A minimálbér idei emeléséről szóló megállapodás furcsa körülmények között született és több érdekvédelmi szervezet vezetője, illetve munkaügyi szakértő szerint valójában szabálytalanul is. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) létrehozásáról és ügyrendjéről szóló megállapodás 5.D pontja ugyanis kimondja, hogy „a tárgyalások eredményeként – valamennyi tag egyetértése esetén – megállapodást köt”. Vagyis akkor érvényes és szabályos a megállapodás, ha azt a Fórum valamennyi tagja aláírja - hívta fel a figyelmet a Népszavának nyilatkozva Dávid Ferenc közgazdász. A 2018. december 30-i bérmegállapodásról pedig nemcsak a Fórum egyik tagjának, versenyszféra legjelentősebb hazai szakszervezeti konföderációjának a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) képviselőjének az aláírása, de az érdekvédelmi szervezet neve is hiányzott. Ezért a kormány valótlanul állítja, hogy az érdekeltek megállapodtak a kötelező bérek emelésében.
Dávid Ferenc emlékeztetett arra is, hogy a munkaadói oldal álláspontja az volt a tárgyalások kezdetén, hogy ha a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése a béremelésekhez képest félévet csúszik, akkor csak 5-6 százalékos emelésre hajlandók. Végül a 8 százalékos minimálbér és a 8 százalékos garantált szakmai bérminimum emelésbe is beleegyeztek, miközben a kormány a most 19,5 százalékos szocho újabb 2 százalékos csökkentését csak júliustól vezeti be. Ez a döntés mintegy 130 milliárd forintot hagyhat a vállalkozásoknál a Pénzügyminisztérium szerint.
A munkaadók végül is a saját szempontjukból ügyesen egyezkedtek, hiszen a számukra legnagyobb gondot okozó kétszámjegyű minimálbéremelést sikerült elkerülniük – mondta a Népszavának Dávid Ferenc. A szakember úgy vélte, a béren kívüli juttatások kedvezményes adójának eltörlése, illetve a Munka törvénykönyvének módosítása, a 400 óra túlmunka lehetősége és a munkaidőkeret-elszámolás 3 évre kitolása eleve rendkívül rossz politikai konstrukciót teremtettek a bértárgyalásokhoz. A szakszervezeteknek ugyanis emiatt alaposan beszűkült a mozgásterük.
A kormány propaganda okokból kommunikálja a bérmegállapodást, mert olyan képet szeretne sugallni, hogy Magyarországon társadalmi béke van. A szakszervezeti oldalon a három résztvevő közül kettőben partnerre is talált. A Liga és a Munkástanácsok - bár korábban szintén két számjegyű emelést tartottak szükségesnek - aláírta a dokumentumot. Külön érdekessége a megállapodásnak, hogy azon még még szinte meg sem száradt a tinta, már az utcán volt a kormány által is jóváhagyott minimálbért szentesítő, kinyomtatott Magyar Közlöny.
A Vasutas Szakszervezet (VSZ) szerint a Munkástanácsok és Liga lepaktált a munkáltatókkal. Meleg János, a VSZ elnöke szégyenletes behódolásnak, a munkavállalók elárulásának tartja a két érdekvédelmi konföderáció lépését. A VSZ ragaszkodik a 13-15 százalékos kötelező béremeléshez.
A kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) még ez a két évre szóló évi 8-8 százalékos kötelező minimálbéremelés is nehéz helyzetbe hozza, különösen, hogy a szocho csökkentés akárcsak idén, jövőre is is csak júliustól lép érvénybe. A kiskereskedelemben jelentős számban vannak minimálbéres dolgozók, s a bérterhek növekedése is közrejátszott abban, hogy tavaly az első félévben már 2300-zal kevesebb élelmiszerbolt működött 2017-hez képest – említette lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
A kisvállalkozásoknál a bértolulás okozta feszültség továbbra is megmarad. A kötelező emelések a kkv-k egy részét arra késztetheti, hogy trükközzön a munkaszerződésekkel, mert már az elmúlt két évben kis híján 50 százalékos béremelések költségeit is csak nagy nehézségek árán tudták kigazdálkodni – figyelmeztetett Dávid Ferenc.
