A TV2 szerint rémes, hogy Vona ugyanazt csinálta, amit Orbán

Publikálás dátuma
2019.01.05. 09:38

Fotó: Vajda József
A Jobbik volt elnökét vonzza az iszlám, mivel Isztambulba utazott - fejti ki a kormányközeli televízió, a szintén kormányközeli Figyelőre hivatkozva. Orbán törökországi útjaira már nem tértek ki.
Vona Gábor és felesége nem tud elszakadni a muszlim világtól -ezzel a felütéssel kezdte tudósítását a TV2, melyet a 444.hu is szemlézett. A csatorna a „szenzációs leleplezést” részben a Figyelő azon információira alapozta, hogy a Jobbik volt elnöke feleségével Isztambulba látogatott. A csatorna szerint Vona rendszeresen a keresztény ünnepek környékén látogat Törökországba, mert „nem tud elszakadni a hagyományoktól”, iszlámhoz való vonzódását pedig az is mutatja, hogy több fotó tanúsága szerint is török embereket ölelgetett.
A csatorna azt is megjegyezte, hogy - afféle kritikaként - Vona kampánykörútján rendszeresen megszólalt „a muszlimok imára hívó zenéje, a müezzin”. Ezzel csak három probléma van
  • a dallamot Fidesz-közeli provokátorok játszották be, amiről a TV2 elegánsan hallgatott; utóbbiak ragasztottak Allakhu Akbar feliratot a volt jobbikos autójára is
    • A müezzin nem zene, hanem a mecset alkalmazottja, aki naponta ötször hívja imára az iszlám híveit (a müezzin így voltaképp keresztény kántornak felelne meg)
    • A müezzin éneke sem zene, hanem egy dallam - az adzan, amit sok mecsetben már felvételről játszanak be
    Az ehhez hasonló hírek  félrevezetőek és ártalmasak, de legalább kifizetődőek: korábban a Jobbik, újabban pedig személyesen Vona is többször beszélt róla, hogy a bevételeik fontos részét képezik a megnyert sajtóperekben szerzett összegek.
    Orbán és Erdogan tavaly nyáron, Ankarában.
    Fotó: HO / TURKISH PRESIDENT PRESS OFFICE / AFP
    Tegyük hozzá, Orbán Viktor is többször látogatott Isztambulba, legutóbb például Recep Tayyip Erdogan török elnök júliusi beiktatásán vett részt -hogy októberben aztán Erdogan látogasson Budapestre, és muszlim módra mádkozzon Gül Baba felújított türbéjében. Ha pedig az ölelgetésről beszélünk, jusson eszünkbe, micsoda gyengédséggel, szeretettel lapogatta egymást tavaly a magyar és török vezető Ankarában. A TV2-nek szerkesztőinek valahogy mégsem jutott eszébe, hogy Orbán iszlám iránti vonzalmáról készítsenek riportot.
    Szerző
    Frissítve: 2019.01.05. 09:44

    Pénzmosással is vádolják annak a brókercégnek a vezetőjét, ahol Szijjártó minisztériuma is tartotta a pénzét

    Publikálás dátuma
    2019.01.05. 09:08

    Úgy tűnik, a Quaestor a pénzügyi csalások csúcstartója.
    Újabb vádemelés várható januárban a Quaestor-vezér ügyében: Tarsoly Csabának immár pénzmosás miatt is felelnie kell a bíróság előtt Ibolya Tibor fővárosi főügyész szerint, írja a magyaridok.hu. A 

    Emlékeztetőül: harmadik éve zajlik a vád szerint 32 ezer károsultnak különösen jelentős – 77 milliárd forint – kárt okozott, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és csalás miatt indult büntetőeljárás Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Quaestor-cégcsoport csődje kapcsán. Tarsolyt és nyolc társát még egy 2,2 milliárd forint kárt okozó sikkasztással is megvádolták. Ugyanakkor a tulajdonos-cégcsoportvezetőtől polgári perben 16 milliárd forintot követel a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. felszámolója.
    Gyenis Ágnes, a HVG újságírója a "25 év, 25 nagy átverés" című könyvben "A csalások csúcstartója" címmel foglalta össze a Quaestor 25 éves történetét. Miként írja, duplán listavezető a brókerbotrányok eddigi magyarországi történetében a Quaestor-ügy. A vádhatóság szerint a vállalat mintegy kétszázmilliárd forinttal maradt adósa csak a kötvényeibe fektető ügyfeleinek, amivel nagyobb kárt okozott, mint bármelyik lebukott simlis brókercég a rendszerváltozást követő negyedszázadban. Gyenis úgy értékel: a cégcsoport húsz éven át lopta a szolgáltatásaiban megbízó emberek pénzét. Azaz a leghosszabb ideig tartó, legnagyobb kárt okozó sorozatról van szó.
    A dolog azért különösen pikáns, mert a Quaestorban állomásoztatott szép summát a Szijjártó Péter vezette külügyi tárca, 
    ám mielőtt a pénzügyi cég bedőlt volna, a minisztérium kimenekített 3,8 milliárd forintot.
    Szerző
    Frissítve: 2019.01.05. 09:25

    Még nem sivatagosodik az ország, de 2018 egy óriási klíma-felkiáltó jel volt

    Publikálás dátuma
    2019.01.05. 08:51

    Fotó: Shutterstock
    Gyorsabban melegszik hazánk, mint a globális átlag.
    Az 1901 óta vezetett mérések szerint 2018 lett a legmelegebb év Magyarországon, a felmelegedés a globális melegedésnél is nagyobb mértékű - derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI számára készített elemzéséből. A tavalyi év középhőmérséklete országos átlagban 11,99 Celsius-fok volt. Ez az 1981-2010-es normál értéket 1,66 fokkal múlja felül. 2018 rendkívül enyhe januárral kezdődött, az év során csak a február és a március volt hidegebb a sokéves átlagnál. Ezt meleg április és május követte. Míg az első tavaszi napon mínusz 24,6 fokot rögzített az automata Sátorhelyen, a tavasz utolsó napján már 32,9 fok volt Sajópüspöki állomáson. Összességében a 3. legmelegebb tavasz volt a tavalyi. A nyári hónapok közül az augusztus került be a legforróbb augusztusok sorába, a 4. helyre, ősszel pedig októberben alakult jóval átlag felett a hőmérséklet.  Tavaly nyáron három komoly hőségperiódus volt. A legtöbbször, 51 nap Fülöpházán haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. 2018 legmagasabb hőmérsékletét Budakalászon rögzítették, július 29-én 36,6 fokot mértek. Összességében a 7. legmelegebb nyár volt a tavalyi. Az ősz is rekord közeli, 1901 óta a 2. legmelegebb ősz volt. Szeptember elején nyári meleg volt. Ezzel együtt nemcsak meleget, hanem "zimankót" is hozott a tavalyi év. Február végén, március elején tíz napig tartott a nagy hideg: mínusz 9 fok körüli országos átlagos minimumhőmérséklettel. A csapadékviszonyokat tekintve a tavaszi hónapok változatos képet mutattak. Míg a március csapadékosabb volt a szokásosnál, addig májusban, de leginkább áprilisban jelentős volt a csapadékhiány. Március a 3. legcsapadékosabbnak, míg április a 6. legszárazabbnak bizonyult 1901 óta. A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Heves esőzések során több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott, ugyanakkor az északkeleti országrészben augusztusra már csapadékhiány alakult ki. Október közepétől a hónap végéig egy száraz, átlag feletti csúcshőmérsékletű időszak következett. A szokásos októberi csapadék csupán 40 százaléka hullott, pár napra koncentráltan. Október közepére határainkon túl, a Duna felső vízgyűjtő területén aszály alakult ki, így több szakaszon is rekord alacsony volt a vízállás a Dunán. Az év utolsó hónapja az átlagosnál szárazabb volt, így összességében átlag körüli: 589,9 milliméter csapadék hullott 2018-ban országos átlagban. Külön kiemelték, hogy a 10 legmelegebb év közül 8 az ezredforduló utáni évek közül került ki. Magyarországon melegedés mértéke a múlt század elejétől 1,23 fok, ami a globális melegedés trendjét némileg meghaladja
    Szerző