A pécsi törvényszék bírái is besokalltak Handó Tündétől, lemondásokról szólnak a hírek

Publikálás dátuma
2018.12.20. 08:33

Fotó: Vajda József
Hatalmas a felháborodás, az elmúlt hónapok történései távozásokhoz vezethetnek.
A Pécsi Törvényszék bírói közül többen fontolgatják a lemondásukat, az ok a hatalmas csalódás és a bírósági rendszerrel szembeni totális bizalomvesztés – tudta meg a hvg.hu.
„Azt vártuk, hogy végre kibújik a szög a zsákból, és Rendeki Ágnes elmondja nekünk is, nyílt színen, hogyan presszionálta őt Handó Tünde arra, hogy mondjon le. Ehelyett öt perc alatt porig alázott minket”

– így látta a Pécsi Törvényszék múlt hétfői összbírói értekezletét az egyik érintett.

A portál szerint a helyi bírák 65 százaléka által kezdeményezett ülés témája elvben az Országos Bírói Tanács (OBT) meghekkelt póttagválasztó küldöttgyűlése lett volna, ám öt perc után, a levezető elnök felszólítása nyomán, érdemi történés nélkül átalakult „teadélutánná”, mondván: a meghirdetett témában nem is lehet összbírói értekezletet tartani.
Helyben egész másra számítottak: futótűzként terjedt el ugyanis Baranya megyében – többek között éppen az egyik érintettnek köszönhetően –, hogy Rendeki Ágnest, a Pécsi Törvényszék elnökét és Schadt Krisztán elnökhelyettest is lemondásra szólította fel Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a közelmúltban egy elnöki értekezleten. A portál úgy tudja, ezen a meghívott, nem mellesleg Handó által kinevezett bírósági vezetők is az OBT póttagválasztás következményeiről vitáztak. Információik szerint az OBH elnöke azért távolította volna el a baranyai törvényszék vezetőit, mert Pécsett nem sikerült csillapítani a bírák felháborodását, ráadásul még az összbírói értekezletet is összehívták.
Mint írják, mivel a hírek szerint Rendeki Ágnes az OBT tagságáról és a MABIE választmányi tagságáról is presszió hatására mondott le, sokan múlt héten is a távozásának bejelentését vagy éppen ellenkezőleg, a megengedhetetlen nyomásgyakorlás elleni harcos kiállást várták. De ez és a magyarázat is elmaradt, az ülésen a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv hitelesítőjét sikerült csak megválasztani. Tovább nehezítette a tisztánlátást, hogy mindeközben az ugyancsak megszólított elnökhelyettes, aki a póttagválasztáson is küldött volt és aláírta az OBT-tagok lemondását követő nyilatkozatot is, bejelentette a lemondását, amit Rendeki el is fogadott. Úgy tudják, a fiaskó hatalmas felháborodást váltott ki Pécsett a bírák körében, az elmúlt hónapok történései miatt pedig már sokan fontolgatják a lemondást is.
Szerző

Bárányhimlő – Csúszik a védőoltás bevezetése

Publikálás dátuma
2018.12.20. 08:02
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Csak 2019 őszétől lehet az immunizációs program része az oltóanyag – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Várhatóan 2019 őszétől lesz a bárányhimlő (varicella) elleni védőoltás a Nemzeti immunizációs program része – válaszolta az Emmi a Világgazdaság érdeklődésére. Márciusban Lázár János 2019 január 1-jére datálta a védőoltás bevezetését. Az Emmi most azt közölte: hamarosan kiírják az oltóanyagra a közbeszerzést, minderről az érintettek a hivatalos közbeszerzési honlapról értesülhetnek. A védőoltásra szánt forrás a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően lesz nyilvános. Mint azt a lap felidézi, Magyarországon két gyógyszergyártó cégnek, az MSD Pharma Hungary Kft.-nek (MSD) és a GlaxoSmithKline Kft.-nek (GSK) van bárányhimlő elleni oltóanyaga. Amint a tenderkiírás publikussá válik, mindkettő megvizsgálja a pályázaton való részvétel lehetőségét.
Szerző

Hétköznap 12 óra meló, szombaton nyolc, a pluszpénz meg 5 százalék – így léptetik életbe a munkáltatók a rabszolgatörvényt

Publikálás dátuma
2018.12.20. 07:36

Fotó: Tóth Gergő
Máris megjelentek a 400 túlórát tartalmazó szerződések, pedig még nem is lépett hatályba a törvény.
Dávid Ferenc közgazdász az ATV Start műsorában arról beszélt: olvasott olyan szerződést, ami még nem volt aláírva, és tele volt szakmai hibákkal. Például olyan hibák voltak benne, hogy a túlórát 5 százalékos pótlékkal díjazták, miközben annak 50 százalékosnak kell lennie. Hozzátette: ez vélhetően csak elírás, bár több helyen is így szerepel. Mint mondta, a törvénymódosításban a túlóráztatás a komolyabb dolog, mert nagyon túlterheltté válhatnak a dolgozók. A 36 hónap utáni kifizetés csak kollektív szerződéssel működhet, és a szakszervezetek által meggátolható, ahol nincs szakszervezet, ott meg sem köthető. A 400 óra szakszervezet nélkül a munkáltató utasítására is kiterjeszthető – közölte, hozzátéve: nagy gondot jelenthet az is – mivel a túlóráztatás váratlanul is elrendelhető –, hogy előfordulhat, a dolgozó nem mehet el a gyerekért az iskolába, vagy nem maradhat otthon vele, ha beteg.
„Ahol van szakszervezet, ott védettebbek a kollégák, ahol nincs, ott nehéz a helyzet”

– mondta Dávid Ferenc.

Azt javasolta, hogy ha van egy 100-150 fős cég, ott feltétlenül alakítsanak szakszervezetet. Bemutatott egy másik, már aláírt szerződést, mely azt tartalmazza: 68 órát kell dolgoznia egy hét alatt a munkavállalónak, olyan formában, hogy 5x12 órát dolgozik, és a hatodik napon még 8 órára behívható túlórázni. Ez egy Békés megyei kisváros üzeménél található, amely a kormánnyal ilyen stratégiai megállapodást köthetett. Ez a kisváros egyébként 4500 fős, maga a cég telephelye több száz fős, így a munkavállalónak nincs is lehetősége máshova menni dolgozni – tette hozzá. A tervezett sztrájkkal kapcsolatban Dávid Ferenc azt mondta, hogy az okozott kár egyelőre felmérhetetlen. A lényege, hogy minél kevesebben vegyenek részt, minél nagyobb kárt okozva.
Szerző
Frissítve: 2018.12.20. 08:03