Allergiát is okozhat a karácsony

Publikálás dátuma
2018.12.21. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pexels
A lakásban elhelyezett díszek, illatosítók, az ünnepi menü, a szervezéssel járó stressz, de akár a karácsonyfa is szokatlan tüneteket okozhat az arra érzékenyeknél.
Télen többet tartózkodunk a lakásban, a belső, gyakran párás levegőben pedig a háziporatka allergia tünetei még intenzívebben jelentkezhetnek. Allergiás, asztmás betegeknél panaszokat okozhat a kandallók levegőbe jutó égésterméke is, de az ünnepre hangolódás jegyében előkerülő mécsesek, illóolajok, párologtatók és illatos gyertyák is sokak számára irritálóak lehetnek. Allergiás, asztmás beteg környezetében inkább kerüljük használatukat, mert a légutakba jutva köhögést, tüsszögést, nehézlégzést okozhatnak – mondta dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.
Keresztallergia a nyírfaallergiás betegek egy részénél csak pollenszezonban jelentkezik, de sokan egész évben szenvednek tőle. A panaszokat az egyes fehérjék szerkezeti hasonlósága okozza, amelynek következtében az allergiás szervezet nem tesz különbséget köztük, és mindkettőre tünetekkel reagál. A nyírfapollenre allergiás betegek esetében leggyakrabban az alma fogyasztása jár kellemetlen tünetekkel: okozhat bizsergő, égő érzést a szájban, viszkető érzést a torokban. A betegek jellemzően a csonthéjasokat sem tudják fogyasztani, van, aki sülve, főve sem.

A karácsonyfa is lehet allergén

A fenyőfa törzsén penészgombák telepedhetnek meg, amelyek a lakás levegőjébe kerülve légúti panaszokat okozhatnak. Erős túlérzékenység esetén a lakásba kerülő kis mennyiségű penész is tüneteket okozhat, ezért ilyen esetekben jobb megoldás, ha műfenyőt választunk. Fontos, hogy ezt a csomagolásból kibontva szellőztessük át a szabadban, a későbbi években pedig használat előtt mindig portalanítsuk.
Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten bőrpír, vagy csalánkiütés formájában. A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák. Előfordulhat az is, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz. 
A leggondosabb előkészületek mellett is megeshet, hogy nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogyan szeretnénk. A stressz köztudottan gyengíti védekező képességünket, ha idegeskedünk, könnyebben kapunk el fertőzéseket, de az allergiás tünetek is felerősödhetnek. Ne akarjuk tökéletesre szervezni az ünnepeket, ne vállaljuk túl magunkat és hagyjunk időt a pihenésre is! - hangsúlyozta a szakorvos.
Szerző
Frissítve: 2018.12.21. 16:44

Miért is eszi magát betegre minden ember kötelező jelleggel karácsonykor

Publikálás dátuma
2018.12.20. 13:03
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Karácsony, de a húsvét is a nagy közösségi étkezések ideje. De mi a magyarázata annak, hogy úgy érezzük ilyenkor „halálra kell enni” magunkat?
Az evolúciós indok szerint az ember rettegett az éhenhalástól, ezért a roskadozó asztalnál „elette” a félelmét. A karácsonyi vacsora és általában a közösségi evés azzal jár, hogy többet eszünk, mint egyedül. Ráadásul minél többen vannak az asztal körül, annál többet. Több egymástól független kísérlet igazolta, hogy egy „evőtárs” jelenléte 35 százalékkal növeli a fogyasztás mértékét a magányos evéshez képest. Egy négyfős asztal 75 százalékkal, hét társ jelenléte 96 százalékkal növeli az elfogyasztott mennyiségeket. A jelenség okát a kutatók a közösségi evés ízfokozó hatásában látják – olvasható a Mindennapi Pszichológia magazinban. 
Az együtt evésnek, de a közös dohányzásnak, kávézásnak, illetve általában a közös orális aktivitásnak, a közös „gittrágásnak” erős kapcsolatépítő jellege van. Az ember ilyenkor azokkal kerül bizalmas viszonyba, akikkel szívesen működik együtt, akikben megbízik. Jelképesen tehát úgy érzi, hogy a közösen elfogyasztott étel révén eggyé válik. 
Az asztal körüli történések finom jelzései az együtt evők rejtett viszonyainak. Az ünnepi ebédnél visszautasított étel nagy sértődésekre adhat okot, ugyanis nemcsak a kínált étellel lehet baj, hanem a tálaló személyével is. Nem mindegy, ki foglalja el az asztalfőt, ki osztja az ételt, kinek jutnak az ízesebb falatok, ahogy az is jelzésértékű, hogy ki kritizálja és ki dicséri az ételt, valamint, hogy a többiek hogyan reagálnak az értékelésekre
Szerző

Legalább az ünnepek alatt muszáj – lenne – lazítani

Publikálás dátuma
2018.12.19. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Sokan éreznek szorongást a közelgő ünnepek miatt, hiszen nem mernek, nem tudnak kiszakadni a mindennapok rohanásából. A menedzserbetegség gyógyszeresen és életmód terápiával eredményesen kezelhető.
„Ma már egyértelműen kijelenthető: a stressz önálló rizikófaktor számos betegség kialakulásában, így a szív- és érrendszeri betegségek esetében. Az úgynevezett menedzserkardiológia a stressz kardiológiai következményeit vizsgálja

– mondta Vaskó Péter kardiológus.

Jellemző, hogy sokáig szinte semmilyen probléma nincs; úgy tűnik, a teherbírásunk, a stressztűrő képességünk végtelen. A férfiaknál a kardiológiai problémák jellemzően 40 éves kor körül és fölötte jelentkeznek, a nők 55 éves koruk körül és utána szembesülhetnek a tünetekkel. 

Milyen tüneteket kell komolyan venni?

A mellkasi fájdalom és szorítás érzése nem ritka a középkorú vagy akár fiatalabb, stresszes életet élő személyeknél. Az esetek nagy részében valóban csak a feszültség okozza, de előfordulhat, hogy pánik szindróma, vagy akár szívprobléma áll a háttérben. A szívbetegség miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzően nem pihenés közben, hanem aktivitás során alakul ki, a tünet lassan teljesedik ki, és inkább nyomásérzés jelentkezik, mint szorítás - mondta a KardioKözpont szakorvosa.
A mellkasi fájdalom lesugározhat a nyakba, az állkapocsba vagy a vállakba. Ritkábban, de az is előfordulhat, hogy a mellkasban nem is jelentkezik panasz. A nyak- és az állkapocsfájdalom ugyanakkor utalhat angina pectorisra, amikor a szív nem jut elég oxigéndús vérhez. Mivel ezt legtöbbször a koszorúér-meszesedés miatt kialakult szűkület okozza, feltétlenül kardiológiai vizsgálatot igényel.
Erős szívdobogásérzés esetén az érintett rövid ideig gyors és szabálytalan szívdobogást észlel, esetleg egy-egy nagyobb bedobbanással vagy kimaradással. Néhányan repkedő érzésről számolnak be, van, akit a szívdobogás erőssége, van, akit a gyorsasága ijeszt meg. Maga a stressz is okozhat ilyen tünetet, de mivel számos betegség is állhat a háttérben, ajánlott utánajárni a kiváltó oknak. 
Sokan csak az öregedésnek tudják be, ha a korábban gond nélkül végzett mozgás egyre jobban fárasztja őket, esetleg határozottan csökken a teljesítmény. Holott emögött az is állhat, hogy a szív romló teljesítőképessége miatt nem képes elég vért pumpálni a testbe. Ha pedig valaki pihenés után is kimerültnek érzi magát, mindenképpen érdemes kivizsgáltatnia magát.
A merevedési zavar a szívbetegség egyik jellemző tünete is lehet. Persze más ok is vezethet ehhez a panaszhoz, mint például a teljesítményszorongás és bizonyos urológiai folyamatok. Az erektilis diszfunkció egyik leggyakoribb szív-érrendszeri oka mégis az érelmeszesedés, ami szűkíti és merevíti az ereket, és az endothel diszfunkció, ami megakadályozza az erek megfelelő ellazulását, ami megnehezíti a véráramlást.
Az alvási apnoé során az érintettek egy hosszabb légzéskimaradás után levegőért kapkodva ébrednek. Ez pedig nem csak az alvás minőségét rontja, de növeli a magasvérnyomás-betegség, a szívinfarktus, a stroke, a pitvarfibrilláció rizikóját is. Éjjel gyakrabban alakulhatnak ki szívritmuszavarok is, ami veszélyes állapot. Ha rendszeres éjjeli ritmuszavarra derül fény, a kardiológus alvásvizsgálatot javasolhat.
A megfelelő terápia nem csupán kardiológiai eljárásokra, gyógyszerekre épülhet, de az életmódorvoslás eszközeit - a mozgás-, a táplálkozás- és a mentális terápiát – alkalmazva a munkaképesség visszaszerezhető, a kóros folyamatok megállíthatók – mondta Vaskó Péter.
Szerző
Frissítve: 2018.12.19. 14:47