Az Európai Bizottság vizsgálja a közigazgatási bíróságokról és a munkaidő-szervezésről szóló magyar törvényeket — tájékoztatta a Népszavát a testület szóvivői szolgálata. “A Bizottság ismeri a közigazgatási bíróságokról szóló törvény jogi alapjául szolgáló alkotmánymódosítást, és tudomásul veszi s végrehajtását célzó jogszabály elfogadását. Szoros figyelemmel követjük a törvény megvalósítását, és értékelni fogjuk a (tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolására szolgáló) európai szemeszter keretében” — nyilatkozta Christian Wiegand szóvivő. Emlékezetes, hogy az uniós testület a Magyarországról szóló idei országjelentésében is bírálta az igazságszolgáltatási rendszer működését, és úgy fogalmazott, hogy egyes döntések kedvezőtlenül befolyásolhatják a bíróságok függetlenségét. A következő beszámoló jövő februárra készül el. A brüsszeli döntéshozatalt jól ismerő források azonban rámutattak: ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a friss magyar jogszabály sérti az EU alapértékeit, más eszközöket is bevethet, például kötelezettségszegési eljárást indíthat. A “rabszolgatörvény” ugyancsak felkeltette az EU Szerződések betartatásáért felelős testület figyelmét. Mina Andrejeva szóvivő közölte, hogy vizsgálják a munkaidőt szabályozó jogszabályt is. Brüsszeli illetékesek szerint az elemzés arra fog kiterjedni, hogy az új magyar szabályozás megfelel-e a munkaidő szervezéséről szóló, 2003 óta hatályban lévő európai uniós irányelvnek, és a szociális partnerekkel való egyeztetés követelményének. Halmai Katalin (Brüsszel)

A Petőfi Irodalmi Múzeum részeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet is vidékre kerülhet – vette észre a hvg.hu. A Színháztörténeti Múzeum székhelye most egy Krisztina körúti klasszicista épület, továbbá Bajor Gizi egykori budai villája. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a kormány egyetért az országos közgyűjtemények vidéki szerepvállalásának erősítésével, szolgáltatásainak bővítésével és fejlesztésével, valamint az ennek érdekében szükséges intézkedések szakmai koncepciójának kidolgozásával, kiemelten vizsgálva

A részletes szakmai koncepció kidolgozásának a határideje 2019. március 15, míg a szakmai koncepció megvalósításának pénzügyi, szakmai és egyéb feltételeiről, valamint a szakmai koncepció megvalósítását elősegítő jogszabály-módosítási javaslatokról 2019. május 15-ig kell előterjesztést készíteni. Az ilyen típusú intézményköltöztetésekbe egyébként már minimum háromszor tört bele a Fidesz-kormány bicskája, erről itt olvashat bővebben.

Négy másik tüntetővel együtt csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsít a rendőrség egy 32 éves kanadai-belga állampolgárságú diákot, aki részt vett a szerdai túlóratörvény elleni tüntetésen – írja a 444.hu. A rendőrség azt állítja, hogy Adrien a rendőrök felé rúgott, és bal kezével ütött is, az érintett viszont tagadja ezt. A portál felidézi: Adrient azután emelték ki a tömegből, hogy valakik jóval a hivatalos tüntetés vége után meggyújtottak egy szánkót a Parlament oldalán felállított karácsonyfa mellett. A rendőrök nem sokkal ezután, 23:40 környékén felszólítás nélkül betörtek a tüntetők közé, hogy hozzáférjenek a lángoló szánkóhoz. Hirtelen tömegjelenet alakult ki, többen a megnyílt sorfal mögé zuhantak.  Adrien azt mesélte a 444-nek, hogy épp háttal állt a rendőröknek, amikor megindultak, a nyomás hatására elveszítette egyensúlyát, próbált megkapaszkodni, és végül bezuhant a rendőrsorfal mögé. Az intézkedő rendőrök ezután kiemelték és elvitték. Az éjszakát egy fogdában töltötte, valahol az Örs vezét terétől nem messze. Csoportos hatóság elleni erőszakkal gyanúsítják, 2-8 évet kaphat.  Korábban az Origo azt írta, Adrien szemtanúk szerint többször is megütötte a rendőröket. Őrizetbe vétele már a bűnismétlés veszélye miatt is szükségszerű lépés. A hallgató ezt tagadja, és védője nem tud arról, hogy a rendőrségnek bármilyen bizonyítéka volna arról, hogy Adrien rúgott és ütött.

A TASZ ügyvédje, a férfit képviselő Nehéz-Posony Kata elmondta, hogy jelenleg is több felvételt elemeznek és tanúkat keresnek, akik bizonyítani tudják, hogy Adrien semmilyen erőszakot nem követett el, és végképp nem csoportosan. Elmondása szerint Adrien nem ismeri a másik négy embert, akiket vele együtt az incidens után bevittek a rendőrök, viszont ugyanabban a cellában töltötték az éjszakát. A kézhez kapott dokumentumokból a megállapították, hogy mindannyiukat ugyanazzal gyanúsítják: hogy a rendőrök felé rúgtak, és bal kézzel ütöttek. A portál szerint az ügyészség gyorsított eljárásban akarta tárgyalni az ügyet, de alighanem belátták, hogy nem elég egyszerű megítélésű az ügy, és nem áll rendelkezésre elegendő egyértelmű bizonyíték, így ettől eltekintettek. Nehéz-Posony Kata egyébként is kezdeményezte volna, hogy engedjék el Adrient. Végül pénteken késő délután, két éjszaka után elengedték, szabadlábon védekezhet. Adrien azt mondta, hogy a fogdában korrektül bántak vele.

Mint írják, Adrien 15 hónapja tanul Budapesten, a CEU gender szakán Phd-zik. Azt mondja, szolidaritásból vett részt a tüntetésen, és nem az első alkalommal: ott volt előző szombaton a budapesti szakszervezeti demonstráción, és járt a szolnoki demonstráción is. Szereti Magyarországot, magyarul is tanul, mióta az országban van.