Magyarország miatt aggódnak – Amerikai szenátorok írtak levelet a budapesti nagykövetnek

Publikálás dátuma
2018.12.21. 18:37

Fotó: Szecsődi Balázs / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
A CEU, a Gruevszki ügy, valamint az orosz fegyverkereskedők kiadása is szerepel a Cornsteinnek küldött üzenetben.
Tíz amerikai szenátor David Cornstein budapesti amerikai nagykövetnek küldött levelében mély aggodalmát fejezte ki a magyarországi demokrácia helyzetének romlása miatt – vette észre a napi.hu. A levelet jegyző – főleg demokrata – szenátorok között található Dick Durbin (Illinois), Jeanne Shaheen (New Hapshire), Chris Murphy (Connecticut), Chuck Schumer (New York), Kirsten Gillibrand (New York), Amy Klobuchar (Minnesota), Ron Wyden (Oregon), Cory Booker (New Jersey), Ed Markey (Massachusetts) és Bernie Sanders (Vermont), aki korábban Hillary Clinton vetélytársa volt az elnökjelöltségért folytatott küzdelemben. A levélben egyebek mellett kiemelték a Közép-európai Egyetem (CEU) Magyarországról való kiszorítását, és hangsúlyozták:

„A magyar kormánynak ez a sajnálatos és kontraproduktív lépése az ország szabad sajtójának visszaszorítását és megfélemlítését követte. Miközben elismerjük az Orbán Viktor rezsimjével történő kapcsolattartás kihívásait, a kormányának ilyen lépései ellentétesek az amerikai demokrácia fő értékeivel, a nemzetközi normákkal és nem marad észrevétlen az Egyesült Államok Kongresszusában.”

Hozzátették, hogy az utóbbi években mélyen nyugtalanító és arcátlan törekvéseket lehetett látni Magyarországon az ország igazságügy rendszerének és a független médiájának aláásására. A szenátorok aggodalmukat fejezték ki Magyarország Moszkvához való közeledése miatt is. Kiemelték, hogy a magyar kormány az Egyesült Államok helyett Moszkvának adott át amerikaiak által tőrbe csalt orosz fegyverkereskedőket. Kitértek a volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki ügyére is, aki annak ellenére kapott menedékjogot, hogy saját hazájában korrupció miatt börtönbüntetés várna rá.
Szerző

Több mint 5000 fontot gyűjtöttek össze Londonban egy magyar hajléktalan halála után

Publikálás dátuma
2018.12.21. 18:09
Februárban szintén meghalt valaki ugyanott
Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
A pénzt a StreetLink nevű, hajléktalanokat segítő szervezetnek adják.
Több mint 5000 fontot gyűjtöttek össze a londoni parlament alkalmazottai egy magyar hajléktalan férfi emlékére, aki közvetlenül az épületnél halt meg – derül ki a Sky News cikkéből. A gyűjtést a londoni parlament egyik névtelen dolgozója kezdeményezte azért, hogy „ne feledkezzenek meg” a férfiról. A pénzt a StreetLink nevű, hajléktalanokat segítő szervezetnek adják. A Sky News szerint idén ez már a második eset, amikor valaki a Westminsternél hal meg. Az adakozók szégyenletes, sokkoló esetnek nevezték a férfi halálát.
Szerző

Újabb hét katonát és határrendészt büntet az EU a mianmari népirtásért

Publikálás dátuma
2018.12.21. 17:21

Fotó: YE AUNG THU / AFP
A 2017-ben kezdődött gyilkosságok és erőszak miatt már 14 embert súlyt szankciókkal az Európai Unió.
Az Európai Unió a mianmari helyzetre figyelemmel 7 újabb embert vett fel a korlátozó intézkedések hatálya alá vont, vagyonieszköz-befagyasztást és utazási tilalmat magában foglaló szankciós jegyzékébe - közölte az uniós tanács pénteken. A szankciók által érintettek a fegyveres erők és a határrendészeti erők kötelékébe tartoznak. Jegyzékbe vételüket a rohingja népességgel, a falvak etnikai kisebbséghez tartozó lakosságával vagy polgári lakosokkal szemben elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések indokolják.

Ezzel összesen 14-re emelkedett a Mianmarban szankciók alá vontak száma.

Az Európai Unió Tanácsa december elején elfogadott állásfoglalásában felszólította Mianmar kormányát, hogy találjon megoldást az elszámoltathatóság problémájára, biztosítsa az ENSZ és a humanitárius ügynökségek munkáját, valamint teremtse meg az ahhoz szükséges feltételeket, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek önkéntesen, biztonságban és emberi méltóságukat megőrizve visszatérhessenek származási helyükre.
Mint emlékeztetettek az EU április végén meghosszabbította és megszigorította a fegyverekre, valamint a belső elnyomás céljára alkalmas eszközökre vonatkozó, Mianmarral szembeni uniós embargót. Ezenfelül jogi keretet hozott létre a súlyos emberi jogi jogsértésekért felelős tisztviselőkkel szembeni célzott intézkedésekhez, és megtiltotta katonai kiképzés nyújtását a mianmari hadsereg részére, valamint a vele való katonai együttműködést.
Június végén az unió szankciókat vezetett be 7 olyan magas rangú katonai, határvédelmi és rendőrségi tisztviselővel szemben, akit felelősség terhel a rohingja népesség ellen elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért vagy összefüggésbe hozható ilyenekkel. A tájékoztatás szerint az érintettek gyilkosságokért, szexuális erőszakért és civilek házainak módszeres felégetéséért is felelősek.
Mielőtt a kegyetlenkedések elüldöztek 700 ezer embert, a mianmari Arakánban mintegy egymillió rohingja muzulmán élt gyakorlatilag teljes jogfosztottságban; a többségében buddhista ország vezetése bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket, és állampolgárságot sem hajlandó adni nekik. Az 56 milliós Mianmar lakosságának nagy része buddhista, így a muzulmánok kisebbségben vannak. Bangladesben is egyre ellenségesebben viszonyulnak az ott élő több mint 400 ezer rohingjához, akik az 1990-es években menekültek a szegény ázsiai országba.