Előfizetés

Lemond az amerikai védelmi miniszter

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.12.21. 06:29
James Mattis
Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy február végén távozik tisztségéből Jim Mattis védelmi miniszter. Lemondó leveléből azt lehet leszűrni, hogy az elnökkel támadt nézeteltérései miatt válik meg tisztségétől.
Az amerikai elnök Twitter-üzenetében tájékoztatott arról, hogy Mattis „nyugalmazott tábornok” február végén távozik, miután két évet töltött az ő kormányában írta a hirado.hu. „Mialatt betöltötte a tisztséget, hatalmas előrehaladás történt, kiváltképpen az új haditechnika beszerzésében (az amerikai hadseregnek)”– írta Trump. Hozzátette, hogy Mattis hatalmas segítséget nyújtott neki abban, hogy biztosítsa a szövetségesek és más országok katonai kötelezettségvállalásaik rájuk eső részének kifizetését. Trump tudatta, hogy hamarosan kinevezi a távozó tárcavezető utódját. Röviddel Trump Twitter-üzenete után tették közzé hírügynökségek Mattis lemondó levelét, amelyben nem rejtette véka alá, hogy nézeteltérései voltak Trumppal. Úgy fogalmaz benne: az elnöknek joga van ahhoz, hogy olyan védelmi minisztere legyen, akinek nézetei jobban illeszkednek az övéihez, ezért azt tartja helyesnek, ha a lemond. A leköszönő miniszter levelében felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok a szabad világ nélkülözhetetlen állama, de nem védheti meg saját érdekeit szilárd szövetségek megőrzése és az irántuk tanúsított tisztelet nélkül. Washingtonnak határozottnak és félreérthetetlennek kell lennie olyan országokkal, amelyek stratégiai érdekei egyre inkább az amerikai érdekeknek feszülnek. Egyértelmű szerinte, hogy Kína és Oroszország saját tekintélyelvű modelljének megfelelően akarja alakítani a világot – vétót szerezve más országok gazdasági, diplomáciai és biztonsági döntéseire -, saját érdekeiket érvényesítve a szomszédos országok, az Egyesült Államok és szövetségesei kárára. Mattis szerint ezért kell latba vetni minden eszközt a közös védelem szavatolása érdekében. A politikus közölte levelében, hogy február 29-i hatállyal ér véget a tárcavezetői megbízatása, és addig elegendő idő marad az utódja kijelölésére és a szenátusi jóváhagyásra. A Reuters és a CNN magas beosztású kormánytisztviselőkre hivatkozva egybehangzóan közölte, hogy Mattis csütörtökön megbeszélést folytatott Trumppal a Fehér Ház Ovális irodájában, és ekkor tudatta az elnökkel, hogy nem vállalja a továbbiakban a tárca vezetését. Az illetékesek szerint Mattisnak nézeteltérései támadtak Trumppal, de az elnök nem kényszerítette ki a távozását. Szíriai csapatkivonás volt az utolsó csepp a pohárban Hírügynökségek azzal hozzák összefüggésbe Mattis távozását, hogy Trump szerdán úgy döntött, kivonja az amerikai katonákat Szíriából. A Fehér Ház még aznap közölte, hogy meg is kezdődött az amerikai katonák kivonása. Egy névtelenül nyilatkozó magas beosztású kormányilletékes azt közölte a CNN hírtelevízióval, hogy Mattis “hevesen ellenezte” ezt, illetve azt is, hogy esetleg Afganisztánból is kivonják az amerikai katonákat. Mattis közelgő távozásáról már szeptemberben megjelentek értesülések az amerikai sajtóban, és Trump október közepén a CBS hírtelevíziónak adott interjúban nem zárta ki, hogy a Pentagon vezetője valóban távozik a kormányból, mert őt inkább a demokrata párt hívének tartja. A november 6-i félidős kongresszusi választás után Trump megerősítette, hogy személycserékre készül a kormányban. Jeff Sessions igazságügyi miniszter már másnap benyújtotta lemondását, és egy hétre rá menesztették Mira Ricardelt, a nemzetbiztonsági tanácsadó helyettesét, miután a first lady, Melania Trump a nyilvánosság előtt szorgalmazta elbocsátását. Amerikai sajtóértesülések szerint az amerikai elnök Kirstjen Nielsen belbiztonsági minisztert is le akarja váltani. Afganisztánból is kivonulnak Amerikai sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok megkezdi katonái kivonását Afganisztánból. A The Wall Street Journal információi szerint az elnök már meghozta a döntését erről. A lap meg nem nevezett kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva csütörtök késő este az internetes oldalán arról adott hírt: a 14 ezer amerikai katonát számláló kontingens mintegy fele az elkövetkező hónapokban hazatér. A The Wall Street Journal szerint a teljes kivonulás hónapokig eltarthat. „Szerintem ez is azt mutatja, hogy az elnök mennyire komolyan gondolja, hogy kivonuljunk a konfliktusokból” – idézett a lap egy neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőt. 

Az Egyesült Államok kivonja csapatait Afganisztánból

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.12.21. 06:19
FOTÓ: Getty Images, John Moore
Amerikai sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok megkezdi katonái kivonását Afganisztánból. A The Wall Street Journal információi szerint Donald Trump elnök már meghozta a döntését erről.
A lap meg nem nevezett kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva csütörtök késő este az internetes oldalán arról adott hírt:
a 14 ezer amerikai katonát számláló kontingens mintegy fele az elkövetkező hónapokban hazatér. Ez lesz a teljes kivonulás kezdete és az első lépés a 17 éve húzódó háború lezárásához.

A The Wall Street Journal szerint a teljes kivonulás hónapokig tarthat majd. "Szerintem ez is azt mutatja, hogy az elnök mennyire komolyan gondolja, hogy kivonuljunk a konfliktusokból" - idézett a lap egy neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőt. A tisztségviselő hozzátette: úgy gondolja, Donald Trump "életképes megoldásokat" akar a konfliktusok lezárására. A Pentagon (védelmi minisztérium) és a Középső Főparancsnokság, amely az afganisztáni hadműveleteket irányítja, nem kívánta kommentálni a lap értesüléseit az afganisztáni tervekről. Afganisztánban az Egyesült Államok a NATO-szövetségeseivel együtt vesz részt az afganisztáni misszióban, a változatlanul afgán földön maradó észak-atlanti szövetségesek reagálásáról egyelőre nem érkeztek hírek. A Trump-kormányzat a külpolitikája egyik legfontosabb célkitűzésének tekinti a megegyezést az afgán tálibokkal és ezzel a háború lezárását. Ennek érdekében különmegbízottá nevezték ki Washington volt iraki és afganisztáni nagykövetét, Zalmay Khalilzadot, aki az elmúlt hetekben Katarban, Pakisztánban, az Egyesült Arab Emírségekben és Afganisztánban tárgyalt a békefolyamat megindítása érdekében. A héten Khalilzad Abu Dzabiban egyeztetett a tálibok képviselőivel, és a tárgyalásokhoz csatlakoztak Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek küldöttségei is. Végleges megállapodás ugyan nem született, de az amerikai sajtóban megjelent információk szerint szó esett várható tűzszünetről, abban az esetben, ha Washington megkezdi csapatai kivonását. Khalilzad egyeztetései januárban folytatódnak, és várhatóan ekkor látogat a térségbe Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is. Az afganisztáni csapatkivonásról szóló információk néhány órával azt követően kerültek napvilágra, hogy James Mattis védelmi miniszter bejelentette lemondását, miután Donald Trump egy nappal korábban közölte, hogy kivonják az amerikai katonákat Szíriából.

Mégsem szabadul a volt brazil elnök

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.12.20. 20:05

Fotó: Heuler Andrey / AFP
Néhány órára úgy látszott, hogy Brazíliában szabadon engedik a korrupció miatt bebörtönzött egykori államfőt, Luiz Inacio Lula da Silvát. A kevéssé tehetős rétegek között ma is oly népszerű politikus egy bírói bejelentés nyomán reménykedhetett. A legfelsőbb bíróság egyik bírája úgy határozott, minden olyan bebörtönzöttet, akit másodfokon elítéltek ugyan, de még nem élt a jogorvoslat minden lehetőségével, szabadon kell engedni. Ez pedig Lulára is érvényes lett volna. A bejelentés után a volt brazil államfő ügyvédei kérvényt nyújtottak be szabadon bocsátása érdekében. Csakhogy közbelépett Raquel Dodge államügyész, aki megtámadta Marco Aurélio de Mello bíró döntését, minek nyomán a legfelsőbb bíróság elnöke, José Antonio Dias Toffoli megsemmisítette a határozatot. Médiajelentések szerint országosan 169 ezer bebörtönzöttet kellett volna szabadon engedni, ha életbe lépett volna az ítélet. A bíró döntése azért is keltett óriási feltűnést, mert a megválasztott populista államfő, Jair Bolsonaro hivatalba lépése előtt nem egészen két héttel fogadták volna el. Lula és Bolsonaro között meglehetősen ellenséges a viszony. A volt államfő szerint az új elnök veszélyezteti a brazil demokráciát. Bolsonaro eddigi lépéseivel nem cáfolt rá az aggodalmakra, több miniszteri tárca élére a hadseregből választott személyeket. Lula egyébként indulni kívánt az idei elnökválasztáson, ám ebben jogerős bírói döntés akadályozta meg. A két politikus kapcsolatát az is jól jellemzi, hogy Bolsonaro a Twitteren gratulált a legfelsőbb bíróságnak, amiért a taláros testület felülbírálta az ítéletet. Lulát 12 éves börtönbüntetésre ítélték korrupció és pénzmosás miatt. Az ítélet szerint a volt elnök 1,1 millió dollár kenőpénzt kapott közvetve a Petrobras olajipari óriásvállalattól, ebből újíttatta fel Guarujá fürdőhelyen lévő lakását. Áprilisban kezdte meg börtönbüntetését.