Egymillió ember maradhat háziorvos nélkül Magyarországon 2020-ra

Publikálás dátuma
2018.12.22. 06:30
Elfogynak a gondoskodó kezek
Fotó: Vajda József / Népszava
Húsz éve ajándékként kapták a háziorvosok a körzetet, hogy annak eladásával egészítsék ki a nyugdíjukat. Csakhogy ma már alig tudják eladni.
A gyógyítási feladatok egyre nagyobb részét bízná háziorvosokra a kormány, csakhogy eközben egyre több körzetben nincs doktor, az aktív szakemberek vészesen elöregedtek, a fiatalok érdeklődése pedig minimális. Mindezek miatt a praxisok piaca mára lényegében befagyott. Komáromi Zoltán háziorvos például csaknem egy éve árulja budai, hegyvidéki praxisát sikertelenül. Volt ugyan több érdeklődő, de végül egyikből sem lett üzlet. Mindez azért is érthetetlen, mert az egészségügyi szakértőként is tevékenykedő orvos húsz éve építi praxisát, mostanra 2500 páciense van, a körzetben két ápolónő is dolgozik, így az orvosnak nem is kell beleszakadnia a munkába. Nem Komáromi doktor az egyedüli, akinek a nyakán marad a körzete: egy friss kormányzati kutatás szerint a 60 év feletti háziorvosok 67,5 százaléka arra készül, hogy öt éven belül piacra dobná a praxisát. A piacon most jelentkező eladók zömében most is nyugdíjazás előtt állók, vagy lakhelyet változtatók, de sokan a külföldi munkavállalás miatt akarják értékesíteni a praxisukat, a vevők pedig leggyakrabban a negyven év körüli szakorvosok. Az érdeklődők között elvétve van frissen végzett fiatal. Egy átlagos, 1500-2000 kártyás praxis ára 8-10 millió forint, bár a végösszeg - a telephelytől függően - 10-15 százalékkal is eltérhet. Budapesten például nem ritka a húszmilliós ár sem. – Évente 200-300 körzetnek kellene gazdát cserélnie ahhoz, hogy az idős orvosok helyét átvegyék a fiatalok, ám ehelyett legfeljebb 30-50 üzlet köttetik – mondta a Népszavának Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte hiába javította a kormány az elmúlt években a háziorvosi vállalkozások finanszírozását, az abból kivehető jövedelem még mindig jóval kisebb, mint a kórházi szakorvosoké. Mint mondta: a bevételből legalább bruttó egymillió forintos orvosbérre és két ápolónő tisztességes fizetésére kellene telnie. Ehhez durván a mostani finanszírozás duplájára lenne szükség – mondta. Márpedig elég nagy a baj lesz, ha nem lódul meg a praxispiac. A praktizáló háziorvosok 11 százaléka elmúlt 60 éves, 11 százalékuk pedig már 70 felett jár. Ez azt jelenti, hogy 2020-ra egymillió ember maradhat háziorvos nélkül Magyarországon. Már most is 405 körzet üres, ebből tartósan 380-ban nincs gyógyító. Egy közelmúltbeli kutatásból az is kiderült, hogy a tartósan betöltetlen körzetekben jóval nagyobb a kockázata, hogy valaki idő előtt meghal. – Nem segíti a praxispiac fellendülését a meglévő jogbizonytalanság sem – állította Selmeczi Kamill, aki több olyan esetre is emlékszik, amikor az eladó és a vevő már megegyezett, de az önkormányzat valamiért mégsem adta áldását az új orvosra. Ha pedig az önkormányzat nem köt a vevővel szerződést, egy év múlva a praxisjog átszáll a helyhatóságra. A távozó doktor így nem kap a körzetéért egy fillért sem, az önkormányzat pedig saját „emberét” akár egyetlen fillér ellenérték nélkül is beültetheti a körzetbe. – Amíg valaki úgy vásárolhat meg valamit, hogy utána rövid úton el lehet venni tőle, addig senkinek nem lesz kedve praxist venni – erősít rá érdekvédő társára Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, és azzal folytatta: – Csak az elmúlt évben négyszer adtunk be javaslatot a praxispiac stabilizálása érdekében, az azt megelőző években is legalább tízszer, de az elbitorlás elleni korlátokat nem sikerült elfogadtatni a kormánnyal.
Szerző
Frissítve: 2018.12.22. 10:59

Fidesz: a tüntetők nem a szánkókra, hanem a Soros-hálózatra gyűjtenek

Publikálás dátuma
2018.12.21. 22:16

Fotó: Szalmás Péter
Hidvéghi Balázs szerint ugyanis „ezek a módszerek azok, amiket használnak”.
„Attól tartok, hogy az ellenzéki szimpatizánsoknak az összegyűjtött pénze az majd a Soros-hálózatot fogja támogatni, nem pedig az ország karácsonyfáját”

– mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója az ATV műsorában azzal kapcsolatban, hogy a tüntetők is gyűjtésbe kezdtek a Kossuth téren megrongált szánkók pótlásáért. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte    
„ezek a módszerek azok, amiket használnak”.

Hidvéghi arról is beszélt: a köztévé azért nem hozta le az ötpontos ellenzéki petíciót, mert az ellenzéki képviselők akciója egy elfogadhatatlan nyomásgyakorlás volt.
Szerző

"Azért tüntetek, hogy legyen hová visszajönnöm"

Publikálás dátuma
2018.12.21. 21:48

Fotó: Molnár Ádám
„Megyünk érted, János!” – skandálták több ezren, miközben a Sándor-palota felé vonultak, hogy tiltakozzanak, amiért az államfő aláírta a rabszolgatörvényt.
– Érettségi után lelépek az országból. Most azért tüntetek, hogy legyen hová visszajönnöm – mondta lapunknak egy fővárosi középiskolás péntek késő délután a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Nemzeti Összkarácsonyi Békemenetén. A Parlamenttől indult meneten több ezren vettek részt. A tömeg azonban ezúttal – legalábbis kezdetben – nem dühös, hanem, igazodva a rendező viccpárthoz, inkább tréfás kedvében volt. Nevettek és gúnyolták a hatalmat szavakkal meg transzparensekkel. Jókora derültséget keltett a tömegben például az „Eltűnnek a bosszantó külföldi egyetemek” feliratú tábla, miként az is: „Nem kell többet bajlódnunk a független bíróságokkal.”; „Végre dolgozhatunk 8 napot minden héten.” ;„Chuck Norrist a határra.” Miközben a hangszórókból a Fidesz örökös indulója, a Listen To Your Heart szólt, tudósítónk találkozott a tömegben egy brit turistával, Richard Parterrel. Felvilágosítottuk, hogy főképp a rabszolgatörvény és annak botrányos elfogadása miatt vonulnak napok óta Budapest utcáin az emberek. Erre azt mondta: Angliában biztosan nem nyomhatnának át így egy ilyen törvényt. Arra a megjegyzésünkre, hogy a kormánypropagandában könnyen külföldi ügynökként láthatja viszont magát, először hitetlenkedve kérdezett vissza, aztán hosszan nevetett. A tömeg nem sokkal este nyolc óra után indult el az Alkotmány utcából a Kossuth tér felé, ahol a civilek, szakszervezetek, valamint ellenzéki politikusok és pártok által szervezett tüntetés kezdődött. Ezt az eseményt eredetileg „Ne írd alá, János!” címmel hirdették meg, ám – mivel a köztársasági elnök megelőzte a tiltakozást és jóváhagyta a rabszolgatörvényt – a demonstrációt átkeresztelték „Szégyelld magad, János” névre. – Elegem van. 75 éves nyugdíjas tanár vagyok, nem magam miatt, hanem a négy gyerekemért vonulok negyedjére is az utcára – mondta a tüntetés egyik résztvevője, Havasi Zsolt. Ő és még sok százan hosszan skandálták, hogy "szabad ország, szabad egyetem", amikor a CEU épülete előtt haladt el a tömeg. Az idő haladtával az emberek egyre kevesebbet nevettek, a hangulat mind feszültebbé vált, a tréfás rigmusokat felváltotta az: „Orbán takarodj!”; „Bajszos szar!”. A tömegben sok helyen felbukkant a tüntetők szimbólumává vált az O1G rövidítés, amely Orbán Viktor és Simicska Lajos hírhedt jelzőjét köti össze. Amikor a menet visszatért a Kossuth térre, a Demokratikus Koalíció kivetítette a Parlamentre az O1G feliratot, az állításuk szerint „egységes ellenzéki ellenállás szimbólumát.” A momentumosok ígéretükhöz híven füstgránátokat lőttek az égbe, aktivistáik között volt Donáth Anna alelnök is, akit a minap pont füstgránátozás miatt állítottak elő, és tartottak egy éjszakán át őrizetben. A Kossuth téren egyesülő tömeg nem töltött sok időt a Parlamentnél, onnan ugyanis a Sándor-palotához vonultak, hogy ott üzenhessenek Áder János köztársasági elnöknek. A becslések szerint ekkor már nyolcezres tömeget a vonulás alatt Orbán Viktor egyik beszédével szórakoztatták – igaz, ebből nem sokat lehetett hallani a fülsiketítő sípolás és a fújolás miatt. A menet eleje lapzártánk idején már kapaszkodott fel a Várba, de a tömegből sokan ekkor még csak a Lánchídon jártak. A hídon sokan azt skandálták, hogy „Megyünk érted, János!”, közben pedig egyre-másra gyulladtak meg füstbombák.
Frissítve: 2018.12.21. 21:57