Azt hiszik, csak vicc a fizetési ajánlatunk

Publikálás dátuma
2018.12.19 07:30
Fotó: Vajda József/Népszava
Fotó: /
Ugyanúgy érvényesülnek az alapvető jogok Magyarországon, mint más hasonló fejlettségű országokban – állítja Székely László ombudsman, akinek jövőre jár le a mandátuma. Folytatásban nem gondolkodik, szerinte fiatalabb személyt kíván a poszt.
Milyen Magyarországon az alapvető jogok helyzete?
Nagyjából ugyanolyan, mint 2013-ban, amikor a feladatot elvállaltam. A hozzánk hasonló fejlettségű országokhoz képest nincs nagy különbség sem a panaszok számában, sem összetételében.

Akkor miért borzasztó a megítélésünk?
Amikor gyerek voltam állandóan a kenyér minősége volt a probléma. Hiába lett egyre jobb, az emberek mindig azt érzékelték, hogy csak rosszabb lesz. A szubjektív érzetet sok minden befolyásolja, nekem viszont objektív statisztikám van. Az ombudsman egyébként nem egyedül felelős azért, hogy a jogállam milyen állapotban van. Sok helyzet van, amiben tehetetlen. Például lehet, hogy a hajléktalanság közterületen élése tilalmának rendszere szubjektíven nekem nem tetszik, de hivatalból semmit sem tudok tenni, mert az Alaptörvény így rendelkezik. Az én egyetlen eszközöm az Alkotmánybírósági akció, de logikailag világos, hogy egy alaptörvényben lévő szabály nem lehet alaptörvény-ellenes. Írt több könyvet a média és a jog kapcsolatáról. Mi a véleménye a frissen megalakult kormányzati médiagólemről?
Nem foglalkoztam ezzel, felelős véleményt nem tudok mondani. Általánosságban tudom mondani: nyilvánvaló, hogy minden jogállamban a sajtó sokszínűsége érték. Hozzánk egyébként nem jött az alapítvánnyal kapcsolatban panasz, de van is kompetensebb szerv erre, például a Médiatanács.

Ők nem vizsgálódhatnak, mert nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítették a sok milliárdos összeolvadást. Nincs hivatalos véleményem. Nem rádiókból és televíziókból informálódom, így nincs teljes rálátásom a magyar sajtó állapotára. Azok a hírportálok amelyeket nézek az interneten, nagyon vegyesek, igyekszem „sokoldalúan tájékozatlan” lenni. Nekem egyébként nagyon hiányzik a Népszabadság és a Magyar Nemzet is. Ez teljesen szubjektív megjegyzés volt. Megéri egyáltalán Magyarországon ombudsmannak lenni? Egy jogászi pályán az, hogy valaki az alapvető jogok biztosa lehet, szakmai kitüntetés. Kevéssé látszik talán közvélemény előtt, de a legfontosabb feladatunk, hogy segítsünk a rászorulókon, ezt pedig szerintem jól oldottuk meg, hiszen rengeteg köszönőlevelet kapunk. Anyagilag viszont már nem vagyok benne biztos, hogy megéri, ma már ugyanis egy minisztériumi főosztályvezető is többet keres, mint egy ombudsman. A mi hivatalunk nagyjából 15 éve marad ki minden bérrendezésből vagy életpályamodellből. Huszonegy betöltetlen státuszunk van, amelynek egy oka van: amikor a pályázó meghallja mennyi lenne a havi fizetése, azt hiszi ez egy vicc és távozik. Gyakorlatilag a Tescóban, árufeltöltőként többet lehet keresni, mint itt egy szakvégzett jogásznak, aki ide jönne ügyintézőnek.

Alig lehet észrevenni, ha szót emelnek egy ügyben.
Évente 7-9 ezer beadványunk van. A 2017-es statisztika alapján a megfogalmazott ajánlásaink több mint 80 százalékát fogadta el a jogalkotó. Kikényszeríteni valóban nem tudunk semmit, így akár az is előfordulhat, hogy elfogadja a jogalkotó az ajánlásunkat, majd nem történik semmi. Az ombudsman eredményessége nem olyan, mint egy közigazgatási szervé, amely ha kell karhatalommal, pénzbüntetéssel ki tudja kényszeríteni, amit elhatározott.

Nem hiányoznak ezek a jogosítványok?
Nem férnének össze az ombudsmani jogvédelem logikájával. Ha szakmailag hiteles, felkészült és a munkáját tisztességgel elvégző ombudsmanról van szó, akkor pusztán a meggyőzés erejének is elégnek kell lenni.

És elég?
Nézze, a 80 százalék nem rossz arány. Egy ombudsmannak az a dolga, hogy tüske legyen a hatalom körme alatt. Ha eldöntjük, hogy Passió játékot játszunk, akkor valakinek Kajafás szerepét is el kell játszani. A hatalom szemében én vagyok Kajafás. Mit tekint a legnagyobb kudarcának?
A miskolci számozott utcák ügyében, a razziaszerű hatósági ellenőrzésekről készült jelentésre kapott reakció. Ez a jelentés több mint egy évig készült, terjedelmes és alapos munka volt. Annyit mondtak rá, hogy ami ott történt lehet jogellenes, de nagyon népszerű a miskolciak körében. Ez szomorú. Jövőre lejár a mandátuma. Elvállalná megint? 61 éves leszek jövőre, nem lenne baj, ha más szemlélettel fiatalabb személy kerülne erre a posztra.

Nem értenek egyet, de nincs eszközük

Hiába kifogásolta Székely László, hogy csak az édesanyáknak jár a diákhitellel kapcsolatos kedvezmény, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint – ahogy arról beszámoltunk – nem indokolt semmilyen módosítás. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának főosztályvezető-helyettese, Szajbély Katalin a tárca álláspontjára reagálva lapunknak azt mondta: az intézmény továbbra sem módosított az álláspontján, de nincsen semmilyen eszközük arra, hogy kikényszerítsék a módosításokat. Szajbély Katalin elmondta, abból indultak ki, hiába az édesanyának jár a kedvezmény, nyilvánvaló: családi költségvetésről is beszélünk. Hiszen – folytatta a szakértő – egy diákhitel tartozás attól függetlenül terheli meg a család költségvetését, hogy melyik szülőnek a tartozása. Az Emmi álláspontja az volt, hogy az intézkedés kifejezetten az édesanyák terheit könnyíti, hiába lehet családtámogatás is, a jogalkotók szerint csak a nőknek járó különleges kedvezmény. Amennyiben – írta a humántárca – adott esetben kiszélesítenék a kedvezményt, az kiüresíthetné azt alaptörvényi rendelkezést, amelyben a nők speciális előnyt kapnak. Szajbély jelezte: továbbra is álláspont-különbség van az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és Kásler Miklós tárcája között.

2018.12.19 07:30
Frissítve: 2018.12.19 07:56

A Békemenet belefér, a gyertyagyújtásos közlemlényt visszadobja az MTI sajtószolgálata

Publikálás dátuma
2019.01.21 17:27
A CÖF által szervezett Békemenet 2018 március 15-én
Fotó: / Draskovics Ádám
Elutasított az MTI Országos Sajtószolgálata egy szakszervezeti közleményt, mert az egy tervezett program időpontját is tartalmazza. A CÖF-CÖKA tavalyi közleménye érdekes módon mégis átment a rostájukon.
 Gyertyagyújtással szeretne megemlékezni a Magyar Kultúra Napjáról három szakszervezet: a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ) az MTA épülete előtt, Széchenyi szobránál tart majd rendezvényt, ahol a kulturális területen dolgozók érdekeiért, tisztességes bérezéséért is demonstrálnak.
A KKDSZ január 18-án el is küldte erről szóló közleményét az MTI Országos Sajtószolgálatának, ahol megtagadták a szöveg publikálást, szabályzatuk két pontjára, a 14.8-9-es pontokra hivatkozva. Ezek a közlemények tartalmára vonatkoznak, és kizárják, hogy a kommüniké bármilyen rendezvényre való részvételre mozgósítson, és hogy abban szerepeljen a rendezvény konkrét helye és időpontja.
Mivel a Népszava megkapta a KKDSZ közleményét, abból egyértelműen kiderül, hogy szárazon csak a tervezett programról számolnak be, részvételre való felhívás nélkül. A levél ugyan valóban megnevezi a program helyszínét és időpontját is, ami az MTI OS szabályaiba ütközik – csakhogy, a Sajtószolgálat más esetben nem ragaszkodik olyan szigorúan ehhez a tilalomhoz. 
A CÖF-CÖKA 2018. március 1-i közleményét például simán lehozták azzal együtt is, hogy a kormánybarát alapítvány bejelentette, március 15-ére újabb Békemenetet terveznek, „A választó polgárok, szellemi honvédők egyre erősödő akaratát tiszteletben tartva”. Itt valamiért a konkrétan megadott időpont sem jelentett problémát a sajtószolgálatnak.
Ami az MTI -nél nem fért bele, az megjelenthet a Népszava oldalán. Idézzük a KDSZSZ közleményét.    „Január 22-én 17 óra 30-kor a Magyar Kultúra Napján 3 szakszervezet, a KKDSZ, az ÉSZT és a TUDOSZ közös mécsesgyújtással és a 3 szakszervezet vezetőinek beszédeivel áll ki a nemzeti kultúra és a tudomány értékei mellett az MTA előtti Széchenyi szobornál.”   „A Magyar Kultúra Napján a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete hagyományosan demonstrációval és gyertyagyújtással áll ki kulturális területen dolgozók érdekeiért, tisztességes bérezéséért. Az idei évben a Értelmiségi Szakszervezeti Tömörüléssel és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetével együtt az e területen dolgozók tisztességes béreiért és a magyar kultúra értékei között a tudományos élet méltó kereteinek fenntartásáért is demonstrálnak.”
2019.01.21 17:27

Hadházy: Ez a magyar demokrácia újabb mélypontja

Publikálás dátuma
2019.01.21 15:52

Fotó: / Vajda József
Jogi nonszensz Hadházy Ákos szerint, hogy az ügyészség teljesen szabályos eljárásnak tartja tévészékházból történő kidobásukat. A képviselő újabb akcióra készül a Kunigunda utcában.
Ez egy mélypont, a magyar demokrácia újabb mélypontja, de továbbiak is jönnek, ha a magyar emberek nem hajlandók lépni végre – mondta Hadházy Ákos a Népszavának, annak kapcsán, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség héfőn teljesen jogszerűnek találta az MTVA őrségének eljárását. Ismert, hogy a fegyveres őrök fizikai erőszakkal léptek fel Hadházyval, és Varju Lászlóval, a DK képviselőivel szemben is – utóbbit négy-öt őr húzta-vonta a földön, és zúzódásos sérüléseket szenvedett rángatása közben.
A KNYF azzal érvelt, hogy a petíciójukat a köztévé műsorában beolvasni próbáló képviselők nem hivatalos eljárást folytattak, inkább rendbontóként léptek fel. Hadházy szerint ez magában nonszensz, hiszen az országgyűlési képviselő nem rendőr, hogy alkalmanként szolgálatba helyezze magát – a országgyűlési képviselői státusz állandó, igazolványukkal pedig törvény szerint is szabadon járhatnak az MTVA épületében. 

Tárgyalni akart, nem robbantani

Azt is döbbenetesnek tartja, hogy az ügyészség  - befogadva az MTVA feljelentését – éppen az ellenzéki akció miatt indított eljárást, közérdekű üzem megzavarásának kísérlete miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen. „Az MTVA működése nem közérdekű üzem, akkor kellene ilyen gyanúval nyomozni, ha egy adótornyot próbáltam volna felrobbantani” - mondta a politikus. Ezzel arra utalt, hogy a vonatkozó törvény elektronikus hírközlő hálózatot említ közérdekű üzemként, az MTVA komplexuma pedig szerinte nem tartozik ebbe a kategóriába. 

Orbán sem képviselőként bontott kordont?

Képtelenség, hogy a képviselőket, akik az igazolványuk felmutatásával jutottak be a székházba, s képviselőségükre hivatkozva akartak eljárni egy ügyben, ne tekintsék képviselőnek – jegyezte meg a Központi Nyomozó Főügyészség döntéséről lapunknak Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Az országgyűlési törvény ide vonatkozó szakasza szerint, ha egy képviselő jelzi, hogy hivatalos személyként jár el, akkor őt annak is kell tekinteni. Ahogyan az is egyértelmű, hogy egy országgyűlési képviselő politikai akciót hajt végre, főleg, ha előre bejelenti.
- A főügyészségi érvelés alapján akkor Orbán Viktor sem képviselőként bontott kordont 2007-ben
- tette hozzá Tóth Balázs.
Mint megtudtuk, a Hadházy Ákos hivatalos értesítőt még nem is kapott a KNYF döntéséről, az ügyészség ezt megelőzve tette közzé döntését. Hadházy ugyanakkor nem adja fel: pótmagánvádas indítványt tesz, és bízik az Emberi Jogok Európai Bíróságában is, ahova szintén beadványt küldött a tévészékháznál történt erőszak miatt. Emellett szerda délután újabb tüntetést szervez a Kunigunda utcába, ekkor már kifejezetten azzal a céllal, hogy a magyar emberek védjék meg országgyűlési képviselőiket.  

Kecskét vezessen, ne ügyészséget

A nyomozóügyészség bejelentésére indulatosan reagált hétfőn több ellenzéki párt is: a Párbeszéd szerint Polt Péter  legfőbb ügyész ismét bebizonyította, hogy a Fidesz katonája. „Az a tény, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az MTVA-székházbeli események kapcsán elutasította az ellenzéki politikusok feljelentéseit, ugyanakkor az MTVA által tett feljelentések miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, azt mutatja: Polt Péter egy normális demokráciában legfeljebb kecskét vezethetne, nem ügyészséget. A kormányváltás után az összes, politikai alapon hozott döntést megvizsgáljuk, és a felelősöket elszámoltatjuk" - írta közleményében a párt. Az LMP úgy látja, az ügyészségi döntés nyílt politikai állásfoglalás volt, hiszen a képviselők hivatalos személyek, velük szemben legfeljebb a rendőrség intézkedhetett volna, de ők be sem mehettek az épületbe. Az LMP már az események másnapján feljelentést tett a történtek miatt - írják – , mert egyértelmű volt számukra, hogy a biztonsági cég törvénytelenül lépett fel, amikor fizikai erőszakot alkalmazott képviselőkkel szemben. „Az ügyészség a mai állásfoglalásával sokadszorra is bizonyította, hogy nem egy független bűnüldöző szerv, hanem a kormánypárt takarító szolgálata, akiknek feladata tisztára mosni a Fideszt és a kormányt" - összegez a Lehet Más a Politika.  Az MSZP már meg sem lepődött Polt-féle ügyészség döntésén, tekintve, hogy a legfőbb ügyész családja szerintük rajta van  a Fidesz fizetési listáján.   „Az ügyészség korábban az NVI-nél kopasz verőemberek bevetéséhez asszisztált, most pedig már abban sem lát kivetni valót, ha fegyveresek alkalmaznak erőszakot ellenzéki képviselőkkel szemben. Sőt! Koholt vádak alapján most már az ellenzéki képviselők ellen nyomoz a fideszes ügyészség. Polt pártszolgálatos Péter szolgalelkűségével ismét átlépett egy határt, de tovább küzdünk az igazságért, ezért az ügyészség eljárása ellen panasszal élünk, és pótmagánvádat nyújtunk be a bíróság felé” - írják közleményükben a szocialisták. "Magyarországon már egy jó ideje nem létezik független ügyészség. A vádhatóság vezetője egy politikai megrendeléseket végrehajtó volt fideszes politikus, ahogyan a legtöbb csak papíron független állami intézményt is egykori fideszesek, vagy megbízható kormánypárti káderek irányítanak" - ezt Szilágyi György, a Jobbik szóvivője közölte pártja nevében. Szerinte sem az nem meglepő, hogy az ügyészség jogszerűnek minősítette a biztonsági szolgálat fellépését, sem az, hogy közérdekű üzem működésének megzavarása miatt elrendelik a nyomozást.

Majtényi: az elképzelhetetlen is megtörténhet

Az elképzelhetetlen is megtörténhet, erre példa a Központi Nyomozó Főügyészség közleménye is – felelte Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője arra a kérdésre, ellehetetlenítheti-e az ellenzéki pártok politizálást, ha a jövőben azzal az indokkal lépnek fel a nem kormánypárti képviselők ellen, hogy nem hivatalos minőségükben jártak el egyes ügyekben, vagy vettek részt valamilyen akcióban, hanem ettől függetlenül folytattak politikai tevékenységet? – A mai napig ezt sem tudtam elképzelni, de ezek szerint minden megtörténhet. Majtényi László hozzátette, Magyarország nem Kazahsztán, azaz elvileg egy ellenzéki képviselőnek nem az a dolga, hogy a kormánypártokat segítse, hanem a munkájuk része, hogy egyfajta ellenőri tevékenységet folytassanak, s erre az országgyűlési törvény ad felhatalmazást. Ha ez ellehetetlenül, egy fontos jogosultság vész el – jelentette ki. Ha a Központi Nyomozó Főügyészség végül vádat emel az ellenzéki képviselők ellen például közérdekű üzem megzavarása miatt, akkor a törvény szerint az Országgyűlés mentelmi bizottságától függ, megvonja-e az érintettek mentelmi jogát, azaz indulhat-e ellenük eljárás. A közelmúlt történései alapján nem lenne meglepő, ha a kormánypártok élnének az ilyesfajta lehetőségekkel. A szombati, budapesti tüntetés után például a rendőrök azért igazoltatták és motozták meg a hazafelé tartó, momentumos Cseh Katalint, mert korábban egy fotó kedvéért egy üres téren meggyújtott egy füstgyertyát. A fiatal politikust tiltott pirotechnikai eszköz veszélyeztető használata miatt jelentettek fel végül. A füstölésről készült fotón azonban éppenséggel látszik, hogy a környékén csak egy zászlót lengető ismerőse áll, a füstgyertya pedig amúgy játékboltokban is kapható, partikelléknek számít… V. A.

2019.01.21 15:52
Frissítve: 2019.01.21 16:55