„Barátaim talpát érzem a hátamon” - Korrupt vagy útban volt a fideszes encsi hivatalvezető?

Publikálás dátuma
2019.01.04. 06:45

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A korrupcióval gyanúsított egykori fideszes politikus, az encsi járási kormányhivatal nemrég felfüggesztett vezetője, Ódor Ferenc információink szerint foglalkozott a gondolattal, hogy visszatérjen a politika színpadára – de már függetlenként. Gyanúsítását sokan találják különösnek és megdöbbentőnek a térségben.
„Az úgynevezett barátaim talpát érzem a hátamon” - közeli ismerősei szerint az utóbbi időben nem egyszer mondogatta ezt Ódor Ferenc, az encsi járási kormányhivatal vezetője, volt fideszes országgyűlési képviselő, Borsod megyei közgyűlési elnök, akit december közepén fekete egyenruhás kommandósok a hivatala előtt fogtak el, majd vettek őrizetbe. A helyi földhivatal vezetőjét ugyanebben az időben a város egyik közkedvelt éttermében szintén őrizetbe vették. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint – mint arról már írtunk – a két tisztviselő négymillió forintot kért hivatali ügyintézésért cserébe. Az ügyészség indítványozta letartóztatásukat, azonban a Budai Központi Kerületi Bíróság ezt elutasította, a nyomozás bírája mindkét gyanúsított esetében bűnügyi felügyeletet, egyfajta házi őrizetet rendelt el. A járási kormányhivatal-vezető tagadta a bűncselekmény elkövetését, társa részbeni, ténybeli beismerő vallomást tett. Ódor Ferenc ismerősei, barátai, volt közvetlen munkatársai közül többekkel is beszélgettünk. Valamennyien egybehangzóan állították, hogy a volt fideszes politikus nem érezte jól magát hivatalvezetőként, apparátusi emberként, s hamarosan esedékes nyugdíjazása után vissza akart térni a közéletbe. Noha 1993. óta tagja volt a Fidesznek, mindig is a párt egyfajta belső ellenzéki tagjának számított, aki kritikai véleményét sosem rejtette véka alá, s kiállt a peremvidéken élők érdekeiért. Hogy megvesztegethető lenne, azt sokan kétlik, hozzátéve és megengedve, hogy a legerősebb jellemet is kikezdheti a politikában eltöltött számos év.
– Lehet, hogy fogadott el valamilyen előnyt, lehet, hogy csak behúzták a csőbe. Ma olyan időket élünk, hogy nagyon sok embert le lehetne buktatni hasonló ügyekben, miközben milliárdos csalások elkövetői maradnak érinthetetlenül, szabadlábon. Vele vagy példát akarnak statuálni, vagy az újabb politikai szerepvállalásának akartak így keresztbe tenni – mondta egy volt kollégája.
Egy miskolci ellenzéki politikustól pedig úgy tudjuk: ha Ódor ősszel függetlenként visszatért volna a politikába, területfejlesztési szakemberként szinte a teljes ellenzéki politikai paletta támogatását élvezte volna, s ez ügyben már indultak is tapogatózó tárgyalások.
Kerestük Ódor Ferencet is, de telefonján nem elérhető. Többen felemlegették, hogy a vesztegetési ügy összefügghet az M30-as autópálya továbbépítésével, amely több tízmilliárdos beruházást jelent Encs környékén. Ez olyan „konc”, amiből sokan akarnának kitépni egy-egy falatot - fogalmazott egy informátorunk. Tény, hogy az M30-as autópálya korábban átadott 30 kilométeres szakasza után most a Miskolcot az északi országhatárral összekötő, s az encsi járást is érintő szakasz továbbépítése kezdődik: az első szakasz 40 milliárdos, a második 75 milliárdos, míg a harmadik 64 milliárdos beruházást jelent.

Titkos eszközökkel

Az encsi ügy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján indult. Ez a szervezet az úgynevezett „védett állomány” körében folytat bűnmegelőzési, valamint bűnfelderítési tevékenységet, többek között személyes adattal visszaélés, bűnpártolás és hivatali bűncselekmények ügyében. Nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolnak, azonban az általuk kezdeményezett nyomozásban felkérésre közreműködnek az eljárási cselekmény végrehajtásában, az adatszerzésében – olvasható honlapjukon. Alkalmazhatják a titkos információgyűjtést valamint az úgynevezett „leplezett” eszközöket. Megkérdeztük az NVSZ-t, hogy tavaly hány ügyben tettek feljelentést, s ezek közül mennyi érintett járási hivatalt, illetve, hogy az encsi ügyben köthető-e valamely konkrét beruházáshoz a vesztegetés elfogadásának büntette. Közölték: a tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre, csak a tavalyelőttiek. Eszerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos információgyűjtést követően 2017-ben 174 ügyben tett feljelentést. Hozzátették: a konkrét encsi ügyben nyomozás van folyamatban, ezért arról bővebb tájékoztatást nem adhatnak.

Szerző

Havazás váltja a napsütést egyre több helyen

Publikálás dátuma
2019.01.04. 06:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Péntek estig a teljes nyugati országrész, szombat hajnalra az Északi-középhegység egy része is kap a hótakaróból.
Eleinte néhány órás napsütésre még számítani lehet, ugyanakkor az északkeleti tájakon borult idő ígérkezik a meteorológiai intézet előrejelezése szerint. A délutáni óráktól északnyugat felől beborul az ég. Késő délután nyugat felől egyre többfelé havazás kezdődik. A csapadékzóna éjfélig nagyjából a Duna vonaláig jut el. Az északnyugati szél a Dunántúlon ismét megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd estére mérséklődik a légmozgás.
Pénteken a csúcshőmérséklet +1 és -3 fok közt alakul. Késő estére 0 és -5 fok közé hűl le a levegő.
Szombaton hajnalra a Börzsöny, a Mátra és a Cserhát térségére is kiterjed a havazás, míg a Dunántúl nyugati felében a havat havas eső, eső váltja fel.
Szerző
Témák
időjárás

Újra eladósodnak a városok, a kormány pedig asszisztál hozzá

Publikálás dátuma
2019.01.04. 06:00

Fotó: H. Szabó Sándor / MTI
Ahhoz képest, hogy a törvény szerint verhetik magukat adósságba az önkormányzatok, egyre több település vesz fel újabb hiteleket. A kabinet hozzájárul ehhez.
A második Orbán-kormány idején, 2011 és 2014 között állam átvállalt az önkormányzatok addig felgyülemlett adósságait: a hazai települések kétharmadát összesen 1369 milliárd forintnyi tartozástól szabadították meg. Ennek persze ára volt: előírták, hogy jelentős „adósságot keletkeztető ügyletet” csak a kabinet előzetes hozzájárulásával köthet ezután bármelyik önkormányzat. Ehhez képest – mint arról korábban írtunk – Miskolc újra szépen eladósodott cégein keresztül: a kabinet 36,2 milliárd forintot vállalt át a megyeszékhelytől, amelynek cégholdingja 2017-et 49,5 milliárd forintos kötelezettségvállalással zárta. Miskolc korántsem az egyedüli település, amely újra hiteleket nyög. – Zalaegerszegnek a megyei jogú városokhoz képest kicsi volt az adóssága – mondta Kiss Ferenc, a zalai megyeszékhely közgyűlésének MSZP-s tagja. – Mindössze 2,7 milliárd forintos tartozástól kellett megszabadítani a várost. A konszolidáció óta két alkalommal akart hitelt felvenni a település, egyszer a járműipari tesztpálya területvásárlásához, máskor pedig munkásszálló építéséhez kellett külső forrás. A kormányengedélyt mindkét alkalommal megkaptuk, s így összesen nagyjából félmilliárd forint új adósságot halmoztunk fel. Kaposvár 19,7 milliárdos adósságtól szabadult meg 2014 végére, bár azért maradt komolyabb törlesztenivalója a városnak, ugyanis jégcsarnokát és fürdőjét is magáncégek építették hitelre, s a somogyi megyeszékhely ezeket vásárolta meg, illetve lízingeli – a tartozásokkal egyetemben. – A jégcsarnok éves törlesztő részlete 53 millió forinttal, a fürdő projektcégének megvásárlása évente 130 millióval terheli a költségvetésünket – mondta Pintér Attila, a közgyűlés szocialista tagja. – Mindkettő elég rossz konstrukció, a jégcsarnok esetében ráadásul az utolsó évben, 2026-ban 260 milliót kell kifizetni zárásként. Szombathely korábbi hitelei komolyabban megterhelték a helyi büdzsét, a vasi megyeszékhelytől 15,1 milliárd forintnyi tartozást vállalt át az állam. – Elsőre jól hangzott, hogy a várost a kormány megszabadítja egy ekkora tehertől. Ám hosszú távon rosszabbul járt a település, hiszen cserébe komoly forrásokat vont el az állam, s míg a törlesztések belátható időn belül kifutottak volna, addig az elvett pénzt nem fogjuk visszakapni – magyarázta Nemény András, az Éljen Szombathely-MSZP-DK-Együtt önkormányzati képviselője. Az ellenzéki városatya hozzátette, a konszolidáció óta eltelt öt évben nem vett fel újabb hitelt a közgyűlés, ahogyan az önkormányzati cégek sem. – Szerencsére komoly kontroll alatt áll a kormánypárti városvezetés, az egyik alpolgármester ugyanis független, s ő tényleg a szakmaiságot képviseli – jegyezte meg Nemény András. Tény ugyanakkor az is, hogy egy decemberi kormánydöntés alapján Szombathelynek 1,44 milliárdos lízingszerződés lehetőségét adta meg a kabinet. Miskolcnak pedig további 337 milliós fejlesztési hitelfelvételt tett lehetővé a kormány – vagyis a kabinet maga asszisztál a városok újbóli eladósodásához. – Az önkormányzatok csak látszólag lélegezhettek fel, a cégeik ugyanis cirka ezermilliárdos adósságot görgetnek – mondta Karczagi Attila közgazdász. – Ezeket nem vállalta át az állam, hiszen már az is kérdéseket vetett fel, hogy egy település adósságát miért terítik szét az ország összes adófizetőjén, de a cégek hiteleinek kifizetése minden uniós szabállyal szembe ment volna. A települések csak annyit tehetnek, hogy a jellemzően a válság előtt és alatt felvett, a mainál rosszabb konstrukciójú hiteleiket kedvezőbb újakra cserélik. A megújításokhoz persze szintén kell kormányengedély, de az általában nem marad el, Debrecen például 2015-ben egy több mint 15 milliárdos adósságot tudott kiváltani. A szakember szerint a nagyvárosok két utat követnek: vagy minden feladatra külön céget tartanak fenn, vagy a korábbi önkormányzati cégeiket holdingba vonták össze. – Mindkét verziónak megvannak az előnyei – magyarázta. – A sok kisebb cég átláthatóbb gazdálkodást jelent, a holdingnál viszont könnyebben átcsoportosítható pénz a veszteséges területekre, illetve pályázni is könnyebb vele, hiszen sokkal szélesebb a tevékenységi kör.  A céghálóhoz persze pénz kell, így a települések folyamatosan a kormányt ostromolják, mely időről-időre megtárgyalja a kérelmeiket. Novemberben például Sopron a helyi holding működésre és fejlesztésre 760 millió, a Pécs a Tettye Forrásház Zrt.-nek korábbi hitelszerződés módosítására 800 millió forintot igényelt és kapott. (Csak viszonyításképpen: ugyanekkor nyolc kisebb önkormányzat 16 projektre valamivel több mint 500 millió forint felvételére kapott engedélyt.) A Tettye Forrásház neve amúgy az önkormányzati adósságok egyik szinonimája, egyike ugyanis Pécs három olyan cégének, melyek a 2014-es adósságkonszolidáció óta több mint 9,2 milliárdos tőke- és lízingtartozást halmoztak fel – a kormány persze ismét Pécs segítségére sietett, 9,5 milliárdos hitelt kapott a település – cserébe politikai gyámság alá helyezték Páva Zsolt polgármestert. Decemberben két győri önkormányzati cég, a Pannon-Víz, illetve a Győr-Szolg kapott 600 milliós, valamint 1 milliárdos fejlesztési és működési hitel felvételére engedélyt, Zalaegerszeg Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt.-je kétszázmilliós működésihitel-engedélyben részesült, a Hajdúnánási Építő és Szolgáltató pedig 312 milliós fejlesztési hitelre kapott kormányengedélyt.
A kaposvári jégcsarnok éves törlesztőrészlete 53 millió forinttal terheli meg a város költségvetését
Fotó: RADÓ FERENC

Kádertemetők

Az önkormányzati cégek persze nemcsak gazdasági célokat szolgálnak: a városvezetés számára remek lehetőséget biztosítanak a politikai káderek pozícióba juttatásához. Főleg a felügyelő bizottsági tagságok népszerűek a helyi politikusok köreiben, de a holdingok komoly káderpihentetőnek, esetleg -temetőnek számítanak – egy-egy új osztályvezetői, főosztályvezetői, komolyabb pedigréjű párttárs esetében akár igazgatósági posztot mindig lehet kreálni.

Szerző