Amerikai bakancsok Afrikában

Publikálás dátuma
2018.12.19. 08:15
Képünk illusztráció. Fotó: Joe Raedle / Getty Images
Az Egyesült Államok katonái a fekete kontinens szinte minden államában jelen vannak, és főleg kiképzéssel, tanácsadással segítik a helyi erőket.
Egyetlen hétvége alatt hat amerikai légicsapás az al-Kaidához köthető as-Sabáb 62 terroristájával végzett Szomáliában - adta hírül az Egyesült Államok hadseregének Afrika-parancsnoksága. Merthogy az amerikai haderő természetesen a fekete kontinensen is jelen van. Pontos létszámuk biztonsági okok miatt nem ismert, az - egyébként németországi központú - Afrika-parancsnokságon nagyjából 7200-an szolgálnak, a különleges erők mintegy 1200 zöldsapkása lehet a terepen. Néhol több százan, másutt csak néhány tucatnyian, de szinte nincs olyan állam az afrikai földrészen sem, ahol ne találnánk néhány amerikai egyenruhást. Ugyanakkor az alacsony létszámból is látszik, feladatuk elsősorban az, hogy kiképzéssel, tanácsadással és hírszerzéssel segítsék a helyi erőket a terrorellenes küzdelemben, és persze az amerikai érdekek védelmében. Hogy azért ott vannak a frontvonalban is, azt jól jelzi, idén augusztusban egy amerikai katonával is végeztek Szomáliában, tavaly pedig négyen estek el Nigerben. Korántsem példa nélküliek a légi csapások sem. Szomáliában például ez volt idén a negyvenedik támadás, ami újabb emelkedés a tavalyi 35-höz képest. Az amerikai akciók különösen megszaporodtak az országban, mióta Donald Trump került hatalomra. Becslések szerint az elmúlt két évben már legalább négyszáz szélsőségessel végeztek, ami több, mint a megelőző tíz évben összesen. A légi csapásokat természetesen a nemzetközileg elismert szomáliai kormány jóváhagyásával hajtják végre, a gépek pedig a közeli dzsibuti bázisról emelkednek a magasba. Az amerikai elnökök általában kétszer is meggondolják mielőtt beavatkoznak Szomáliában, mióta 1993-ban a különleges erők 18 emberével végeztek Mogadishuban, amit egyébként a Sólyom végveszélyben című filmben is feldolgoztak. Washingtont persze korántsem csupán a szívjóság vezérli. Szakértők már évekkel ezelőtt arra figyelmeztettek, hogy a korrupt és szegény, muszlim lakosú afrikai államok könnyen a szélsőségesek fellegváraivá válhatnak. Az Iszlám Állam legyőzésével, a Közel-Kelet lassú rendezésével a veszély tovább nőtt a fekete kontinensen. A terrorellenes küzdelmen kívül természetesen más stratégiai és üzleti érdekek is szerepet játszanak az amerikai jelenlétben. A SIPRI statisztikái szerint 2013 és 2017 között a földrészen eladott összes fegyver 11 százaléka érkezett az Egyesült Államokból. A teljes amerikai fegyverexportnak ez csupán apró, ám növekvő és még nagy lehetőségeket rejtő szelete. Még akkor is, ha az üzleteket gyakran nehéz tető alá hozni a demokratikus aggodalmak miatt. Azt ugyanis a tengerentúlon is tudják, hogy ha Washington akadékoskodik, majd kapva kapnak az alkalmon Moszkvában és Pekingben. A Pentagon tervei szerint a következő három évben nagyjából tíz százalékkal csökkentenék az Afrika-parancsnokság - és még nagyobb arányban a különleges egységek - létszámát, hogy a nagyobb fenyegetésekre, jelesül Kínára és Oroszországra több erőforrás jusson. Elképzelhető azonban, hogy az amerikaiak helyén keletkező vákuumot éppen ezek a nagyhatalmak próbálják majd betölteni. Kína gazdasági befolyása már így is óriási a földrészen, a dzsibuti bázis megnyitásával - az amerikai tőszomszédságában - pedig már katonailag is a térképre tették magukat.
Szerző
Frissítve: 2018.12.19. 08:25

Visszaengedte az idősebb lengyel bírákat a pulpitusra az elnök

Publikálás dátuma
2018.12.18. 21:03

Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto
Igaz, mérsékelt mozgástere volt: az EU világossá tette, hogy Lengyelország nem tehet meg mindent az "ítélkező tanácsokkal".
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérhetnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai. A törvény eredeti változatát hétfőn az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága felfüggesztette. Az uniós jogállamisági kifogások már korábban is ismertek voltak, és a varsói törvényhozás november végén elfogadta a Duda által most aláírt módosított változatot. A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták volna szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a júliusban nyugdíjazott 22 bíró államfői jóváhagyás nélkül  visszatérhet munkahelyére, és a módosítás értelmében meg nem szakítottnak tekintik az összes visszatérő bíró, köztük Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök megbízatását. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges. Az államfő által most aláírt módosítás nem érinti az úgynevezett igazságügyi reform többi előírását, így például azt, hogy a legfelsőbb bíróságnál létrejött az igazságügyi dolgozók által elkövetett kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara, valamint az úgynevezett rendkívüli panaszokat intéző kamara. Az utóbbi testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
Témák
Lengyelország
Frissítve: 2018.12.18. 21:26

Koszovót nem érdeklik a szerb és orosz dörgedelmek, önálló hadsereget akar

Publikálás dátuma
2018.12.18. 20:55

Fotó: AFP
És az EU sem képes pacifikálni a kis balkáni országot.
Sem a nyugat-balkáni régió vezetőinek keddi brüsszeli találkozója, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülése nem tudott változtatni azon a patthelyzeten, amely a Szerbia-Koszovó párbeszédben előállt. A pristinai parlament pénteki döntése, a koszovói hadsereg létrehozásának egyhangú megszavazása (a voksolást a szerb kisebbség képviselői bojkottálták) veszélyesen elmérgesítette a két balkáni ország viszonyát. A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az Európai Unió és az azon kívüli európai államok is elítélik a pristinai lépést, sőt a NATO is aggodalmát fejezte ki azonnal a szavazás után, addig Washington támogatja és ösztönzi a koszovói hadsereg felállítását, történelmileg szükségszerű lépésnek nevezve azt. Mindez egyben azt is előrevetíti, hogy az EU-s és amerikai támogatásokból élő ország nem fog visszalépni mindaddig, míg az Egyesült Államokat maga mögött tudhatja. Hogy miért üdvözlendő Washingtonnak a koszovói hadsereg felállítása, leginkább csak az amerikai-orosz mindenre kiterjedő hatalmi versengéssel magyarázható, ugyanis a Szerbia stratégiai partnerének, egyik legfőbb támogatójának számító Oroszország is hevesen ellenzi az pristinaiak egyoldalú döntését. A washingtoni vezetés a szerb árukra kivetett száz százalékos különvámot sem bírálta, nem szorgalmazta annak eltörlését, így az Európai Unió kérése és figyelmeztetése e téren is süket fülekre talált Koszovóban, teljesen kilátástalan helyzetbe sodorva az uniós védnökség alatt zajló, megrekedt szerb-koszovói párbeszédet. Belgrád és Aleksandar Vucic szerb államfő az egyeztetések folytatásának feltételéül a különvámok eltörlését nevezte meg. A koszovói hadsereg kapcsán Belgrád annak a jogi dokumentumnak a felmutatását követeli, amely jogalapot nyújt erre, ugyanis még a Szerbia által el nem ismert ország alkotmánya is úgy rendelkezik, hogy önálló hadsereg létrehozásához kérnie kell és meg kell kapnia a szerbek jóváhagyását. Nos, Pristina nem is kérte azt, Hashim Thaci koszovói elnök pedig leszögezte az ENSZ BT ülésén: a folyamat visszafordíthatatlan, a saját hadsereg megalakítása teljesen normális döntés, már öt éve meg kellett volna hozni. A koszovói elnök szerint a késlekedés annak tudható be, hogy „olyanok jóakaratát várták, akik erre nem mutattak hajlandóságot”. 

Mogherini a célpont

Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem mondható a koszovói nagyközönség kedvencének. Vasárnap, az ENSZ BT és a tegnapi brüsszeli tárgyalások előtti véghajrában több ezer koszovói albán hivatalos Facebook oldalán bírálta a főképviselőt, amiért a koszovói állampolgárok az egyedüliek a Balkánon, akik számára fenntartják az uniós vízumkötelezettséget. Mogherinit rasszistának és szerbpártinak nevezték az elégedetlen koszovóiak.

Szerző
Témák
Koszovó
Frissítve: 2018.12.18. 20:56