Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az ellenzék be akarja csapni az embereket, szándékosan félremagyarázza az önkéntes túlmunkaidő bővítéséről szóló törvényt. A miniszter erről a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában beszélt: szerinte senki sem kezdeményezett olyasmit, ami szembemenne az uniós irányelvekkel, gyakorlattal – ez igaz a túlórakeret és a túlórarendszerek módosítására is.
A magyar gyakorlat lehetővé teszi azt is, hogy a munkavállaló - csak önként, saját beleegyezésével, írásban nyilatkozva - többletmunkával több pénzt keressen - tette hozzá. A miniszter kitért arra is, hogy a jelenlegi helyzetben a munkavállaló van jobb helyzetben. Ugyanis míg 2010-ben még 12 százalékos volt a munkanélküliség, most ez már 3,6-3,7 százalék körül van, közelít a teljes foglalkoztatottsághoz –idézi Vargát az MTI.
Nem a dolgozó nép kérte
Varga kijelentései alapján úgy is tűnhet, mintha a munkavállalók követelték volna a kormánytól a 400 órás túlóra bevezetését: csakhogy a kormányzati nyilatkozatokból egyértelműen kiderül, a törvénymódosítás a munkaadói oldal kérése volt – Szijjártó Péter külügyminiszter például egyértelműen a németországi cégek érdekeit emlegette.
Ami az önkéntességet illeti, arról elég sokat elmond, hogy a Henkel kőrösladányi gyárában már a törvény bevezetése előtt akár heti 68 munkaórára is kötelezhették a dolgozókat, kollektív szerződés alapján – a 400 órás túlmunkához pedig kollektív megállapodás sem kell, elég a munkavállaló és a foglalkoztató megegyezése.
Hogy ez mennyire reális veszélyhelyzet, azt jól jelzi, hogy a rabszolgatörvényt Dávid Ferenc közgazdász, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének volt főtitkára is kockázatosnak ítélte: az ATV-nek nyilatkozva azt mondta, a dolgozók azokon a településeken lesznek a legkiszolgáltatottabbak, aminek régiójában csak egy nagy foglalkoztató működik – senki sem költözik csak azért más városba majd családjával, hogy kedvezőbb munkafeltételekhez jusson.
Vargát a szerdán ismét eredménytelenül zárult minimálbér-tárgyalásokról is kérdezték. A pénzügyminiszter azt mondta, mindenkinek az lenne a legkényelmesebb és a legjobb, ha a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői meg tudnának állapodni. A szakszervezetek 13-15 százalékos bérigénye áll szemben a munkaadói 5-7 százalékos ajánlatával. A miniszter azt mondta, meg kell találni az egyensúlyi pontot. Van még néhány nap az évből, ha nem születne megállapodás, akkor kell a kormánynak nyilatkoznia az ügyben.
Azt is elmondta, kérték a partnerektől, hogy a szociális hozzájárulási adó mértékétől függetlenül állapodjanak meg. Mint elmondta, ebben egy hatéves megállapodás alapján haladnak. Az adócsökkentés 27 százalékról indult, idén már 19,5 százalékra csökkent. A kormány döntése értelmében jövő júliustól további 2 százalékponttal, 17,5 százalékra mérséklődik a szociális hozzájárulási adó mértéke.
Varga Mihály azt is elmondta: mindenki számára meglepetés volt a harmadik negyedéves növekedés, az, hogy 5,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Erre a negyedéves típusú mérések óta nem volt példa - hangsúlyozta, hozzátéve: arra számítanak, hogy jövőre is 4 százalék körüli emelkedés lesz. Rendkívül jó, lendületes gazdasági bővülés van - értékelt a pénzügyminiszter -, amely alapvetően két elemre épül: a lakossági fogyasztás bővülésére és a beruházások növekedésére.
Gyereket vállalni 400 órás pluszmunka mellett?
A családok évéről szólva azt mondta: a demográfiai kérdés megelőzi a gazdaságiakat. Egy olyan országban, amelynek csökken a népessége, gazdasági teljesítményének is kisebb jelentősége, hozadéka van - értékelt a miniszter.
A kormányzat első számú céljának tekinti, hogy a népesedési folyamatok megváltozzanak. Ezért támogatják a gyermeket vállaló, gyermeket nevelő családokat, ezért segítenek otthonteremtési programmal, családi adókedvezménnyel, az óvodai, iskolai ellátás támogatásával. Példaként említette, hogy a meglévő kedvezmények megmaradnak, ezen felül 2019-től a kétgyermekes családok családi adókedvezménye tovább bővül.
A családabarát szemlélettel persze nehéz összeegyeztetni azzal, hogy a „rabszolgatörvényt" nyilvánvalóan gazdasági érdekből, a szakszervezetek és a közvélemény megkérdezése nélkül készítette elő a kormány, majd verte át a parlamenten a fideszes parlamenti kétharmad.
A törvény ráadásul visszavetheti a gyermekvállalási kedvet is, szemben a kormányzati igényekkel:
Tóth Olga szociológus, az MTA TK Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa lapunknak nyilatkozva azt mondta,
„Ha csak az apák lesznek azok, akik jelentős mennyiségű túlmunkát kénytelenek vállalni, annak is komoly következményei lennének: sokkal kevesebbet lesznek a gyerekeikkel, kevesebb időt töltenek otthon, ami még nagyobb terhet ró a nőkre.
Márpedig, ahol nem egyenlő a munkamegosztás, a nők nem vállalnak több gyereket” – mondta a szociológus, aki azt is hozzátette: a magyar családok jelentős részében a nők is dolgoznak, és ha nekik is túlórázniuk kell, gyakorlatilag nem marad idejük a gyerekekre.
