„Erősen feudális” - körbefalazza a Fidesz a vidéki ellenzékieket

Publikálás dátuma
2018.12.21 14:47
Illusztráció/Népszava
Fotó: /
Milyen egy kisvárosban ellenzékinek lenni? Van-e nyomásgyakorlás, jönnek-e telefonok? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk azzal a keszthelyi pedagógussal, aki azután állt fel, hogy ellehetetlenítették politikai okokból az általa szervezett jótékonysági rendezvényt.
Van úgy, hogy az ember rosszul időzít. Molnár Tibor éppen akkor döntött úgy 36 évesen, hogy mégis tanári pályára megy, amikor 2010-ben beköszöntött a „Hoffmann Rózsa-korszak” a közoktatásban. A keszthelyi pedagógusról csütörtökön annak kapcsán írtunk, hogy lemondott történelem-földrajz-drámapedagógus szakos tanári állásáról a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Keszthelyi Vendéglátóipari Szakgimnáziumában, miután állítása szerint politikai okokból nem tarthatott meg egy karácsonyi jótékonysági rendezvényt a városban. A fiatalember ráadásul a politizálásba is belekezdett 2013-ban az Együtt színeiben. Mivel egyre több feladata adódott a pártban (az országos elnökségbe is beválasztották), 2016-ban fizetés nélküli szabadságra ment, közben azért egy Phd-fokozat megszerzésébe is belefogott. A tanítás azonban hiányzott neki, ráadásul, mint mondja, „értem is el eredményeket, rendszeresen indultak a diákjaim különböző tanítási versenyeken, vetélkedőkön és mindig jól szerepeltünk és rengeteg kulturális programot is szerveztem nekik”. Így idén visszament tanítani. Nem gondolta, hogy ez egy ilyen rövid időszak lesz, de a jótékonysági pizzázás letiltása kiverte nála a biztosítékot. „Teljesen apolitikus rendezvény lett volna, rajtam kívül senki nem politizált a keszthelyi szervezők, segítők közül, ez egy klasszikus civil ügy lett volna, nem úgy, ahogy a Fidesz most használni szereti ezt a kifejezést”. Mint mondta, soha nem gondolta volna, hogy  
„megtapasztalja, hogy milyen lehetett a 40-50 évvel ezelőtti világ”. „A legaljasabb pártállami módon rendezték ezt az ügyet: az illetékes elvtárs, vagy NER-társ odaszól telefonon, és letilt és senki nem mer neki ellentmondani, aztán pedig, amikor nyilvánosságra kerül az ügy, mindenki mindent letagad”
Mivel minden szóban, informálisan zajlott, így persze bizonyíték sincs erre, nem véletlenül mondta az Indexnek a Centrum vezetője, Szabó Károly, hogy „hivatalosan” senki nem kérte őket a rendezvény megtartására. Molnár Tibor szerint nemcsak a rendezvénynek helyet adni próbáló két iskolába „telefonáltak le”, hanem még azokat az általános iskolákat is felhívták, ahonnan a gyerekek jöttek volna, hogy még véletlenül se jusson eszükbe bárkit elküldeni. Ez amolyan utolsó csepp volt a pohárban. „Mikor Szabó Károly még le is tagadta az egészet, annyira fel voltam dúlva, hogy aludni sem bírtam. Felkeltem hajnali fél ötkor, leültem a számítógépem elé és megírtam a lemondó nyilatkozatomat.” 
A helyzet annyiban persze nem lehetett új Molnár Tibor számára, hogy a fideszes vezetésű Keszthelyen folyamatosan érték „kisebb pressziók”, mióta politizálásra adta a fejét. Kapott már „jóindulatú” telefonokat, megjegyzéseket arról, hogy „minek politizál egy tanár”, hogy „nem kellene bevinnie a politikát az iskolába”, az egyébként szokásos, rendszeres jutalmazásokból viszont (például év végén, pedagógus nap alkalmából) valahogy mindig kimaradt, pedig „mindig a kötelező fölött teljesített”. Kérdésünkre, hogy „bevitt-e” bármit a politikai beállítottságából a tanórákra, Molnár Tibor először is a Nemzeti Alaptantervet idézi. Még ez a dokumentum is leszögezi, hogy világnézetileg semleges oktatás nincsen, a tanár megjelenítheti nézeteit az órán, de nem teheti azt kizárólagos olvasattá. „Egyébként pedig elég kinyitni a Száray Miklós által írt és kötelezően használandó történelem könyveket. Amik ott szerepelnek a demokráciáról, a társadalom kívánatosnak tekintett állapotáról, a civil mozgalmakról, szöges ellentétben állnak azzal, ahogy a Fidesz kormányoz. Én azt a demokráciafelfogást tanítottam, ami a tankönyvben van, ha ez ma már bármilyen szempontból ellenzéki nézetnek tűnik, az nem miattam abszurd. Ugyanakkor kísérteties áthallások vannak néhány korszak és a mai állapotok között: a sajtószabadság felszámolása, az ellenzék ellehetetlenítése, látszat parlament. Ezek az ügyek akkor jönnek elő egy történelem órán, amikor például Mussoliniről tanulunk”.  „És szinte mindegy is, milyen színű kormány volt eddig. Vannak olyan tényezők, amik arra kondicionálják az embereket, hogy a hatalomtól várjon pénzt, mindenféle juttatást, előnyt. Ezért a mindenkori hatalommal jóban kell lenni, mert másképp nem boldogul az ember.” Ő 22 éve él Keszthelyen, de még mindig „gyüttmentnek”, vagy „a mai divatos kifejezéssel élve migránsnak” számít. Politikával, közélettel csak egy szűk kisebbség foglalkozik, ez mondjuk igaz a Fideszre is. A kormánypártnak sincs több aktivistája helyben 15-20-nál, ehhez képest, ha egy ellenzéki politikus rá tud venni 5-10 embert, hogy aktívan segítsen neki, politizáljon, az már siker.
A helyi állapotokat a fiatal pedagógus az „erősen feudális” jelzővel írja le.
„A mostani rendszer mindent meg is tesz azért, hogy rátelepedjen mindenre és lehetőleg kontroll alatt tartsa. Értve a médiát, a helyi erőforrásokat is”, bár, mint hozzáteszi, a máshonnan hallható horrortörténetekhez képest Keszthelyen például „viszonylag korrekten működik az önkormányzati tévé, ellenben a helyi lap csak az önkormányzatról szóló jó híreknek ad helyet”. „Pont ma reggel gondolkoztam ezen, amikor beültem az autómba: a forgalom rendben halad, a boltok nyitva, mindenki a karácsonyra készül, mintha minden rendben lenne a felszínen, tényleg nem lehet azt mondani, hogy diktatúra lenne. De abban a pillanatban, hogy valaki közélettel kezd foglalkozni és nem úgy, ahogy a Fidesz szeretné, falak emelkednek köréje” - mondta. A rabszolgatörvény ellen ugyanakkor Keszthelyen is szerveztek félpályás útlezárást, ez Molnár Tibor szerint afféle nem reprezentatív közvélemény-kutatásként is szolgált. „Az autósok körülbelül 40 százaléka egyértelműen velünk szimpatizált, volt egy hangos kisebbség, aki szidott minket, a többiek csak úgy elhaladtak mellettünk”. Viszont a helyi DK-tól a Jobbikig Keszthelyen is közösen tüntetett az ellenzék, ami „mutathat egyfajta erőt a helybelieknek”.
2018.12.21 14:47
Frissítve: 2018.12.21 18:05

Hadházy: Ez a magyar demokrácia újabb mélypontja

Publikálás dátuma
2019.01.21 15:52

Fotó: / Vajda József
Jogi nonszensz Hadházy Ákos szerint, hogy az ügyészség teljesen szabályos eljárásnak tartja tévészékházból történő kidobásukat. A képviselő újabb akcióra készül a Kunigunda utcában.
Ez egy mélypont, a magyar demokrácia újabb mélypontja, de továbbiak is jönnek, ha a magyar emberek nem hajlandók lépni végre – mondta Hadházy Ákos a Népszavának, annak kapcsán, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség héfőn teljesen jogszerűnek találta az MTVA őrségének eljárását. Ismert, hogy a fegyveres őrök fizikai erőszakkal léptek fel Hadházyval, és Varju Lászlóval, a DK képviselőivel szemben is – utóbbit négy-öt őr húzta-vonta a földön, és zúzódásos sérüléseket szenvedett rángatása közben.
A KNYF azzal érvelt, hogy a petíciójukat a köztévé műsorában beolvasni próbáló képviselők nem hivatalos eljárást folytattak, inkább rendbontóként léptek fel. Hadházy szerint ez magában nonszensz, hiszen az országgyűlési képviselő nem rendőr, hogy alkalmanként szolgálatba helyezze magát – a országgyűlési képviselői státusz állandó, igazolványukkal pedig törvény szerint is szabadon járhatnak az MTVA épületében. 

Tárgyalni akart, nem robbantani

Azt is döbbenetesnek tartja, hogy az ügyészség  - befogadva az MTVA feljelentését – éppen az ellenzéki akció miatt indított eljárást, közérdekű üzem megzavarásának kísérlete miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen. „Az MTVA működése nem közérdekű üzem, akkor kellene ilyen gyanúval nyomozni, ha egy adótornyot próbáltam volna felrobbantani” - mondta a politikus. Ezzel arra utalt, hogy a vonatkozó törvény elektronikus hírközlő hálózatot említ közérdekű üzemként, az MTVA komplexuma pedig szerinte nem tartozik ebbe a kategóriába. 

Orbán sem képviselőként bontott kordont?

Képtelenség, hogy a képviselőket, akik az igazolványuk felmutatásával jutottak be a székházba, s képviselőségükre hivatkozva akartak eljárni egy ügyben, ne tekintsék képviselőnek – jegyezte meg a Központi Nyomozó Főügyészség döntéséről lapunknak Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Az országgyűlési törvény ide vonatkozó szakasza szerint, ha egy képviselő jelzi, hogy hivatalos személyként jár el, akkor őt annak is kell tekinteni. Ahogyan az is egyértelmű, hogy egy országgyűlési képviselő politikai akciót hajt végre, főleg, ha előre bejelenti.
- A főügyészségi érvelés alapján akkor Orbán Viktor sem képviselőként bontott kordont 2007-ben
- tette hozzá Tóth Balázs.
Mint megtudtuk, a Hadházy Ákos hivatalos értesítőt még nem is kapott a KNYF döntéséről, az ügyészség ezt megelőzve tette közzé döntését. Hadházy ugyanakkor nem adja fel: pótmagánvádas indítványt tesz, és bízik az Emberi Jogok Európai Bíróságában is, ahova szintén beadványt küldött a tévészékháznál történt erőszak miatt. Emellett szerda délután újabb tüntetést szervez a Kunigunda utcába, ekkor már kifejezetten azzal a céllal, hogy a magyar emberek védjék meg országgyűlési képviselőiket.  

Kecskét vezessen, ne ügyészséget

A nyomozóügyészség bejelentésére indulatosan reagált hétfőn több ellenzéki párt is: a Párbeszéd szerint Polt Péter  legfőbb ügyész ismét bebizonyította, hogy a Fidesz katonája. „Az a tény, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az MTVA-székházbeli események kapcsán elutasította az ellenzéki politikusok feljelentéseit, ugyanakkor az MTVA által tett feljelentések miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, azt mutatja: Polt Péter egy normális demokráciában legfeljebb kecskét vezethetne, nem ügyészséget. A kormányváltás után az összes, politikai alapon hozott döntést megvizsgáljuk, és a felelősöket elszámoltatjuk" - írta közleményében a párt. Az LMP úgy látja, az ügyészségi döntés nyílt politikai állásfoglalás volt, hiszen a képviselők hivatalos személyek, velük szemben legfeljebb a rendőrség intézkedhetett volna, de ők be sem mehettek az épületbe. Az LMP már az események másnapján feljelentést tett a történtek miatt - írják – , mert egyértelmű volt számukra, hogy a biztonsági cég törvénytelenül lépett fel, amikor fizikai erőszakot alkalmazott képviselőkkel szemben. „Az ügyészség a mai állásfoglalásával sokadszorra is bizonyította, hogy nem egy független bűnüldöző szerv, hanem a kormánypárt takarító szolgálata, akiknek feladata tisztára mosni a Fideszt és a kormányt" - összegez a Lehet Más a Politika.  Az MSZP már meg sem lepődött Polt-féle ügyészség döntésén, tekintve, hogy a legfőbb ügyész családja szerintük rajta van  a Fidesz fizetési listáján.   „Az ügyészség korábban az NVI-nél kopasz verőemberek bevetéséhez asszisztált, most pedig már abban sem lát kivetni valót, ha fegyveresek alkalmaznak erőszakot ellenzéki képviselőkkel szemben. Sőt! Koholt vádak alapján most már az ellenzéki képviselők ellen nyomoz a fideszes ügyészség. Polt pártszolgálatos Péter szolgalelkűségével ismét átlépett egy határt, de tovább küzdünk az igazságért, ezért az ügyészség eljárása ellen panasszal élünk, és pótmagánvádat nyújtunk be a bíróság felé” - írják közleményükben a szocialisták. "Magyarországon már egy jó ideje nem létezik független ügyészség. A vádhatóság vezetője egy politikai megrendeléseket végrehajtó volt fideszes politikus, ahogyan a legtöbb csak papíron független állami intézményt is egykori fideszesek, vagy megbízható kormánypárti káderek irányítanak" - ezt Szilágyi György, a Jobbik szóvivője közölte pártja nevében. Szerinte sem az nem meglepő, hogy az ügyészség jogszerűnek minősítette a biztonsági szolgálat fellépését, sem az, hogy közérdekű üzem működésének megzavarása miatt elrendelik a nyomozást.

Majtényi: az elképzelhetetlen is megtörténhet

Az elképzelhetetlen is megtörténhet, erre példa a Központi Nyomozó Főügyészség közleménye is – felelte Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője arra a kérdésre, ellehetetlenítheti-e az ellenzéki pártok politizálást, ha a jövőben azzal az indokkal lépnek fel a nem kormánypárti képviselők ellen, hogy nem hivatalos minőségükben jártak el egyes ügyekben, vagy vettek részt valamilyen akcióban, hanem ettől függetlenül folytattak politikai tevékenységet? – A mai napig ezt sem tudtam elképzelni, de ezek szerint minden megtörténhet. Majtényi László hozzátette, Magyarország nem Kazahsztán, azaz elvileg egy ellenzéki képviselőnek nem az a dolga, hogy a kormánypártokat segítse, hanem a munkájuk része, hogy egyfajta ellenőri tevékenységet folytassanak, s erre az országgyűlési törvény ad felhatalmazást. Ha ez ellehetetlenül, egy fontos jogosultság vész el – jelentette ki. Ha a Központi Nyomozó Főügyészség végül vádat emel az ellenzéki képviselők ellen például közérdekű üzem megzavarása miatt, akkor a törvény szerint az Országgyűlés mentelmi bizottságától függ, megvonja-e az érintettek mentelmi jogát, azaz indulhat-e ellenük eljárás. A közelmúlt történései alapján nem lenne meglepő, ha a kormánypártok élnének az ilyesfajta lehetőségekkel. A szombati, budapesti tüntetés után például a rendőrök azért igazoltatták és motozták meg a hazafelé tartó, momentumos Cseh Katalint, mert korábban egy fotó kedvéért egy üres téren meggyújtott egy füstgyertyát. A fiatal politikust tiltott pirotechnikai eszköz veszélyeztető használata miatt jelentettek fel végül. A füstölésről készült fotón azonban éppenséggel látszik, hogy a környékén csak egy zászlót lengető ismerőse áll, a füstgyertya pedig amúgy játékboltokban is kapható, partikelléknek számít… V. A.

2019.01.21 15:52
Frissítve: 2019.01.21 16:55

Figyelmeztetést adtak ki a havazás miatt

Publikálás dátuma
2019.01.21 15:50
MTI Fotó: Varga György
Fotó: /
Az ország kilenc megyéjére van érvényben riasztás. Az Alföldön és a Dél-Dunántúlon eshet a legtöbb hó.
Kedd estig a Nagykanizsa-Nyíregyháza vonalig lehet havazásra számítani, összességében lepel-10 centiméter hóréteg alakulhat ki (dél felé haladva a nagyobb mennyiségekkel). A déli, délkeleti határvidéken akár 10 centimétert meghaladó (10-12 cm) hó is hullhat - közölte figyelmeztető előrejelzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az elsőfokú figyelmeztetés Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyére van érvényben. Kedd reggelig északon, északkeleten is megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, így jobbára erősen felhős vagy borult lesz az ég. A késő esti 0, -5 fokról hajnalra általában -1, -6 fok közé csökken a hőmérséklet, de az eleinte derült, hóval borított északkeleti területeken ennél jóval hidegebb is lehet.  Napközben északnyugaton, északon hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, másutt többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, és ismétlődő havazás valószínű. Nappal mínusz 2-plusz 2 fok várható.
2019.01.21 15:50