„Erősen feudális” - körbefalazza a Fidesz a vidéki ellenzékieket

Publikálás dátuma
2018.12.21. 14:47
Illusztráció/Népszava
Milyen egy kisvárosban ellenzékinek lenni? Van-e nyomásgyakorlás, jönnek-e telefonok? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk azzal a keszthelyi pedagógussal, aki azután állt fel, hogy ellehetetlenítették politikai okokból az általa szervezett jótékonysági rendezvényt.
Van úgy, hogy az ember rosszul időzít. Molnár Tibor éppen akkor döntött úgy 36 évesen, hogy mégis tanári pályára megy, amikor 2010-ben beköszöntött a „Hoffmann Rózsa-korszak” a közoktatásban. A keszthelyi pedagógusról csütörtökön annak kapcsán írtunk, hogy lemondott történelem-földrajz-drámapedagógus szakos tanári állásáról a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Keszthelyi Vendéglátóipari Szakgimnáziumában, miután állítása szerint politikai okokból nem tarthatott meg egy karácsonyi jótékonysági rendezvényt a városban. A fiatalember ráadásul a politizálásba is belekezdett 2013-ban az Együtt színeiben. Mivel egyre több feladata adódott a pártban (az országos elnökségbe is beválasztották), 2016-ban fizetés nélküli szabadságra ment, közben azért egy Phd-fokozat megszerzésébe is belefogott. A tanítás azonban hiányzott neki, ráadásul, mint mondja, „értem is el eredményeket, rendszeresen indultak a diákjaim különböző tanítási versenyeken, vetélkedőkön és mindig jól szerepeltünk és rengeteg kulturális programot is szerveztem nekik”. Így idén visszament tanítani. Nem gondolta, hogy ez egy ilyen rövid időszak lesz, de a jótékonysági pizzázás letiltása kiverte nála a biztosítékot. „Teljesen apolitikus rendezvény lett volna, rajtam kívül senki nem politizált a keszthelyi szervezők, segítők közül, ez egy klasszikus civil ügy lett volna, nem úgy, ahogy a Fidesz most használni szereti ezt a kifejezést”. Mint mondta, soha nem gondolta volna, hogy  
„megtapasztalja, hogy milyen lehetett a 40-50 évvel ezelőtti világ”. „A legaljasabb pártállami módon rendezték ezt az ügyet: az illetékes elvtárs, vagy NER-társ odaszól telefonon, és letilt és senki nem mer neki ellentmondani, aztán pedig, amikor nyilvánosságra kerül az ügy, mindenki mindent letagad”

Mivel minden szóban, informálisan zajlott, így persze bizonyíték sincs erre, nem véletlenül mondta az Indexnek a Centrum vezetője, Szabó Károly, hogy „hivatalosan” senki nem kérte őket a rendezvény megtartására. Molnár Tibor szerint nemcsak a rendezvénynek helyet adni próbáló két iskolába „telefonáltak le”, hanem még azokat az általános iskolákat is felhívták, ahonnan a gyerekek jöttek volna, hogy még véletlenül se jusson eszükbe bárkit elküldeni. Ez amolyan utolsó csepp volt a pohárban. „Mikor Szabó Károly még le is tagadta az egészet, annyira fel voltam dúlva, hogy aludni sem bírtam. Felkeltem hajnali fél ötkor, leültem a számítógépem elé és megírtam a lemondó nyilatkozatomat.” 
A helyzet annyiban persze nem lehetett új Molnár Tibor számára, hogy a fideszes vezetésű Keszthelyen folyamatosan érték „kisebb pressziók”, mióta politizálásra adta a fejét. Kapott már „jóindulatú” telefonokat, megjegyzéseket arról, hogy „minek politizál egy tanár”, hogy „nem kellene bevinnie a politikát az iskolába”, az egyébként szokásos, rendszeres jutalmazásokból viszont (például év végén, pedagógus nap alkalmából) valahogy mindig kimaradt, pedig „mindig a kötelező fölött teljesített”. Kérdésünkre, hogy „bevitt-e” bármit a politikai beállítottságából a tanórákra, Molnár Tibor először is a Nemzeti Alaptantervet idézi. Még ez a dokumentum is leszögezi, hogy világnézetileg semleges oktatás nincsen, a tanár megjelenítheti nézeteit az órán, de nem teheti azt kizárólagos olvasattá. „Egyébként pedig elég kinyitni a Száray Miklós által írt és kötelezően használandó történelem könyveket. Amik ott szerepelnek a demokráciáról, a társadalom kívánatosnak tekintett állapotáról, a civil mozgalmakról, szöges ellentétben állnak azzal, ahogy a Fidesz kormányoz. Én azt a demokráciafelfogást tanítottam, ami a tankönyvben van, ha ez ma már bármilyen szempontból ellenzéki nézetnek tűnik, az nem miattam abszurd. Ugyanakkor kísérteties áthallások vannak néhány korszak és a mai állapotok között: a sajtószabadság felszámolása, az ellenzék ellehetetlenítése, látszat parlament. Ezek az ügyek akkor jönnek elő egy történelem órán, amikor például Mussoliniről tanulunk”.  „És szinte mindegy is, milyen színű kormány volt eddig. Vannak olyan tényezők, amik arra kondicionálják az embereket, hogy a hatalomtól várjon pénzt, mindenféle juttatást, előnyt. Ezért a mindenkori hatalommal jóban kell lenni, mert másképp nem boldogul az ember.” Ő 22 éve él Keszthelyen, de még mindig „gyüttmentnek”, vagy „a mai divatos kifejezéssel élve migránsnak” számít. Politikával, közélettel csak egy szűk kisebbség foglalkozik, ez mondjuk igaz a Fideszre is. A kormánypártnak sincs több aktivistája helyben 15-20-nál, ehhez képest, ha egy ellenzéki politikus rá tud venni 5-10 embert, hogy aktívan segítsen neki, politizáljon, az már siker.
A helyi állapotokat a fiatal pedagógus az „erősen feudális” jelzővel írja le.

„A mostani rendszer mindent meg is tesz azért, hogy rátelepedjen mindenre és lehetőleg kontroll alatt tartsa. Értve a médiát, a helyi erőforrásokat is”, bár, mint hozzáteszi, a máshonnan hallható horrortörténetekhez képest Keszthelyen például „viszonylag korrekten működik az önkormányzati tévé, ellenben a helyi lap csak az önkormányzatról szóló jó híreknek ad helyet”. „Pont ma reggel gondolkoztam ezen, amikor beültem az autómba: a forgalom rendben halad, a boltok nyitva, mindenki a karácsonyra készül, mintha minden rendben lenne a felszínen, tényleg nem lehet azt mondani, hogy diktatúra lenne. De abban a pillanatban, hogy valaki közélettel kezd foglalkozni és nem úgy, ahogy a Fidesz szeretné, falak emelkednek köréje” - mondta. A rabszolgatörvény ellen ugyanakkor Keszthelyen is szerveztek félpályás útlezárást, ez Molnár Tibor szerint afféle nem reprezentatív közvélemény-kutatásként is szolgált. „Az autósok körülbelül 40 százaléka egyértelműen velünk szimpatizált, volt egy hangos kisebbség, aki szidott minket, a többiek csak úgy elhaladtak mellettünk”. Viszont a helyi DK-tól a Jobbikig Keszthelyen is közösen tüntetett az ellenzék, ami „mutathat egyfajta erőt a helybelieknek”.
Frissítve: 2018.12.21. 18:05

Áder már szerdán aláírta a különbíróságokról szóló törvényt

Publikálás dátuma
2018.12.21. 14:41

Fotó: Molnár Ádám
Áder János most sem okozott csalódást a kormánynak – jegyzi meg az Amnesty Magyarország. Pedig az elnök másként is dönthetett volna.
Áder János köztársasági már szerda este az úgynevezett rabszolgatörvény és az igazságügyi miniszternek alárendelt közigazgatási bíróságokról szóló törvény kihirdetését – írja a 444.hu, idézve a parlament honlapjára is feltöltött dokumentumot.
A döntésről az Amnesty International Magyarország is beszámolt: közleményükben hangsúlyozzák, a köztársasági elnöknek lehetősége lett volna a törvényeket visszaküldeni az Országgyűlésnek, ahogyan azt a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty Magyarország közösen kérte tőle, vagy normakontrollra megküldeni az Alkotmánybíróságnak, azonban Áder János láthatóan nem talált semmi kifogásolnivalót egyik törvényben sem, annak ellenére, hogy független hazai és nemzetközi szervezetek számos problémára hívták fel a figyelmet. 
"Több tízezer ember tüntet több mint egy hete Budapest és a vidéki városok utcáin a kormánynak alárendelt közigazgatási bíróságok, a propagandává silányított közmédia és rabszolgatörvény ellen.” – mondta a döntés apropóján Vig Dávid, a szervezet igazgatója – “Nem meglepő, de nagyon szomorú látni, hogy az elvileg a nemzet egységét megtestesítő és az állam demokratikus működése felett őrködő köztársasági elnöknek semmilyen kifogása nincs például egy olyan törvény ellen, amely alapján bírók kinevezésébe közvetlenül beleszólhat a kormány. Ez komolyan sérti a hatalommegosztás Alaptörvényben is rögzített elvét.”

Kiszolgáltatott bírók, kormányzati ellenőrzés

Mint a jogvédő szervezet figyelmeztet rá, az új közigazgatási bírósági rendszerben az igazságügyi miniszternek egy sor olyan jogköre lesz, amely a kiszolgáltatottabbakká teszi a bírókat a miniszternek. A bíróságok költségvetésének összeállítása miniszteri hatáskör lesz, a közigazgatási törvényszékek elnökei felett munkáltatói jogköröket is gyakorol majd, illetve a bíróságok létszámát is a miniszter határozza meg, és a bíróságok elnökeit is ő nevezi ki. Trócsányi László hatásköreinek gyakorlását az Országos Közigazgatási Bírói Tanács fogja figyelemmel kísérni, atanács jogkörei azonban a jelenlegi Országos Bírói Tanácsénál is gyengébbek lesznek, így ezeken a területeken nem lesz valódi lehetősége a miniszter munkájának ellenőrzésére. A valódi társadalmi egyeztetés nélkül, a jogalkotásra vonatkozó szabályok megsértésével megalkotott jogszabály nem szolgálja az igazságszolgáltatás hatékonyságának a növelését. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter a törvényjavaslatról kikérte ugyan a Velencei Bizottság véleményét, de az Országgyűlés a véleményt nem várta be -teszi hozzá az Amnesty. 

Mindenütt kiverte a biztosítékot

Áder jóváhagyása ellen országszerte, de Münchenben, Brüsszelben is tiltakoztak: civilek és szakszervezetek együtt tüntettek a rabszolgatörvény és a különbíróságok felállítása miatt,   tüntetés volt Miskolcon, Zalaegerszegen, Békéscsabán, Nagyatádon és Szentendrén, és különösen éles hangvételű demonstrációt tartottak Kecskeméten is, a rendezvényeken külön-külön százak vesznek részt. Baján és Zalaegerszegen órákig tartó fél pályás útlezárással tiltakoztak a túlóratörvény ellen, még annak aláírása előtt. A Mérce csütörtöki összesítése szerint karácsonyig legalább 27 különféle demonstrációt jelentettek be (ez a szám azóta nőhetett is) a túlóratörvény ellen tiltakozó szakszervezetek pedig sztrájkra készülnek.
Szerző
Frissítve: 2018.12.21. 14:48

Nem létező szervezet nevében terrorizálták a hajléktalanokat Csepelen

Publikálás dátuma
2018.12.21. 13:52

Fotó: Bohanek Miklós
A kigyúrt férfiak a Csepel Önkormányzata Biztonsági Szolgálat -feliratú pólóban keménykedtek legyengült hajléktalanokkal. Ilyen szervezet azonban nincs – a csepeli városgazda céggel szerződő biztonsági szolgálat pedig közterületen nem is intézkedhet.
Újabb groteszk fordulatot hozott a Csepelen terrorizált hajléktalanok története: Az önmagukat biztonsági őrnek mondó, többnyire civilben járőröző, bár a pólóikon olykor Csepel Önkormányzata Biztonsági Szolgálat feliratot viselő férfiak több szemtanú egybehangzó állítása szerint megfélemlítették, megalázták, bántalmazták a Karácsony Sándor utca környékén mindazokat, akiket hajléktalannak véltek.  
 A fedél nélkülieket vegzáló szekuritis különítményről korábban a 24.hu számolt be egy országos visszahangot kiváltó cikkben. A hírportál tovább is lépett az ügyben: kiderítették, hogy a pólón szereplő biztonsági szolgálat külön szervezetként nem létezik. „A Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. valójában a Prev-Info Kft.-vel kötött szerződést – és fizettek ki nekik közel 40 millió forintot vagyonvédelmi szolgáltatásokért – a Kft. a szerződés értelmében azonban csak a városgazda telephelyeit védhette volna. Közterületen, mint amilyen a Karácsony Sándor utca, nem akciózhattak, erre törvény szerint sem lett volna lehetőségü,  de a lap szerint a BRFK sem kötött a céggel szerződést utcai járőrözésre vagy más tevékenységre.
A portál arra is emlékeztetett, hogy a Prev.Info 2011-ben kezdte meg működését, Czájder Gábor ügyvezető-tulajdonos, a BRFK egykori gazdasági irányítója irányításával – a vállalkozás pedig a L.A.C. Holding leányvállalata; utóbbi szervezetet a tiszteletbeli kazah konzul, a kormányközeli milliárdos, Horváth László tulajdonolja  - írja a lap.    A L.A.C-nak korábban alvállalkozóként bedolgozott  Swat Privat Group Kft., ami Rogán Antal egyik csepeli rendezvényét biztosította, de Swat Private arról is ismert, hogy vezetője ellen – a Dózsa György úti baleset okozásával vádolt M. Richárddal együtt  – rendőri korrupcióval kapcsolatos nyomozás folyik. Talán csak véletlen egybeesés, de a hajléktalanokat vegzáló három fős kommandó egyik tagja is Swat Security kitűzőt viselt.
A kigyúrt, és főként gyengébbekkel keménykedő csapat az első tényfeltáró cikk után eltűnt Csepel utcáiról; működésük nyoma azonban megmaradt, és egy bejelentésnek köszönhetően a rendőrség is felfigyelt akciójukra.
Szerző