„Barátaim talpát érzem a hátamon” - Korrupt vagy útban volt a fideszes encsi hivatalvezető?

Publikálás dátuma
2019.01.04 06:45

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
A korrupcióval gyanúsított egykori fideszes politikus, az encsi járási kormányhivatal nemrég felfüggesztett vezetője, Ódor Ferenc információink szerint foglalkozott a gondolattal, hogy visszatérjen a politika színpadára – de már függetlenként. Gyanúsítását sokan találják különösnek és megdöbbentőnek a térségben.
„Az úgynevezett barátaim talpát érzem a hátamon” - közeli ismerősei szerint az utóbbi időben nem egyszer mondogatta ezt Ódor Ferenc, az encsi járási kormányhivatal vezetője, volt fideszes országgyűlési képviselő, Borsod megyei közgyűlési elnök, akit december közepén fekete egyenruhás kommandósok a hivatala előtt fogtak el, majd vettek őrizetbe. A helyi földhivatal vezetőjét ugyanebben az időben a város egyik közkedvelt éttermében szintén őrizetbe vették. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint – mint arról már írtunk – a két tisztviselő négymillió forintot kért hivatali ügyintézésért cserébe. Az ügyészség indítványozta letartóztatásukat, azonban a Budai Központi Kerületi Bíróság ezt elutasította, a nyomozás bírája mindkét gyanúsított esetében bűnügyi felügyeletet, egyfajta házi őrizetet rendelt el. A járási kormányhivatal-vezető tagadta a bűncselekmény elkövetését, társa részbeni, ténybeli beismerő vallomást tett. Ódor Ferenc ismerősei, barátai, volt közvetlen munkatársai közül többekkel is beszélgettünk. Valamennyien egybehangzóan állították, hogy a volt fideszes politikus nem érezte jól magát hivatalvezetőként, apparátusi emberként, s hamarosan esedékes nyugdíjazása után vissza akart térni a közéletbe. Noha 1993. óta tagja volt a Fidesznek, mindig is a párt egyfajta belső ellenzéki tagjának számított, aki kritikai véleményét sosem rejtette véka alá, s kiállt a peremvidéken élők érdekeiért. Hogy megvesztegethető lenne, azt sokan kétlik, hozzátéve és megengedve, hogy a legerősebb jellemet is kikezdheti a politikában eltöltött számos év.
– Lehet, hogy fogadott el valamilyen előnyt, lehet, hogy csak behúzták a csőbe. Ma olyan időket élünk, hogy nagyon sok embert le lehetne buktatni hasonló ügyekben, miközben milliárdos csalások elkövetői maradnak érinthetetlenül, szabadlábon. Vele vagy példát akarnak statuálni, vagy az újabb politikai szerepvállalásának akartak így keresztbe tenni – mondta egy volt kollégája.
Egy miskolci ellenzéki politikustól pedig úgy tudjuk: ha Ódor ősszel függetlenként visszatért volna a politikába, területfejlesztési szakemberként szinte a teljes ellenzéki politikai paletta támogatását élvezte volna, s ez ügyben már indultak is tapogatózó tárgyalások.
Kerestük Ódor Ferencet is, de telefonján nem elérhető. Többen felemlegették, hogy a vesztegetési ügy összefügghet az M30-as autópálya továbbépítésével, amely több tízmilliárdos beruházást jelent Encs környékén. Ez olyan „konc”, amiből sokan akarnának kitépni egy-egy falatot - fogalmazott egy informátorunk. Tény, hogy az M30-as autópálya korábban átadott 30 kilométeres szakasza után most a Miskolcot az északi országhatárral összekötő, s az encsi járást is érintő szakasz továbbépítése kezdődik: az első szakasz 40 milliárdos, a második 75 milliárdos, míg a harmadik 64 milliárdos beruházást jelent.

Titkos eszközökkel

Az encsi ügy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján indult. Ez a szervezet az úgynevezett „védett állomány” körében folytat bűnmegelőzési, valamint bűnfelderítési tevékenységet, többek között személyes adattal visszaélés, bűnpártolás és hivatali bűncselekmények ügyében. Nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolnak, azonban az általuk kezdeményezett nyomozásban felkérésre közreműködnek az eljárási cselekmény végrehajtásában, az adatszerzésében – olvasható honlapjukon. Alkalmazhatják a titkos információgyűjtést valamint az úgynevezett „leplezett” eszközöket. Megkérdeztük az NVSZ-t, hogy tavaly hány ügyben tettek feljelentést, s ezek közül mennyi érintett járási hivatalt, illetve, hogy az encsi ügyben köthető-e valamely konkrét beruházáshoz a vesztegetés elfogadásának büntette. Közölték: a tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre, csak a tavalyelőttiek. Eszerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos információgyűjtést követően 2017-ben 174 ügyben tett feljelentést. Hozzátették: a konkrét encsi ügyben nyomozás van folyamatban, ezért arról bővebb tájékoztatást nem adhatnak.

Frissítve: 2019.01.04 06:45

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző