Fűszerek és ételek, amelyek „okosabbá” is tehetnek

Publikálás dátuma
2019.01.10. 17:17
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Sok egészségügyi probléma esetén segíthetnek a fűszernövények, de olyanok is vannak, amelyeket akkor is használhatunk, ha vizsgára készülünk, vagy éppen komoly agymunkát igénylő feladat előtt állunk.
A fűszernövények az egészségügyi problémákon túl „okosabbá” is tehetnek, azaz segítik az agy működését, sikeresen használhatjuk, ha gondolkodnunk vagy éppen tanulnunk kell – olvasható a Biobody oldalán.
kurkuma hatóanyaga, a kurkumin gyulladáscsökkentő és erőteljes antioxidáns. Képes csökkenteni a kialakuló plakkok számát, ami az Alzheimer-kór megelőzésében fontos, javítja a memóriát, és csökkenti az enyhe depresszió tüneteit is. A kakukkfű illóolajai elsősorban az omega-3 zsírsavakra gyakorolt jótékony hatásukon keresztül segíthetik az agy működését. Ezek a zsírsavak megvédik az agysejteket az öregedéssel összefüggő pusztulástól, serkentik a memóriát, és a tanulási képességeinkre is jó hatással vannak. Az oreganónak magas az antioxidáns-tartalma, illata javítja a hangulatunkat, megakadályozza a hangulatingadozásokat, enyhíti a szorongást. Hatására jobban tudunk aludni, de tanulni is. Az illóolajával átitatott kendő például a vizsgázók legnagyobb segítsége lehet, mert amellett, hogy növeli a koncentrálási képességeinket, megakadályozza, hogy a vizsgaláz és a fokozott izgatottság miatt “leblokkoljunk”.
zsályában található vegyületek szintén az antioxidáns hatásaiknak köszönhetően támogatják az agy munkáját, és jelentősen csökkenthetik a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának rizikóját. A zsályatea javítja a memóriát, és olyan hatóanyagokat is tartalmaz, amelyek a tanulási folyamatokhoz is nélkülözhetetlenek. A fahéj összetevői az Alzheimer-kór elleni küzdelemben játszanak jelentős szerepet, és az öregedéssel járó neurológiai problémák ellen is védelmet nyújthatnak. Illóolaja amellett, hogy rendkívül jó hatással van az agyunkra, nyugtat és a szorongást is csökkenti. A szegfűszeg illóolaja a fogfájás csökkentése mellett csökkenti a stresszt, energikusabbá, figyelmesebbé és fogékonyabbá teszi az agyunkat, és nagyon jó kiegészítője lehet például a nyugtató hatású levendulának, az élénkítő narancsnak vagy a bazsalikomnak.
Az ételek között is vannak „okosítóak”, a fehérjében gazdag hal például igazi agyserkentő. Az egészséges, omega-3 zsírsav jó hatással van az agy teljesítőképességére, és kutatások szerint hozzájárul a demencia kockázatának csökkentéséhez, a mentális hanyatlás lassulásához és a stroke kialakulásának veszélyéhez is. Különösen idősebb korban segíthet a memória javításában. Ehhez heti két alkalommal kellene halat ennünk – olvasható a Diéta magazin cikkében.
Napi egy maroknyi dió és egy-két kocka magas kakaótartalmú étcsokoládé fogyasztása igazán finom módja az agy támogatásának. A csonthéjas magvak, de különösen a dió kiváló forrása az E-vitaminnak, amit több kísérlet is összefüggésbe hozott a korral járó felismerő képesség hanyatlásának csökkenésével. A szintén antioxidáns hatású fekete csokoládé is hasznos agyserkentő, mert olyan természetes ösztönzőket tartalmaz, amelyek növelhetik a koncentrációs képességet. A bevitt szénhidrátokból az anyagcsere folyamatok hatására képződik a szervezet elsődleges energiaforrása, a glükóz, ezért kis mennyiségben a cukor is jó hatással lehet a memóriára, de nem árt tudni, hogy nagy mennyiségben több a kára, mint a haszna. 
A nap legfontosabb étkezésének, a reggelinek is nagy szerepe van az összpontosításban. Kísérletek igazolják, hogy azok a diákok, akik reggelivel kezdik a napot, lényegesen jobban teljesítenek, mint akik nem esznek semmit ébredés után. Az ajánlások szerint a legjobb agybarát ételek listáján a magas rosttartalmú gabona, a tej és a gyümölcsök szerepelnek. Az is bebizonyosodott, hogy a magas kalóriatartalmú reggeli viszont inkább gátolja a koncentrációt. A napi étrendnél is a változatosságra, kiegyensúlyozottságra érdemes törekedni, mert a túl kevés, de a túl sok étel is megzavarhatja a koncentrációt.
A cikk szerint a vérkeringés egyensúlyának fenntartása is hozzájárul az agy optimális működéshez, ennek érdekében ajánlott az avokádó rendszeres fogyasztása, ami ráadásul csökkenti a káros koleszterin szintjét és az érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Az áfonyát is jelentős antioxidánsként tartják számon, védi az agyat az oxidatív stressztől és megköti a szabadgyököket. Csökkentheti a demencia kialakulásának valószínűségét, illetve lassíthatja a folyamatát. A rendszeres áfonyafogyasztás növelheti a tanulási képességet.
Szerző
Frissítve: 2019.01.10. 19:13

Cukorbetegséget okozhat a gluténmentes étrend

Publikálás dátuma
2019.01.09. 10:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A nem megfelelően összeállított gluténmentes étrend növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát – ez derül ki a Diabetologia folyóiratban megjelent kutatásból.
Gluténmentes diétát valójában csak annak kellene folytatnia, akinél a glutén fogyasztása bizonyítottan az egészséget károsítja. A lisztérzékenység, cöliákia vagy gluténérzékenység néven ismert autoimmun betegség esetén teljes mértékben kerülendő, illetve nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén is javulnak a tünetek, ha az érintettek mellőzik a glutén fogyasztását. Sokan azonban fogyás vagy testsúly megőrzése érdekében hagyják el. Náluk ez gyakran – tévesen – szénhidrátok teljes kiiktatását jelenti, ami rövidtávon valóban fogyaszt, ám hosszútávon koncentrációs zavarokhoz, emésztési és májműködési problémákhoz is vezethet – figyelmeztetett Szarka Dorottya, a Budai Allergiaközpont dietetikusa.

Kell a glutén?

glutén, azaz sikér két fehérje: búza esetén a gliadin (rozsnál a szekalin, árpánál a hordein) és a glutenin keveréke. A gabonák magbelsőjében találhatók, hozzávetőlegesen az említett gabonák fehérjetartalmának 70-80 százalékát alkotják. Mivel a glutén egy vízben oldódó fehérje, folyadék hozzáadásával (és dagasztás hatására) megduzzad, rugalmas anyaggá (sikér-hálóvá) alakul. Ebbe beleszöknek a kelesztés során felszabaduló gázok, ezért laza, lyukacsos a kelt tészták szerkezete. A gliadin fehérje biztosítja a tészta „ragadósságát” is. Minél magasabb egy liszt sikértartalma, annál jobb minőségű pékáru készíthető belőle. A glutén hiánya tehát nem az egészségi állapotunkat, hanem a sütemények állagát befolyásolja. A gluténtartalmú gabonák megvonása viszont járhat negatív egészségügyi következményekkel.

A rost véd a cukorbetegségtől

Gluténmentes étkezésben nem lehet búza, rozs és árpa tartalmú élelmiszereket fogyasztani, zabból is csak a gluténmentes változat megengedett. A gluténmentes alapanyagok magasabb ára miatt sokan inkább rizsből és kukoricából készült liszteket kezdenek el használni, köretként burgonyát vagy szintén rizst fogyasztanak, ezzel jelentősen csökken az étrendjük rosttartalma. Ha ehhez a magas rosttartalmú gabonákban megtalálható további tápanyagok (B-vitamin csoport, E-vitamin, kálium, foszfor, cink) hiánya is társul, az növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását – olvasható a Sanghaji Biológiai Tudományok Intézetének munkatársainak kutatásáról szóló közleményben.

Hogyan lehet növelni a rosttartalmat?

Több vizsgálat is alátámasztja, hogy magas rosttartalmú étkezés segíti az emésztést, csökkenti a vér lipid- és koleszterinszintjét és természetes módon képes szabályozni a vércukorszintet. Az ajánlott napi rostbevitel 25-40 gramm, amit gluténmentes étkezés mellett is be lehet iktatni, ha változatosan állítjuk össze az étrendet – mondta Szarka Dorottya. A fehér rizsliszt helyett használjunk magasabb rosttartalmú barnát, esetleg alternatív gabonákból készült rostdús őrleményeket, mint például a köles-, hajdina- vagy cirokliszt. Sütéskor a liszthez adhatunk útifű maghéjat is. Köretként zöldségeket, étkezések közt gyümölcsöt fogyasztva, de alternatív gabonafélékkel – cirok, hajdina, köles, quinoa – kiegészítve az étkezéseket a gluténmentes étrend mellett is lehet biztosítani a szükséges napi rostbevitelt.  
Szerző

Koncentrációs zavart is okozhat a pajzsmirigy betegség

Publikálás dátuma
2019.01.08. 15:15
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Idegesség, hangulatzavar és a napjainkban olyan sok problémát okozó pánikbetegség is jelentkezhet a pajzsmirigy rendellenes működésénél.
A pajzsmirigy zavarai népbetegségnek számítanak, a teljes lakosság több mint 4 százalékának alul-, 1,4 százalékának pedig túlzottan működik. A probléma sok esetben nem derül ki időben, mert a tünetek enyhék, nehezen felismerhetők, senki nem - a háziorvos sem - gondol a pajzsmirigy zavarára – mondta dr. Békési Gábor PhD, belgyógyász-endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa.
Túlműködésnél igen jellemző tünet a szapora szívverés, az idegesség, alulműködésnél pedig a depresszió. Ezeknél a problémáknál – amelyek rendszerint más tünetekkel együtt jelentkeznek –, nem érdemes külön-külön szakmai segítséget kérni, például azonnal pszichológushoz fordulni, hanem a kiváltó okra, betegségre kell fényt deríteni, és a hatékony terápia esetén idővel megszűnik a tünet is (például a hajhullás, amelyet számos betegség okozhat, így pajzsmirigy zavar is). 

Számos szervet befolyásol

A pajzsmirigy hormon szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális működésben, az agyi működésben is. Egészségének nem tesz jót a stresszes életmód, az állandó idegesség, a hangulatváltozások, veszélyeztető tényező a stressz, a lelki trauma, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás. A pajzsmirigy betegség kialakulásában fontos szerepet játszik az örökletes hajlam is.
Szerző