„Erősen feudális” - körbefalazza a Fidesz a vidéki ellenzékieket

Publikálás dátuma
2018.12.21 14:47
Illusztráció/Népszava
Milyen egy kisvárosban ellenzékinek lenni? Van-e nyomásgyakorlás, jönnek-e telefonok? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk azzal a keszthelyi pedagógussal, aki azután állt fel, hogy ellehetetlenítették politikai okokból az általa szervezett jótékonysági rendezvényt.
Van úgy, hogy az ember rosszul időzít. Molnár Tibor éppen akkor döntött úgy 36 évesen, hogy mégis tanári pályára megy, amikor 2010-ben beköszöntött a „Hoffmann Rózsa-korszak” a közoktatásban. A keszthelyi pedagógusról csütörtökön annak kapcsán írtunk, hogy lemondott történelem-földrajz-drámapedagógus szakos tanári állásáról a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Keszthelyi Vendéglátóipari Szakgimnáziumában, miután állítása szerint politikai okokból nem tarthatott meg egy karácsonyi jótékonysági rendezvényt a városban. A fiatalember ráadásul a politizálásba is belekezdett 2013-ban az Együtt színeiben. Mivel egyre több feladata adódott a pártban (az országos elnökségbe is beválasztották), 2016-ban fizetés nélküli szabadságra ment, közben azért egy Phd-fokozat megszerzésébe is belefogott. A tanítás azonban hiányzott neki, ráadásul, mint mondja, „értem is el eredményeket, rendszeresen indultak a diákjaim különböző tanítási versenyeken, vetélkedőkön és mindig jól szerepeltünk és rengeteg kulturális programot is szerveztem nekik”. Így idén visszament tanítani. Nem gondolta, hogy ez egy ilyen rövid időszak lesz, de a jótékonysági pizzázás letiltása kiverte nála a biztosítékot. „Teljesen apolitikus rendezvény lett volna, rajtam kívül senki nem politizált a keszthelyi szervezők, segítők közül, ez egy klasszikus civil ügy lett volna, nem úgy, ahogy a Fidesz most használni szereti ezt a kifejezést”. Mint mondta, soha nem gondolta volna, hogy  
„megtapasztalja, hogy milyen lehetett a 40-50 évvel ezelőtti világ”. „A legaljasabb pártállami módon rendezték ezt az ügyet: az illetékes elvtárs, vagy NER-társ odaszól telefonon, és letilt és senki nem mer neki ellentmondani, aztán pedig, amikor nyilvánosságra kerül az ügy, mindenki mindent letagad”
Mivel minden szóban, informálisan zajlott, így persze bizonyíték sincs erre, nem véletlenül mondta az Indexnek a Centrum vezetője, Szabó Károly, hogy „hivatalosan” senki nem kérte őket a rendezvény megtartására. Molnár Tibor szerint nemcsak a rendezvénynek helyet adni próbáló két iskolába „telefonáltak le”, hanem még azokat az általános iskolákat is felhívták, ahonnan a gyerekek jöttek volna, hogy még véletlenül se jusson eszükbe bárkit elküldeni. Ez amolyan utolsó csepp volt a pohárban. „Mikor Szabó Károly még le is tagadta az egészet, annyira fel voltam dúlva, hogy aludni sem bírtam. Felkeltem hajnali fél ötkor, leültem a számítógépem elé és megírtam a lemondó nyilatkozatomat.” 
A helyzet annyiban persze nem lehetett új Molnár Tibor számára, hogy a fideszes vezetésű Keszthelyen folyamatosan érték „kisebb pressziók”, mióta politizálásra adta a fejét. Kapott már „jóindulatú” telefonokat, megjegyzéseket arról, hogy „minek politizál egy tanár”, hogy „nem kellene bevinnie a politikát az iskolába”, az egyébként szokásos, rendszeres jutalmazásokból viszont (például év végén, pedagógus nap alkalmából) valahogy mindig kimaradt, pedig „mindig a kötelező fölött teljesített”. Kérdésünkre, hogy „bevitt-e” bármit a politikai beállítottságából a tanórákra, Molnár Tibor először is a Nemzeti Alaptantervet idézi. Még ez a dokumentum is leszögezi, hogy világnézetileg semleges oktatás nincsen, a tanár megjelenítheti nézeteit az órán, de nem teheti azt kizárólagos olvasattá. „Egyébként pedig elég kinyitni a Száray Miklós által írt és kötelezően használandó történelem könyveket. Amik ott szerepelnek a demokráciáról, a társadalom kívánatosnak tekintett állapotáról, a civil mozgalmakról, szöges ellentétben állnak azzal, ahogy a Fidesz kormányoz. Én azt a demokráciafelfogást tanítottam, ami a tankönyvben van, ha ez ma már bármilyen szempontból ellenzéki nézetnek tűnik, az nem miattam abszurd. Ugyanakkor kísérteties áthallások vannak néhány korszak és a mai állapotok között: a sajtószabadság felszámolása, az ellenzék ellehetetlenítése, látszat parlament. Ezek az ügyek akkor jönnek elő egy történelem órán, amikor például Mussoliniről tanulunk”.  „És szinte mindegy is, milyen színű kormány volt eddig. Vannak olyan tényezők, amik arra kondicionálják az embereket, hogy a hatalomtól várjon pénzt, mindenféle juttatást, előnyt. Ezért a mindenkori hatalommal jóban kell lenni, mert másképp nem boldogul az ember.” Ő 22 éve él Keszthelyen, de még mindig „gyüttmentnek”, vagy „a mai divatos kifejezéssel élve migránsnak” számít. Politikával, közélettel csak egy szűk kisebbség foglalkozik, ez mondjuk igaz a Fideszre is. A kormánypártnak sincs több aktivistája helyben 15-20-nál, ehhez képest, ha egy ellenzéki politikus rá tud venni 5-10 embert, hogy aktívan segítsen neki, politizáljon, az már siker.
A helyi állapotokat a fiatal pedagógus az „erősen feudális” jelzővel írja le.
„A mostani rendszer mindent meg is tesz azért, hogy rátelepedjen mindenre és lehetőleg kontroll alatt tartsa. Értve a médiát, a helyi erőforrásokat is”, bár, mint hozzáteszi, a máshonnan hallható horrortörténetekhez képest Keszthelyen például „viszonylag korrekten működik az önkormányzati tévé, ellenben a helyi lap csak az önkormányzatról szóló jó híreknek ad helyet”. „Pont ma reggel gondolkoztam ezen, amikor beültem az autómba: a forgalom rendben halad, a boltok nyitva, mindenki a karácsonyra készül, mintha minden rendben lenne a felszínen, tényleg nem lehet azt mondani, hogy diktatúra lenne. De abban a pillanatban, hogy valaki közélettel kezd foglalkozni és nem úgy, ahogy a Fidesz szeretné, falak emelkednek köréje” - mondta. A rabszolgatörvény ellen ugyanakkor Keszthelyen is szerveztek félpályás útlezárást, ez Molnár Tibor szerint afféle nem reprezentatív közvélemény-kutatásként is szolgált. „Az autósok körülbelül 40 százaléka egyértelműen velünk szimpatizált, volt egy hangos kisebbség, aki szidott minket, a többiek csak úgy elhaladtak mellettünk”. Viszont a helyi DK-tól a Jobbikig Keszthelyen is közösen tüntetett az ellenzék, ami „mutathat egyfajta erőt a helybelieknek”.
Frissítve: 2018.12.21 18:05

Kis bank, hatalmas kedvezményekkel - Budapesten keresztül így tölthetné fel Putyin kémekkel Európát

Publikálás dátuma
2019.03.25 11:21

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nem csak diplomáciai fedést, de pénzmozgásokat is álcázhat a meglepően csekély tőkével bíró IIB, az embereit pedig a magyar kormány segíti a schengeni övezeten belülre.
Alaposan feladhatja a leckét a magyar kémelhárításnak, hogy az orosz Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Budapesten teljes mentességet kap a magyar hatóságok felügyelete alól, vezetői és vendégei pedig a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak Magyarországon és így az Európai Unióban, írja az Index.hu, ugyanis
a kémek többsége éppen hogy diplomáciai fedésben érkezik a célországba, és diplomáciai mentességet élvezve dolgozik.
Amikor egy ország jelzi, hogy kiket küld diplomáciai képviselőként, a fogadó állam kémelhárítása - Magyarországon az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai - ellenőrzi a listán szereplő neveket. A listát elküldik a NATO-tagállamok partnerszolgálatainak is a, a partnerek pedig ha van mit, akkor visszajeleznek, hogy kivel, hol volt már dolguk. Ha valaki gyanús, arra aztán a kémelhárítás odafigyel, de az, hogy mit lépnek vele szemben, függ a diplomata tevékenységétől is.
a budapesti bázist építő orosz Nemzetközi Beruházási Bank azért kockázatos nemzetbiztonsági szempontból, mert az ott dolgozók ugyanolyan mentességben részesülnek majd, mint azok, akiket az orosz külképviseletekre telepítenek.
A bank elsősorban fedést biztosíthat a kémeknek, írja a portál. Méghozzá egy külképviselettel szemben nem csak diplomáciai fedést, de a pénzmozgások elfedését is biztosíthatja, elrejtve ezzel ellenséges üzleti felvásárlást, de használhatja a pénzt kivédhetetlen versenyhelyzet teremtésére, vagy hitelek útján tehet függővé kulcspozícióban lévő személyeket. Ráadásul az orosz titkosszolgálatok embereinek él-személyazonosságát is biztosíthatja a pénzintézet, mivel 
a kormánnyal kötött megállapodás értelmében nemcsak a bank személyzetének, azok eltartott rokonainak, ide járogató tanácsadóknak, de voltaképpen bárkinek az utazását meg kell könnyítenie a magyar államnak, akit a bank meghív.
A kémek a bank embereiként érkezhetnek Magyarországra, ahonnan - ismét identitást váltva - bárhova könnyedén eljuthatnak a schengeni övezetben. Mindezeken túl a beruházási bank vállalatfinanszírozásban való részvétele elképesztően jó információszerzési, tippkutatási és befolyásolási pozíciót is biztosít.
Az IIB a fejlesztési bankok viszonylatában nagyon kicsi, 1,3 milliárd eurós tőkéje olyan – szemben például a luxemburgi EIB-vel, melynek 243 milliárd euró a tőkéje. Mindez kémelhárítási szakemberek szerint csak erősíti a gyanút, hogy budapesti megjelenésében nem a névleges, hivatalos tevékenysége a döntő. Az már csak hab a tortán, hogy a beruházási bank igazgatója, a korábbi diplomata Nyikolaj Koszov szovjet hírszerző családból származik. Apja – a KGB vezérőrnagyaként – Magyarországon is dolgozott, és neki magának is köze lehet a KGB-utód Külföldi Hírszerző Szolgálathoz.
A magyar kormány lépése, azaz a bank befogadása és a mentességek biztosítása azért is meglepő, mert Magyarországot 2000-ben éppen az első Orbán-kormány idején léptették ki az IIB-ből, azzal az indokkal, hogy nem elég átlátható a ténykedése. Azaz már akkor nemzetbiztonsági kockázatot láttak benne. A szakítás 2014-ig tartott.
Önmagában persze nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat. De mindezek fényében egyáltalán nem földtől elrugaszkodott állítást fogalmazott meg egy biztonsági szakértő a New York Timesnak, amikor azt mondta: a magyar kormány és az IIB között létrejött "megállapodás lehetőséget nyújt Vlagyimir Putyinnak, hogy feltöltse kémhadtestét Európában, miután innen és az Egyesült Államokból is orosz diplomatákat utasítottak ki a Szkripal-ügy megtorlásaként".

Kiakadt az állambiztonság: a Soros Alapítvány demokratikus mozgalmakat akar támogatni

Publikálás dátuma
2019.03.25 11:00

Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
A gyanús formációk egyike, amiért a szocialista szolgálat prüszkölt, a Fidesz volt.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tette ki azt a napi operatív információs jelentést, amelyet majdnem napra pontosan 30 éve írt le a Belső elhárítás (BM III/III. Csoportfőnökség): a Soros Alapítvány "demokratikus, alternatív mozgalmakat" akar támogatni - írja a hvg.hu. A Soros Alapítvány honlapjáról kiderül, hogy 1989-ben "Demokratikus szervezetek támogatására" 16 804 000 forintot fordítottak.  A támogatási lista is elérhető, ebből kiderült, hogy a Fidesz helyi csoportjai százezreket kaptak fénymásolóra, a központi pártszervezet pedig 3,2 milliót az infrastruktúra kiépítésére. Ebből lett 5 számítógép szövegszerkesztő programmal, 6 fénymásoló, 6 üzenetrögzítő, 6 telefax és egy lézerprinter.