A leckéztetések hete

Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (az Európai Bizottság elnökének egy interjújára reagálva), hogy még szilveszteri tréfának is rossz, hogy Jean-Claude Juncker akarja megmondani, mi a kereszténydemokrácia. Ő ugyanis már rég nem kereszténydemokrata, hanem bevándorláspárti liberális politikus, aki megkoszorúzta Marx szobrát, és megemlékezett Fidel Castróról.

Ezzel szemben a tény az, hogy Ferenc pápa is rendszeresen szót emel a migránsokért, személyesen is találkozott Fidel Castróval, sőt azzal is megvádolták már, hogy marxista. De majd Szijjártó megmondja, keresztény-e a pápa.

Azt állította Schmidt Mária történész (az úgynevezett közmédia portálján közölt blogjában), hogy „színvonaltalan, tudatlan nyugati senkik (…) leckéztetnek és oktatgatnak minket (…) igazítanak el bennünket a helyes viselkedésről, mintha óvodában lennénk.” Mint írja, „a kelet-európaiak szerintük még mindig nem tudtak felkapaszkodni a nyugatiak civilizációs szintjére, ezért jogos, sőt szükséges, hogy alávessék magukat nekik.”

Ezzel szemben a tény az, hogy a nyugati „senkiháziak” csupán arra figyelmeztetnek bennünket (nota bene: teljesen hiába), hogy az Európai Unió tagjainak be kellene tartaniuk az önként vállalt közös szabályokat. De ha Schmidt szerint a nyugatiak óvodásnak tartanak minket, akkor nem árt tudni, hogy az uniós óvodában a kis Viktornak és keleti óvodatársainak ugyanolyan szavazati joguk van, mint az óvónéniknek és bácsiknak. Vicc.

Azt állította Gajdics Ottó, a Magyar Idők című kormánylap főszerkesztője (cikkében), hogy „ezek a szakszervezetek nemrég demonstráltak már azért is, hogy egyáltalán ne emeljék a minimálbért, mert még tönkremennek a munkaadók. Melós legyen a talpán, aki még érti őket.”

Ezzel szemben a tény az, hogy a szakszervezetek soha nem demonstráltak azért, hogy ne legyen minimálbér-emelés. Ráadásul a mostani minimálbér-megállapodást aláíró Liga Szakszervezetek elnöke a nyáron még 190 ezer forintos minimálbért követelt. Melós legyen a talpán, aki érti Gajdicsot.

Azt állította Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkára (sajtótájékoztatóján), hogy 2010-hez képest több mint a duplájára nőtt idén a minimálbér.

Ezzel szemben a tény az, hogy formálisan igen, ténylegesen nem. A 2010-es 73 ezer 500 forint ugyanis akkor nettóban 60 ezer 237 forintot jelentett, míg a mostani 149 ezres bruttó csak 99 ezer 85 forintot. Ha jól számolom, ez messze nem a duplája a 2010-esnek, mert az 120 ezer 474 forint lenne. De nem vagyok én Pénzügyminisztérium, hogy jól számoljak.

Azt állította a Pénzügyminisztérium (közleményében), hogy 3,6 százalékra süllyedt Magyarországon a munkanélküliségi ráta, ami az Európai Unióban a harmadik legkedvezőbb arányt jelenti.

Ezzel szemben a tény az, hogy az európai gyakorlattól eltérően a KSH a közmunkásokat is a valódi munkaerőpiacon foglalkoztatottak közé sorolja, miközben őket leszámítva a magyar munkanélküliségi ráta 6,7 százalékos lenne, ami viszont pontosan megfelel az Európai Unió átlagának. Vagyis nem bronzérem, csak középmezőny.