Monarchikus tündejáték a Várban - orbáni álom luxuskivitelben

Publikálás dátuma
2018.12.29. 06:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Példaszerűen rekonstruált régi és izgalmas új terekben kezdi meg a munkát január elején a miniszterelnöki kabinet. Orbán Viktor régi vágya teljesül a Várba költözéssel, ám hogy ez mennyibe került, az féltve óvott titok.
„Nevezzék meg, ki a felelős azért, hogy a kormány az ország jelenlegi helyzetében belevágott egy 140 milliárdos luxusberuházásba” – villámlott 2008-ban Szijjártó Péter Fidesz szóvivő szeme, amikor az új kormányzati negyed tervét kérte számon a Gyurcsány-kormányon. Az elképzelésből aztán annak rendje és módja szerint nem is lett semmi, annak ellenére, hogy a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdazónát váltotta volna ki a roppant irodaház, a minisztériumok által lakott belvárosi ingatlanokat pedig értékesítették volna. A mai ellenzékiek viszont már csak azért is hátrányban vannak a tíz évvel ezelőtti fideszes verőemberrel szemben, mert nekik még egy jól hangzó számuk sincs, amit hajtogatnának, amikor az Orbán-kormány budai vári terveit kérnék számon. Ezekkel kapcsolatban egyetlen konkrét összeg hangzott el: 2014 nyarán, amikor a még L. Simon László fémjelezte kultúrkormányzat meghirdette az úgynevezett Nemzeti Hauszmann Tervet, bedobtak a köztudatba egy „200 milliárd körüli” összeget, de láthatóan azzal a komolysággal, amellyel százat vagy ezret is mondhattak volna. Ráadásul a nagyívű terv akkor még más hangsúlyokkal bírt, mint ami most látszik belőle. L. Simon László az egykori királyi palotára látszott koncentrálni, a fő célnak a Hauszmann Alajos által Ferenc Józsefnek tervezett, irgalmatlan nagyságú épület eredeti formában való rekonstruálását tartotta. Ami – józanul szemlélve a problémát – fizikai lehetetlenség, egyrészt mert az ötvenes-hatvanas években a palota főfalait is megváltoztatták, eredeti elemei megsemmisültek, a dísztermek helyét pedig a nemzeti könyvtár és múzeumok foglalják el; másrészt az irtózatos költségek miatt. Ez utóbbit jól példázza, hogy a „pilot project”-ként megkezdett rekonstrukció, a Budapesti Történeti Múzeum területére eső egykori Szent István terem esetében csak a szükséges textíliák 360 millió forintba kerültek.
Ennek az elképzelésnek a maradéka a palota tabáni oldalán lassan lezáruló két rekonstrukció: a Lovardáé, illetve a Főőrségé, az őket összekötő Stöckl-lépcsővel együtt. Információink szerint a Főőrség valamiféle idegenforgalmi szerepet kap, a Lovardában pedig kulturális rendezvényeket tartanak majd, sőt – a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint - lovagolni is fognak itt. Hogy mindezt mennyiért, arra lehetetlen valós választ kapni: a Lovardára 3,5, a Főőrségre 2,05 milliárdot irányoztak elő, de ezek több éves számok. Az eredeti koncepció kiindulópontja azonban nem e monarchikus tündejáték rekonstrukciója, hanem Orbán Viktor azon elhatározása volt, hogy idővel csak megpróbálja birtokba venni a Sándor-palotát, amely 2002-ben már a feltöltött borospincével és a dolgozószobában függő Széchenyi portréval állt készen arra, hogy miniszterelnökként beköltözzön. A győztes Medgyessy-kormány által köztársasági elnöki irodává minősített épületet most az ellenkező irányból közelítette meg Orbán: ahogy eredeti terveiben is szerepelt, a miniszterelnöki kabinet számára helyreállíttatta a Karmelita kolostort, és a 2014-es bejelentésnek megfelelően a Sándor-palotát is elfoglalja majd, ha lesz új helye a köztársasági elnöknek. A Hauszmann Terv értelmében ez lett volna az eredeti formájára visszaalakított mostani Nemzeti Galéria. Ez a következő lépés egyelőre a levegőben lóg, de Orbán – két és fél éves csúszással ugyan – ezekben a napokban felköltözik a Várba. Bár kezdetben azt ígérték, az új miniszterelnökség „mindenki számára megtekinthető lesz hosszabb ideig”, láthatóan a sajtóiroda fotóival és a kivételezettek írásos beszámolóival kell beérniük az érdeklődőknek. Ezekből kitűnik, hogy a Karmelita házat az egykori kolostor puritán megjelenéséhez igazodva, visszafogott praktikummal, elegáns anyaghasználattal újították fel, míg a világháborúban elpusztult szárnyépület helyén emelt, külsejében a kolostort idéző új ház belső kialakítása módot adott a tervező Zoboki Gábornak, hogy izgalmas, kortárs teret alkosson. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint 110-en dolgoznak majd itt, úgy tudjuk, a miniszterelnök stábján kívül többek között a kommunikációért felelős munkatársak tartoznak közéjük. Hogy mindez mennyibe került, azt az elmúlt években senki sem tudta kideríteni. E pillanatban a 25-30 milliárd közötti tipp tűnik a legbiztosabbnak. A kormány csak annyit erősített meg, hogy a miniszterelnökség belsőépítészeti kialakítása – például a hiteles bútormásolatok, a komplett könyvtár – közelítette a 4 milliárd forintot. Csak összehasonlításul érdemes felidézni, hogy 2002-ben a puszta romos főfalakból rekonstruált Sándor-palota teljes újraépítésének 2,2 milliárdos költsége keltett közfelháborodást. Mindez ráadásul csak a kezdet, mert miközben a kormány egyelőre elengedni látszik a palotaterek újraalkotását, a szavak szintjén legalábbis igencsak erőlteti egyes minisztériumok Várba költözését. A pénzügyi tárca számára az egykori Pénzügyminisztériumot állítanák helyre, mégpedig a Mátyás-templomra ránehezedő, a kortársak által is utált hatalmas tetőépítményeivel. A Belügyminisztériumnak pedig a hajdani Helytartótanács tömbjét nézték ki: a tudományos akadémia kutatóintézeteit több mint 20 milliárd forintért költöztették ki innen, az új funkció tervezése pedig 625 millióba került. És ki tudja, nincsenek-e terveik az új miniszterelnökséggel átelleni üres telekre – elvégre a háború előtt ott a Külügyminisztérium működött.

Fél évszázad álmodozás

1960-ban dőlt el, hogy az egykori királyi palotában és környékén kulturális centrumot alakítanak ki. A kormány ekkor határozott a Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és a Munkásmozgalmi Múzeum felköltöztetéséről, az utóbbinak utalva ki a Sándor-palotát is. A korábban Horthy által lakott krisztinavárosi szárnyat az Országos Széchényi Könyvtár kapta. A Szent György téri volt hadügyi tömbbe szánták a Néprajzi Múzeumot, a – később mégis lebontott – Teleki-palotába a Kiadói Főigazgatóságot és egy nyomdatörténeti múzeumot. Az évtized végén döntöttek a Várszínház és a Sikló újjáépítéséről. A nyolcvanas években félbehagyott, zömmel még romos Szent György tér megújításának befejezéséről 1997-ben határozott a Horn-kormány. A millenniumra akarták rendezvénytérré alakítani a Sándor-palotát, a hadügyi tömb romjain pedig a Neumann János Multimédia Központ és Nemzeti Digitális Könyvtár nevű intézményt képzelték el. A nyugati oldalon magántőkéből építtettek volna új térfalat.

Szerző

Száz intercityre fogytak el az ünnepi időszakban a helyjegyek

Publikálás dátuma
2018.12.28. 18:47
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vasúttársaság előzetesen azt ígérte, növelik a vonatok kapacitását – hívta fel a figyelmet a Közlekedő Tömeg.
December 21-e óta 100 Intercity-vonatra fogytak el a helyjegyek, a Győr, Nyíregyháza, Miskolc, Szeged, Pécs, Zalaegerszeg, Kelebia, Lőkösháza és Biharkeresztes felé közlekedő járatok is megteltek – közölte a Közlekedő Tömeg a Facebook-oldalán. Hozzátették, hogy 
bár a vasúttársaság előzetesen azt ígérte, növelik a vonatok kapacitását, valójában számos járatra feleannyi kocsit sem kapcsoltak, mint amennyi szükséges lett volna, és több tucat vonatról hiányoztak az első osztályú kocsik is.

Kiemelték, hogy eddig három alkalommal – iskolakezdéskor, valamint az október 23-ai és a november 1-jei hosszú hétvégén – hívták fel a MÁV-Start figyelmét a megtelt intercityk súlyos problémájára. Minden alkalommal hangsúlyozták, hogy megoldást csak a forgalomból kivont kocsik üzembe helyezése, új járművek vásárlása, illetve a csúcsidőszakon kívüli vonatok jegyárainak további csökkentése adhat. Szerintük a probléma gyökere az, hogy 2016-ra 50 IC+ vasúti kocsinak kellett volna elkészülnie, ebből azonban ma mindössze három szállít utasokat.
„A projekt nem halad, és mivel »a MÁV-Start valamennyi erőforrása ezen dolgozik«, nem marad elég kapacitás a meglévő járművek karbantartására, így egyre kevesebb az üzemképes kocsi. Emiatt fordul elő egyre gyakrabban, hogy nincs elég férőhely a vonatokon, és nem férnek fel rájuk az utasok”

– írta a Közlekedő Tömeg.

Szerző
Témák
MÁV közlekedés

Gulyás szerint érdemes mérlegelni, megérett-e már a helyzet a Békemenetre

Publikálás dátuma
2018.12.28. 18:20

Fotó: Népszava
„Sokunkban fogalmazódik meg ez az igény” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Interjút adott Gulyás Gergely a kormányközeli Pesti Srácoknak. Arra a felvetésre, hogy Bayer Zsolt szerint az ellenzéki tüntetések után Békemenet jöhet, Gulyás azt mondta: „a butaság, az erőszak, a rosszindulat és antidemokratikus hozzáállás láttán sokunkban fogalmazódik meg ez az igény”. Szerinte a tüntetések mögött nincs tömegtámogatottság, és „ha a miniszterelnök mond beszédet, akkor egy nemzeti ünnepen is ötször ennyien szoktak megjelenni, de ha a Fidesz egy nagyrendezvényt tart, ott többszázezren is részt vesznek”.
„Az utcán a résztvevők számát tekintve tehát a választási eredménynél is nagyobb győzelmet tudunk aratni. Érdemes mérlegelni: megérett-e már erre a helyzet”

– mondta Gulyás Gergely.

A miniszter egyébként azt is mondta, hogy szerinte „ami az ellenzék jogait és különösen jogsértő magatartásának következmény nélküliségét illeti nem túlzás azt állítani: ennyire liberális demokrácia aligha van bárhol az Európai Unióban, mint Magyarországon”.
Szerző
Frissítve: 2018.12.28. 18:25