Fűszerek és ételek, amelyek „okosabbá” is tehetnek

Publikálás dátuma
2019.01.10 17:17
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Sok egészségügyi probléma esetén segíthetnek a fűszernövények, de olyanok is vannak, amelyeket akkor is használhatunk, ha vizsgára készülünk, vagy éppen komoly agymunkát igénylő feladat előtt állunk.
A fűszernövények az egészségügyi problémákon túl „okosabbá” is tehetnek, azaz segítik az agy működését, sikeresen használhatjuk, ha gondolkodnunk vagy éppen tanulnunk kell – olvasható a Biobody oldalán.
kurkuma hatóanyaga, a kurkumin gyulladáscsökkentő és erőteljes antioxidáns. Képes csökkenteni a kialakuló plakkok számát, ami az Alzheimer-kór megelőzésében fontos, javítja a memóriát, és csökkenti az enyhe depresszió tüneteit is. A kakukkfű illóolajai elsősorban az omega-3 zsírsavakra gyakorolt jótékony hatásukon keresztül segíthetik az agy működését. Ezek a zsírsavak megvédik az agysejteket az öregedéssel összefüggő pusztulástól, serkentik a memóriát, és a tanulási képességeinkre is jó hatással vannak. Az oreganónak magas az antioxidáns-tartalma, illata javítja a hangulatunkat, megakadályozza a hangulatingadozásokat, enyhíti a szorongást. Hatására jobban tudunk aludni, de tanulni is. Az illóolajával átitatott kendő például a vizsgázók legnagyobb segítsége lehet, mert amellett, hogy növeli a koncentrálási képességeinket, megakadályozza, hogy a vizsgaláz és a fokozott izgatottság miatt “leblokkoljunk”.
zsályában található vegyületek szintén az antioxidáns hatásaiknak köszönhetően támogatják az agy munkáját, és jelentősen csökkenthetik a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának rizikóját. A zsályatea javítja a memóriát, és olyan hatóanyagokat is tartalmaz, amelyek a tanulási folyamatokhoz is nélkülözhetetlenek. A fahéj összetevői az Alzheimer-kór elleni küzdelemben játszanak jelentős szerepet, és az öregedéssel járó neurológiai problémák ellen is védelmet nyújthatnak. Illóolaja amellett, hogy rendkívül jó hatással van az agyunkra, nyugtat és a szorongást is csökkenti. A szegfűszeg illóolaja a fogfájás csökkentése mellett csökkenti a stresszt, energikusabbá, figyelmesebbé és fogékonyabbá teszi az agyunkat, és nagyon jó kiegészítője lehet például a nyugtató hatású levendulának, az élénkítő narancsnak vagy a bazsalikomnak.
Az ételek között is vannak „okosítóak”, a fehérjében gazdag hal például igazi agyserkentő. Az egészséges, omega-3 zsírsav jó hatással van az agy teljesítőképességére, és kutatások szerint hozzájárul a demencia kockázatának csökkentéséhez, a mentális hanyatlás lassulásához és a stroke kialakulásának veszélyéhez is. Különösen idősebb korban segíthet a memória javításában. Ehhez heti két alkalommal kellene halat ennünk – olvasható a Diéta magazin cikkében.
Napi egy maroknyi dió és egy-két kocka magas kakaótartalmú étcsokoládé fogyasztása igazán finom módja az agy támogatásának. A csonthéjas magvak, de különösen a dió kiváló forrása az E-vitaminnak, amit több kísérlet is összefüggésbe hozott a korral járó felismerő képesség hanyatlásának csökkenésével. A szintén antioxidáns hatású fekete csokoládé is hasznos agyserkentő, mert olyan természetes ösztönzőket tartalmaz, amelyek növelhetik a koncentrációs képességet. A bevitt szénhidrátokból az anyagcsere folyamatok hatására képződik a szervezet elsődleges energiaforrása, a glükóz, ezért kis mennyiségben a cukor is jó hatással lehet a memóriára, de nem árt tudni, hogy nagy mennyiségben több a kára, mint a haszna. 
A nap legfontosabb étkezésének, a reggelinek is nagy szerepe van az összpontosításban. Kísérletek igazolják, hogy azok a diákok, akik reggelivel kezdik a napot, lényegesen jobban teljesítenek, mint akik nem esznek semmit ébredés után. Az ajánlások szerint a legjobb agybarát ételek listáján a magas rosttartalmú gabona, a tej és a gyümölcsök szerepelnek. Az is bebizonyosodott, hogy a magas kalóriatartalmú reggeli viszont inkább gátolja a koncentrációt. A napi étrendnél is a változatosságra, kiegyensúlyozottságra érdemes törekedni, mert a túl kevés, de a túl sok étel is megzavarhatja a koncentrációt.
A cikk szerint a vérkeringés egyensúlyának fenntartása is hozzájárul az agy optimális működéshez, ennek érdekében ajánlott az avokádó rendszeres fogyasztása, ami ráadásul csökkenti a káros koleszterin szintjét és az érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Az áfonyát is jelentős antioxidánsként tartják számon, védi az agyat az oxidatív stressztől és megköti a szabadgyököket. Csökkentheti a demencia kialakulásának valószínűségét, illetve lassíthatja a folyamatát. A rendszeres áfonyafogyasztás növelheti a tanulási képességet.
Frissítve: 2019.01.10 19:13

Újabb győzelmet aratott a zsír a cukor felett

Publikálás dátuma
2019.03.25 21:05
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Egyre biztosabb: nem a zsír, hanem a cukor fogyasztása hizlal, azaz az avokádótól vagy a vajban sült lazactól nem kell tartanunk, de jobb, ha – cukros - müzlivel nem fogyókúrázunk.
A cukor és a zsír mindig szóba kerül, ha a túlsúlyról van szó. A legtöbb új tanulmány szerint azonban a zsír önmagában fogyasztva nem járul hozzá a súlygyarapodáshoz, míg ugyanez a cukorról nem mondható el. Tehát a viszonylag zsíros avokádótól vagy a vajban sült lazactól nem hízunk, de például a cukros müzlivel nem érdemes fogyókúrázni – írta a Szeretlek Magyarország a Business Insider alapján.   
A The Lancet folyóiratban közzétett tanulmányok közelmúltbeli áttekintése érdekében a tudósok 18 országban több mint 135 ezer embert hasonlítottak össze, akik vagy alacsony zsírtartalmú vagy alacsony szénhidráttartalmú étrenden éltek. Kiderült: az alacsony zsírtartalmú étrenden élő emberek nagyobb valószínűséggel halnak meg szívinfarktus és a szívbetegség következtében. Ezzel szemben az alacsony szénhidrátbevitel mindkét betegség rizikóját csökkenti. Az eredmények annyira meggyőzőek voltak, hogy a tanulmány szerzői azt javasolják: 
ideje a globális táplálkozási iránymutatásokat átgondolni.
Egy másik, nyolc éven át tartó és közel 50 000 nőt érintő vizsgálat során a tudósok alacsony zsírtartalmú diétán élőket megvizsgálva azt találták, hogy egyrészt nem igazán fogytak tőle, másrészt azt sem látták, hogy csökkent volna az emlőrák, a vastagbélrák vagy a szívbetegségek kialakulásának kockázata.
A baj az, hogy amikor valaki alacsony zsírtartalmú étrendre vált, sokszor olyan késztermékeket választ, amelyek tele vannak cukorral és szénhidrátokkal, miközben a tanulmányok arra utalnak, hogy ezek erősen kapcsolódnak a súlygyarapodáshoz. Tehát bár az "alacsony zsírtartalmú" termékeket súlycsökkentőkként ajánlják, ezek sokkal nagyobb mértékben vezethetnek hízáshoz, mint egy zsírban gazdag, de kevés finomított szénhidrátot tartalmazó termék.
Témák
zsírcukor

Az életet is meghosszabbíthatja az egészséges bélflóra

Publikálás dátuma
2019.03.23 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ STEVE GSCHMEISSNER/SCIENCE PHOTO
A bélrendszerünk működése az egész szervezetünkre hat. Egy kanadai kutatás szerint a probiotikumok révén akár tovább is élhetünk.
Legyeken végzett vizsgálatokkal jutottak arra a következtetésre a montreali McGill Egyetem kutatói, hogy a probiotikumok – a bél mikroflórájának jótékony hatással bíró élő mikroorganizmusai – a Triphala elnevezésű, természetes eredetű táplálékkiegészítővel együtt jelentősen meghosszabbíthatják az életet. A tudósok gyümölcslegyeknek adagoltak egy különböző baktériumokból és a Triphala nevű, indiai eredetű gyógynövénykészítményből előállított keveréket, amelynek következtében a legyek élettartama hatvan százalékkal megnőtt, továbbá ellenállóvá váltak több, az öregedéssel kapcsolatos betegséggel szemben - írta a Dívány a Scientific Reportsban megjelent tanulmányról szóló beszámoló alapján.
A probiotikumok drámaian képesek befolyásolni bélrendszerünk mikrokörnyezetének működését, többek közt azt is, miként bontja le szervezetünk az elfogyasztott táplálékot – mondta Satya Prakash, a biomechnika professzora, a tanulmány társszerzője.
A keverékkel kapott legyek 66 napig, azaz átlagban 26 nappal tovább éltek, mint a nem kezelt társaik. Ráadásul kevésbé viselték meg őket az öregedés olyan jelei, mint az inzulinhiány, a gyulladások vagy az oxidatív stressz. A kutatók szerint a megfigyelt jelenségek a bélfal idegsejtjei és az agyunk közötti kétirányú kommunikációra vezethetőek vissza. Az elmúlt években több kutatás is bizonyította, hogy ez a szimbiózis hat az olyan különböző idegrendszeri alapú betegségekre, mint például az agy idegsejtjeit érintő degeneratív megbetegedések (Alzheimer-kór és társai), a krónikus vastagbél-gyulladás (IBS-szindróma), sőt akár a depresszió kialakulására is.
A kutatók szerint a legyek biomechanikai működése 70 százalékban hasonló az emlősökéhez, ezért akár az emberi szervezetre vonatkoztatható következtetéseket is lehet tenni az eredmények alapján. Az emberek esetében természetesen nem szabad ilyen nagyszabású hatásokra számítani, de az eredmények azt mutatják, hogy egy, a Triphalából és különböző probiotikumokból összeállított étrend-kiegészítő segíthet abban, hogy egészségesebbek maradjunk, illetve csökkentheti az öregedés kellemetlenebb tüneteit is.

Mi a Triphala?

A három gyümölcsöt jelentő és abból - az amalaki, bibhitaki és haritaki – álló tradicionális indiai őrleményt a hagyományos hindu orvoslásban használják. 

Az ekcémáért is felelhet a felborult egyensúly

A bélbaktériumok összetételének megváltozása felelős lehet az elhízásért és számos betegséget is okozhat. Korábban egy francia tanulmány igazolta, hogy az ekcéma egyik oka is lehet. A kutatók meglepő összefüggést fedeztek fel az szervezet vírusfelismerő rendszere, a bélbaktériumok összetétele és a bőrallergiák kialakulása között - írta a Life.hu.  A biológusok azt is felfedezték, hogy az emésztőrendszer mikrobiomjának változásával a belek áteresztőbbek is lettek, ezzel egyes bélbaktériumok a lépbe és a nyirokmirigyekbe vándorolva súlyosbították a bőrallergiát.

Mi hat a bélflórára?

Egyre több kutatás igazolja, a megfelelő táplálkozással tehetünk a szervezet egészségéért és a betegségek elkerüléséért. Ez általánosságban és főleg zöldségben, gyümölcsben gazdag, sovány húsokat tartalmazó nátriumszegény étrendet takar, de egyes elméletek szerint nem vagyunk egyformák, így általános recept sincs. A bélbaktériumok egyensúlyát rengeteg további tényező befolyásolja, például a stressz, az, hogy mennyit és hogyan alszunk, mozgunk, de az is, milyen gyógyszereket szedünk. 
Témák
bélflóra
Frissítve: 2019.03.23 14:14