10:30

Fotó: Shutterstock/
A három évvel ezelőtti Brexit-népszavazás óta a brit hátterű hazai cégek számának emelkedése megállt, dolgozóik száma pedig csökken.
A 2016-os Brexit-népszavazás óta befagyott a brit hátterű hazai vállalkozások addig töretlenül emelkedő száma - közli a céginformációval foglalkozó Opten. Míg 2004-ben 1525 szigetországi kötődésű hazai társaságot tartottak számon, addig a szám folyamatos emelkedéssel 2016-ra 2309-re nőtt. Az ív azonban itt megtört: a rákövetkező évben 2307, majd tavaly 2304 ilyen társaságot tartottak nyilván, ami tehát némi csökkenéssel lényegében nem mutat változást. A Brexit-hatás az alkalmazotti létszámra is kihatott. Míg 2016 júniusában e cégeknél 73 ezren dolgoztak, addig jelenleg már csak 69 ezren. Eközben ráadásul bővült az általános hazai foglalkoztatás. A brit hátterű vállalkozások között az átlagnál jóval nagyobbak is érintettek, vagyis nemzetgazdasági szerepük kiemelkedő. Az összetett tulajdonosi láncokat és a közvetett kapcsolatokat is hozzászámítva számuk már 2900-ra rúg. Ráadásul a külkereskedelmi és áttételes beszállítói láncokon keresztül beágyazottságuk még mélyebb. Bár az árfolyamváltozás egyes cégekre jótékonyan hathat, addig mások számára akár végzetes következményekkel is járhat. A vámok változása szintén szórhatja a mezőnyt. Minél több szálon kötődik egy hazai gazdálkodó az Egyesült Királysághoz, az elkövetkező időszakban annál nagyobb kockázatot visel. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a Brexit kimenetelének tovagyűrűző hatásai tömegek megélhetését érinthetik Magyarországon - állapítja meg az Opten.
Szerző
2019.01.21 10:30
Frissítve: 2019.01.21 10:30