Pénzmosással is vádolják annak a brókercégnek a vezetőjét, ahol Szijjártó minisztériuma is tartotta a pénzét

Publikálás dátuma
2019.01.05. 09:08

Úgy tűnik, a Quaestor a pénzügyi csalások csúcstartója.
Újabb vádemelés várható januárban a Quaestor-vezér ügyében: Tarsoly Csabának immár pénzmosás miatt is felelnie kell a bíróság előtt Ibolya Tibor fővárosi főügyész szerint, írja a magyaridok.hu. A 

Emlékeztetőül: harmadik éve zajlik a vád szerint 32 ezer károsultnak különösen jelentős – 77 milliárd forint – kárt okozott, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és csalás miatt indult büntetőeljárás Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Quaestor-cégcsoport csődje kapcsán. Tarsolyt és nyolc társát még egy 2,2 milliárd forint kárt okozó sikkasztással is megvádolták. Ugyanakkor a tulajdonos-cégcsoportvezetőtől polgári perben 16 milliárd forintot követel a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. felszámolója.
Gyenis Ágnes, a HVG újságírója a "25 év, 25 nagy átverés" című könyvben "A csalások csúcstartója" címmel foglalta össze a Quaestor 25 éves történetét. Miként írja, duplán listavezető a brókerbotrányok eddigi magyarországi történetében a Quaestor-ügy. A vádhatóság szerint a vállalat mintegy kétszázmilliárd forinttal maradt adósa csak a kötvényeibe fektető ügyfeleinek, amivel nagyobb kárt okozott, mint bármelyik lebukott simlis brókercég a rendszerváltozást követő negyedszázadban. Gyenis úgy értékel: a cégcsoport húsz éven át lopta a szolgáltatásaiban megbízó emberek pénzét. Azaz a leghosszabb ideig tartó, legnagyobb kárt okozó sorozatról van szó.
A dolog azért különösen pikáns, mert a Quaestorban állomásoztatott szép summát a Szijjártó Péter vezette külügyi tárca, 
ám mielőtt a pénzügyi cég bedőlt volna, a minisztérium kimenekített 3,8 milliárd forintot.
Szerző
Frissítve: 2019.01.05. 09:25

Még nem sivatagosodik az ország, de 2018 egy óriási klíma-felkiáltó jel volt

Publikálás dátuma
2019.01.05. 08:51

Fotó: Shutterstock
Gyorsabban melegszik hazánk, mint a globális átlag.
Az 1901 óta vezetett mérések szerint 2018 lett a legmelegebb év Magyarországon, a felmelegedés a globális melegedésnél is nagyobb mértékű - derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI számára készített elemzéséből. A tavalyi év középhőmérséklete országos átlagban 11,99 Celsius-fok volt. Ez az 1981-2010-es normál értéket 1,66 fokkal múlja felül. 2018 rendkívül enyhe januárral kezdődött, az év során csak a február és a március volt hidegebb a sokéves átlagnál. Ezt meleg április és május követte. Míg az első tavaszi napon mínusz 24,6 fokot rögzített az automata Sátorhelyen, a tavasz utolsó napján már 32,9 fok volt Sajópüspöki állomáson. Összességében a 3. legmelegebb tavasz volt a tavalyi. A nyári hónapok közül az augusztus került be a legforróbb augusztusok sorába, a 4. helyre, ősszel pedig októberben alakult jóval átlag felett a hőmérséklet.  Tavaly nyáron három komoly hőségperiódus volt. A legtöbbször, 51 nap Fülöpházán haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. 2018 legmagasabb hőmérsékletét Budakalászon rögzítették, július 29-én 36,6 fokot mértek. Összességében a 7. legmelegebb nyár volt a tavalyi. Az ősz is rekord közeli, 1901 óta a 2. legmelegebb ősz volt. Szeptember elején nyári meleg volt. Ezzel együtt nemcsak meleget, hanem "zimankót" is hozott a tavalyi év. Február végén, március elején tíz napig tartott a nagy hideg: mínusz 9 fok körüli országos átlagos minimumhőmérséklettel. A csapadékviszonyokat tekintve a tavaszi hónapok változatos képet mutattak. Míg a március csapadékosabb volt a szokásosnál, addig májusban, de leginkább áprilisban jelentős volt a csapadékhiány. Március a 3. legcsapadékosabbnak, míg április a 6. legszárazabbnak bizonyult 1901 óta. A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Heves esőzések során több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott, ugyanakkor az északkeleti országrészben augusztusra már csapadékhiány alakult ki. Október közepétől a hónap végéig egy száraz, átlag feletti csúcshőmérsékletű időszak következett. A szokásos októberi csapadék csupán 40 százaléka hullott, pár napra koncentráltan. Október közepére határainkon túl, a Duna felső vízgyűjtő területén aszály alakult ki, így több szakaszon is rekord alacsony volt a vízállás a Dunán. Az év utolsó hónapja az átlagosnál szárazabb volt, így összességében átlag körüli: 589,9 milliméter csapadék hullott 2018-ban országos átlagban. Külön kiemelték, hogy a 10 legmelegebb év közül 8 az ezredforduló utáni évek közül került ki. Magyarországon melegedés mértéke a múlt század elejétől 1,23 fok, ami a globális melegedés trendjét némileg meghaladja
Szerző

Hó borítja a fél országot

Publikálás dátuma
2019.01.05. 08:45
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Meleg és hidegfront vonul át szombaton felettünk, a Dunántúlon és a az ország középső régióiban is hó vagy havas eső hull. A Kékestetőn 18 centis hóréteget mértek.
Borult idő és havazás várható a szombati nap folyamán, a pénteken még csak Kelet-Magyarországon jellemző hószállingózás, mára az egész országra kiterjedt. 
 Az Országos Meteorológiai Szolgálat (MET) jelzése szerint egy anticiklonhoz kapcsolódó melegfront hozta el a csapadékot, szombat délután viszont már hidegfront vonul át az ország felett
Mint a hirado.hu írja, sokfelé valószínű havazás, de nyugaton, majd délután már a Dunántúl nagy részén és a középső országrészben eső, havas eső is lehet. A felszín közeli hőmérséklet ugyanakkor emelkedni fog, ami a gyors olvadását eredményezi. A hóvastagság Nyugat-Magyarországon jelenleg átlagosan 8-9 centis, de Himodon 12 centit is mértek. A csúcstartó azonban a Kékestető, ahol 18 centiméteres a jelenlegi hóréteg.
Szerző