A szív működéséről árulkodik a lépcsőzés

Publikálás dátuma
2019.01.10. 19:09
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A korai halál kockázatára utal, ha valaki nem képes megállás, illetve pihenés nélkül gyors iramban négy emeletet felsétálni a lépcsőn - derítette ki egy kutatás.
A galíciai Coruna Egyetemi Kórház szakemberei 13 ezer olyan emberrel tesztelték a feltételezésüket, akiknél korábban már koszorúér-betegséget diagnosztizáltak. Az önkéntesnek futópadon kellett sétálniuk és futniuk, miközben a gép intenzitását fokozatosan emelték mindaddig, amíg ki nem fulladtak. A kutatók közben figyelték a résztvevők szívműködését, az ultrahangos vizsgálat a szerv méretéről, alakjáról, de a kamrák és a billentyűk mozgását is megmutatta. A terheléses vizsgálat során kifejtett energiát az úgynevezett metabolikus ekvivalencia (MET) alapján mérték. Egy MET azt az energiakifejtést vagy oxigénfelhasználást jelenti, amely nyugalmi helyzetben szükséges. Az állás vagy a lassú séta három MET-et igényel, a tempós gyaloglás már három-ötöt, míg az olyan megerőltető tevékenységek, mint a futás vagy a labdarúgás, hatnál is többet – írta a HáziPatika.
A kutatók abban az esetben tekintették jónak a szervezet funkcionális kapacitását, ha a résztvevők a teszt során képesek voltak elérni a tíz MET-et. A kutatók arra következtettek, a résztvevők minél jobban teljesítettek a teszten, annál kisebb valószínűséggel haltak meg a nyomon követés évei alatt. 

Tesztelhetjük magunkat

A kutatást vezető dr. Jesús Peteiro szerint nem kell feltétlenül szívultrahanggal monitorozni magunkat edzés közben, ha szeretnénk kideríteni, hogy a veszélyeztetett csoportba tartozunk-e.  
"Ha valaki képes megállás nélkül három emeletet felrohanni a lépcsőn, esetleg gyors sétatempóban feljutni a negyedikre is, akkor feltételezhetően jól funkcionál a szíve. Ha ez nem megy, az komoly figyelmeztető jel arra, hogy többet kellene mozognia"

- hangsúlyozta a kardiológus szakember.

Szerző

Kiderült: a melegtől hízunk, a hidegben könnyebben fogyunk

Publikálás dátuma
2019.01.09. 15:15
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Az, hogy igyekszünk nem fázni, megváltoztathatja az anyagcserét, aminek akár hízás is lehet a következménye – derítette ki egy kutatás.
A NASA egykori anyagkutatója, Ray Cronise szerint a hideg kalóriaégető hatású. Hogy az elméletét igazolja, kipróbálta a hideg tusolást, póló nélküli sétát, így hat hét alatt mintegy 13 kilót adott le. A hidegben és utána is mérte az anyagcseréjét, és megállapította: a teste hatalmas mennyiségű energiát éget el, mert ahelyett, hogy az energiát zsírként tárolná, a maghőmérséklet fenntartásához használta. A kutató úgy véli, ez nem jelenti azt, hogy a helyes táplálkozásról elfelejtkezhetünk, pusztán arról van szó, hogy hozzászoktunk az állandó plusz 20 Celsius fok feletti hőmérséklethez, ha egy kicsivel alacsonyabb hőmérsékleten a kalóriaégetés magasabb szintre lép. 10 fok alatt különösen, de ezt már kényelmetlennek érezzük, az emberek legfeljebb akkor fogadnának el ilyen hőfokú munkahelyet, ha meg volnának győződve arról, hogy az jó nekik – írta az HáziPatika.
Cronise másik két kutatóval kidolgozta a "metabolikus tél" elméletét, amely szerint az elhízás a "krónikus táplálkozás és a krónikus meleg" eredménye. Ezt más kutatások is megerősítik. A Cell Metabolism című folyóirat például arról számolt be, hogy Francesco Celi közegészségkutató megállapította, hogy ha 24 helyett 18 fokra állítjuk a hálószoba hőmérsékletét, szervezetünk metabolikusan aktív barna zsírt termel, amely kalóriákat éget, hogy hőt termeljen. Egy 2014-es Spanyolországban készült tanulmány szerint pedig az étrend, az életmód és más tényezők kiszűrése után kiderült, hogy nagyobb valószínűséggel híznak el az ország melegebb részein élő emberek, mint a hűvösebb tájak lakói.
Cronise jelenleg azt vizsgálja önmagán, hogy alacsony kalóriatartalmú diétával és hűvös környezetben fent tudja-e tartani az egészséges testsúlyt és az alacsony testzsírarányt anélkül, hogy edzőterembe járna. Ki akarja deríteni, kell-e fűteni a lakásban, szükséges-e takaró az alváshoz. Szerinte ugyanis ezekhez csak a megszokások miatt ragaszkodunk, de ha túl tudunk lépni a tanult viselkedésen, egészségesebb környezeti feltételekhez alkalmazkodhatunk.
Van azonban, hogy a hideg kifejezetten rossz hatással van az emberi szervezetre. Fokozza a görcskészséget, így a magas vérnyomással küzdők a hideg hatására mellkasi fájdalmat, fejfájást, rosszullétet tapasztalhatnak. Az alacsony hőmérséklet a szívbetegeknél anginás rohamot eredményezhet, de a szívelégtelenség tüneteit is súlyosbítja. Hideg hatására az erek összehúzódnak, így a szívizom kevesebb vérhez jut, mint amennyi szükséges lenne számára. Emiatt keringési elégtelenség léphet fel és előfordulhat, hogy elzáródik egy koszorúér, így sokkal nagyobb a szívinfarktus veszélye.
Szerző

Emelkedik az 1-es típusú cukorbetegséggel élő óvodások száma

Publikálás dátuma
2019.01.09. 13:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Aránytalan mértékben nő a betegség előfordulása a legfiatalabb korosztályban.
Magyarországon 250-300 frissen diagnosztizált gyermeket érint évente az 1-es típusú diabétesz, ami háromszoros gyakoriságnövekedést jelent az elmúlt 30 évben. Különösen nyugtalanító jelenség, hogy a betegség előfordulása a hat év alatti korosztályban még az idősebb gyerekekkel összehasonlítva is aránytalan mértékben nő – írta közleményében a Semmelweis Egyetem (SE). Tóth-Heyn Péter, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese elmondta: az 1-es típusú diabétesszel kapcsolatban az első és legfontosabb tisztázandó félreértés, hogy – szemben a rossz táplálkozási szokások miatt jelentkező 2-es típusú cukorbetegséggel – nem civilizációs betegség, kialakulásában életmódbeli tényezők nem játszanak szerepet. Az 1-es típusú diabétesz autoimmun betegség, melyet az immunrendszer működésének zavara idéz elő. A szervezet, miután védekező rendszere egy hiba folytán elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, az egyre fogyó mennyiségű inzulin hiányában nem tudja hasznosítani a számára létfontosságú, energiát adó szőlőcukrot, ezért sejtjei éheznek, anyagcseréje felborul, a vércukorszint vészesen megemelkedik, ketontestek és cukor jelenik meg a vizeletben, és a vér vegyhatása savas irányba tolódik el. A folyamat életveszélyes is lehet. A kórkép gyermekkorban alakul ki, a betegek száma pedig az elmúlt harminc évben megháromszorozódott. Jelenleg a világon a 15 év alatti, 1-es típusú diabéteszben szenvedő gyermekek becsült száma közel 500 ezer, és évente körülbelül 80 ezer új esetet regisztrálnak. Magyarországon
minden hatszázadik 15 évnél fiatalabb gyermek érintett, és különösen nyugtalanító jelenség, hogy a betegség előfordulása a legfiatalabb (6 év alatti) korosztályban még az idősebb gyerekekkel összehasonlítva is aránytalan mértékben nő

– ismertette az egyetemi docens.

Tóth-Heyn Péter hozzátette: az 1-es típusú diabétesz napjaikban az egyik leggyakoribb krónikus gyermekbetegséggé vált. A betegség tünetei között említette a túlzott folyadékfogyasztást (akár napi 4-6 liter), a gyakori vizelést, a már szobatiszta gyermek ismételt ágybavizelését, melyekhez fáradtság és jó étvágy melletti fogyás is társul. Csecsemők esetén árulkodó jel a gyakoribb pelenkacsere és szoptatás iránti igény, vagy a korábbinál jóval több cumisüvegnyi folyadék fogyása. 
Az 1-es típusú diabétesz okát az orvostudomány az elmúlt évtizedekben sem tudta feltárni, csupán hajlamosító tényezők ismertek, úgy mint a családi halmozódás, az egy éves kor alatti tehéntejfogyasztás, valamint egyes vírusfertőzések. A minél korábbi fázisában történő diagnosztizálás rendkívül fontos lenne, az első, jól érzékelhető tünetek megjelenése és a súlyos, életveszélyes anyagcsere kisiklás kialakulása közötti időszak ugyanis nagyon rövid, kisgyermekek esetén ez akár egy hét alatt is bekövetkezhet. A közleményben kiemelték, hogy az érintett gyermekeket Magyarországon a 28 diabétesz centrum valamelyikében látják el, ahol szakemberek segítségével kialakítják számukra a legoptimálisabb kezelési módot, melynek alapköve az élethosszig tartó inzulinpótlás. A klinika igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a terápiás lehetőségek óriási tempóban fejlődtek az elmúlt 30 évben, ez idő alatt az orvostudomány az állati eredetű inzulintól eljutott a bőrbe ültethető inzulinpumpáig és szenzorig, melyeknek köszönhetően nem csupán a betegek életminősége javult jelentősen, de hatásukra a szövődmények kockázata minimalizálódott, az érintettek életkilátásai évtizedekkel meghosszabbodtak. Tóth-Heyn Péter hozzátette, hogy a modern eszközök ellenére az 1-es típusú diabétesz esetén a gyerekek életét egy rendkívül szigorú napirendbe kell szervezni. Speciális diéta nincs, az ajánlások az egészséges táplálkozási elvekkel egyeznek meg, tiltólistán csak bizonyos gyorsan felszívódó szénhidrátok szerepelnek, az étkezések ideje, száma és mennyisége ugyanakkor előre meghatározott. Az egyetem közleménye szerint január 12-én, szombaton a Szurikáta Alapítvánnyal közösen Budapesten szervezik meg a XIV. Gyermekdiabétesz Napot a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Elméleti Oktatási Központjában. A rendezvényre több száz gyermeket és családjukat várják.
Szerző