Egyetlen hétvége alatt hat amerikai légicsapás az al-Kaidához köthető as-Sabáb 62 terroristájával végzett Szomáliában - adta hírül az Egyesült Államok hadseregének Afrika-parancsnoksága. Merthogy az amerikai haderő természetesen a fekete kontinensen is jelen van. Pontos létszámuk biztonsági okok miatt nem ismert, az - egyébként németországi központú - Afrika-parancsnokságon nagyjából 7200-an szolgálnak, a különleges erők mintegy 1200 zöldsapkása lehet a terepen. Néhol több százan, másutt csak néhány tucatnyian, de szinte nincs olyan állam az afrikai földrészen sem, ahol ne találnánk néhány amerikai egyenruhást.
Ugyanakkor az alacsony létszámból is látszik, feladatuk elsősorban az, hogy kiképzéssel, tanácsadással és hírszerzéssel segítsék a helyi erőket a terrorellenes küzdelemben, és persze az amerikai érdekek védelmében. Hogy azért ott vannak a frontvonalban is, azt jól jelzi, idén augusztusban egy amerikai katonával is végeztek Szomáliában, tavaly pedig négyen estek el Nigerben.
Korántsem példa nélküliek a légi csapások sem. Szomáliában például ez volt idén a negyvenedik támadás, ami újabb emelkedés a tavalyi 35-höz képest. Az amerikai akciók különösen megszaporodtak az országban, mióta Donald Trump került hatalomra. Becslések szerint az elmúlt két évben már legalább négyszáz szélsőségessel végeztek, ami több, mint a megelőző tíz évben összesen. A légi csapásokat természetesen a nemzetközileg elismert szomáliai kormány jóváhagyásával hajtják végre, a gépek pedig a közeli dzsibuti bázisról emelkednek a magasba. Az amerikai elnökök általában kétszer is meggondolják mielőtt beavatkoznak Szomáliában, mióta 1993-ban a különleges erők 18 emberével végeztek Mogadishuban, amit egyébként a Sólyom végveszélyben című filmben is feldolgoztak.
Washingtont persze korántsem csupán a szívjóság vezérli. Szakértők már évekkel ezelőtt arra figyelmeztettek, hogy a korrupt és szegény, muszlim lakosú afrikai államok könnyen a szélsőségesek fellegváraivá válhatnak. Az Iszlám Állam legyőzésével, a Közel-Kelet lassú rendezésével a veszély tovább nőtt a fekete kontinensen. A terrorellenes küzdelmen kívül természetesen más stratégiai és üzleti érdekek is szerepet játszanak az amerikai jelenlétben. A SIPRI statisztikái szerint 2013 és 2017 között a földrészen eladott összes fegyver 11 százaléka érkezett az Egyesült Államokból. A teljes amerikai fegyverexportnak ez csupán apró, ám növekvő és még nagy lehetőségeket rejtő szelete. Még akkor is, ha az üzleteket gyakran nehéz tető alá hozni a demokratikus aggodalmak miatt.
Azt ugyanis a tengerentúlon is tudják, hogy ha Washington akadékoskodik, majd kapva kapnak az alkalmon Moszkvában és Pekingben. A Pentagon tervei szerint a következő három évben nagyjából tíz százalékkal csökkentenék az Afrika-parancsnokság - és még nagyobb arányban a különleges egységek - létszámát, hogy a nagyobb fenyegetésekre, jelesül Kínára és Oroszországra több erőforrás jusson. Elképzelhető azonban, hogy az amerikaiak helyén keletkező vákuumot éppen ezek a nagyhatalmak próbálják majd betölteni. Kína gazdasági befolyása már így is óriási a földrészen, a dzsibuti bázis megnyitásával - az amerikai tőszomszédságában - pedig már katonailag is a térképre tették magukat.
