Hétfőn érkezhet meg a kórházak számlájára az az összeg, amit adósságaik rendezésre költhetnek. Azt, hogy hol, mennyit fordíthatnak a tartozás kiegyenlítésre az összesen 55 milliárdos keretből, arról szombat késő délután tett közzé listát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Lapunk úgy tudja: a hitelezők izgatottan böngészik a listát, hogy megtudják, „eléggé szereti-e” a minisztérium azt a kórházat, amely nekik tartozik. Mint arról elsőként beszámoltunk, az adósságok rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét adta a kormány közvetlenül a tartozások kifizetésére. Mintegy 24 milliárd forintot azok között osztanák szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs valódi minőségmérés a hazai egészségügyben.
Ennek megfelelőn több, főként vidéki nagy kórház is úgy kapott milliárdos összeget, hogy adóssága sem volt, míg több óriási hitellel küszködők intézménynek jócskán maradt adóssága. Így például a négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Hasonlóan járt a szintén nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, amely hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott.
Ezzel szemben például a súlyos pénzügyi nehézségekkel küszködő Honvéd- valamint Péterfy kórháznak milliárdos tartozásai maradnak. Ami azért is igazságtalan, mert mindkét intézménynek van több olyan részlege is – például a sürgősségi, a traumatológiai és az intenzív ellátás –, amely jóval többe kerül, mint amennyit ezekért a szolgáltatásokért a biztosító fizet.
– Mindennek nagyon rossz az üzenete – állítja lapunknak egy szakértő. Szerinte a jutalomosztással az a legnagyobb baj: nem veszik figyelembe az egyes kórházak eltérő betegellátási feladatait, és azt, hogy ezeket eleve nem egyenlően díjazzák. Vannak olyan szakmák, amelyek elvégzéséért többet fizet a biztosító, mint amennyi azok költsége, és vannak olyanok, amelyek eleve csak veszteséget termelhetnek. Az ilyen különbözőségek kiegyenlítése nélkül az intézményi adóssággal kapcsolatos adatok nem mutathatnak valós képet arról, hogy a menedzsment kellően takarékos volt-e. A szakértő szerint ráadásul tovább torzítja a kórházi gazdálkodást az, hogy az adósságnélküliséget jutalmazzák többletforrásokkal.
A pénzosztás módjával a beszállítók is elégedetlenek. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség titkára szerint miközben az elmúlt három évben a kormányzat arról beszélt, hogy ösztönzőkkel javítja a kórházak gazdálkodását, éppen ebben nem sikerült lépni. A intézmények 2016-tól szinte évben 10-15 milliárdos tartozással kezdik az évet. Azaz valójában elvesztegettük az elmúlt három évet, eddig ugyanis ösztönözni nem, csak büntetni sikerült a kórházakat, miközben mindennek a beszállítók isszák meg a levét – mondta. Rásky László úgy kalkulált, hogy most a legjobb esetben is legfeljebb 45 milliárd forint juthat el a hitelezőkhöz, miközben a kintlévőségeik elérik a 60 milliárdot.
Adhoc beavatkozások helyett rendszerszintű megoldásokat sürget a kórházak eladósodásának megállítására Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Ehhez a szervezetük már ajánlott a kormányzatnak szakmai segítséget.
