„Barátaim talpát érzem a hátamon” - Korrupt vagy útban volt a fideszes encsi hivatalvezető?

Publikálás dátuma
2019.01.04 06:45

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
A korrupcióval gyanúsított egykori fideszes politikus, az encsi járási kormányhivatal nemrég felfüggesztett vezetője, Ódor Ferenc információink szerint foglalkozott a gondolattal, hogy visszatérjen a politika színpadára – de már függetlenként. Gyanúsítását sokan találják különösnek és megdöbbentőnek a térségben.
„Az úgynevezett barátaim talpát érzem a hátamon” - közeli ismerősei szerint az utóbbi időben nem egyszer mondogatta ezt Ódor Ferenc, az encsi járási kormányhivatal vezetője, volt fideszes országgyűlési képviselő, Borsod megyei közgyűlési elnök, akit december közepén fekete egyenruhás kommandósok a hivatala előtt fogtak el, majd vettek őrizetbe. A helyi földhivatal vezetőjét ugyanebben az időben a város egyik közkedvelt éttermében szintén őrizetbe vették. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint – mint arról már írtunk – a két tisztviselő négymillió forintot kért hivatali ügyintézésért cserébe. Az ügyészség indítványozta letartóztatásukat, azonban a Budai Központi Kerületi Bíróság ezt elutasította, a nyomozás bírája mindkét gyanúsított esetében bűnügyi felügyeletet, egyfajta házi őrizetet rendelt el. A járási kormányhivatal-vezető tagadta a bűncselekmény elkövetését, társa részbeni, ténybeli beismerő vallomást tett. Ódor Ferenc ismerősei, barátai, volt közvetlen munkatársai közül többekkel is beszélgettünk. Valamennyien egybehangzóan állították, hogy a volt fideszes politikus nem érezte jól magát hivatalvezetőként, apparátusi emberként, s hamarosan esedékes nyugdíjazása után vissza akart térni a közéletbe. Noha 1993. óta tagja volt a Fidesznek, mindig is a párt egyfajta belső ellenzéki tagjának számított, aki kritikai véleményét sosem rejtette véka alá, s kiállt a peremvidéken élők érdekeiért. Hogy megvesztegethető lenne, azt sokan kétlik, hozzátéve és megengedve, hogy a legerősebb jellemet is kikezdheti a politikában eltöltött számos év.
– Lehet, hogy fogadott el valamilyen előnyt, lehet, hogy csak behúzták a csőbe. Ma olyan időket élünk, hogy nagyon sok embert le lehetne buktatni hasonló ügyekben, miközben milliárdos csalások elkövetői maradnak érinthetetlenül, szabadlábon. Vele vagy példát akarnak statuálni, vagy az újabb politikai szerepvállalásának akartak így keresztbe tenni – mondta egy volt kollégája.
Egy miskolci ellenzéki politikustól pedig úgy tudjuk: ha Ódor ősszel függetlenként visszatért volna a politikába, területfejlesztési szakemberként szinte a teljes ellenzéki politikai paletta támogatását élvezte volna, s ez ügyben már indultak is tapogatózó tárgyalások.
Kerestük Ódor Ferencet is, de telefonján nem elérhető. Többen felemlegették, hogy a vesztegetési ügy összefügghet az M30-as autópálya továbbépítésével, amely több tízmilliárdos beruházást jelent Encs környékén. Ez olyan „konc”, amiből sokan akarnának kitépni egy-egy falatot - fogalmazott egy informátorunk. Tény, hogy az M30-as autópálya korábban átadott 30 kilométeres szakasza után most a Miskolcot az északi országhatárral összekötő, s az encsi járást is érintő szakasz továbbépítése kezdődik: az első szakasz 40 milliárdos, a második 75 milliárdos, míg a harmadik 64 milliárdos beruházást jelent.

Titkos eszközökkel

Az encsi ügy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján indult. Ez a szervezet az úgynevezett „védett állomány” körében folytat bűnmegelőzési, valamint bűnfelderítési tevékenységet, többek között személyes adattal visszaélés, bűnpártolás és hivatali bűncselekmények ügyében. Nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolnak, azonban az általuk kezdeményezett nyomozásban felkérésre közreműködnek az eljárási cselekmény végrehajtásában, az adatszerzésében – olvasható honlapjukon. Alkalmazhatják a titkos információgyűjtést valamint az úgynevezett „leplezett” eszközöket. Megkérdeztük az NVSZ-t, hogy tavaly hány ügyben tettek feljelentést, s ezek közül mennyi érintett járási hivatalt, illetve, hogy az encsi ügyben köthető-e valamely konkrét beruházáshoz a vesztegetés elfogadásának büntette. Közölték: a tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre, csak a tavalyelőttiek. Eszerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos információgyűjtést követően 2017-ben 174 ügyben tett feljelentést. Hozzátették: a konkrét encsi ügyben nyomozás van folyamatban, ezért arról bővebb tájékoztatást nem adhatnak.

2019.01.04 06:45
Frissítve: 2019.01.04 06:45

Befújtak valamit egy kormányablakba, az emberek köhögni kezdtek

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:27
illusztráció
Fotó: Népszava/
Az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületéhez a katasztrófavédelmet is kihívták, de mindenki megúszta a történteket.
Befújtak valamit az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületébe.  helyszínen tartózkodó olvasónk arról tájékoztatott bennünket, hogy a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. A 24.hu-nak egy helyszínen tartózkodó olvasója elmondta, a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. "Annyit mondtak, hogy az ügyfélfogadás elmarad és kérdezték, hogy rosszul van-e valaki. Sokan köhögtek, de senki nem jelentkezett, az emberek elindultak haza" - idézi olvasóját a portál.

A 24.hu megkereste az ügyben a a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, Kolozsi Péter főhadnagy pedig elmondta: "bennünket azért hívtak ki, mert szúró szagot éreztek és köhögtek. A helyszínre érkező kollégáink hatvan embert kísértek ki az épületből. Mindannyian sérülés nélkül megúszták a történteket. A biztonság kedvéért helyszínre érkezett a katasztrófavédelem mobil laborja is. Méréseket végeztünk, de nem találtunk veszélyes anyagot a levegőben."
2019.01.16 18:27

Az MTA nem szeretné kutatói ösztöndíjakból fizetni a villanyszámlát

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:25
MTA-székház - illusztráció
Fotó: Népszava/
Cáfolja az Akadémia, hogy elegendő forrást kaptak volna Palkovics tárcájától az idei évre – a minisztérium által emlegetett összegeket ugyanis kutatók díjazására és hazacsábítására szánják.
Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium állítása, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – írja az Akadémia, válaszként az ITM keddi közleményére.
A tárca  ugyanis azt fejtegette, hogy a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosítottak az idei feladatok ellátására. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete, vagyis ösztöndíjakra szánták - hangsúlyozza az Akadémia.
Az MTA szerint az említett források – amiket például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó Lendület programra szánnak– csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja, a kutatóintézet-hálózat jelenleg is zajló átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.
Mint hozzáteszik, a feltételes közbeszerzés sem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatok tekintetében. Az MTA arra is rámutat, hogy
Palkovics tárcájának 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalék.
Ezt pedig  avonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése,elnöksége, közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is.
2019.01.16 18:25
Frissítve: 2019.01.16 18:33