Pécsett is sötétség várta a tüntetőket

Publikálás dátuma
2019.01.04 21:24

Fotó: / Csortos Szabolcs
A rendszerváltás óta nem volt olyan népes politikai tüntetés a baranyai megyeszékhelyen, mint amilyen péntek este. A kormányt kritizáló szónokok szavait a hallgatóság gyakran azt skandálva szakította meg, hogy: Orbán takarodj!
A demonstrációra ezúttal is a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály adott okot. A rendezvény a várfal keleti körbástyájánál, a Barbakánnál kezdődött. Az ideérkezőket - a decemberben Érden rendezett korábbi tiltakozáshoz hasonlóan - az fogadta, hogy a bástya előtti tér lámpáit kikapcsolták, így a tüntetés sötétben kezdődött. Ezt még a demonstrációra kivezényelt nagyszámú rendőr is kedvetlenül fogadta. Egy 60 éves tanárnő – aki azért csatlakozott a tüntetőkhöz, mert a héten a harmadik gyermeke is külföldre költözött – megjegyezte: ez a rendszer azt akarja, hogy sötétség legyen ebben az országban. A fáklyákkal érkező tüntetőket nem zavarta az elsötétítési trükk, azt mondták, valami ilyesmit vártak a város vezetőitől. A bástya előtt egy koporsót állta körbe a tüntetők, amiben jelképesen eltemették a munkavállalói jogokat, a demokráciát és független bíróságokat. A ravatal előtt az LMP, a Jobbik és az Új kezdet politikusai szólaltak fel, s összegezték, hogy a „bolsevikké váló” fideszesek miképp fosztották meg jogaiktól és lehetőségeiktől Magyarországot. - Az úrhatnám pöfeteg fideszesek azt gondolják, hogy az lenne a legjobb, ha az anyjuk sertéstelepén látástól vakulásig dolgoztathatnák a jobbággyá nyomorított magyar dolgozókat – mondta Ander Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki később ironizált a kormánypártok hazugnak tartott kereszténységén, korlátlan szerzésvágyán. A Barbakántól mintegy 1300-an elindulva, két kilométeres körutat tettek meg Pécs történelmi belvárosában a résztvevők. Közben a tömeg azt kiabálta, hogy „Mocskos Fidesz”, „Európa”, „Fidesz maffia”, „Kleptokrácia”, s az ablakból kinézőket arra biztatták, hogy ők is álljanak közéjük. A tüntetők a Széchenyi térre, a város ikonikus épülete, a keresztény templomként működő dzsámi elé vonultak, s ott előbb a demonstrációt rendező Momentum szóvivője, a pécsi Nemes Balázs szólította meg az egybegyűlteket. Itt már legalább másfél ezren voltak (ennyi tüntető Pécsett 1989 óta sosem gyűlt össze), s Nemes, afféle karvezetőként kórusban elmondatta a demonstrálókkal a tüntetők legfőbb követeléseit: a rabszolgatörvény visszavonását, a kevesebb rendőri túlórát, a független bíróságot, az európai ügyészséghez való csatlakozást, független közmédiát. A tüntetés fő szónoka Péterffy Attila volt: a 49 éves mérnök több párt – így a Momentum, az MSZP és a Demokratikus Koalíció - támogatását élvezve független polgármesterjelöltként kíván elindulni az idei önkormányzati választáson. Péterffy született pécsi, korábban a város hőerőműjének alkalmazottja majd vezérigazgatója volt, jelenleg a Főtáv műszaki igazgatója. Összegezte a tízmilliárdos adósság által szorongatott Pécs cudar helyzetét, s azt ígérte, hogy összefogással a város képes lesz úrrá lenni nehézségein. A tömeg addig azzal szakította meg a szónokok szavait, hogy azt skandálta, „Orbán takarodj!”. Péterffy beszédére azzal reagáltak, hogy „Páva takarodj!”, ami egyértelmű üzenet volt a város jelenlegi első emberének, a fideszes Páva Zsoltnak.  Pécs mellett pénteken ugyancsak kormányellenes tüntetés volt Baján - ahol egészen véletlenül szintén lekapcsolták a világítást -, Gödöllőn és Szombathelyen. Vas megye székhelyén, illetve Pápán félpályás útlezárással is tiltakoztak a nap folyamán a rabszolgatörvény ellen. A tiltakozások szombaton tizenhat városban - beleértve nyugat-európai és észak-amerikai helyszíneket is - folytatódnak.
2019.01.04 21:24
Frissítve: 2019.01.04 22:04

Benkő Tibor: hisztériakeltés zajlott a Honvéd kórház kapcsán

Publikálás dátuma
2019.01.23 08:10

Fotó: /
A honvédelmi miniszter a közvélemény szándékos megtévesztéséről beszélt a kórházi dolgozók bezupálását emlegetve. Az érintettek korábban öt napot kaptak arra, hogy eldöntsék: vállalják a honvédelmi alkalmazotti státuszt vagy otthagyják a kórházat.
Minden valóságalapot nélkülöző, a közvéleményt szándékosan megtévesztő, felesleges pánikkeltésnek nevezte Benkő Tibor honvédelmi miniszter a honvédelmi alkalmazotti jogállás bevezetésével kapcsolatos vádakat az MTI-nek adott nyilatkozatában. A tárcavezető elmondta, hogy a honvédségnél dolgozó mintegy 7200 közalkalmazott több mint 99 százaléka elfogadta az új jogállást, az azzal járó többletjuttatásokat és egyben kötelezettségeket. Benkő Tibor szerint felesleges volt az elmúlt napokban a Honvédkórházzal kapcsolatos hisztériakeltés is, hiszen semmilyen valós alapja nem volt. Közölte: a Honvédkórház mintegy 3000 érintett dolgozója közül 54 közalkalmazott döntött úgy, hogy nem vállalja a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt. Az új státuszt többségében  szerinte azok nem fogadták el, akik korábban már elhatározták, hogy távozni akarnak az intézménytől.

Bárhova kirendelhetőek lesznek

A miniszter hangsúlyozta, a Honvédkórház minden osztályán továbbra is zökkenőmentes a betegek ellátása, a honvédelmi tárca vezetése számára pedig fontos valamennyi dolgozójának - legyen katona vagy polgári foglalkoztatott - megbecsülése, a stabil, megbízható munkahely és a versenyképes fizetés megteremtése.  Kérdés, hogy a megbecsülésről szól az, hogy a munkáltató a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozva a munkáltató előzetes értesítés nélkül is elrendelheti, hogy mint honvédelmi alkalmazott bárhol, bármikor „teljesítsen ügyeletet”. Inkább a kontroll igényére, mint a megbecsülésre utal az is, hogy az újonnan átsorolt korábbi dolgozóknál – a katonákhoz hasonlóan – bizonyos esetekben korlátozzák a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot. És például a három napnál hosszabb külföldi nyaralásra is csak előzetes engedéllyel van lehetőség. Cserébe az új jogviszony a honvédelmi egészségügyben dolgozóknak idén havi bruttó 39 200 forintos bérkiegészítést garantál. Ám közben elbukják az egészségügyi pótlékaikat. Így lesz, aki jobban jár, lesz, aki rosszabbul. 
A kórházi dolgozók ráadásul öt napot kaptak arra, hogy eldöntsék, mennek  vagy az új feltételeket elfogadva maradnak az intézménynél. Az átsorolást nem vállalta a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályának vezetője, aki több kollégájával együtt távozott az intézménytől; a koraszülött részleg távozásától függetlenül működőképes maradt 
2019.01.23 08:10

Fogy a magyar Londonban – nem haza költöznek

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:30

Fotó: NURPHOTO/ ALBERTO PEZZALI
Érezhetően kevesebb magyar vállal munkát Nagy-Britanniában a Brexit-népszavazás óta, ráadásul - az egyre bizonytalanabb kimenetelű - kilépésről szóló egyezség a már kint dolgozók számát is faragja. A továbbállók többsége élhető és jövedelmező országot keres, Magyarországra legfeljebb a csok miatt jönnek, de jellemzően úgy tervezik, hogy csak az építkezés idejére maradnak.
Ezt tapasztalja Szabó László, a Londoni Magyarok Közössége (LMK) ügyvezető igazgatója is, aki egy rövidebb időszakot leszámítva 2001 óta él Londonban. Cége információval segíti a munkavállalókat ügyes-bajos dolgaikban, és kapcsolattartási fórumokat, eseményeket szervez. - Érezhetően fogyunk, egyre többen csomagolnak és keresnek más országot. Kevésbé érzik biztonságban magukat az itteni magyar munkavállalók. Mi próbálunk mindenkit marasztalni, főleg azokat, akiknek biztos megélhetésük van, mert nem feltétlenül bölcs döntés a költözés addig, amíg nem tudunk biztosat. Mert minden elképzelhető, akár egy kevésbé megrázó Brexit is benne van a pakliban - mondta.
Szabó László és munkatársai a közösségi oldalaikon, de akár emailban vagy Skype-on is tájékoztatják a magyarokat a brit kilépési folyamat fejleményeiről. A londoni EU-s munkavállalók elsősorban attól tartanak, hogy Theresa May kilépéspárti kötéltánca kormányválsághoz és előrehozott választáshoz vezethet, de a megállapodás nélküli hard-Brexit is gazdasági visszaeséssel fenyeget.
A magyarok számára az elmúlt években egyre kevésbé volt jó üzlet az angliai munkavállalás. A két és fél évvel ezelőtti, szűk többséget hozó népszavazás óta a gazdaság és a pénzpiac várakozásai is romlottak, gyengült a font-árfolyam, a szociális transzferek minősége pedig nagyot zuhant. Szabó Lászlóék két gyermekük után 50 ezer forintnyi „családi pótlékot” kapnak, és miután ő nem minimálbért keres, lakhatási és más támogatás sem jár nekik. Az angolok kétharmada ugyanakkor még mindig úgy gondolja, hogy az EU-munkavállalók többet vesznek ki a közösből, mint amennyit beletesznek. A valóság ennek az ellentéte: egy tavalyi statisztika szerint a 2016-17-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal többet adóztak, mint amennyit szociális ellátásként kaptak. - Korábban sokkal bőkezűbb volt az állam, de sokat szigorítottak, fizetéshez és tartózkodási időhöz kötötték az ellátásokat, így nem könnyű igénybe venni őket. Aki emiatt keres célországot, már biztosan nem érdemes Angliát választania. A megélhetés, a szállás és a munkahelyre bejutás költsége Londonban továbbra is magas, alig változó fizetési színvonal mellett - fogalmazott.
Az LMK szerint a most költözést fontolgatók közül a legtöbben nem Magyarországra tartanak, hanem a nyelvtudásuktól függően Franciaországot vagy Németországot választják, angoltudással pedig még távolabbra mennek. Több ismerősük például Máltát választotta emiatt. - Olyanok is akadnak persze, aki egy időre haza mennek, mert szeretnék kihasználni a szociálpolitikai támogatásokat. Két-három párral is beszéltem, de mindegyikük azt valószínűsítette, hogy a csok igénybevétele után ismét külföldre mennek dolgozni.
Németország mellett Ausztria is egyre népszerűbb célpont az angliai magyarok számára, mert nyugati szomszédunk ugyan csökkentette a szociális ellátás mértékét, de a hazautazás olcsóbb, a munkavállalók akár hétvégére is hazamehetnek, miközben Angliából évente legfeljebb kétszer látogattak Magyarországra.

Közös fórum a követséggel

A végleges döntés magyar munkavállalókat is érintő hatásairól fórumot szerveznek majd márciusban, erről állapodott meg az londoni közösség ügyvezetője a minap Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövettel. Akkor a húsz perces beszélgetésük végén már teljesen más volt a helyzet, mint a kezdetén: ilyen gyorsan változnak most a dolgok Angliában. A Londoni Magyarok Közössége egyébként a 2005-ös terrortámadás idején is segített a diplomatáknak és a családoknak: a szervezet a kint élő magyarok elérésben segítette a konzulátust.

2019.01.23 07:30
Frissítve: 2019.01.23 07:30