Az Európai Bizottság vizsgálja a közigazgatási bíróságokról és a munkaidő-szervezésről szóló magyar törvényeket — tájékoztatta a Népszavát a testület szóvivői szolgálata. “A Bizottság ismeri a közigazgatási bíróságokról szóló törvény jogi alapjául szolgáló alkotmánymódosítást, és tudomásul veszi s végrehajtását célzó jogszabály elfogadását. Szoros figyelemmel követjük a törvény megvalósítását, és értékelni fogjuk a (tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolására szolgáló) európai szemeszter keretében” — nyilatkozta Christian Wiegand szóvivő. Emlékezetes, hogy az uniós testület a Magyarországról szóló idei országjelentésében is bírálta az igazságszolgáltatási rendszer működését, és úgy fogalmazott, hogy egyes döntések kedvezőtlenül befolyásolhatják a bíróságok függetlenségét. A következő beszámoló jövő februárra készül el. A brüsszeli döntéshozatalt jól ismerő források azonban rámutattak: ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a friss magyar jogszabály sérti az EU alapértékeit, más eszközöket is bevethet, például kötelezettségszegési eljárást indíthat. A “rabszolgatörvény” ugyancsak felkeltette az EU Szerződések betartatásáért felelős testület figyelmét. Mina Andrejeva szóvivő közölte, hogy vizsgálják a munkaidőt szabályozó jogszabályt is. Brüsszeli illetékesek szerint az elemzés arra fog kiterjedni, hogy az új magyar szabályozás megfelel-e a munkaidő szervezéséről szóló, 2003 óta hatályban lévő európai uniós irányelvnek, és a szociális partnerekkel való egyeztetés követelményének. Halmai Katalin (Brüsszel)

Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.

Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.

A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 

Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.

A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában.