16 millió forintos bírságot kapott a Sopron Bank

Publikálás dátuma
2019.01.04. 11:02

Fotó: Google Street View
Az MNB-vizsgálat hiányosságokat állapított meg az osztrák hátterű hitelintézetnél. A problémák nem veszélyeztetik a bank megbízható működését.
Az Magyar Nemzeti Bank összesen 16 millió forint bírságot szabott ki a Sopron Bankra a felügyeleti vizsgálata során feltárt hiányosságok miatt – írja az Index a jegybank közleményét idézve. Az MNB átfogó vizsgálata a Sopron Bank Burgenland Zrt.-nél a 2015. december 31. és a 2018. szeptember 24. közti időszakot tekintette át. A feltárt problémák nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését.

A jegybank eljárása során – elsősorban a belső szabályozási, nyilvántartási, beállítási és naplózási tevékenységet érintően – problémákat azonosított a hitelintézet informatikai és információtechnológiai működésében.

Emellett a hitelintézet vállalatirányítási rendszere, a számviteli és adatszolgáltatási gyakorlata, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított betétek adatnyilvántartása sem felelt meg maradéktalanul a jogszabályi előírásoknak.

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenység körében a hitelintézet nem teljeskörűen végezte el a jogszabályok szerint elvárt adatszolgáltatási, nyilvántartási és a gyanús ügyletek szűrési kötelezettségét, illetve több esetben a tulajdonosi nyilatkozatok is hiányosak voltak.
Szerző
Témák
Bank MNB bírság

Állam és egyház sem kedvelte

Publikálás dátuma
2019.01.04. 10:30
A katolikus egyház 1997-ben elvileg rehabilitálta
Fotó: Népszava
Bulányi György piarista szerzetes születésének századik évfordulója alkalmából emléknapot szervez az általa létrehozott Bokor Közösség az V. kerületi Piarista közben, a Duna-parti Piarista Kápolnában. A január 5-én, szombaton délelőtt tíz órakor kezdődő rendezvény előtt emléktáblát avatnak Bulányi György egykori lakóhelyén, a XII. kerületi Városmajor utca 47/b. számú ház falán.
Bulányi Györgyöt (1919-2010) a piarista rend tagjaként szentelték pappá. 1945-től a debreceni piarista gimnázium tanáraként kisközösségeket szervezett és vezetett, „illegális államellenes szervezkedés” miatt a Rákosi-rendszer 1952-ben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A börtönből 1960-ban amnesztiával szabadult, majd szállítómunkásként kereste kenyerét – olvasható a Bokor Közösség honlapján közölt életrajzában.
Alapművével – amelynek címe: Keressétek az Isten Országát! – a hatvanas évek végére készült el. A hat kötetben megjelent, szamizdatként terjesztett mű „az evangéliumokban Jézus ajkára adott mondatok biblikus teológiai szintézisére épül”. Méltatása szerint Bulányi atya a kommunista diktatúra által elsorvasztani akart katolikus hit és gyakorlat megtartásának szándékával hívta életre a Bokor-mozgalmat. Olyan egyház megvalósulásáról álmodott, amely alulról szerveződő bázisközösségekből áll. A pártállamnak ezzel ellentétes céljai voltak: a mozgalom elszigetelése, mielőbbi megszűnése. A katonai szolgálat Bokorból induló megtagadása elégséges indoknak bizonyult a nyílt üldözésre. Állami nyomásra a magyar katolikus püspöki kar 1982-ben eltiltotta Bulányi Györgyöt a nyilvános misézéstől, kifogásolt tanait pedig a vatikáni hittani kongregációhoz terjesztette fel. A kongregáció prefektusa, Joseph Ratzinger bíboros (a későbbi XVI. Benedek pápa) 1986-ban felszólította Bulányit, hogy vonja vissza tanításait. A katolikus egyház 1997-ben elvileg rehabilitálta, de Bulányi György élete végéig a perifériára kényszerült. A Bokor Közösség emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltozás után az állam bocsánatot kért tőle, nyugdíját a törvényes előírások alapján rendezte. Egyháza vezetői azonban nem kértek bocsánatot. Az emléknapra szóló meghívóban a szervezők ezt az idézetet választották Bulányi Györgytől: „Csak azt akartam megmutatni, hogy Jézus mit tanított."
Szerző
Témák
katolikus egyház

Százmilliókért kereshetnek bizonyítékot Orbán elméletére

Publikálás dátuma
2019.01.04. 10:11

Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Bár tudományos körökben közmegegyezés van a magyar nyelv finnugor rokonságáról, egy új, százfős intézet 800 millió forintért járhat utána a miniszterelnök által emlegetett türk vonalnak. Az intézet vezetőjét már ki is nevezte a miniszter.
Már egy ideje tudni lehetett, hogy a kormány áldását adta Kásler Miklós miniszter egyik legújabb álmára, vagyis a Magyarságkutató Intézetre. Pénteken a tárca közölte: Horváth-Lugossy Gábor Józsefet bízta meg a Magyarságkutató Intézet főigazgatói tisztségével január 1-jétől Kásler Miklós az általa létrehozott bírálóbizottság véleményét mérlegelve

24.hu ezzel kapcsolatban emlékeztet: Kásler nem tudományos körökből választott vezetőt, hanem a Központi Statisztikai Hivatal műszaki és üzemeltetési osztályán találta meg a számára leginkább megfelelő személyt Horváth-Lugossy Gábor József személyében. Horváth-Lugossy főigazgató feladata lesz, hogy a mintegy 100 fősre tervezett intézetet menedzselje, amihez 800 millió forintos működési keretet szavazott meg a kormány.

Kásler Miklós még októberben jelentette be, hogy olyan intézet létrehozására tett javaslatot, ahol tényleg tudományos alapossággal járnak majd a végére a „régi türk–finnugor hipotetikus eredet- vagy nyelveredetvitának”. Az eredetkérdés és a nyelvrokonság tavaly vált hirtelen politikai üggyé, amikor Orbán Viktor miniszterelnök egyszer csak szakított az eddig tudományos közmegegyezéssel, és kirgizisztáni látogatásán a tudományosan elfogadott finnugor helyett türk nyelvrokonságról beszélt a vendéglátóknak.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó intézmény feladata a magyarság őstörténete mellett a honfoglalás és a magyar középkor kutatása, vallástörténeti, néprajzi és népzenei kutatás, illetve részvétel a kulturális turizmus, vallás- és zarándoklatturizmus fejlesztésében, továbbá a magyar identitás, hazaszeretet kifejeződésének történelmi bemutatása a magyar történelem korábbi évszázadaiból, és minderről angol és magyar nyelvű folyóirat kiadása.

Szakács Árpád üzlettársa a Magyarságkutató igazgatója

Horváth-Lugossy Gábor József jogász, idén január elsejéig a KSH műszaki és üzemeltetési osztályvezetője volt, emellett pedig az Opten adatbázis szerint egy társasházakat kezelő cég, a Magyar Társasház Kft. cég tulajdonosa – írja a hvg.hu. A portál kiemeli: a vállalkozás korábbi, 2014 és 2016 közti ügyvezetője az a Szakács Árpád volt, aki a Magyar Időkben megjelenő cikksorozatával hónapok óta fújja a kultúrharc harsonáját. Mint írják, Horváth-Lugossy alapította meg a Szakács szerkesztésében megjelenő Nagy Magyarország című történelmi folyóiratot kiadó Kárpátia Stúdió Kft.-t, amiből azonban Horváth-Lugossy Gábor hamar távozott, s ma Szakács Árpád a cég tulajdonosa.

Szerző
Frissítve: 2019.01.04. 14:52