Monarchikus tündejáték a Várban - orbáni álom luxuskivitelben

Publikálás dátuma
2018.12.29 06:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Példaszerűen rekonstruált régi és izgalmas új terekben kezdi meg a munkát január elején a miniszterelnöki kabinet. Orbán Viktor régi vágya teljesül a Várba költözéssel, ám hogy ez mennyibe került, az féltve óvott titok.
„Nevezzék meg, ki a felelős azért, hogy a kormány az ország jelenlegi helyzetében belevágott egy 140 milliárdos luxusberuházásba” – villámlott 2008-ban Szijjártó Péter Fidesz szóvivő szeme, amikor az új kormányzati negyed tervét kérte számon a Gyurcsány-kormányon. Az elképzelésből aztán annak rendje és módja szerint nem is lett semmi, annak ellenére, hogy a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdazónát váltotta volna ki a roppant irodaház, a minisztériumok által lakott belvárosi ingatlanokat pedig értékesítették volna. A mai ellenzékiek viszont már csak azért is hátrányban vannak a tíz évvel ezelőtti fideszes verőemberrel szemben, mert nekik még egy jól hangzó számuk sincs, amit hajtogatnának, amikor az Orbán-kormány budai vári terveit kérnék számon. Ezekkel kapcsolatban egyetlen konkrét összeg hangzott el: 2014 nyarán, amikor a még L. Simon László fémjelezte kultúrkormányzat meghirdette az úgynevezett Nemzeti Hauszmann Tervet, bedobtak a köztudatba egy „200 milliárd körüli” összeget, de láthatóan azzal a komolysággal, amellyel százat vagy ezret is mondhattak volna. Ráadásul a nagyívű terv akkor még más hangsúlyokkal bírt, mint ami most látszik belőle. L. Simon László az egykori királyi palotára látszott koncentrálni, a fő célnak a Hauszmann Alajos által Ferenc Józsefnek tervezett, irgalmatlan nagyságú épület eredeti formában való rekonstruálását tartotta. Ami – józanul szemlélve a problémát – fizikai lehetetlenség, egyrészt mert az ötvenes-hatvanas években a palota főfalait is megváltoztatták, eredeti elemei megsemmisültek, a dísztermek helyét pedig a nemzeti könyvtár és múzeumok foglalják el; másrészt az irtózatos költségek miatt. Ez utóbbit jól példázza, hogy a „pilot project”-ként megkezdett rekonstrukció, a Budapesti Történeti Múzeum területére eső egykori Szent István terem esetében csak a szükséges textíliák 360 millió forintba kerültek.
Ennek az elképzelésnek a maradéka a palota tabáni oldalán lassan lezáruló két rekonstrukció: a Lovardáé, illetve a Főőrségé, az őket összekötő Stöckl-lépcsővel együtt. Információink szerint a Főőrség valamiféle idegenforgalmi szerepet kap, a Lovardában pedig kulturális rendezvényeket tartanak majd, sőt – a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint - lovagolni is fognak itt. Hogy mindezt mennyiért, arra lehetetlen valós választ kapni: a Lovardára 3,5, a Főőrségre 2,05 milliárdot irányoztak elő, de ezek több éves számok. Az eredeti koncepció kiindulópontja azonban nem e monarchikus tündejáték rekonstrukciója, hanem Orbán Viktor azon elhatározása volt, hogy idővel csak megpróbálja birtokba venni a Sándor-palotát, amely 2002-ben már a feltöltött borospincével és a dolgozószobában függő Széchenyi portréval állt készen arra, hogy miniszterelnökként beköltözzön. A győztes Medgyessy-kormány által köztársasági elnöki irodává minősített épületet most az ellenkező irányból közelítette meg Orbán: ahogy eredeti terveiben is szerepelt, a miniszterelnöki kabinet számára helyreállíttatta a Karmelita kolostort, és a 2014-es bejelentésnek megfelelően a Sándor-palotát is elfoglalja majd, ha lesz új helye a köztársasági elnöknek. A Hauszmann Terv értelmében ez lett volna az eredeti formájára visszaalakított mostani Nemzeti Galéria. Ez a következő lépés egyelőre a levegőben lóg, de Orbán – két és fél éves csúszással ugyan – ezekben a napokban felköltözik a Várba. Bár kezdetben azt ígérték, az új miniszterelnökség „mindenki számára megtekinthető lesz hosszabb ideig”, láthatóan a sajtóiroda fotóival és a kivételezettek írásos beszámolóival kell beérniük az érdeklődőknek. Ezekből kitűnik, hogy a Karmelita házat az egykori kolostor puritán megjelenéséhez igazodva, visszafogott praktikummal, elegáns anyaghasználattal újították fel, míg a világháborúban elpusztult szárnyépület helyén emelt, külsejében a kolostort idéző új ház belső kialakítása módot adott a tervező Zoboki Gábornak, hogy izgalmas, kortárs teret alkosson. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint 110-en dolgoznak majd itt, úgy tudjuk, a miniszterelnök stábján kívül többek között a kommunikációért felelős munkatársak tartoznak közéjük. Hogy mindez mennyibe került, azt az elmúlt években senki sem tudta kideríteni. E pillanatban a 25-30 milliárd közötti tipp tűnik a legbiztosabbnak. A kormány csak annyit erősített meg, hogy a miniszterelnökség belsőépítészeti kialakítása – például a hiteles bútormásolatok, a komplett könyvtár – közelítette a 4 milliárd forintot. Csak összehasonlításul érdemes felidézni, hogy 2002-ben a puszta romos főfalakból rekonstruált Sándor-palota teljes újraépítésének 2,2 milliárdos költsége keltett közfelháborodást. Mindez ráadásul csak a kezdet, mert miközben a kormány egyelőre elengedni látszik a palotaterek újraalkotását, a szavak szintjén legalábbis igencsak erőlteti egyes minisztériumok Várba költözését. A pénzügyi tárca számára az egykori Pénzügyminisztériumot állítanák helyre, mégpedig a Mátyás-templomra ránehezedő, a kortársak által is utált hatalmas tetőépítményeivel. A Belügyminisztériumnak pedig a hajdani Helytartótanács tömbjét nézték ki: a tudományos akadémia kutatóintézeteit több mint 20 milliárd forintért költöztették ki innen, az új funkció tervezése pedig 625 millióba került. És ki tudja, nincsenek-e terveik az új miniszterelnökséggel átelleni üres telekre – elvégre a háború előtt ott a Külügyminisztérium működött.

Fél évszázad álmodozás

1960-ban dőlt el, hogy az egykori királyi palotában és környékén kulturális centrumot alakítanak ki. A kormány ekkor határozott a Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és a Munkásmozgalmi Múzeum felköltöztetéséről, az utóbbinak utalva ki a Sándor-palotát is. A korábban Horthy által lakott krisztinavárosi szárnyat az Országos Széchényi Könyvtár kapta. A Szent György téri volt hadügyi tömbbe szánták a Néprajzi Múzeumot, a – később mégis lebontott – Teleki-palotába a Kiadói Főigazgatóságot és egy nyomdatörténeti múzeumot. Az évtized végén döntöttek a Várszínház és a Sikló újjáépítéséről. A nyolcvanas években félbehagyott, zömmel még romos Szent György tér megújításának befejezéséről 1997-ben határozott a Horn-kormány. A millenniumra akarták rendezvénytérré alakítani a Sándor-palotát, a hadügyi tömb romjain pedig a Neumann János Multimédia Központ és Nemzeti Digitális Könyvtár nevű intézményt képzelték el. A nyugati oldalon magántőkéből építtettek volna új térfalat.

Frissítve: 2018.12.29 06:30

Itt vannak a lottószámok - darabonként több mint 600 millió forintot érnek

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:44
Illusztráció/Shutterstock
Minden idők harmadik legnagyobb nyereményét lehet szakítani, ha valaki egyedül találja el a helyes számokat, akkor menthetetlenül milliárdos lesz.
Szóval tessék a szelvényegyeztetésre felkészülni, és:
7;17;42;53;76
Témák
lottó

Novák Katalin: ha balra tolódik a Néppárt, nincs helyünk benne

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:33

Fotó: kormany.hu/ Botár Gegely
A magyar emberek érdekeire hivatkozva sasszézna ki pártcsaládjából a Fidesz, ha nem tudja rendezni konfliktusait - derül ki a Novák Katalin által adott interjúból.
Szétköltözésként, de nem válásként jellemezte a Fidesz és a Néppárt konfliktusát a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Novák Katalin, aki két fideszes társával (Varga Judittal és Szájer Józseffel) magyar részről próbálja kezelni az EPP és a Fidesz konfliktusát.
Novák szerint Manfred Weber három, Fidesznek számára szabott feltételéből a a plakátkampány befejezése és a bocsánatkérés is teljesült, a CEU Magyarországon maradása pedig még döntés kérdése. „Ami a CEU-t illeti, nem tekintem olyan kérdésnek, ami a Néppárt és a Fidesz kapcsolatában sorsdöntő lenne, de ott is megvizsgáljuk a javaslatukat” - fogalmazott Novák; igaz, Weber alapvetően nem az ő álláspontjára volt kíváncsi az ügyben.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a Néppártból háromtagú bizottság ellenőrzi majd, hogy teljesültek e a weberi követelések; ennek fogadására alakult a Varga-Novák-Szájer -féle delegáció, a helyzetet ugyanakkor párbeszédként és nem alá-felé rendeltségként jellemezte az interjúban. Novák Katalin szavaiból kitűnik az is, hogya Fidesz felkészült a pártcsaládból való kiválására. Mint fogalmazott, „megnézzük, mire számíthatunk május után, várhatóan hogyan alakul át a politikai színtér. (...) A kérdés az, melyik lesz az a politikai közösség, ahol a leginkább tudjuk képviselni a magyarok érdekeit” (...)
"Mindenképpen lesz átrendeződés, nagy kérdés, a tagpártok rádöbbennek-e végre, hogy vesztes pálya a balra tolódás. A Néppártnak csak akkor van jövője, ha jobbközép pártszövetség marad. Ha tovább tolódik balra, akkor nekünk nincs helyünk benne."
Novák szerint egyébként sokan a Fidesz győzelmének tekintették, amikor a Néppártban 190 igen és 3 nem voks, valamint 70 tartózkódás mellett döntöttek a párt felfüggesztéséről. Ezt a kommunikációs panelt ismételték itthon  felfüggesztés után a kormányközeli lapok, így a metróban ingyenesen terjesztett Lokál is.