Büntetés helyett segítség - Rábólintott a szenátus az amerikai igazságszolgáltatási reformra

Publikálás dátuma
2018.12.19. 10:04

Fotó: AFP
43 százalékkal kisebb eséllyel lesznek visszaesők és 13 százalékkal nő az esélyük arra, hogy szabadon bocsátásuk után munkát találjanak azok az elítéltek, akik nevelő-oktató programokban vehetnek részt.
Az amerikai szenátus kedden éjjel kétpárti egyetértéssel, 87:12 arányban megszavazta a büntető igazságszolgáltatás átalakításáról szóló, Első lépés nevű törvénytervezetet. A képviselőház később voksol a törvényjavaslatról, de Paul Ryan republikánus házelnök azt ígérte, hogy ez még az új törvényhozási ciklus megkezdése előtt megtörténik. A törvénytervezet a képviselőházban is kétpárti támogatottságot élvez.
A törvénytervezet megváltoztatja a szövetségi büntetőeljárásokban kiszabható büntetések eddigi irányelveit.

A többi között meghatározza a kötelezően előírt legkisebb büntetési tétel mértékét, valamint nagyobb lehetőséget ad a bíráknak a mérlegeléshez a büntetések kiszabásakor. Bizonyos nem erőszakos - például a kábítószerrel összefüggő - bűnügyekben jelentősen enyhít a büntetési tételeken, és bírói mérlegelés tárgyává tesz, hogy a várhatóan nem visszaeső bűnözőket hamarabb szabadon bocsáthassák a szövetségi börtönökből. Emellett
a nem erőszakos bűncselekményeket elkövetők speciális tanfolyamokon vehetnek részt, amelyeken életvezetési tanácsokat kapnak, vagy szakmát tanulhatnak.

A speciális nevelő-oktató programokban résztvevő elítéltek 43 százalékkal kisebb eséllyel követnek el ismét bűncselekményeket és 13 százalékkal nő az esélyük arra, hogy szabadon bocsátásuk után munkát találjanak - derül ki a Rand Corporation politikai elemző intézet egyik, 2013-ban publikált felméréséből.
A törvénytervezet csak a szövetségi börtönrendszerre vonatkozik. Végleges elfogadásakor várhatóan több tízezernyi, nem erőszakos bűncselekményekért elítélt rab szabadulhat a szövetségi börtönökből.
A büntetés helyett a rehabilitálásra hangsúlyt fektető tervezetet még a nem épp progresszív gondolkodásáról ismert Donald Trump amerikai elnök is üdvözölte. Mint Twitteren írta: "ez biztonságosabbá teszi közösségeinket, valamint reménységet és második esélyt ad azoknak, akik megérdemlik. Mindezeken túl több milliárd dollárnyi megtakarítást is eredményez".

Teszetosza a Munkáspárt, nem mer frontális támadást indítani May ellen

Publikálás dátuma
2018.12.19. 09:45

Fotó: Jessica Taylor / AFP
Az óra ketyegése ellenére egy hónapon belül aligha várható parlamenti szavazás a Brüsszellel kötött megállapodásról.
A Munkáspárt által a kormányra gyakorolt nyomással dacolva, Theresa May nem siet megfelelni a parlament alsóházában a kilépési megegyezéssel kapcsolatos, elkerülhetetlen kihívásnak. A kormányfőnek nincs kétsége afelől, hogy az aritmetika ellene szól, és különösen az északír-ír határra vonatkozó ellentmondásos rendezés miatt elfogadhatatlan a kulcsfontosságú törvényhozási kérdésekben többséget biztosító, koronahű Demokratikus Unionista Párt (DUP) számára. Kedden folytatódott a szópárbaj a konzervatívok és a Munkáspárt között Jeremy Corbyn előző napi, személyesen Theresa May-jel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványa kapcsán. Több százezren nézték meg a YouTube csatornán azt a felvételt, amelyen a kormányfő az ellenzék vezérének előterjesztése közepette feláll és udvariatlanul, szó nélkül kisétál az alsóházból. Corbyn “határozatlansággal és halogatással” vádolta meg May asszonyt, amiért az idő sürgetése ellenére “elfogadhatatlan módon” nem tűzte napirendre a héten a kilépési megállapodásról szóló, múlt keddről elhalasztott szavazást. A kormány ígérete szerint a parlament a január 7-tel kezdődő héten folytatja az egyezményről szóló vitát, a voksolásra pedig legkésőbb január 21. előtt sor kerül. Így a március 29-ig tartó visszaszámlálás során egy igen értékes hónap teljesen elvész. Politikai megfigyelők sokkal inkább Jeremy Corbynről gondolják, hogy “habozik”, hiszen a May-jel szembeni bizalmatlansági indítványról nem kötelező dönteni. A kormánynak szuverén joga eldönteni, hogy elrendeli-e a szavazást, és ezt most nyomban megtagadta. A beadvány amúgy is vereségre volt ítélve, mert a konzervatív frakcióban rendezett, May győzelmével végződött bizalmi szavazás után sem a 315 tory honatya, sem a DUP tíz képviselője sem tervez a miniszterelnök ellen fellépni a Munkáspárt oldalán - ha másért nem, azért, mert elismeri Theresa May végtelen szorgalmát és kitartását. Ellentétben a személyesen a kormányfő elleni kihívással, a kormány egésze ellen irányuló bizalmatlansági indítványt kötelező lenne megszavaztatni. A Skót Nemzeti Párt, a Liberális Demokraták, a walesi Plaid Cymru és az egyetlen zöld képviselő is tüzeli Jeremy Corbynt, hogy szánja el magát a frontális támadás megindítására. John Hailey, a Labour árnyékkormányának lakásügyi szóvivője szerint “csak idő kérdése, mikor szembesítjük a kormányt a teljes bizalmatlansági indítvánnyal”. Mint mondta, a Munkáspárt “a legsérülékenyebb pillanatában” tervez kesztyűt dobni a végrehajtó hatalom elé, amikor “az egész ország számára világossá vált, milyen végzetes kudarcot szenvedett a konzervatív vezetés”.  A keddi londoni kormányülésen a fő téma az olyan, esetlegesen előálló helyzet kezelése volt, amikor nem sikerül megállapodást kötni Brüsszellel az EU-ból való kilépés feltételeiről. Philip Hammond pénzügyminiszter a korábbi 3 után további 2 milliárd fontot csoportosított át a költségvetésből a rendezetlen kilépést követő káosz elkerülését szolgáló intézkedésekre. Az egyes miniszterek rámenősségétől is függ, mekkora szeletet hasíthatnak ki a keretből. A belügyi, közlekedési, környezetvédelmi és kereskedelmi tárca után most az egészségügyi is elsőbbséget élvez. Az állampolgárok leginkább attól tartanak, hogy március 30-án leáll a nemzetközi légi-, vasúti és a tengeri közlekedés, összeomlik a gyógyszerellátás, nem jut el a friss élelmiszer a szupermarketekbe, fennakadás következik be a pénzforgalomban, illetve tisztázatlanná válik a Nagy-Britanniában élő mintegy hárommillió EU-polgár státusa. 
Témák
Brexit

Amerikai bakancsok Afrikában

Publikálás dátuma
2018.12.19. 08:15
Képünk illusztráció. Fotó: Joe Raedle / Getty Images
Az Egyesült Államok katonái a fekete kontinens szinte minden államában jelen vannak, és főleg kiképzéssel, tanácsadással segítik a helyi erőket.
Egyetlen hétvége alatt hat amerikai légicsapás az al-Kaidához köthető as-Sabáb 62 terroristájával végzett Szomáliában - adta hírül az Egyesült Államok hadseregének Afrika-parancsnoksága. Merthogy az amerikai haderő természetesen a fekete kontinensen is jelen van. Pontos létszámuk biztonsági okok miatt nem ismert, az - egyébként németországi központú - Afrika-parancsnokságon nagyjából 7200-an szolgálnak, a különleges erők mintegy 1200 zöldsapkása lehet a terepen. Néhol több százan, másutt csak néhány tucatnyian, de szinte nincs olyan állam az afrikai földrészen sem, ahol ne találnánk néhány amerikai egyenruhást. Ugyanakkor az alacsony létszámból is látszik, feladatuk elsősorban az, hogy kiképzéssel, tanácsadással és hírszerzéssel segítsék a helyi erőket a terrorellenes küzdelemben, és persze az amerikai érdekek védelmében. Hogy azért ott vannak a frontvonalban is, azt jól jelzi, idén augusztusban egy amerikai katonával is végeztek Szomáliában, tavaly pedig négyen estek el Nigerben. Korántsem példa nélküliek a légi csapások sem. Szomáliában például ez volt idén a negyvenedik támadás, ami újabb emelkedés a tavalyi 35-höz képest. Az amerikai akciók különösen megszaporodtak az országban, mióta Donald Trump került hatalomra. Becslések szerint az elmúlt két évben már legalább négyszáz szélsőségessel végeztek, ami több, mint a megelőző tíz évben összesen. A légi csapásokat természetesen a nemzetközileg elismert szomáliai kormány jóváhagyásával hajtják végre, a gépek pedig a közeli dzsibuti bázisról emelkednek a magasba. Az amerikai elnökök általában kétszer is meggondolják mielőtt beavatkoznak Szomáliában, mióta 1993-ban a különleges erők 18 emberével végeztek Mogadishuban, amit egyébként a Sólyom végveszélyben című filmben is feldolgoztak. Washingtont persze korántsem csupán a szívjóság vezérli. Szakértők már évekkel ezelőtt arra figyelmeztettek, hogy a korrupt és szegény, muszlim lakosú afrikai államok könnyen a szélsőségesek fellegváraivá válhatnak. Az Iszlám Állam legyőzésével, a Közel-Kelet lassú rendezésével a veszély tovább nőtt a fekete kontinensen. A terrorellenes küzdelmen kívül természetesen más stratégiai és üzleti érdekek is szerepet játszanak az amerikai jelenlétben. A SIPRI statisztikái szerint 2013 és 2017 között a földrészen eladott összes fegyver 11 százaléka érkezett az Egyesült Államokból. A teljes amerikai fegyverexportnak ez csupán apró, ám növekvő és még nagy lehetőségeket rejtő szelete. Még akkor is, ha az üzleteket gyakran nehéz tető alá hozni a demokratikus aggodalmak miatt. Azt ugyanis a tengerentúlon is tudják, hogy ha Washington akadékoskodik, majd kapva kapnak az alkalmon Moszkvában és Pekingben. A Pentagon tervei szerint a következő három évben nagyjából tíz százalékkal csökkentenék az Afrika-parancsnokság - és még nagyobb arányban a különleges egységek - létszámát, hogy a nagyobb fenyegetésekre, jelesül Kínára és Oroszországra több erőforrás jusson. Elképzelhető azonban, hogy az amerikaiak helyén keletkező vákuumot éppen ezek a nagyhatalmak próbálják majd betölteni. Kína gazdasági befolyása már így is óriási a földrészen, a dzsibuti bázis megnyitásával - az amerikai tőszomszédságában - pedig már katonailag is a térképre tették magukat.
Szerző
Frissítve: 2018.12.19. 08:25