Ábrákkal magyarázza el a rendőrség, mit szabad egy tüntetőnek

Publikálás dátuma
2018.12.21. 11:03
Tüntetni csak pontosan, szépen - a rendőrség útba igazít
Fotó: police.hu
Az arcot eltakarni, „megfélemlítő ruhát” felvenni is tilos egy demonstráción. A rendőrségi jogsértésekről sajnos nem készült matrica.
Zöld-piros színű matricákkal magyarázza el az ORFK, hogy meddig mehetnek el legálisan, mikor követnek el bűncselekményt vagy szabálysértést a tüntetők egy demonstráción. Az ikonok közül néhány magától értetődőnek tűnik – a rendezvényre tilos kést, lőfegyvert vinni, autókat borogatni – néhány ábra azonban felvet kérdéseket.  

Tilos a „félelemkeltő ruha” is

Az ORFK képes magyarázata szerint például tilos eltakarni arcunkat egy tüntetésen – kérdés, hogy egy békés tüntető mivel óvja meg magát az agresszorokra kifújt, de irányíthatatlanul terjedő könnygázfelhőtől, ha még sálját sem teheti arca elé. A sajtó operatőr és fotós munkatársai - bár nem tüntetők– gyakran használnak gázálarcot, védőszemüveget, hogy egy utcai zavargás közepén is dolgozni tudjanak, a rendőrségi tilalom azonban a demonstrációi résztvevőjeként rájuk is vonatkozik. Nem egyértelmű az sem, pontosan mit ért a rendőrség  a tiltott félelemkeltő, illetve félkatonai ruházat alatt – illetve, hogy milyen jogalapon korlátozzák a tüntetők ruhatárát. Van, akinek a kapucni, másnak a bakancs vagy éppen a kalap a félelemkeltő, megint más a piros vagy a fekete színtől riad meg; a félkatonai ruházat pedig  jelenthet katonai hátizsákot, zubbonyt vagy sapkát - külön-külön vagy együtt is.
a gumiszabályozás alapján tehát gyakorlatilag bármilyen tüntetést fel lehetne oszlatni, vagy bármilyen tüntetőt ki lehetne emelni a tömegből.

A rendőrségi ábra szerint tüntetésen tiltott a pirotecnikai eszköz használata -legalábbis a demonstrálóknak: ilyen, egyébként ártalmatlan eszköz, egy levegőbe tartott füstgránát miatt teperték le rohamrendőrök a momentumos Donáth Annát is – hátulról, figyelmeztetés nélkül teperték le a filigrán nőt. 
A zöld ábrák azt mutatják, hogy mi elvárt a demonstrálóktól: például az, hogy az esemény előtt 48 órával bejelentsék a tüntetést, hogy legyen náluk személyi igazolvány, de legálisan fényképezhetnek és megafonozhatnak is a demonstráción. Bár egy ikonnal talán nem megjeleníthető, a tüntetőknek joguk van a bejelentés nélküli, spontán rendezvényeken való részvételhez is.

Nincs képük hozzá

A rendőrségi útmutató ugyanakkor nem ad magyarázatot arra, hogyan történhetett hatósági jogsértések, visszaélések sorozata a rabszolgatörvény elleni tüntetéseken. A rohamrendőrök több esetben előzetes figyelmeztetés, felszólítás nélkül vetettek be könnygázt a tüntetőkkel szemben – másokat hetvenkét órára vittek el egy Kossuth téri firka miatt. A sajtóban megjelenő beszámolók szerint a rendőrök az utcán kutyát sétáltató, dohányzó embereket is lefogtak, bár semmi közük nem volt a demonstrációhoz – egy rendőrautót rongáló fiatalt a 444 cikke szerint ütlegelték és megfenyegették a készenlétisek, amikor panaszt akart tenni a hatósági eljárás miatt. A hvg.hu úgy tudja, utóbbi eset miatt ügyészségi eljárás is indult, „hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette” miatt  Az MTVA székháza előtt posztoló készenléti rendőrök ugyanakkor nem tettek semmit, amikor biztonsági őrök a szemük láttára hajítottak ki parlamenti képviselőket az épületből. 
Szerző

Van magyar munkahely, ahol már most 68 óra a munkahét

Publikálás dátuma
2018.12.21. 10:57

Fotó: Shutterstock
Erre az ad lehetőséget, hogy heti öt napon keresztül 12 órát dolgozzanak a munkavállalók, a hatodik napon pedig 8 órára be lehet hívni őket túlórázni.
A Henkel Magyarország Kft. körösladányi gyárában akár heti 68 munkaórára is kötelezhetik a dolgozókat - derült ki a Portfolio birtokába került dokumentumokból. Egy megállapodás alapján - amit a szakszervezet is aláírt - három hónapos munkaidőkeret bevezetéséről állapodtak meg, ami jövő januárban kezdődik. Az időtartam legfeljebb 12 hónap. 
Félelmetes, hogy ehhez még a rabszolgatörvény sem kellett

kommentálta a portál kérdésére a 68 órás munkahét lehetőségét Dávid Ferenc, aki arról beszélt, hogy a Munka Törvénykönyvének jelenlegi keretei is mennyire kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalókat. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) volt főtitkára egyértelműen úgy ítélte meg, hogy ekkora munkaterhelés mellett egyáltalán nem marad szabadideje és magánélete a dolgozóknak. 
A lap meg megkereste a Henkelt, hogy elmondják, miért volt szükség ezekre a lépésekre. "A Henkel Magyarország Kft. hatályban lévő kollektív szerződésének megfelelően a körösladányi gyárvezetés, a Henkel Magyarország Operations Kft. Körösladányi Gyárának Henkel Munkás Érdekvédelmi Egyesülete (szakszervezet) munkaidőkeretben állapodtak meg, mely a munka törvénykönyvének megfelelően lehetővé teszi az egyenlőtlen munkabeosztást és a hat nap munkavégzést" - közölte a cég. "A munka törvénykönyve ide vágó rendelkezései szerint hat nap munkavégzést követően egy pihenőnapot kell kiadni, valamint egy pihenőnapnak a hónapban vasárnapra kell esnie. Ezzel szemben a Henkel Magyarország Operations Kft. vezetése a munkavállalók érdekében több védelmi pontot épített be a szabályozásába, ezáltal a törvény adta lehetőségeket nem használjuk ki" - magyarázza a vállalat.
Ilyen többek között     
a 12 órás munkanapok maximum 5-re való korlátozása, a minden hónapban szombatot és vasárnapot magába foglaló, két egybefüggő pihenőnap biztosítása, a rövidváltások, valamint a munkaszüneti napok előtti éjszakai műszakok kizárása, illetve a munkaidőkeret három hónapra való korlátozása a törvény szerinti, maximum 1 éves munkaidőkerethez képest.

"Amennyiben bárki elérné a maximális túlórakeretet, azon felül rendkívüli munkavégzést elrendelni nem lehet" - tette hozzá a Henkel.  Dávid Ferenc a Portfolio-nak nyomatékosította, hogy a 400 órát lehetővé tevő friss törvénymódosítás (amit Áder János köztársasági elnök már alá is írt) kihasználására még nem is volt szüksége a cégnek ahhoz, hogy ilyen mértékű heti óraszámra kötelezze a dolgozókat. A Henkel közölte: munkaidőkeretben - a munka törvénykönyvének megfelelően - az öt nap munkavégzés utáni hatodik napon nem okvetlenül keletkezik túlóra, itt a munkaidőkereten belüli egyenlőtlen munkaidőbeosztásról beszélünk. "Amennyiben a munkavállaló például az egyik héten 68 órát dolgozik, ellenben a következő héten csak 12 órát, míg a többi napon pihenőnapokat kap, két hét alatt az óraszám kiegyenlítésre kerül, azaz nem keletkezik rendkívüli munkavégzés. Esetünkben a ledolgozandó óraszámoknak és a pihenőnapoknak három hónapon belül kell kiegyenlítődnie" - fejtegette a cég. Dávid Ferenc azt mondta, hogy az ország számos területén nem lehet megtenni azt, hogy új munkahelyet keres magának az ember, ha váltani szeretne. Egyrészt területi, másrészt képzettségi problémák is nehezítik ezt. Utalt arra, hogy az ország keleti régióiban gyengébben teljesít a gazdaság, továbbra is magasabb a munkanélküliségi ráta és alacsony a képzettségük az embereknek. "Ők nem nagyon tudnak új munkahelyet találni, sokszor örülhetnek, ha kikerültek a közfoglalkoztatásból" - tette hozzá. 
Szerző
Frissítve: 2018.12.21. 11:04

ÁSZ-elnök: idehaza nincs rendszerszintű korrupció

Publikálás dátuma
2018.12.21. 09:36
Domokos László , az Állami Számvevőszék elnöke
Fotó: Vajda József
Domokos László ezt a következtetést arról vonja le, hogy szárnyal a gazdaság. Az Állami Számvevőszék vezetője a kórházak ősbűnéről is beszélt.
Magam is találkoztam olyan okfejtésekkel, amelyek szerint a korrupció miatt veszélybe kerülhet a hazai gazdaság növekedése. De, ha követem ezt a logikát, arra a következtetésre juthatok, hogy idehaza nincs rendszerszintű korrupció – mondta Domokos László a kormánypárti Magyar Időknek adott pénteki interjúban. Ugyanis – fejtegette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke – a tömeges visszaélés, vesztegetés elszívja a pénzt a gazdaságból, megfojtja a vállalkozókedvet, kiöli a kezdeményezőkészséget, így pedig szükségképpen munkanélküliséghez, eladósodáshoz és elszegényedéshez vezet. Ehhez képest a magyar hazai gazdaság jelenleg szárnyal, a legfrissebb negyedéves adat öt százalék feletti növekedésről tanúskodik – Domokos szerint ilyen eredményt egyszerűen nem érhet el egy olyan ország, amelyben óriási méreteket ölt a korrupció. 
Miközben Domokos szavait ízlelgetjük, jusson eszünkbe:
  • Az ország egyik legsikeresebb, állami megrendeléseken is kaszáló nagyvállalkozója, Garancsi István magánrepülőjén repteti focimeccsre a miniszterelnököt. Más esetben pedig Orbán Viktor a honvédség számára vásárolt, „nemkormánygéppel" ugrik ki Milánóba, hogy megnézzen egy Kurtág-darabot a Scalában
  • Orbán Viktor felcsúti gázszerelő barátja, a saját vagyonának nagyságát sem ismerő Mészáros Lőrinc pár év alatt lett több százmilliárdos értékű cégháló tulajdonosa – médiacégeiről pedig ingyen és bérmentve mondott le pillanatok alatt
  • Az Orbán-vejet érintő Elios-botrány miatt az EU 13 milliárd forintnyi pénzügyi visszahívást fontolgat
Persze, minden minden érthetővé, és egyszerűbbé válik, ha a fenti ügyeket Lánczi Tamás Fidesz-közeli politológus szemszögéből nézzük: „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.”
Ott pedig nyilván nincs rendszerszintű korrupció, ahol a korrupció maga a rendszer.

Az ÁSZ sem tudja, hol folyik el a kórházak pénze

Domokos László a kórházak ősbűnéről is beszélt: szerinte az alapvető probléma az, hogy a kórházak egy része többet költ, mint amennyi pénz kifizetésére jogosult lenne. „Egyes intézményekben ­egyszerűen törvénytelenül könyvelnek, mégpedig notórius módon” - jegyezte meg az ÁSZ vezetője, aki szerint nagyjából negyven kórház lépi túl rendszeresen az anyagi lehetőségeit, de a könyvelési és gazdálkodási szabálytalanságok miatt a számvevőszék sem tudja megmondani, hogy pontosan mi is húzódik meg a háttérben.  „Egyébként két fő ok jöhet szóba: vagy az, hogy az ellátandó feladatokhoz képest kevés a pénz, vagy az, hogy a kórház vezetői rosszul gazdálkodnak” állapította Domokos, bár ennek felismeréséhez tényleg nem kell az ÁSZ elnökének lenni. 
Szerző