Összehangolják a demonstrációkat és intenzív akciókra készülnek a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2018.12.19 18:48
Nyugati pályaudvar a 2007-es vasutassztrájk idején
Fotó: Kállai Márton
Illetve immár nemcsak a rabszolgatörvényt akarják végképp elörölni, számos másik követelésük lett.
Össze kell hangolni az országszerte zajló, a szakszervezetek részvételével szervezett demonstrációkat, éppen ezért ma az általam összehívott három nagy szakszervezeti konföderáció, illetve tizenöt másik érdekvédő szervezet úgy döntött: Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságot hoz létre, mondta lapunknak Kordás László. Mivel immár nemcsak a rabszolgatörvény visszavonását szeretnék kikényszeríteni a szakszervezetek, hanem számos más követelésük is van (például a korengedményes nyugdíj ügyének rendezése, a cafeteria visszaállítása, a bérfelzárkóztatás), ennek az operatív csapatnak tucatnyi pontba kell sűrítenie a célokat, magyarázta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Kordás szerint így párhuzamos cselekvés következik: egyrészt megismertetik a munkavállalókkal az újrafogalmazott követeléseket, másrészt felkészülnek rá, hogy a köztársasági elnök aláírja a rabszolgatörvényt - ebben az esetben gyárkapun belüli és kívüli akciókra készülnek. Ez praktikusan annyit tesz, hogy míg egy üzemben zajlik a figyelmeztető sztrájk, addig kint útlezárással támogatják a munkabeszüntetőket. A kapuk elé értelemszerűen Kordás mindenkit vár, legyen szó civilekről, pártokról, szakszervezetekről.

Megkérdeznék a munkáltatókat a rabszolgatörvényről

Sztrájkbizottságokat alakítanak és megkezdik a tárgyalásokat területük még elégséges szolgáltatásairól a munkáltatókkal a szövetséghez csatlakozott közszférás szakszervezetek a napokban. Készek országos közszolgálati sztrájkot szervezni. A versenyszféra is felméri a tagság sztrájkhajlandóságát. Mindent összevetve azonban a résztvevők szerint január vége előtt nehezen képzelhető el komolyabb munkabeszüntetés az országban. A vitában felvetődött: valamennyi munkahelyen nyilatkozatot kellene kérni a munkáltatótól, hogy szándékában áll-e bevezetni a rabszolgatörvényt, hogy csak akkor kezdődjön meg a munkabeszüntetés előkészítése, ha igennel felel. A Liga Szakszervezetek a tiltakozások körét szeretné kibővíteni. A listán szerepel a rabszolgatörvény eltörlése mellett a cafetéria visszaállítása, a sztrájktörvény és a munka törvénykönyve teljes felülvizsgálata, a bérfelzárkóztatás, az országos munkaügyi szervezet visszaállítása és az érdekvédők médiamegjelenésének biztosítása az állami sajtóban és televízióban. A Sztrájkelőkészítő Bizottság tagjai támogatják, hogy a Baranyában már jól működő megyei akcióbizottság mintájára további területi koordinációs szervezetek hozzanak létre. A csütörtök este Miskolcon szerveződő utcai demonstráción információink szerint bejelenthetik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei akciószövetség megalakulását. Mostantól az érdekvédők közös információs felületet használnak, aminek működtetését egy civil szervezet ajánlotta fel. A megtörtént események összefoglalói, az ország bármely pontján tervezett megmozdulások előzeteseivel együtt folyamatosan felkerülnek a Sztrájkinfo Facebook-oldalra. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kezdeményezésére megtartott egyeztetésen több olyan ernyőszervezet is jelen volt, amelyik tagszervezetei álláspontjának megismerése után akar belépni az akciószövetségbe, a kör tehát vélhetően bővül a közeli napokban. Mindenesetre a Bizottság már az összefogás jegyében üzent a szakszervezeti tagoknak, hogy ha tehetik, csatlakozzanak a pénteken 20 órára a Kossuth térre meghirdetett demonstrációhoz, vagy ahhoz a MASZSZ közösségi oldaláról elérhető internetes petícióhoz, amiben egy nap alatt majdnem kilencezren küldtek e-mailt Áder Jánosnak, hogy ne írja alá a rabszolgatörvényt. - Gulyás Erika                                                                         

Frissítve: 2018.12.19 20:03

Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12