A szív működéséről árulkodik a lépcsőzés

Publikálás dátuma
2019.01.10 19:09
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A korai halál kockázatára utal, ha valaki nem képes megállás, illetve pihenés nélkül gyors iramban négy emeletet felsétálni a lépcsőn - derítette ki egy kutatás.
A galíciai Coruna Egyetemi Kórház szakemberei 13 ezer olyan emberrel tesztelték a feltételezésüket, akiknél korábban már koszorúér-betegséget diagnosztizáltak. Az önkéntesnek futópadon kellett sétálniuk és futniuk, miközben a gép intenzitását fokozatosan emelték mindaddig, amíg ki nem fulladtak. A kutatók közben figyelték a résztvevők szívműködését, az ultrahangos vizsgálat a szerv méretéről, alakjáról, de a kamrák és a billentyűk mozgását is megmutatta. A terheléses vizsgálat során kifejtett energiát az úgynevezett metabolikus ekvivalencia (MET) alapján mérték. Egy MET azt az energiakifejtést vagy oxigénfelhasználást jelenti, amely nyugalmi helyzetben szükséges. Az állás vagy a lassú séta három MET-et igényel, a tempós gyaloglás már három-ötöt, míg az olyan megerőltető tevékenységek, mint a futás vagy a labdarúgás, hatnál is többet – írta a HáziPatika.
A kutatók abban az esetben tekintették jónak a szervezet funkcionális kapacitását, ha a résztvevők a teszt során képesek voltak elérni a tíz MET-et. A kutatók arra következtettek, a résztvevők minél jobban teljesítettek a teszten, annál kisebb valószínűséggel haltak meg a nyomon követés évei alatt. 

Tesztelhetjük magunkat

A kutatást vezető dr. Jesús Peteiro szerint nem kell feltétlenül szívultrahanggal monitorozni magunkat edzés közben, ha szeretnénk kideríteni, hogy a veszélyeztetett csoportba tartozunk-e.  
"Ha valaki képes megállás nélkül három emeletet felrohanni a lépcsőn, esetleg gyors sétatempóban feljutni a negyedikre is, akkor feltételezhetően jól funkcionál a szíve. Ha ez nem megy, az komoly figyelmeztető jel arra, hogy többet kellene mozognia"
- hangsúlyozta a kardiológus szakember.

2500 éves, emberi fejet ábrázoló cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben

Publikálás dátuma
2019.03.21 21:19

Fotó: CITY OF DAVID/ ELIYAHU YANAI
Perzsakori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti ősi Jeruzsálem, Dávid városa egyik régészeti feltárásán.
Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A két nyitott szemet, orrot, egy fület és egy száj részletét tartalmazó, néhány centiméteres cserépdarab az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem közösen végzett kutatása során került elő.
A leletet Dávid városának északnyugati részén, egy régen parkolónak használt, a Siratófalhoz legközelebbi Szemétkapu szomszédságában lévő területen, ott is egy egykori szemétgödörben találták a perzsakori rétegben. A kutatást vezető Juval Gadot és Jiftáh Salev professzor szerint először találtak efféle cserepet Jeruzsálemben vagy a térségben. 
A Biblia szerint a perzsa korban újjáépült Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Azért kellett újjáépíteni, mert néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. A tudósok egy része szerint amikor II. Kurus perzsa király hazaengedte a zsidókat a fogságból, a város a Jehud nevű perzsa tartomány fővárosa lett, de mindeddig csak igen kevés erre a korra datálható régészeti leletet találtak. Az utóbbi években előkerült néhány perzsa kori pénzérme és pecsét. 
A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered. Hasonló kerámiatöredéket már feltártak Kirját Gat mellett, a 20. század elején megtalált Heszi nevű bibliai kori település ásatásain is. Azt a helyet akkoriban tévesen a bibliai Lakissal azonosítottak. Később, az 1930-as években kétséget kizáróan megtalálták a valódi Lakist is onnan néhány tucat kilométerre. Lakis a második legnagyobb korabeli város volt, amely Jeruzsálem előtt utolsóként esett el a babiloniakkal vívott egyenlőtlen küzdelemben.
Szerző

Három település maradványait tárták fel a debreceni BMW-gyár építkezésén

Publikálás dátuma
2019.03.21 18:43
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Imaginechina/ Sun meng
Három egykori település maradványaira bukkantak a régészek a BMW Group leendő zöldmezős beruházásának is helyet adó debreceni észak-nyugati gazdasági övezet területén - közölte az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ.
A feltárások eredményei alapján eddig két fő régészeti korszak maradványaira bukkantak. A legnagyobb területen - a Deák-tanya 1. elnevezésű lelőhelyen - késő császárkori (IV-V. századi) település elemei, házak, tároló- és agyagnyerő gödrök, füstölők, árkok, kemencék azonosíthatók, amelyekből az egykori élet maradványaiként gazdag kerámia-, csont- és fémleletek kerülnek elő. A másik feltárt időszakot a késő vaskori (i.e. IV-III.századi) kelta kultúra tanyaszerű településének elemei, kutak, gödrök, temetkezési helyek reprezentálják. A beruházási terület északnyugati sarkában - a Rózsa-dűlő nevű lelőhelyen - egy újabb római császárkori település és a hozzá tartozó temető előkerülése várható - olvasható az EDC közleményében.
A régészeti megelőző feltárásokkal párhuzamosan a Várkapitányság Zrt. vezetésével folyik az észak-nyugati gazdasági övezethez tartozó infrastruktúra területek előzetes régészeti dokumentációjának (magnetométeres felmérések, próbafeltárások, terepbejárások, adatgyűjtés, térképezés) elkészítése is.  A 400 hektáros területen a debreceni Déri múzeum szakembereinek irányításával három múzeum 150 munkatársa vesz részt a feltárásban. Összesen 15 régészeti lelőhelyet regisztráltak a beruházási területen, az előkészítéshez kapcsolódó földmunkák által érintett részeken teljes felületű megelőző feltárások ebből elsődlegesen 11 lelőhelyet érintenek összesen több mint 240 ezer négyzetméteren. A beruházási terület régészeti feltárásain jelenleg 9 régészeti feltáró csapat dolgozik 10-11 régész vezetésével.
Szerző